Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
Mitől „szocialista” egy szocialista brigád? Kilométerpénz A Közelmúltban jelent meg a Jas MSZMP mezőhegyes! nagyközségi bizottságán vizsgáznak a marxista—leninista esti középiskolájának hallgatói, líj. Sós György, a pártbizottság titkára egy cigaretiiaszívás- nyi időt engedélyez a vizsgázóknak. — Hogy melyik a legjobb szocialista brigád a nagyközségben? Nehéz a választás, mert szerencsére több is van. De talán keressék fel a vasipari szövetkezet Geiszler Eta* brigádját. A szövetkezet egyik irodájában találkozunk Boros Annával, aki a KISZ-szervezet titkára és a ,Geiszler Eta ifjúsági Szocialista Brigádjának tagja. — Sajnos, a brigád vezetője, Ocskó Imréné nincs benn, most vizsgázik a pártbizottságon. De azért jöjjön, menjünk fel a lányokhoz. A „lányok” között persze jócskán akadtak asszonyok is. Éppen nagytakarítást rendeztek a műhelyteremben.-— Hiányzik néhány alkatrészünk, s emiatt nem tudunk dolgozni —■ mondja nem nagy örömmel Varga Istvánná csoportvezető. Ilyenkor aztán mindenki oda megy, ahol szorít a cipő és ott segít. A teremben körbefognak a brigád tagjai. Tizenhatan vannak és amolyan „kérdezz—felelek” játék alakult ki közöttünk. — Mikor alakult a brigád? =— Három éve — válaszolja elsőként a „legbátrabb” — és most, április 4-én kaptuk meg a zöldkoszorús jelvényt. Valamennyien a Zsiguli-programban veszünk részt, mi készítjük a műszerfalakat. A-z idén 140 ezret kell legyártanunk belőle. — És a munkán kívül van-e közös programjuk? — Mindenkinek van valamilyen élfoglaltsága. Házi munka, tanulás, gyereknevelés. De azért szakítunk időt arra is — igaz, ez egyik vállalása is a brigádnak —, hogy rendszeresen felkeressük özvegy Nagy Pálnét, akinek a férje itt dolgozott és váratlanul meghalt. Segítünk neki a ház körüli munkában, kisebb ajándékokkal is meglepjük időnként Nem mind a tizenhatan, ha négyen-öten, van, amikor többen Is elmegyünk moziba vagy kirándulni. A szövetkezetnek van egy bérelt üdülője Siófokon, abban is közösen szoktunk üdülni. — Mennyi a keresetük? ■— Mikor hogy. Általában 1400—1500 forintot viszünk haza, ez itt, mezőhegyesi viszonylatban elég jó keresetnek számít közbe Tüskés Erzsébet —, állandóan 120 százalék felett van a teljesítményünk. — Maradjon magánál a sző, Erzsiké. Mióta tagja a brigádnak? — A kezdettől fogva, — Asszony? — Még nem — mondja elpirulva, nagy kuncogás között. — Menyasszony vagyok. — A vőlegénye? ■— A cukorgyárban dolgozik, esztergályos. Együtt járunk esti gimnáziumba és úgy terveztük, hogy vizsga után megtartjuk a lakodalmat — És ha nem sikerül a vizsga? — Arra nem Ss gondolunk. Aztán egy másik asszonytól, Simonka Györgynétől érdeklődöm. — Maga is biztosan alapító tag. — Nem, én nem vagyok a brigád tagja. Egyelőre. — És miért gondolkozik a belépésen? — Hát, várok még. Nem mondom, jó kis kollektíva, hiszen én is ebben a műhelyben dolgozom és ismerem valameny- nyiüket. Varga Istvánnénak, a csoport- vezetőnek is jó' véleménye van az ifjúsági brigádról. — Mindig jó a hangulatok, jó kislányok ezek. Valameny- nyien betanított munkások és majdnem mindegyik akkor került ide, amikor a szövetkezetünk bekapcsolódott a Zsiguli- programba. Négy asszony volt fenn Pesten, akik elsajátították a szerelési fogásokat, s azok tanították be a többit. Jó szem, ügyes kéz kell ehhez a munkához. Húsz munkafolyamatot végzünk az összeszerelésben. Eleinte persze nem ment olyan jól, mint most. Hiszen nagyobbik részük az állami gazdaságból. a cukorgyárból és a háztartásból jött ide. Persze, hogy szokatlan volt számukra még ez a munka. Aránylag rövid idő alatt elsajátították a fogásokat, és már elég hosszú ideje a legjobbakként tartják számon a brigádot a szövetkezetben. Fekete Pétemé szintén alapító tagja a brigádnak. Az állami gazdaság erdészetében dolgozott, mielőtt ipari munkás lett — Ott sem kerestem többet, de mennyivel jobb ez a munka. Csak az tudja értékelni, aki évekig dolgozott a szabad ég alatt esőben, fagyban. Sokszor elmentünk a férjemmel együtt vasárnaponként vadásza‘.okra hajtónak. Negyven forintot jelentett az egy nap. — Család? — Most vártjuk az elsőt, —• Fiút vagy lányt? — A férjem fiút, én meg lányt. Akármi is lesz, örülni fogunk neki. A Mezőhegyesi Vasipari Szövetkezet Geiszler Eta Szocialista Brigádjának tagjai hétköznapi emberek. Csendben, de szorgalmasan dolgoznak. De hát mitől vagy miért „szocialista” egy szocialista brigád? Azt hiszem, a kérdésre már megkaptuk a választ, ez kiderült a beszélgetésekből. Amellett, hogy példamutatóan kiveszik részüket a termelésből, nem elégszenek meg ennyivel. Mert az már nem kötelességük, hogy segítsenek egy özvegyasszonyon, hogy részt vegyenek párt-, KISZ-, és szakszervezeti oktatásban. Mindezek a kötelességen felüli tevékenységek jelzik, hogy többek ők azoknál, akik „csak elvégzik” a rájuk váró munkát és azzal úgy gondolják, eleget tettek állampolgári kötelességüknek munkaügyi miniszter új rendeleté a belföldi hivatalos kiküldésre utazó dolgozók saját gépjárművének használatáról. Miben tér el az új rendelet a régitől és miért vált időszerűvé az új intézkedés? — erre kaptunk választ a Munkaügyi Minisztériumban. — A személyi tulajdonú gépjárműveket már 1965 óta igénybe vehették a dolgozók belföldi kiküldetésre — mondták a minisztériumban ■—, kilométerenként azonban csak 70-80 fillér térítést kaptak. 1972-ben, amikor az állami gépkocsik számát jelentősen csökkentették, a fkilométerpénzt egységesen felemelték 2 forintra és bevezették az átalányt is, ami azt jelentette, hogy a belterületen megtett utakra minden hónapban bizonyos összeget lehetett a dolgozóknak fizetni. Megállapították, hogy minden vállalat és dolgozó élt a rendelet adta lehetőségekkel, az intézkedést azonban nem egységesen hajtották végre. Egyes vállalatok túl bőkezűnek mutatkoztak, kevésbé indokolt kiküldetésekre is szó nélkül megadták a 2 forintos kilométerpénzt. Több helyütt az átalány és az esetenkénti kilométerpénz már- már fizetéskiegészítést jelentett. Más vállalatok viszont nem adták meg az engedélyt a dolgozóknak, vagy ha megadták, akkor 2 forint helyett csak 1-et fizettek kilométerenként. Eljárásukat azzal indokolták, hogy az 1972-es rendedet értelmében a vállalatok nem léphették túl az 1971. évi kiküldetési költségeket. Az új rendelet megszüntette az úgynevezett 1971. évi „bázis-költségvetést”. A gazdasági vezetők feladata annak megállapítása. hogy milyen összeget szánnak a dolgozók saját tulajdonú gépjárművével történő kiküldetésekre. A kilométer- pénz azonban szigorúan csak 2 forint lehet, illetve motorkerékpárok esetében a hengerűrtartalomnak megfelelően 40—80 fiidér. Zenei évadzárás megyénkben Az 1973—74-es zenei évadban az Országos Filharmónia szervezte esti hangversenyeken tízezer zeneszerető ember hallgatott muzsikát. Az utolsó koncerteket április utolsó napjaiban rendezik meg. Orosházán 22-én este a helyi szimfonikus zenekar hangversenyével zárult a zenei évad. Az újjáalakult szarvasi kamarazenekar 24-én, szerdán este lép Szarvas közönsége elé Láng Gusztáv vezényletével. A békéscsabai közönség 29-én, hétfőn este a budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjével zárja az évadot. A legfiatalabb koncertlátogatók az Ifjú Zenebarátok hangversenysorozat III. évfolyamának negyedik — utolsó — koncertjén vehetnek részt. Gyulán és Békésen 22-én, Szarvason, Kondoroson és Békéscsabán 23- án, Mezőkovácsházán, Mezőhegyesen és Medgyesegyházán 24- én, Nagyszénáson és Orosházán pedig 25-én mutatja be a mai magyar szerzők rézfúvós és ütőshangszerekre írt műveit a Magyar Rézfúvósnégyes és a Budapesti Ütősnégyes együttesei. Az ifjúsági hangversenyeknek az évadban 40 ezer hallgatója volt. A rendelet szerint az átalány fizetésében részesíthetők körét kollektív szerződés, a munkaügyi szabályzat vagy a munkarend rögzíti. Általában olyan munkakörökről van szó — például: körzeti orvos, belső ellenőr, szervizszolgálatban dolgozó anyagbeszerző, ügynök, szerelő stb. —, ahol az illető dolgozó számára halaszthatatlanul fontos a gépjármű használata. Az átalány összegének felső határaként: belterületi használat esetén 500 kilométer (1000 forint), járás vagy Budapest területén 800 kilométer (1600 forint), megye vagy annál nagyobb terület esetén pedig havi 1500 kilométert (3000 forint) meg nem haladó utazás vehető figyelembe. Az átalányon kívül természetesen megilleti a dolgozót az esetenkénti kiküldetés alkalmával 2 forintos kilométerpénz is. Az átalányról még azt is tudni kell, ha a dolgozót betegség, katonai szolgálat vagy a gépjármű üzemképtélensége 30 napot meghaladóan akadályozza a gépkocsi használatában, akikor az átalány összegét csökkentik. Az új rendelet persze csak akkor éri el célját, ha végrehajtását mind a vállalatok, mind a KPM Autófelügyelete szigorúan ellenőrzi. Pethes Sándor A Fáklya új száma V. 1. Lenin születésének 104. évfordulójára emlékezik a Fáklya április 14-én megjelent 8. számának nyitó cikke. A lap másik emlékező írása Zalka Mátéról szól, abból az alkalomból, hogy a spanyol polgárháború legendás hőse április 23-án lenne 78 éves. A lap ezúttal is nagy teret szentel a szovjet—magyar kapcsolatoknak. A Fáklya közgazdasági szemleírója a mezőgazda- sági gépgyártás hatékony szovjet—magyar kooperációját elemzi. A testvérvárosok és testvérmegyék szép mozgalmából Klaipeda és Debrecen több esztendős, hasznos és gyümölcsöző kapcsolatairól kapunk képet. A kulturális élet területéről Arii Melikov, az ismert szovjet zeneszerző, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság azerbajdzsáni tagozatának elnöke vall arról, hogyan hatott munkásságára, pályájára Bartók zenéje és a nagy magyar zeneszerző művészi hitvallása. Több magyar vonatkozást közöl a lap Könyvespolc rovata is; így hírt kapunk arról, hogy Moszkvában újra kiadták Hidas Antal Ficzek úr című könyvét (1936-ban jelent meg először a Szovjetunióban). Fekete István Tüskevár című ifjúsági regényét és egy közös szovjet—magyar tanulmánykötetet az európai romantika köréből. A lap színházi rovata ezúttal Ada Rogovceva színésznőt, a Szalud Marija című film főszereplőjét, a képzőművészeti oldal pedig Pjotr Koncsalovszkij festőművészt mutatja be gazdagon illusztrált, képriportok keretében. Folytatódik a Fáklya népszerű tudományos sorozata: ezúttal az akadémikusok városáról kap képet az olvasó. i9?4o Április sl w A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet lelresz asztalos szakmunkásokat férfi. és női segédmunkásokat Jelentkezés: Békéscsaba, Berényi út 122. — Igaz, hajtunk is — szól Boros Anna és M&gori Erzsébet ügyes mozdulatokkal ragasztják fel a műszerfalra a porvédő szivacsot Pintér Ilona és Turkus Mihály né a foglalatszegecselő prést keze lik
