Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
Napirenden a Körös-völgy ármentesítésének fejlesztése Érdekes tanácskozást rendeztek a napokban Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság székházában. Elsősorban vízügyi mérnökök, technikusok hallgatták érdeklődéssel a bevezetőt és a tudományos előadást, amely a Körös-völgy ármentesítésének fontosságát, nép- gazdasági jelentőségét és programját ismertette. A Körösök völgyében ugyanis több mint 3 és fél ezer négyzetkilométernyi területen 4 városban és 44 községben mintegy 300 ezer lakost védenek az esetleges árvízpusztítástól. Az j említett területen 1970-ben 48 milliárd forint érték volt a nemzeti vagyon. A közgazdasági számítások szerint az ezredfordulóra ez a szám meghaladja a 240 milliárd forintot. Nem mindegy tehát, hogy a meglevő több ezer kilométernyi folyami védtöltést, illetve a másodrendű csatornák töltéseit hogyan tartják karban. Az 1970. évi nagy árvíz erő- l sen megrongálta a véd töltések! egy részét, aminek helyreállítására több tízmillió forintot költöttek. Üj lokalizáló töltések is épültek. Évente az igazgatóság 20—25 millió forintot szán a meglevő töltések erősítésére. A tervek szerint az V. ötéves tervben új víztározók épülnek. Gyulán központi ármentesítési telepet adnak át. A Körösök egyes szakaszain javítják a töltéseket. A becslések szerint különböző ármentesítési létesítményekre az V. ötéves terv végéig csaknem egymilliárd forintot kellene költeni. A vízügyi szakemberek — a népgazdaság te- herbírókópességét figyelembe ▼éve — meghatározták a sürgősségi Borrendet s a legfontosabb létesítmények megvalósítására kerül sor, a tervek sze_ rint. Nemcsak új létesítmények építésével, de a meglevők karbantartásával, kiváló szervezéssel védik a népgazdaság vagyonát a Körösök völgyében az árvíztől. A. R. Tavasz a Biharugrai Halgazdaságban A tavaszra emlékeztet a halastavak látképe. Az első kacsa- falkát kihelyezték a tóra. Ebben az esztendőben legalább félmillió halastavi pecsenyekacsát ad a feldolgozó iparnak a gazdaság. • • • Hazánk egyetlen nyérctelepét évekkel ezelőtt Biharúgrán ren_ dezték be. A halgazdaság és 1 .artnergazdaságai megvásárolták a norvég cégtől a törzsállományt, szerződéses alapon azon. ban továbbra is norvég szakom, berek látják el a technikai irányítást A nyércek násza befejeződött s mintegy 8 000—9 000 kisnyércre számítanak Biharug- rán, ámj legalább egymillió forint nyereséget hoz. * « * A közelmúltban tartották a gazdaságban az ünnepélyes termelési értekezletet, amelyen a vezetőség beszámolt az elmúlt évi eredményekről. Az 1973-as esztendőt kiváló eredménnyel zárták. Cisupán nyereségrészesedésre egymillió 200 ezer forintot osztottak, amj átlagosan 36 napi munkabérnek felelt meg. Itt adták át a szocialista brigádok jutalmait, a törzsgárdatago. két, húszán pedig kitüntetést kaptak. • * * Az idén már teljes üzemmel működik a halgazdaság korszerű halkeltető állomása. A mesterséges halkeltetőben elsőnek a csukaikrákat keltetik, majd a nemespontyok következnek a természetes keltetésnél egy hónappal korábban. Végül a Ke- let-Ázsiában őshonos növény- és algaevő halfajták, a busák és amurok petéiből keltetnek kishalat. A számítások szerint az idén Biharugrán mintegy 50 mii. lió halivadék lát napvilágot Számítva a szokásos veszteségre, bőven jut a partnergazdaságoknak és a horga'«egyesületeknek is szaporítóanyag. —Ary— A fegyverraktár felé tart csoportjával. A megzavarodott őrség lövöldözik. De már több fogolynak var fegyvere. Tűzharc. A fegyverállványról a foglyok kezébe kerülnek a puskák. Lent, az udvaron is lövöldözés. Egy szakaszvezető és több őr megsebesül. A zárkákból lezúdulnak a politikai foglyok. Az első csoportok már kint, a Sátorhegy felé rohannak. A szűk folyosókon tapossák egymást a szabad, ság leheletétől megrészegülve a zárkák volt lakói. Nemsokára elhagyják a gyűlölt falakat Harc. Sokan véresen buknak el. Felemelik, vonszolják őket kife. lé... S ekkor felkattog a kapun kívülről a félelmetes sorozat. Gépfegyverzaj. A rohanás megtorpan. Parancsszavak. Fegyveresek! A kapuhoz! Tűzpárbaj. Kitörés a gyilkos tűzben. Arat a halál. De a foglyok menekülni akarnak, mert tudják, kint Németországban is a gázhalál vár rájuk. Hetven ember jut túl a városon. Üldözőbe veszik őket Fasiszta németek, SS-ek, akik egy nappal ezelőtt érkeztek Sátoraljaújhelyre, tábori csendőrök, katonák, s 8 megtévesztett emberek egy része is, a nyilasok. Tarackkal lövik a hegyet A bentszorultak már halottaik- tól sem tudnak tovább menni. Hatvanegy vérben fürdő ellenálló fekszik az udvar macska- kövén. Kézitusa, üvöltözés, a kitörők utolsó rohama... S a kapuk újra be záródnak, hogy nemiiiNiiiimiiiiiiniii» sokára rá vagonokba zsúfolják • az életben maradottakat Dachau • felé- i • • * Hatvanegy elvtárs esett .el a * harcban, tizenegyet ítélt utána: halálra a VKF sta'áriális bíró- ■ saga... S akik túlélték, ott sora- 5 koztak a trag;kus emlékű har-: mincadik évfordulón, a hírhedt ; börtön előtti emléktábla alatt, a ; Hősök téri partizánemlékmű- • nél, a közös sírnál, ahova temet- S ték a felszabadulás után az el- • esett hősöket. Harcuk, tettük ; szerves része volt annak a g*&á_ s szí küzdelemnek, amit a fasiz- : mus megsemmisítéséért foly.: tattak a népek szerte Európá- 5 ban — mondotta a harminc év • előtti napokra emlékezve a ko- ! szorúzási ünnepségen I. Vlacso- ! lies, a Jugoszláv Partizán Sző- : vétség képviselője. Eljött az em_ ; lékünnepségre dr. Ziga Vodu_: sek, Jugoszlávia budapesti nagy- ■ követe, V. Choleva Kassáról, a ! Szlovák Partizán Szövetség kép. i viselője, mint egykori sátoralja. : újhelyi politikai fogoly is. A j Magyar Partizán Szövetséget ; Úszta Gyula altábornagy, a sző. \ vétség főtitkára, Gáti Ödön, a j Nácizmus Üldözöttéinek bízott- s sági elnöke képviselte. A román • partizánokat Sebestyén György S bukaresti építész, aki szintén ! részt vett a kitörésben. És ott ; volt Sátoraljaújhely apraja.: nagyja, hogy a résztvevőkkel ! együtt emlékezzen azokra, akik jj élelüket adták a mai békés és ; évről évre szebb életért. ; Varga Deaf Falugyűlés Korosíarcsán Az fizessen, aki a vizet fogyaszt!a — Szükség van a vizműtársulás megszervezésére A falagy ülésen résztvevők érdeklődése] hallgatják a beszámolót Köröstaresa községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban meghívta a lakosságot a községi kultúrotthonba falugyűlésre. Napirenden a lakosságot érintő ez évi tervek, fejlesztések, kommunális kérdések, társadalmi munkaszervezés, valamint az ÁFÉSZ kereskedelmi tevékenysége szerepeltek. Már fél hét előtt ott állunk Smiri Lajos tanácselnökkel és Osváth Ferenc Vb-titkárral a kultúrház tornácán. — Nem valami szerencsés ez a kezdési időpont, hiszen már minden háznál veteményeznek. amíg csak be nem sötétedik. Aztán meg is kell vacsorázni — mondja az elnök —, de amikor kitűztük a falugyűlést, még nem gondoltok, hogy márciusban már ilyen jó idő lesz. Az aggodalom eleinte jogosnak bizonyult, de ahogy teltek, múltak a percek, egyre többen érkeztek. Igaz. valamivel elmúlt 7 óra, mire megtelt a terem. Amikor a község vezetői elfoglalták helyüket a színpadon elhelyezett asztalok mögött a helyi iskola úttörői kedves kis műsorral köszöntötték a falugyűlést Gál Sándor, a HNF községi bizottságának elnöke üdvözölte a résztvevőket majd átadta a szót a tanácselnöknek, aki bevezetőjében vázolta, mennyi pénz jut az idén a község fejlesztésére és ebből milyen terveket tudnak megvalósítani. — Azt hiszem, mindegyikünk számára egyik legizgalmasabb téma a vízellátás helyzete Ne haragudjanak, hogy ennek egy kicsit több időt szentelek. Tavaly nem egy esetben előfordult, hogy akkor nem folyt a csapból a víz, amikor a legjobban kellett volna. Sajnos az idén sem lesz jobb a helyzet Megpróbálunk egy szivattyút beépíteni az egyik kútba és azzal szívatná a vizet. Ez csak seük- ségmegoldás. Nagyon kell takarékoskodni, és ismételten kérem a lakosságot, hogy az ivóvízzel ne locsoljanak. Gondoljanak arra, mennyi bosszúságot okoz azoknak, akik se inni, se mosakodni nem tudnak. Bármennyire is népszerűtlen, akármennyire is szidnak maid né- hányan, a többség érdekében most már szigorúbb szankciókat alkalmazunk azokkal szemben akik locsolásra használják az ivóvizet Tárgyalunk egy negatív kút pozitívvá tételéről, persze a megnyugtató megoldás csak egy új kút fúrása lenne. Ehhez azonban legalább 300—350 ezer forint kellene. Nincs. Felvetődött az is, hozzuk létre a vízműtársulást A végrehajtó bizottság úgy döntött, ne erőltessük, hiszen ez elég nagy anyagi megterhelést jelentene a kissé elöregedett lakosságunknak. Sorolta az elnök, mennyit köl_ fenek belvízrendezésre, menynyit a közvilágításra, a kemping korszerűsítésére, sportkör támoga'ására, és hogy az utak és hidak rovatban szereplő 90 ezer forintot mire költik. Bő teret szentelt annak is, hogy mennyire fontos a lakosság társadalmi aktivitása a községi tervek segítésében. A tanács meghatározta azokat a tennivalókat, amelyekben várják a lakosság aktív közreműködését. Különösen fontosnak tartja az oktatási intézmények segítését, és egy új tornaterem létrehozását Elmondta azt is. hogy a tanácstagi körzetek között Ver_ seny indult. Ezer forint értékű társadalmi munkáért öt pontot adnak. Az első helyezett körzet 15, a második 10 ezer forintot kap. Ezt az összeget arra használják fél a körzetben, amire akarják. Lehet belőle járdát, közkifolyót létesíteni, vagv korszerűsíteni a villanyhálózatot. Ezután Paczuk József, a helyi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke adott számot a lakosságnak arról, hogy hogyan dolgozott a kereskedelem az elmúlt évben, „hol szorít a cipő”, és milyen fejlesztések várhatók ez évben. Bár a közeli Mezőberényben megnyílt nagyáruház és a városok elszívó hatása érződik, mégis az ÁFÉSZ a községiben 33 millió forintos forgalmat bonyolított le 1973-ban. Nemigen kellett noszogatni az embereket arra, hogy mondják el észrevételeiket, javaslataikat a beszámolóval kapcso. latban. Egy fiatalember arról panaszkodott, hogy a közterületeken elég sok a szemét. Elmondta, hogy a fürdőnél szemet-lelket gyönyörködtető parkot lehetne kialakítani, mert az Tizenegy brigád nyerte el a szocialista címet a csabai Lenin Tsz-ben A békéscsabai Lenin Tsz-ben az eddigi két szocialista brigádon kívül 1973-ban 11 munka- brigád tűzte ki célul a szocialista cím elnyerését. A legjobb eredményt elérő zöldségtermesztő, Erdei Ferenc munitq.brigád a zöldkoszorús szocialista címet nyerte el. Az eredményesen dolgozó munkabrigádok április 1-én, hétfőn délután vették át a megérdemelt címeket ottani kopárság bizony nemigen vendégcsalogató látvány. A tisz_ tasággal volt kapcsolatos az a hozzászólás is, amely arról szólt hogy legalább a főutcán és környékén nem kellene .megengedni, hogy a szennyvizet az utcára öntsék és a baromfit se engedjék a közterületekre. Nagy tetszést aratott az általános iskola igazgatójának felszólalása. Amellett, hogy felhívta a figyelmet a vízzel való takarékoskodásra, mint választópolgár az ellen tiltakozott hogy a kő* if oly ók vizét a tanács fizesse. Tehermentesíteni kell a tanácsot; az fizessen, aki a vizet fogyasztja. Azt a tekintélyes összeget pedig; amelyet a lakosság helyett a tanács fizet fordítsák fejleszt :sre. Azt is javasolta, hogy a községben működő gazdasági egységek az élért haszonból egy bizonyos részt fizessenek vissza a tanácsnak közsígfejlesz ésre. Vállalta, hogy az iskola tanulóiból „javitó- szolgálatot” szervez a belvíz- csatornáik takarítására. Kérte a lakosságot, hogy minél többen ajánljanak fel társadalmi munkát az építendő tornateremhez, gyermekeik egészséges ifjúsággá való nevelése érdekében. Egy másik felszólaló elmondta, hogy a vízellátás megnyugtató módon való rendezéséhez elengedhetetlenül szükség van a vízműtársulás megszervezésére. Nem hiszi, hogy a hozzájárulás összege olyan megterhelést jelent a lakosságnak, amelyet nem bírnának el. A mostani saját erőből történő szükségmegoldások csak idsig-óráig jók. Hosszabb távra azonban nem. A községben levő tizenhat kilométernyi vízhálózat, a kétszer ötven köbméteres víztározó maximálisan napi 130 köbméter teljesítményre képes, ez azonban már most kevés. Kiérződött az is a hozzászólásokból, hogy a köröstarcsai- akat érdekli a nagyközség mindennapi gondja, baja. Ezt nemcsak megértik, de készek anyagilag és két kezük munkájával is támogatni, segíteni. Tisztában vannak azzal, hogy a közügy mindannyiuk ügye, és azzal is. hogy a népgazdaság teherbíróképessége korlátozott. Az előrehaladásihoz, a fejlődéshez minden polgár járuljon hozzá anyagi és fizikai erejéhez mér_ ten. Olyan vélemény is elhangzott. hogy hasznos az ilyen formában megrendezett falugyűlés, hiszen az emberek a kapott információk birtokában egy kicsit átfogóbb képet kapnak a község vezetőinek gondjairól, amelyet így jobban magukénak éreznek. 3 BÉKCS 1974, Április z.
