Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
(Folytatás e ?. otáaírőT) íse, ezzel együtt pedig társadalmi rendünk további építésének, erősítésének útján. Befejezésül dr. Korom Mihály a Minisztertanács megbízásából kérte, hogy az országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. — Az örökbefogadás egyik új szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket, Ilyen okok mind az örökbefogadó szülők, mind a gyermek részéről felmerülhetnek. Az eddigi szigorú szabályok feloldásával kapcsolatban azonban rá kell mutatni, hogy ez nem vezethet az örökbefogadások felbontására a gyermek ,,nevelhetetlen~ ségiére’’ vagy más „okokra” hivatkozással. A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a felbomlott házasságok, vagy a szülők különélésének, adott esetben pedig a formális együttélésnek szenvedő alanyai a gyerekek, ők érzik leginkább a feldúlt házasságok következményeit. Ugyanez vonatkozik a házasságon kívül született gyerekekre is. A gyermekek neveléséhez szükséges anyagi feltételek biztosításának szabályozása ezért fontos közérdek; Az állam nem tudja, nem is akarja ezeket a terheket teljesen magára venni, bármilyen sok segítséget ad is egyébként a gyermekneveléshez. X fognak ezért szabályozni kell ilyen ese, tekben a szülők anyagi felelősségét, annak módját, mértékét, — A törvényjavaslatban és a kapcsolódó kormányrendelet tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddiginél hatékonyabban biztosítsuk A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe. ha a szülők nem egyeznek meg. Ilyenkor a tartásdíjat a bíróság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyéb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jogszabály miként rendelkezzék a bér és fizetés kiegészítéseként kapott juttatások (jutalom, prémium, nyereségrészesedés) tekintetében. Arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövede- . lem. amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jövőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyermektartás- díj összege — egy-egy gyermekre — a kötelezett munkabérének. illetve rendszeres egyéb jövedelmének 20 százaléka kö_ rül legyen, maximálisan azonban több gyermek esetén sem haladhatja meg az 50 százalékot Minthogy adott esetben a 20 százalékos mérték meghaladhatja a gyermek tartásának valódi szükségletét, lehetőség lesz az összegnek 20 százalék alatti megállapítására is. Parlamenti tudósítónk jelenti A válások miatt 800 kiskorú gyermek megyénkben csonka családban Sehesi Lásxlőné Békés megyei képviselő felszólalása és m törvényt módosító javaslatai él A családjogi törvény módosítására irányuló vitában szót kért és kapott Sebesi Lászlóné, megyénk országgyűlési képviselője. Elmondotta, hogy életünk a családban kezdődik. s legszebb gyermekkori emlékeink is a családhoz fűződnek. E kis közösségben ismerkedünk a világgal, itt érezzük először a szeretet melegét, az otthon biztonságot nyújtó erejét, mely nélkül az ember egész életére sérültté válna. Nyugodt családi körből pihenten megyünk munkába, s a család békéje, nyugalma mindenkor felüdülést nyújt. Kiegyensúlyozott család csak akkor jöhet létre, ha a házasfelek kölcsönösen becsülik egymást és felelősséget éreznek gyermekeik nevelése iránt. A családi harmónia biztosítása elsősorban a családtagok egymáshoz való viszonyától, alkalmazkodásától és türelmétől függ. Mint az élet más területén, úgy a családban is akadnak, akik kényelemszeretetből, esetleg önzésből az alkalmazkodást csak a másik féltől várják el vagy éppen megfeledkeznek szülői, illetve gyermeki Dr» Schultheis% Emil felszólalása Bevezetőben az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a családjogi törvény módosítása olyan, az egész társadalmat érintő kérdés, amely különösen közel áll az egészségügyhöz. A továbbiakban a népesedés- statisztikai adatok tükrében elemezte a házasságkötések alakulásában bekövetkezett változásokat. Egyebek között elmondotta, hogy a fiatalok ma hamarabb kötnek házasságot, mint korábban. Ugyanakkor a házasok között megnőtt azok aránya, akik nem először kötnek házasságot, azaz továbbra is a családot tekintik életük legfontosabb keretének. Mindez azt is bizonyítja, hogy lakosságunk a szocializmus által nyújtott létbiztonságot megfelelő alapnak tekinti a családi élethez, a gyermekek vállalásához. A miniszter ezt követően hangsúlyozta, hogy a családoknak nemcsak a társadalom biológiai reprodukciójában van döntő szerepük; hanem a gyermekek felnevelésében is. A társadalom szempontjából nem kö_ zömbös a család hatása a felnőtt népesség életére, az egyénnek a társadalomba való beilleszkedésére. A családi légkör elősegítheti vagy korlátozhatja tagjait a társadalmi feladatok ellátásában. Dr. Schultheisz Emil rámutatott, hogy a családi életre való nevelés szerves része népesedés- politikai törekvéseinknek. A családi élet a házasságkötéssel kezdődik, de a házaséletre való felkészítést, a családi életre nevelést már sokkal korábban, a szülői házban kell megkezdeni, s később, az iskolás korban folytatni kell. A cél az, hogy a szocialista humanizmus szellemében felkészítsük az új generáció tagjait a harmonikus családi életre, a házastársi és szülői feladatokra: a gyermekek tudatos és örömteli vállalására és helves nevelésére. —■ A családi életre való felkészítés során mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy a jó házassághoz nem elég két, egymást őszintén szerető ember házasságkötése. Szükség van a házasságot megerősítő ismeretekre is, amelyekkel már a serdülő kortól fel kell vértezni a fiatalokat. A miniszter ezt követően a népesedéspolitika szemszögéből «lemezte a családjogi törvény módosítására előterjesztett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy minden, jövője iránt felelősséget érző társadalomnak foglalkoznia kell a népesedéspolitikával és olyan törvényalkotással, amely a családot védi. Utalt a korábbi években született határozatokra, amelyek a családalapítást, a gyermekvállalást és a gyermekek nevelését segítik elő. Ezeknek az intézkedéseknek közös vonása, hogy összhangba hozzák a család és a társadalom érdekeit, a népesedéspolitikai célok elérését nem adminisztratív intézkedésekkel próbálják megoldani. Ezt követően a terhesség megszakításának problematikád járói szólt. A korábbi években a terhesség művi megszakításával kapcsolatiban nem kívánt szabadosság alakult ki — mondotta —, amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára nézve komoly egészségkárosodással jár. Ezért kellett úgy intézkedni, hogy olyan esetekben, amikor a gyermek vállalásának feltételei adottak, a nő egészséges, házasságban él, lakással rendelkezik, szociális körülményei jók, és a gyermek vállalásához életkora is megfelelő, a terhesség művi megszakítása iránti kérelem eL utasítható — ha a csalódban még nincs megfelelő számú gyermek. Ezt az intézkedést társadalmunk túlnyomó többsége, azon belül az orvosi társadalom is, egyetértéssel fogadta. Az intézkedéstől az orvostársadalom ezért azt várta és várja, hogy csökkenni fog a művi terhességmegszakítások száma. A rendelet életbe lépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schultheisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irányú változás érzékelhető. Az év első két hónapjában a művi vetélések száma az előző esztendő azonos időszakához képest csaknem felére csökkent. Ez az új intézkedéssel, illetve a fogamzásgátló szerek és eszközök nagyobb arányú elterjedésével függ öcsze. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy e jelentős csökkenés nem a terhesség- megszakítást elbíráló bizottságok elutasító határozatainak eredménye. A kedvező változás elsősorban azzal magyarázható, hogy az óv első két hónapjában! — az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva — 60 százalékkal kevesebb nő fordult terhességmegszakítás iránti kérelemmel a bizottságokhoz. Megjegyezte a miniszter, hogy januárban és februárban csupán 1100 terhességmegszakítási kérelmet utasítottak el a bizottságok. Az érintettek közül több mint 700-an elálltak a fellebbezéstől. A másodfokú bizottságok 230 kérelmet utasítottak el. — A családjogi törvény- tervezet — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter — jelentősen elősegíti családvédelmi politikánk korszerűsítését. Ezt a célt szolgálja egyebek között a törvényjavaslatnak az a része, amely szerint a házasságkötést az anyakönyvvezető asak a házasságikötési szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki. A házasságkötések stabilitását jelentősen elősegítheti az előterjesztésnek az a — orvosi szemmel nézve is különösen fontos — része, amely a házasságra lépőknél az eddigi korhatár felemelését javasolja. Korszerűek és egészségügyi szempontból í® helyesek az apaság!, az örökbefogadás és a gyámság kérdésével foglalkozó módosítási javaslatok is. mert olyan feltételeket kötnék ki, amelyek a testi és szellemi fejlődés legjobb biztosítékait tartalmazzák. — A családjogi törvény- tervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. Védi a házasság intézményét, erősíti a családi kapcsolatokat. gazdagítja a családi élet tartalmát. Védi a gyermekek és szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját, a családot —. mondotta befejezésül dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A továbbiakban dr. Vámos Erzsébet, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. majd elmondta véleményét Erdei Lászlóné, Re- tezi Károly, Kertész Sándomé, Bánúti Gézáné, Terényi József- né, Sas Kálmán, Lakos Zoltánná, Sebesi Lászlóné Békés megyei, dr. Bene Zoltán, Weisz An- talné, Karkus Sándor, Halasi Lajosné képviselők. Ezzel a szerdai ülés véget ért. Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön folytatja munkáját, (MTI) kötelességeik teljesítéséről. Ilyen esetekben nyújtanak majd segítséget, jogi védelmet a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló törvény paragrafusai. A törvényjavaslat 75. § (1) bekezdésének első mondata így hangzik: „A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésében elősegítsék.” Ugyanennek a paragrafusnak (2) bekezdése előírja: „A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményét tőle telhetőén elősegíteni.” A pedagógus e két mondat, tartalmának elmélyítését igyekszik következetes nevelőmunkával, a család és az iskola közötti jó kapcsolatok kialakításával elősegíteni. Az iskolában folyó nevelési tevékenység azonban önmagában kevés, s csak a családi neveléssel összhangban válik teljes értékűvé. Ha eredményt akarunk elérni gyermekeink egészséges, művelt, erkölcsös, a szocializmushoz hű, hazáját, népét szerető emberré nevelésében, akkor a családnak és az iskolának egy nyelven kell beszélnie. Államunk egyre több segítséget nyújt a szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos gondok megkönnyítéséhez. Ezt szolgálja a gyermekgondozási segély bevezetése és annak növelése, a családi pótlékban részesülők körének kibővítése, s a pótlék összegének rendezése, a gyermekintézmények gyorsabb ütemű fejlesztése, a lakáskiutalások rendszerében történt változások és egyéb gazdasági és szociális intézkedések életbe léptetése. További nagy segítséget fog nyújtani a gyermekeiket egyedül nevelő elvált szülők részére a jóváhagyásra előterjesztett minisztertanácsi rendelet a gyermektartásdíjról. Sok megaláztatástól fogja megkímélni a gyermekük eltartása érdekében eddig eredménytelenül kilincse- lőket. Megyénk képviselőcsoportja részletesen megvitatta a családjogi törvény tervezetét s egységes vélemény alakult ki annak család- és gyermekközpontúságát illetően. A tervezet 10. paragrafusának (2) bekezdésével kapcsolatban valamennyien a házasságkötés alsó korhatárának további felemelését tartották célszerűnek, s javasolták, hogy férfiaknál 18 év, nőknél kivételes gyámhatósági engedély esetén 16 év legyen az alsó korhatár. Az Ifjúsági Törvény létrehozása előtt az ifjúkor felső határának megállapítása körül folyt szinte országos vita. Akkor a 35—10 évesek is szívesen vallották volna magukat e korosztályhoz tartozónak, holott legfeljebb a tiszteletbeli KISZ- tagságra tarthatnának igényt. Jelenleg ismét vitatéma az életkor, azzal a különbséggel, hogy gyámhatósági engedéllyel kötött házasság esetén a 14—16 évesek válnának időnap előtt felnőttekké. Tudom, hogy az ember fejlődésének egyes szakaszait nem lehet mereéen elhatárolni, de a felnőtté váláshoz ezek átélésén keresztül vezet az út, s előfordul, hogy az egyes fázisok kimaradása rendellenességet okoz. A tanításban is meg kell tartanunk a lépcső, zetesiséget. Erről jut eszembe egy elsős kisdiák édesapja, aki a szeptemberi iskolakezdés első napjaiban — látva gyermeke füzetében az írást előkészítő vonalkákat, betűelemeket — a következőket üzente a tanító néninek: „Az én gyermekemmel ne írasson mindenféle szarkalábakat, hanem tanítsa meg betűt írni.!” Mit lehet erre válaszolni? „Ha legközelebb a padlásra megy, lépjen mindjárt a létra felső fokára! Az alsó fokokat hagyja ki!” Hát erre gondolok a kivételesen engedélyezett 14—16 évet betöltött fiatalok házassága esetében is, amikor a gyerekek az úttörőcsapatból egyenesen a házasságkötő-terembe mennek. Gyakran hallani olyan véleményt, hogy az idősebb korosztály feleslegesen aggodalmaskodik a fiatalok sorsát illetően. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ez az aggodalom az ifjúság iránt érzett szeretetből, és gazdag élettapasztalatból ered. Meggyőződésem, hogy ifjúságründe túlnyomó többsége felelősségei érez saját, és a társadalom jövője iránt, de akadnak szép számmal felelőtlenek is. Ez különben a felnőttek táborában is előfordul. Bizonyítják a válási statisztikák is. Megyénkben 1973-ban az 1048 felbontott házasság 48,5 százaléka csupán 1—5 évig tartott, ami azt tükrözi, hogy sok a felelőtlenül megkötött házasság. A válások következtében körülbelül 800 kiskorú gyermek él csonka családban. Megyei bíróságunk lelkiismeretes, emberséges intézkedéssel. meggyőződéssel igyekszik a magas válási szám csökkentése, a gyermekelhelyezések, valamint a vagyonjogi és tartási kötelezettségek rendezése érdekében mindent megtenni A házasság szilárdsága számos tényezőtől függ. Többek között attól, hogy kellően megfontolt elhatározás alapján jött létre. Függ a házasfelek korától, felelősségtudatától, a családalapításhoz és annak fenntartásához szükséges anyagi biztonságától és sorolhatnánk tovább azokat a feltételeket, amelyekkel a kiskorú ember még nem ren- dslkczik Az Ifjúsági Törvény előírja a fiatalok védelmét az egészség- ügyi károsodásokkal szemben. Ügy hiszem, hogy 14—16 éves kiskorúak számára testi-lelki megerőltetést jelentene a házassággal, családalapítással járó anyagi, erkölcsi és egészségügyi kötelezettségek vállalása. Az igaz, hogy a megváltozott élet hatására gyermekeink testi fejlődése meggyorsult, de a társadalmi érés. az egyre hosszabb iskoláztatási idő miatt egyre inkább kitolódik. Érveimet a kiskorúak érdekében és a házasság, valamint a család intézményének megszilárdítása érdekében sorakoztattam fel. Az elmondottak figyelembevételével a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadom — fejezte be felszólalását megyénk országgyűlési képviselője. Rocskár János
