Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Beaatélik, hogy... Ifjúsági parlament a Vízügyi Igazgatóságnál Több cukor esik egy főre E légtétellel állapítom wieg, hogy nálunk ma már az élet egyetlen területén lehet dobálózni. Sem sza­vakkal, sem mással. Fenti állí­tás bizonyítására engedtessék meg ezúttal csupán két jellemző példa. Az egyiknek látszólag semmi köze sincs a futballhoz. Nem­régen volt az idén esedékes egészségügyi világnap és ebből az alkalomból tudományos tá­jékoztatót szervezték, amelyen professzorok és táplálkozási szakemberek tartottak előadáso- Jiat. Az ez évi téma ugyanis ab­ban a jelmondatban fogalmaz­ható meg, hogy „jobb táplálko­zás — egészségesebb világ!” No- mármpst nekem már akkor föl­tűnt, hogy a tudományos világ megjelent szakértői félreérthe­tetlenül és elszántan a cukor el­len intéztek kirohanásokat. Vagyis, hogy a korszerű táplál­kozás, illetőleg az egészségesebb világ legnagyobb kerékkötője a kristályosított szénhidrát, kevés­bé előkelőén mondva a cukor. Az egyik professzor egyenesen kijelentette, hogy valóságos fe­lelőtlenség az, amit mi a cukor­ral művelünk. Mindent jobban megcukrozunk, mint ésszerű vol­na, feketekávét, tejeskávét, teát, mákos tésztát, süteményeket, ál­talában túlcukrozzuk táplálé­kunkat, fittyet hányva a káros következményeknek. Pedig en­nek az édes életnek semmikép­pen sem lesz jó vége, emelte fed ujját figyelmeztetően a táplál­kozástudomány elismert szakér­tője. Jómagam, de a jelenlevőit kö­zül más se nagyon tudhatta ak­kor, hogy ezek valóságos prófé­tai szavak. Ki is sejthette volna, hogy szinte ugyanazokban a per­cekben a főváros egyik egészen más pontján, merőben más jel­legű ülésen ugyancsak a cukrot marasztalják el felelős férfiak. Anélkül, hogy előzőleg összebe­széltek volna a táplálkozástudo­mányi szakemberekkel, szintén arrra a következtetésre jutottak, hogy egyes helyeken felelőtle­nül bánnak a cukornál, fittyet hányva a káros következmé­nyeiknek. Ezt pedig nem nézhet­jük tétlenül. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez meny­nyire örvendetes állásfoglalás, hiszen nem akárhol hangzott el, hanem a Magyar Labdarúgók Szövetségének fegyelmi bizott­ságában, ahol pedig nincsenek táplálkozástudományi szakem­berek. Érdemes ezek után közelebb­ről is szem ügy re venni, hogy mi köze van a népszerű labdarú­gásnak az ugyancsak népszerű kristályosított . szénhidráthoz, népszerűbben szólva a cukorhoz. A magyarázat voltaképpen egy­szerű. Az történt, hogy április 3-án váratlanul félbeszakadt a Vasas—Szombathelyi Haladás első osztályú bajnoki labdarúgó- mérkőzés. Az első jelentések sze­rint azért, mert a Vasas harma­dik gólját követő pillanatokban a nézőtérről valaki megdobta kővel m partjelzőt, népszerűb­ben szólva, a taccsbírót. Közvé­leményünk nagyjából el is fo­gadta ezt az indokot, mondván, hogy ha valahol kővel dobálóz­nak, hát ott viseljék ennek min­den felelősségét. Igen ám, de mint a szombathelyi Vas Népe nem sakkal ezután nyilvánosság­ra hozta, az a bizonyos kő vol­taképpen nem is kő volt, hanem celofánba csomagolt cukorka, vagyis kristályosított szénhidrát kiszerelt állapotban, amint ezt a kereskedelemben nevezik. Őszintén szólva nem volt könnyű megemészteni ezt az újabb és módosult tényállást, de most már mindenképpen hi­telt érdemlőnek kell tekinteni, mert megjelent az MLSZ fegyel­mi bizottságának hivatalos köz­leménye is, amelyben ez áll: „A bizottság megállapította, hogy a találkozó második félide­jének 12. percében a nézőközön­ség soraiból egy kemény cukor­rúddal fejbe dobták az egyik partjelzőt. A tárgyi bizonyítékot Hóvizi játékvezető a fegyelmi bizottság rendelkezésére bocsá­totta”. Lám, mennyire összefüggnek mostanában a dolgok: egy tudo­mányos tájékoztatón azt hallja az ember, hogy országosan több az egy főre jutó cukor, mint kel­lene, s ehhez az intelemhez azonnal nyomatékosan csatlako­zik a Magyar Labdarúgók Szö­vetségének fegyelmi bizottsága, sőt elrettentő példát is felmutat a bizonyításra. A z elégedettség mellett, azonban maradtak ben­nem bizonyos kételyek is. Egyrészt azért, hogy táplálkozási szempontból nean helyeselhető, ha néhány napon belül még a kő is cukorrá alakul át nálunk. Másrészt a közvélemény kétsé­geket hagy az iránt, hogy mi lett a tárgyi bizonyítókként a fegyelmi bizottság rendelkezé­sére bocsátott cukorral. Mert, ha mondjuk megették, az táp­lálkozási szempontból minden­képpen egészségtelen. Árkus József Ifjú Kádár Milyennek kell lennie egy jó ifjúsági parlamentnek? Fórján Mihály, a KISZ megyei bizott­ságának munkatársa szerint po­litikailag jól előkészítettnek, a vezetői beszámolónak tartalmas, nak. a hozzászólások ténylege­sen tükrözzék a fiatalok véle­ményét. tárják fel őszintén a munka- és életkörülményeikben fellelhető problémákat Persze még több tényező szükséges mindezek mellett, de talán a felsoroltak a leglényegesebb ..kellékei”, hogv igazán jó le­gyen egy ifjúsági parlament. De menjünk sorjában. Hogv mennvire jól előkészített volt ez politikailag, az csak menet köziben derült ki. Ami a beszámolót illeti. Ta­kács Lajos, a Vízügyi Igazgató­ság főmérnöke mindenre kiter­jedő. alapos beszámolót állított össze. Hogy jó volt nemcsak az bizonyítja, hogy minden felszó­laló dicsérte, hanem az is. hogy nem az általános termelési ered. menyek töltötték ki a nagyobb részét, hanem a fiatalokat leg­inkább érdeklő, a velük, gond­jaik m=soldá«=ával kapcsolatos tennivalók Különösen hangsú­lyozottan szerepelt a beszámoló­ban az Ifjúsági Törvény és az, hogy az intézkedési tervben megfogalmazottak hogyan állták ki az idő próbáját Persze ez a törvény is kétoldalú amiről bi­zony sok helyen megfeledkez­nék. Általában — már ami a fiatalokat illeti — inkább csak a jogokért hadakoznak, másod­lagosnak. elhanyagolhatónak vé­lik a kötelességeket. A fiatalok dicsérete Takács Lajos elismeréssel be­szélt az igazgatóságnál tevé­kenykedő fiatalokról. Példás | helytállásuk különösen az 1970-1 es árvízvédekezésnél hint ki. j Nem túlzott az igazgató, ami- J kor hősiesnek mondta munka-1 jukat, hiszen többen magas ki­tüntetésbe^ részesültek. Az is örvendetes, hogy az itt dolgozó csaknem félezer harminc éven aluli felismerte a továbbtanulás szükségesiségét és az elmúlt tan­évben 97-en, az idén pedig már 153-an vesznek részt állami vagy tanfolyami oktatásban. A Vízügyi Igazgatóság­nak jelenleg is hét ösz­töndíjasa tanul főiskolán, egyetemen Ez pedig nemcsak a tanulási kedvet bizonyítja, ha­Imre: A KISZ-nek nálunk szava nem azt is. hogy a munkahelyi vezetők anyagilag is támogatják a fiatalok magasabb szakmai képzettségre való törekvését. Az anyagiak mellett természetesen az erkölcsi megbecsülés sem hiányzik. Hárman a Vízgazdál­kodás Kiváló Dolgozója, 17-en Kiváló Dolgozó, 18_an igazgatói dicséret, 8_an pedig különböző kitüntetések tulajdonosai. A ranglétrán való előrehala­dásban nem' a kort tartják el­sődlegesnek a vezetők. A mun­kát, az igyekezetei. így aztán nem is lehet csodálkozni, hogy a fiatalok közül hatan osztály- vezetők. nyolcán csoport-, 17-en pedig építésvezetők. _ J ó volt hallani azt is. hogy 1972-ben 75. 1973-ban 6<\ 1974- ben 87 százaléka volt a fiatal azok között, akik bérlakáshoz jutottak. Ezenkívül építési és lakásvásárlási kölcsönt, több mint kétmillió forintot kaptak a 30 éven aluliak. Vélemények, hozzászólások Nem volt nehéz kapcsolódni a beszámolóban elhangzottak­hoz. Ahány, annyi témával fog­lalkozott. Volt aki dicsért, volt aki bírált. Kovács Mihály arról a segítségről beszélt, amelyet idősebb munkatársaitól kapott, amikor munkába állt. Ifjú Ká­dár Imrének jólesett, hogy a KISZ-szervezet véleményét, ja­vaslatát mindenkor figyelembe veszik a vezetők. Kis Valéria tovább szeretett volna tanulni, de olyan iskolát választott, amelynek elvégzése nem kap­csolódott munkaköréhez, s ezért szándékát nem támogatták. Miért? — kérdezte. Kurta Lajos az ipari tanulók helyzetével fog­lalkozott, méghozzá elismerés­sel azért, mert ezeket a fiata­lokat a legjobb dolgozók közé osztják be tanulni. Goda Péter a pályakezdő fiatal műszaki értelmiségiek nevében kért szót. Munkájuk értékrend­jét az határozza meg. milyen eredménnyel vesznek részt a termelésben. Figyelmez­tet arra. hogy milliós értékű az a szellemi beruházás, amely a Vízügyi Igazgatóság birtokában van és ezzel megfontoltan, jól kell gazdálkodni. Biztosítottnak látja szakmai fejlődésüket —. ez jó dolog —, de nem rejtette vé­ka alá azt a véleményét sem, hogy nincs igazi közösségi szel­lem kialakulva, amelynek okát mélyrehatóan kellene megvizs­gálni. Köszönetét mondott azért, hogy a vezetők kedvező szociá­lis helyzetet biztosítanak Szá­ván mukra és megígérte, hogy rájuk mindenkor számíthatnak, sőt munkájukon kívül a szocialista munkásművelteég fejlesztésében is készek közreműködni. Bényei Gábor a fiatalok újí­tó kedvéről beszélt, számokkal bizonyítva, hogy egyre többen gondolkoznak ésszerű javasla­tokon a termelés fokozására. Kérte, hogy több pályázatot ír­janak ki részükre. hiszen ez gyümölcsöző szellemi befektetés lenne. Öbert Ferenc arról az egyre szélesedő mozgalomról be­szélt, amelyben a fiatalok ver­sengenek a Kiváló Ifjú Mérnök, közgazdász cím elnyeréséért. Mit jelent a jó munkahelyi köz­érzet? Erre meggyőző példát Szilágyi Sándor mondott: A sarkadi szakaszmérnökségen dol­gozik egy fiatal, aki nap mint nap Gyuláról jár a munkahelyé, re. Nemrégiben felajánlottak ne­ki egy gyulai állást, amely levet­te volna a válláról a mindenna­pi utazások fáradságát Nem vállalta el, jól érzi magát a sar­kadi kollektívában. Stein Erzsé­bet panaszkodott. Hiányolta, hogy osztályukon évek óta nincs osztályértekezlet, s így nem sze­rezhetnek átfogó képet a mun­kahely problémáiról. Azt viszont elismerte, hogy az utóbbi évek­ben nőtt az ifjúság szerepe, kü­lönösen azóta, amióta az üzemi háromszögből négyszög lett. Hé­jas István: a pártvezetőség gon­dosan figyelemmel kíséri az If­júsági Törvény intézkedési ter­vének végrehajtását. Érdeke® megvilágításban be­szélt az Ifjúsági Törvényről dr. Boldizsár Antal. Azt emelte ki. hogy az ifjúság maga is felelős a fejlődéséért és feltette a kér­dést. hogyan élnek a fiatalok ezzel. És azt nem dicsérően je­gyezte meg, hogy tapasztalata szerint a fiatalság körében nincs eléggé kiszélesedve a közélet' aktivitás. Mit lehet mindezekhez hozzátenni? Szerencsére nem sokat. A vá­laszadás is tekintélyes időt vett igénybe! Takács Lajos nem tett különbséget kis és nagy kérdé­sekben. Minden felszólalónak egyforma alapossággal adott vá­laszt. Ez az ifjúsági parlament valóban parlament volt a szó valódi értelmében. Ifjúi lelke­sedéssel, de felnőtt korú ko­molysággal beszéltek életükről. És arról is, hogyan lehetne még szebbé, gazdagabbá tenni úgy. hogy ebből a társadalomnak Is haszna legyen. B. U Értesítés! A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat békéscsabai üzemvezetősége értesíti Békéscsaba lakosait, hogy az újkígyósi fönyomóvezetók tervszerű karbantartását 1974. április 27—28-án végzi, ezért 1974. április 28-án 0 órától (vasárnap) ánrilis 29-én 10 éráig esetleges vízellátási zavarokkal kell számolni. Kéri az ipari üzemeket, hogy a jelzett időszakban víz- vételezésüket korlátozzák a lakosság ellátásának biz­tosi tása érdekében. ) ■ ÜZEMVEZETŐSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents