Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

Napirenden a Körös-völgy ármentesítésének fejlesztése Érdekes tanácskozást rendez­tek a napokban Gyulán, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság székházában. Elsősorban víz­ügyi mérnökök, technikusok hallgatták érdeklődéssel a be­vezetőt és a tudományos elő­adást, amely a Körös-völgy ár­mentesítésének fontosságát, nép- gazdasági jelentőségét és prog­ramját ismertette. A Körösök völgyében ugyanis több mint 3 és fél ezer négyzet­kilométernyi területen 4 város­ban és 44 községben mintegy 300 ezer lakost védenek az esetleges árvízpusztítástól. Az j említett területen 1970-ben 48 milliárd forint érték volt a nemzeti vagyon. A közgazdasági számítások szerint az ezred­fordulóra ez a szám meghaladja a 240 milliárd forintot. Nem mindegy tehát, hogy a meglevő több ezer kilométernyi folyami védtöltést, illetve a másodrendű csatornák töltéseit hogyan tart­ják karban. Az 1970. évi nagy árvíz erő- l sen megrongálta a véd töltések! egy részét, aminek helyreállí­tására több tízmillió forintot költöttek. Üj lokalizáló töltések is épültek. Évente az igazgató­ság 20—25 millió forintot szán a meglevő töltések erősítésére. A tervek szerint az V. ötéves tervben új víztározók épülnek. Gyulán központi ármentesítési telepet adnak át. A Körösök egyes szakaszain javítják a töl­téseket. A becslések szerint kü­lönböző ármentesítési létesítmé­nyekre az V. ötéves terv végéig csaknem egymilliárd forintot kellene költeni. A vízügyi szak­emberek — a népgazdaság te- herbírókópességét figyelembe ▼éve — meghatározták a sür­gősségi Borrendet s a legfon­tosabb létesítmények megvaló­sítására kerül sor, a tervek sze_ rint. Nemcsak új létesítmények építésével, de a meglevők kar­bantartásával, kiváló szervezés­sel védik a népgazdaság vagyo­nát a Körösök völgyében az árvíztől. A. R. Tavasz a Biharugrai Halgazdaságban A tavaszra emlékeztet a ha­lastavak látképe. Az első kacsa- falkát kihelyezték a tóra. Ebben az esztendőben legalább félmil­lió halastavi pecsenyekacsát ad a feldolgozó iparnak a gazda­ság. • • • Hazánk egyetlen nyérctelepét évekkel ezelőtt Biharúgrán ren_ dezték be. A halgazdaság és 1 .artnergazdaságai megvásárol­ták a norvég cégtől a törzsállo­mányt, szerződéses alapon azon. ban továbbra is norvég szakom, berek látják el a technikai irá­nyítást A nyércek násza befe­jeződött s mintegy 8 000—9 000 kisnyércre számítanak Biharug- rán, ámj legalább egymillió fo­rint nyereséget hoz. * « * A közelmúltban tartották a gazdaságban az ünnepélyes ter­melési értekezletet, amelyen a vezetőség beszámolt az elmúlt évi eredményekről. Az 1973-as esztendőt kiváló eredménnyel zárták. Cisupán nyereségrészese­désre egymillió 200 ezer forin­tot osztottak, amj átlagosan 36 napi munkabérnek felelt meg. Itt adták át a szocialista brigá­dok jutalmait, a törzsgárdatago. két, húszán pedig kitüntetést kaptak. • * * Az idén már teljes üzemmel működik a halgazdaság korsze­rű halkeltető állomása. A mes­terséges halkeltetőben elsőnek a csukaikrákat keltetik, majd a nemespontyok következnek a természetes keltetésnél egy hó­nappal korábban. Végül a Ke- let-Ázsiában őshonos növény- és algaevő halfajták, a busák és amurok petéiből keltetnek kis­halat. A számítások szerint az idén Biharugrán mintegy 50 mii. lió halivadék lát napvilágot Számítva a szokásos veszteségre, bőven jut a partnergazdaságok­nak és a horga'«egyesületeknek is szaporítóanyag. —Ary— A fegyverraktár felé tart cso­portjával. A megzavarodott őr­ség lövöldözik. De már több fo­golynak var fegyvere. Tűzharc. A fegyverállványról a foglyok kezébe kerülnek a puskák. Lent, az udvaron is lövöldözés. Egy szakaszvezető és több őr meg­sebesül. A zárkákból lezúdulnak a politikai foglyok. Az első cso­portok már kint, a Sátorhegy felé rohannak. A szűk folyosó­kon tapossák egymást a szabad, ság leheletétől megrészegülve a zárkák volt lakói. Nemsokára elhagyják a gyűlölt falakat Harc. Sokan véresen buknak el. Felemelik, vonszolják őket kife. lé... S ekkor felkattog a kapun kívülről a félelmetes sorozat. Gépfegyverzaj. A rohanás meg­torpan. Parancsszavak. Fegyve­resek! A kapuhoz! Tűzpárbaj. Kitörés a gyilkos tűzben. Arat a halál. De a foglyok menekülni akarnak, mert tudják, kint Né­metországban is a gázhalál vár rájuk. Hetven ember jut túl a városon. Üldözőbe veszik őket Fasiszta németek, SS-ek, akik egy nappal ezelőtt érkeztek Sá­toraljaújhelyre, tábori csend­őrök, katonák, s 8 megtévesztett emberek egy része is, a nyila­sok. Tarackkal lövik a hegyet A bentszorultak már halottaik- tól sem tudnak tovább menni. Hatvanegy vérben fürdő ellen­álló fekszik az udvar macska- kövén. Kézitusa, üvöltözés, a kitörők utolsó rohama... S a ka­puk újra be záródnak, hogy nem­iiiNiiiimiiiiiiniii» sokára rá vagonokba zsúfolják • az életben maradottakat Dachau • felé- i • • * Hatvanegy elvtárs esett .el a * harcban, tizenegyet ítélt utána: halálra a VKF sta'áriális bíró- ■ saga... S akik túlélték, ott sora- 5 koztak a trag;kus emlékű har-: mincadik évfordulón, a hírhedt ; börtön előtti emléktábla alatt, a ; Hősök téri partizánemlékmű- • nél, a közös sírnál, ahova temet- S ték a felszabadulás után az el- • esett hősöket. Harcuk, tettük ; szerves része volt annak a g*&á_ s szí küzdelemnek, amit a fasiz- : mus megsemmisítéséért foly.: tattak a népek szerte Európá- 5 ban — mondotta a harminc év • előtti napokra emlékezve a ko- ! szorúzási ünnepségen I. Vlacso- ! lies, a Jugoszláv Partizán Sző- : vétség képviselője. Eljött az em_ ; lékünnepségre dr. Ziga Vodu_: sek, Jugoszlávia budapesti nagy- ■ követe, V. Choleva Kassáról, a ! Szlovák Partizán Szövetség kép. i viselője, mint egykori sátoralja. : újhelyi politikai fogoly is. A j Magyar Partizán Szövetséget ; Úszta Gyula altábornagy, a sző. \ vétség főtitkára, Gáti Ödön, a j Nácizmus Üldözöttéinek bízott- s sági elnöke képviselte. A román • partizánokat Sebestyén György S bukaresti építész, aki szintén ! részt vett a kitörésben. És ott ; volt Sátoraljaújhely apraja.: nagyja, hogy a résztvevőkkel ! együtt emlékezzen azokra, akik jj élelüket adták a mai békés és ; évről évre szebb életért. ; Varga Deaf Falugyűlés Korosíarcsán Az fizessen, aki a vizet fogyaszt!a — Szükség van a vizműtársulás megszervezésére A falagy ülésen résztvevők érdeklődése] hallgatják a beszámolót Köröstaresa községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napok­ban meghívta a lakosságot a községi kultúrotthonba falu­gyűlésre. Napirenden a lakos­ságot érintő ez évi tervek, fej­lesztések, kommunális kérdések, társadalmi munkaszervezés, va­lamint az ÁFÉSZ kereskedel­mi tevékenysége szerepeltek. Már fél hét előtt ott állunk Smiri Lajos tanácselnökkel és Osváth Ferenc Vb-titkárral a kultúrház tornácán. — Nem valami szerencsés ez a kezdési időpont, hiszen már minden háznál veteményeznek. amíg csak be nem sötétedik. Az­tán meg is kell vacsorázni — mondja az elnök —, de amikor kitűztük a falugyűlést, még nem gondoltok, hogy márciusban már ilyen jó idő lesz. Az aggodalom eleinte jogos­nak bizonyult, de ahogy tel­tek, múltak a percek, egyre többen érkeztek. Igaz. valami­vel elmúlt 7 óra, mire megtelt a terem. Amikor a község ve­zetői elfoglalták helyüket a színpadon elhelyezett asztalok mögött a helyi iskola úttörői kedves kis műsorral köszön­tötték a falugyűlést Gál Sán­dor, a HNF községi bizottságá­nak elnöke üdvözölte a részt­vevőket majd átadta a szót a tanácselnöknek, aki bevezetőjé­ben vázolta, mennyi pénz jut az idén a község fejlesztésére és ebből milyen terveket tudnak megvalósítani. — Azt hiszem, mindegyikünk számára egyik legizgalmasabb téma a vízellátás helyzete Ne haragudjanak, hogy ennek egy kicsit több időt szentelek. Ta­valy nem egy esetben előfor­dult, hogy akkor nem folyt a csapból a víz, amikor a leg­jobban kellett volna. Sajnos az idén sem lesz jobb a helyzet Megpróbálunk egy szivattyút be­építeni az egyik kútba és azzal szívatná a vizet. Ez csak seük- ségmegoldás. Nagyon kell taka­rékoskodni, és ismételten ké­rem a lakosságot, hogy az ivó­vízzel ne locsoljanak. Gondolja­nak arra, mennyi bosszúságot okoz azoknak, akik se inni, se mosakodni nem tudnak. Bár­mennyire is népszerűtlen, akár­mennyire is szidnak maid né- hányan, a többség érdekében most már szigorúbb szankciókat alkalmazunk azokkal szemben akik locsolásra használják az ivóvizet Tárgyalunk egy negatív kút pozitívvá tételéről, persze a megnyugtató megoldás csak egy új kút fúrása lenne. Ehhez azonban legalább 300—350 ezer forint kellene. Nincs. Felvető­dött az is, hozzuk létre a víz­műtársulást A végrehajtó bi­zottság úgy döntött, ne erőltes­sük, hiszen ez elég nagy anya­gi megterhelést jelentene a kis­sé elöregedett lakosságunknak. Sorolta az elnök, mennyit köl_ fenek belvízrendezésre, meny­nyit a közvilágításra, a kem­ping korszerűsítésére, sportkör támoga'ására, és hogy az utak és hidak rovatban szereplő 90 ezer forintot mire költik. Bő te­ret szentelt annak is, hogy mennyire fontos a lakosság tár­sadalmi aktivitása a községi tervek segítésében. A tanács meghatározta azokat a tenniva­lókat, amelyekben várják a la­kosság aktív közreműködését. Különösen fontosnak tartja az oktatási intézmények segítését, és egy új tornaterem létrehozá­sát Elmondta azt is. hogy a tanácstagi körzetek között Ver_ seny indult. Ezer forint érté­kű társadalmi munkáért öt pon­tot adnak. Az első helyezett körzet 15, a második 10 ezer fo­rintot kap. Ezt az összeget arra használják fél a körzetben, ami­re akarják. Lehet belőle járdát, közkifolyót létesíteni, vagv kor­szerűsíteni a villanyhálózatot. Ezután Paczuk József, a helyi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke adott számot a lakosságnak arról, hogy hogyan dolgozott a kereskede­lem az elmúlt évben, „hol szo­rít a cipő”, és milyen fejleszté­sek várhatók ez évben. Bár a közeli Mezőberényben megnyílt nagyáruház és a városok elszí­vó hatása érződik, mégis az ÁFÉSZ a községiben 33 millió forintos forgalmat bonyolított le 1973-ban. Nemigen kellett noszogatni az embereket arra, hogy mond­ják el észrevételeiket, javasla­taikat a beszámolóval kapcso. latban. Egy fiatalember arról panaszkodott, hogy a közterü­leteken elég sok a szemét. El­mondta, hogy a fürdőnél sze­met-lelket gyönyörködtető par­kot lehetne kialakítani, mert az Tizenegy brigád nyerte el a szocialista címet a csabai Lenin Tsz-ben A békéscsabai Lenin Tsz-ben az eddigi két szocialista brigá­don kívül 1973-ban 11 munka- brigád tűzte ki célul a szocia­lista cím elnyerését. A legjobb eredményt elérő zöldségter­mesztő, Erdei Ferenc munitq.­brigád a zöldkoszorús szocia­lista címet nyerte el. Az ered­ményesen dolgozó munkabrigá­dok április 1-én, hétfőn délután vették át a megérdemelt címe­ket ottani kopárság bizony nemigen vendégcsalogató látvány. A tisz_ tasággal volt kapcsolatos az a hozzászólás is, amely arról szólt hogy legalább a főutcán és környékén nem kellene .meg­engedni, hogy a szennyvizet az utcára öntsék és a baromfit se engedjék a közterületekre. Nagy tetszést aratott az álta­lános iskola igazgatójának fel­szólalása. Amellett, hogy fel­hívta a figyelmet a vízzel való takarékoskodásra, mint válasz­tópolgár az ellen tiltakozott hogy a kő* if oly ók vizét a tanács fizesse. Tehermentesíteni kell a tanácsot; az fizessen, aki a vi­zet fogyasztja. Azt a tekintélyes összeget pedig; amelyet a la­kosság helyett a tanács fizet fordítsák fejleszt :sre. Azt is ja­vasolta, hogy a községben mű­ködő gazdasági egységek az él­ért haszonból egy bizonyos részt fizessenek vissza a tanácsnak közsígfejlesz ésre. Vállalta, hogy az iskola tanulóiból „javitó- szolgálatot” szervez a belvíz- csatornáik takarítására. Kérte a lakosságot, hogy minél többen ajánljanak fel társadalmi mun­kát az építendő tornateremhez, gyermekeik egészséges ifjúsággá való nevelése érdekében. Egy másik felszólaló elmond­ta, hogy a vízellátás megnyug­tató módon való rendezéséhez elengedhetetlenül szükség van a vízműtársulás megszervezésé­re. Nem hiszi, hogy a hozzájá­rulás összege olyan megterhe­lést jelent a lakosságnak, ame­lyet nem bírnának el. A mosta­ni saját erőből történő szükség­megoldások csak idsig-óráig jók. Hosszabb távra azonban nem. A községben levő tizenhat ki­lométernyi vízhálózat, a kétszer ötven köbméteres víztározó maximálisan napi 130 köbméter teljesítményre képes, ez azon­ban már most kevés. Kiérződött az is a hozzászó­lásokból, hogy a köröstarcsai- akat érdekli a nagyközség min­dennapi gondja, baja. Ezt nem­csak megértik, de készek anya­gilag és két kezük munkájával is támogatni, segíteni. Tisztá­ban vannak azzal, hogy a köz­ügy mindannyiuk ügye, és az­zal is. hogy a népgazdaság te­herbíróképessége korlátozott. Az előrehaladásihoz, a fejlődéshez minden polgár járuljon hozzá anyagi és fizikai erejéhez mér_ ten. Olyan vélemény is elhang­zott. hogy hasznos az ilyen for­mában megrendezett falugyűlés, hiszen az emberek a kapott in­formációk birtokában egy ki­csit átfogóbb képet kapnak a község vezetőinek gondjairól, amelyet így jobban magukénak éreznek. 3 BÉKCS 1974, Április z.

Next

/
Thumbnails
Contents