Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

Újjáéledje a békéscsabai Általános Munkás Dalkot ? Az archív fotó a régi időket idézir a bécsaba bai Általános Munkás Dalkör kék-fehér sapkás tagjairól ké­szült 1928-ban, a debreceni munkás-dalos ünnepélyen. Békéscsaba és a Viharsarok munkásmozgalmát, a két háború közötti idő történelmét áttekint­ve feltétlenül találkozunk a bé_ késcsabai Általános Munkás Dalkör nevével, a sikerekkel és a hatalmasok által üldöztetéssel kisért történetével. A kórus im­már ötvenhárom éve szolgálja a kultúrát, a munkásosztály hala­dását, fejlődését. A felszabadu­lás előtt sokszor akarták derék­ba tömi, a kényszerű hullám­völgyeket azonban- mindig kö­vette a felemelkedés, a meg­újulás. Az eltelt több mint fél év­század történetéről beszélget­tünk Pribojszki Györggyel, az együttes hajdani kottatárosával, jegyzőjével, mai vezetőjével. Időrendi sorban mondta el a kó_ rus történetét: az 1926-ban Sze­geden hármezer dalosrésztvevő­vel lezajlott első találkozót, az 1928-ban Debrecenben, majd Miskolcon, Győrött, 1936-ban Pécsett, két év múlva Szombat­helyen megtartott munkás-dalos találkozót. A felszabadulás után azonnal alapítók — önállóan még fel­lépnek, bár a kórus 1962-ben ve­gyes karrá alakult. A kórus ma mintegy negyven tagot számlál. A szám természetesen nem pontos, az összetétel, a létszám még nem kiforrott. A jelenről, az újjáéledésről már Sutyinszki János tanárt, a dalkör karnagyát kérdeztük. A kórustagok tiszteletét, szeretetét élvezve, egy éve vezeti a kó­rust — A legnagyobb problémánk az utánpótlás gondja. Igaz, vagy tíz diák, szakmunkástanuló is jár a csütörtök esti próbákra. A terveinkben az az elképzelés szerepel, hogy a létszámot het­venre, nyolcvanra emeljük, így majd nagyobb nehézségű, igé­nyesebb műveket is megtanul­hatunk. Ma még nem áll ott a kórus, hogy minősítésre vagy akár nagyobb nyilvánosság elé lépjen. De már májusban, a „Kóruspódium” gyulai rádiófel­vételén mi is ott leszünk, sze­repelünk. — A művek kiválasztásában természetesen a hagyományt kö­vetjük. Elsősorban a rég* mun­kásmozgalmi dalok felújításával, valamint mai szerzők mozgal­mi kórusműveivel foglalkozunk. De ezeken kívül klasszikus szer­zőktől is énekelünk, madrigálo­kat tanulunk. Én hiszek abban, hogy mihamarabb újjáéled a csabai Munkás Dalkör. Amikor ott jártunk, a próbán éppen Certon, XVI. századi szerző Piaci pletyka című kó­rusművét próbálták. A hetedik és az első ikszen túliak egyfor­ma figyelemmel — a dalra, a karnagyra, egymásra figyelve. Ahogyan azt a jeligéjük is hir­deti : „Repülj dalunk zúgva / Hegyen-völgyön át, / Hirdesd a munka / Örök diadalát!”. Nemesi László Szarvas; Diákköri napok az O/ónőképző Intézetben Első alkalommal április 23— 24-én rendezték meg a szarvasi Óvónőképző Intézetben a diák­köri napokat. Kedden délután Daróczy Er­zsébet docens nyitotta meg az intézet hallgatóinak öntevékeny művelődését, módszertani és tu­dományos kutatási munkáját reprezentáló eseménysorozatot. Az első program az idei nyelvi körök bemutatkozása volt. Az orosz speciálkollégium, valamint az angol, francia és német nyel­vi körök az adott nyelven iro­dalmi, zenei műsort adtak elő. A programmal egyidőben ide­gen nyelvű könyvek kiállítása is nyílt. , A nyelvi körök mellett a két napon bemutatkozott a meghí­vott vendégeknek és a résztve­vőknek a „Zenei Óvoda”, a pe­dagógiai és a pszichológiai tu­dományos diákkör, a szakiro­dalmi és könyvtárhasználati, valamint a természettudományi speciálkollégium, a két évfolyam bábszakköre, a zenei, sportmoz­galmi és a politikai körök és az irodalmi színpad tagjai, bizo­nyítva a pályára való rátermett­ségüket, tehetségüket, sokirányú érdeklődésüket. Az óvónőképző intézetben ren­dezett diákköri napok végered­ményben házi előkészítése az 1975 tavaszán megrendezésre kerülő országos tudományos diákköri konferenciának. A két­napos eseménysorozat szerdán este Szabó Mihály intézeti igaz­gató értékelő beszédével sikere­sen zárult. Fényképek a Gyopár Klubban Seleszt Ferenc újságíró nyitotta meg április 22-én, délután öt órakor Békéscsabán, a Gyopár Klubban Somogyi Márton fotó- kiállítását. A bemutatott képek a megjelentek körében nagy tetszést arattak és jól tükrözték az amatőrfilmesként is neves fotós törekvéseit. Különösen portréi és falusi életképei ra­gadják meg a nézőt (Fotó: Demény) feltámadt a kórus, 1950-ig éven- tm ként száz szereplése is volt. i Munkájukért 1952-ben Szocia- í lista Kultúráért kitüntetésben « részesültek, 1964-ben pedig az ■ aranykoszorút érdemelték ki. jj Az utóbbi években kevésszer * találkozik a közönség a csabai ; dalosok nevével. A férfikar 14 S tagja — szinte valamennyien E A Hűtőház motortekercse- 5 lésben jártas ■ c villanyszerelőt n m 3—5 éves gyakorlattal és E festő-mázoló szakmunkást • vesz fel ■ Fizetés megegyezés sze- 5 rint. 5 ■ Jelentkezés: a tmk- ; vezetőnél. 82993 ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALAT jó kereseti lehetőséggel felvesz: víz-, gaz-, FŰTÉSSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, továbbá betanított segéd­munkásokat és olyan fiatal dolgozókat, akik nem ren­delkeznek szakmával, de a fenti szakmában esti to­vábbképzéssel 2 éven belül szakmunkásvizsgát kíván­nak tenni. Jelentkezni lehet: Buda­pest. XI., Kőérberki u. 36. (81'b autóbusz-vér' 'orrás- nál) személyesen vagy a 669—172 telefonszámon. : : a 15. A heroin vámszedői A szerencsejáték világmére­tekben is legnagyobb központja Las Vegas. A nem Is olyan ré­gen még nyomorúságos falu kö­zepén, a Freemont Streeten most 11 felhőkarcolóban 288 já­tékbarlang üzemel. A 289. a bör­tönben működik. Az ötlet a bör­tön parancsnokától, Jack Fog- lianitól (szintén olasz) szárma­zik, szerinte jó átnevelési mód­szer. A CN egyik üzletága Las Vegasban a kifosztottak kifosz­tása. Azoktól például, akik min­denüket elvesztették, és persze szeretnék visszanyerni, a CN ügynökei fillérekért megveszik az autót, amivel idejöttek. A minap egy fogadáson megkér­dezték Ralph Lamb rendőrfőnö­köt: miért nincsenek nagy­stílű, szervezett akciók a gengsz­terek ellen. Lamb így felelt: „Nem szabad hálátlannak len­nünk. Nélkülük porfészek lenne a paloták helyén.” És ez igaz. 1945-ben egy Mr Siegel nevű úr megbízást kapott a Cosa Nostrától, nézzen utána, mit lehetne tenni a sivatagos Neva­da államban és jelentse: miiven beruházás kellene, mit jövedel­mezne a befektetett pénz stb. Siegel főnökeinek részletes be­fektetési javaslatokat készített, de nagy ötletét, a Las Vegas-i játékkaszinót a maga szakállá­ra akarta megvalósítani. Bezár a kasz ná A CN-t azonban érdekelte ez az üzlet is és Siegel magánépít­kezését különböző bajok érték: Harmat Endre: Gyilkosság Rt. (Dokumentírás 16 részben) hol egy művezető tűnt el örök­re, hol tűz ütött ki. Siegel só­hajtott és bevette a szindikátust. 1946-ban — bár az építkezés még nem volt teljesen kész — a CN, Siegel tiltakozása ellenére, meg­nyitotta a kaszinót. A jó szimatú vállalkozó attól félt, a félkész létesítmény rossz „entrée”, el­riasztja a vendégeket. A szindi­kátus azonban azonnal profitot akart. Siegel volt a helyszínen, neki engedelmeskedett a sze­mélyzet, és erősebbnek bizonyult benne az üzleti érzék a félelem­nél: bezáratta a kaszinót 1974. március 18-án, kedvese lakásán megtalálták Mr. Siegel holttes­tét, New Yorkból pedig intéz­kedett az illetékes capo. ..Lu­cky” Luciano, és a kaszinó már­cius 27-én végleg megnyílt. Luciano Siegel helyére Gus Greenbaum vendéglátóipari szakembert nevezte ki. Több mint egy évtizedig vezette „Udvarias Gus”. a földkerekség egyik legnagyobb aránybányá­ját amikor jelentették Lucianó- nak, hogy az Igazgató epés meg­jegyzéseket tesz rá. Udvarias Gus hulláját 1958. december 3­án átmetszett torokkal egy kül­városi villában lelték meg. Az­óta rend van Las Vegasban. Maga Edgar Hoover, az FBI igazgatója külön cikket szentelt annak a tevékenységnek, hogyan ad el a Cosa Nostra valóban ér­tékes tippeket a legkülönbözőbb sportágakban. A tippek persze azért biztosak, mert a szervezet úgy intézi a versenyeket, hogy a jóslat beváljon. „Kis hal'’ a ho'gon Láttuk, hogy a Cosa Nostrát eredetileg a szesztilalom szülte és tette naggyá. A prohibició eltörlése óta az amerikai maffia még jobban „ráment” egy mű­ködése első pillanatától kezdve létező üzletágra, a kábítószer­csempészetre. Ennek a szenve­délynek a rabjai még sokkal in­kább rendszeres vevőknek szá­mítanak, mint az alkoholisták. Ráadásul van egy lényeges kü­lönbség a két mérhetetlenül ár­talmas élvezeti cikk között Egy részege« embernél legalábbis elképzelhető olyan időszak, amikor józan. A heroin, a mari­juana és a többi kábítószer foglyánál ilyen szünet nem lé­tezhet Vagy ha kényszerű, anyagi okokból létezik, annál rosszabb. Ilyenkor aztán a szenvedély megszállottjának semmi sem számít: gondolkodás nélkül gyil­kol, akár pár dollár reményé­ben is. Statisztikai kimutatás szerint a heroin rabjai követik el az Egyesült Államokban a legtöbb kisstílű rablógyilkossá­got. Európában egy kilogramm kábítószer ára mintegy 1350 dollár. New Yorkban 130 ezret is ,ki lehet belőle hozni.” így aztán érthető, hogy amikor egy kis hal, a Cosa Nostra egyik alacsony beosztású kábítószer­ügynöke, Giovanni Cirillo ho­rogra akadt, elmondhatta, hogy ő egyedül, legalább napi 20 ezer dollár forgalmat bonyolí­tott le. A Cosa Nostra dosszié az ame­rikai rendrőség irattárában vil­lámgyorsan — csak éppen gya­korlata következmények nélkül — vastagodik. A legújabb adatok elsősorban arra vonatkoznak, amit Robert Morgenthau New York-i ügyész „az ország egyik leggyorsabb és legveszélyesebb folyamatának” nevezett, és amiért a tőkés világ legtekintélyesebb lapjai a New York Timestől a Wall Street Journalig mar megkon­gatták a vészharangot. Arról van szó. hogy a Cosa Nostra dollármilliói viharos se­bességgel törnek be a legá­lis üzletbe. (Következik: A Cosa Nostra és a Wall Street.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents