Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és a munkáspártok összefogása! Munka a palotában európai ■ szocialista országok fűtőanyagmérlege tovább kor­szerűsödik, s a vegyipari ter­melésükhöz szükséges fontos földgáznyersanyag is elegendő mennyiségben áll majd rendel­kezésükre. Figyelemre méltó javaslatokat dolgoztak ki az élelmi szerbi- zottság legutóbbi ülésén is. A szocialista országok megállapod­tak, hogy a Szovjetunió terüle­tén közös beruházásban egy olyan üzemet építenek fel, amelyben az élelmiszeripari készítményekhez nélkülözhetet­len adalékanyagokat gyártják. A kombinát a tervek szerint 1976- ban kezdi mag termelését, s a gyártmánylistán szereplő cik­kekből fedezi majd a szocialista országok igényeit. Az egyik ter­mékük például a margarin­illatosító lesz. A szocialista or­szágok a világ margarinterme­lésének egynegyedét adják, az ízesítő adalékanyagok többségét viszont jelenleg a tőkés orszá­gokból importálják. A beszerzé­si nehézségek és a növekvő igé­nyek szükségessé tették a mar­garinillatosító KGST-n belüli gyártásának mielőbbi megoldá­sát. A kombinát másik fontos terméke az úgynevezett füstölő­folyadék lesz. Ezzel a kolbász­készítmények gyártási folyama­tát korszerűsítik. Számítások szerint az új típusú adalék­anyaggal a feldolgozási idő 30, az önköltség pedig 18 százalék­kal csökken, amíg a minőség változatlan marad. Az elmúlt negyedszázadban a KGST nemzetközi gazdasági életben betöltött szerepe is di­namikusan fejlődött. Mongólia csatlakozásával két, majd Kuba belépésével három földrészre ter­jed ki a szocialista országok gazdasági szervezetének vonzás- körzete. A múlt esztendőben pedig az első kapitalista ország­gal — Finnországgal — írtak alá együttműködési megállapo­dást. A gyakorlati munkára az egyezmény értelmében munka, csoportokban kerül sor. Április első napjaiban a tudományos­műszaki együttműködési cso­port tartotta meg ülését. A na­pirenden a többi között az er­dőgazdaság, a cellulóz- és pa­píripar, a kőolaj feldolgozás, va­lamint a környezetvédelem te­rén megvalósítandó együttmű­ködési kérdések szerepeltek. A közeljövőben kerül sor a sok­oldalú gazdasági kapcsolatok felvételére a gépipar, a vegy­ipar és a szállítás egyes konk­rét területein. A KGST nyílt gazdasági szervezet, amelyhez bármely ország csatlakozhat, ha eleget tesz az alapszabályokban foglalt kötelezettségéknek. Leg­újabban Mexikó, Irak, a Jemeni Demokratikus Köztársaság jut­tatott el más országok mellett a KGST titkárságához olyan do­kumentumot, amelyben az együttműködés lehetséges for­máiról érdeklődnek. Sokasodnak tehát a KGST titkárságában dolgozó szakem­berek tennivalói. Bizottsági ülések, különböző szakmai ta­nácskozások előkészítése; prog­ramok, ajánlások kidolgozása, egyeztetése; a komplex-program végrehajtásával összefüggő te­mérdek feladat megoldásának segítése; a tagországok külön­böző szintű delegációinak foga­dása — mind, mind felelősség- teljes munkát igényel az itt dolgozóktól. S ezt ők végzik fáradhatatlanul, az eredmények tégláiból alkotva azt a hatal­mas építményt, amelynek neve: a szocialista gazdasági integ­ráció. iFaragő András Kiváló címet kapott a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet Huszonőt évvel ezelőtt, 1959. április 26-án tar­totta meg első ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Bárhonnan is nézzük a Moszk­va folyó partján álló KGST- palotát, egy nyitott könyvre em­lékeztet. A 29 emeletes, mo­dem épület legfelső szintjéről csodálatos kilátás keríti hatal­mába az odalátogatót — szép időben szinte egész Moszkva be­látható. A moszkvai emberek azt mondják, ma már elképzel­hetetlen a 9 milliós szovjet metropolis e jellegzetes építé­szeti nevezetesség nélkül. S ahogy elengedhetetlenül szerve­sen beleilleszkedik a moszkvai városképbe a KGST titkársá­gának székhaza, ugyanúgy elen­gedhetetlenül szorosan össze­kapcsolódik a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődése a nem­zetközi gazdasági szarvezet mű­ködésével. Negyedszázaddal ezelőtt, 1949. április 26-án került sor a né­hány hónappal azelőtt életre hívott KGST első ülésére. A szocialista országok fiatal nem­zetközi gazdasági szervezetének kezdeti lépéseit az adott poli­tikai és gazdasági helyzetben óriási érdeklődés kísérte. Az el­ső ülést az elmúlt 25 esztendő­ben sok-sok tanácskozás követ­te. Ezeken végzett eredményes munka is közrejátszott abban, hogy a KGST-országok ipari termelésének növekedési üteme az elmúlt negyedszázadban meg­haladta a tőkés országok ha­sonló mulatóját, a világkereske­delem bővülését meghaladóan emelkedett a KGST-országok egymás közti külkereskedelmi forgalma. Beszélgető partnereim mondották a nemzetközi szerve­zetiben: visszatekintve a meg­tett út mindig könnyebb, mint az előttünk álló. 25 évvel ezelőtt az első ülésszakokon felvetett kérdések kidolgozása bonyolult­nak tűnt Megismerkedni egy­más lehetőségeivel, elindulni a szocialista országok előtt járat­lan. a gazdasági kapcsolatok új tormáját hozó úton. Ezeket a mai tennivalókhoz hasonlítva — a hosszú távú és középtávú nép- gazdasági tervek összehangolása, közös fejlesztések, beruházások — egyszerűbbnek tűnnek. De évtizedek múlva, amikor a komplex-program végrehajtásá­ból fakadó feladatokat sorra- rend re megoldottuk, a helyűk­re lépő, akkor aktuális proolé- mákkal lesznek így a szakem­berek. Amikor legutóbb a KGST pa­lotájában jártam, a végrehaj­tó bizottság soron következő, 67. ülését készítették elő. A terv­bizottság tartotta ez idő tájt a megbeszéléseket, a tanácskozás témája a KGST földgázvezeték létrehozása volt Bulgária és a Szovjetunió korábban már szak­értői szinten több lényeges mű­szaki kérdést tisztáztak. Így a többi között megállapodtak arról, hogy a vezetékrendszer kiinduló állomása Orenburg lesz. Itt a közelmúltban befe­jeződött kutatások szerint 2000 négyzetkilométernyi körzetben megközelítően 1,7 trillió köbmé­ter földgázkészlet található. A végállomás Ungvár lesz, a szov­jet szakaszon megépített vezeték ott kapcsolódik majd be a csehszlovákiai tranzitvezetékbe. A földgázvezeték hossza 3000 kilométer lesz a Szovjetunió te­rületén s a többi között átszeli a Volgát, a Dont, a Dnyepert és a Dnyesztert. A vezeték építésé­re általános megállapodást ír­nak majd alá az érdekelt or­szágok. A tervek szerint Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Magyarország, részt vesz a vezetékrendszer meg­építésében. Románia pedig az Orenburgban tervezett két nagy teljesítményű gáztisz­tító kombináthoz szállítana be­rendezéseket. A tervbizottsági ülésen jóváhagyták a közös ve­zeték megépítésének program­ját. Ennek megvalósításával — amelyre a következő ötéves tervidőszakban kerül sor — az Goldberger János, a KISZÖV elnöke átadja a Kiváló Szövet­kezet címet igazoló oklevelet Gyebnár Jánosnak, a szövetke­zet elnökének Április 25-én ünnepi közgyű­lésen vette át a Békéscsabai Bú­toripari Szövetkezet a könnyű­ipari miniszter által adományo­zott Kiváló Szövetkezet címet igazoló oklevelet. Ez alkalom­mal pyebnár János elnök ismer­tette a szövetkezet fejlődését, az 1973. évi eredményeit és az idei feladatokat, majd Goldberger János, a KISZÖV elnöke adta át az oklevelet. Beszédében töb­bek között elmondta, hogy ta­valy a szövetkezet termelése az 1972. évihez képest 20 százalék­kal, az exportja pedig 62 szá­zalékkal nőtt. Bútorai sok or­szágban ismertté váltak. Jó az üzem- és munkaszervezés, amit a termelékenység 16 százalékos emelkedése is biztosít. A köny- nyűipari ágazatban az egyik leg­gyorsabban fejlődő szövetkezet lett. Várai Mihály, az MSZMP Bé­késcsabai Városi Bizottságának osztályvezetője a megyei és a vá­rosi pártbizottság köszönetét és elismerését tolmácsolta a szövet­kezet vezetőinek és dolgozóinak eredményes munkájukért. Végül Goldberger János Var­ga tlyörgy és Schweriner László szakmunkásnak átnyújtotta a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt. Tízen kapták meg a Szövetkezet Kiváló Dol­gozója jelvényt, amelyet Gyeb­nár János adott át. Sokan pénz­jutalomban részesültek. „Fekete róka’’ fedőnévvel ré­gi ezredesekből puccsista cso­port alakul, hogy összeesküvé­sükkel kezükbe kaparintsák 32 ország vezetését. Ezzel indul Az ezredeseket akarjuk című szí­nes, magyarul beszélő olasz filmszatíra cselekménye. A szervezkedés természetesen ba­lul üt ki, más kaparintja meg a hatalmat. Az ötlet kiagyaló­jának. Grifoni képviselőnek nem marad más hátra, mint áron alul eladni a sikertelenül végződött tervet.., A kacagtató film főszerepét, Grifoni képviselőt Ugo Tognaz- zi alakítja, a színes filmet a tv­ben a közelmúltban látott Pali- madarak című film rendezője, Mario Mbnicelli készítette. A Hárommilliárd lift nélkül című színes francia—olasz film azoknak ajánlható, akik szere­tik a könnyű szórakozást, a "mu­latságos kalandokat és a haj­meresztő izgalmakat. Egy ék­szerkiállítás pompás és vagyont érő darabjainak elrablásáról, illetve az eredménytelen kísér­letről szól a film humorral, technikai bravúrokkal, izgalom­mal színesítve. A szereplők kö­zött több neves színészt talá­lunk. akik kitűnő alakításokat nyújtanák. Tanácskoznak a be örök... Jelenet a Hárommilliárd lift nélkül című francia—olasz kalandíiimbőS A KGST titkárságának székhaza a Moszkva folyó partján CMTI-fotó — Kovács Sándor felv. — HS) A hét filmjei Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents