Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
Interjú Csepregi Pál megyei tanácselnök-helyettessel: Az átlagnál magasabb jövedelmet elérő mezőgazdasági lakosság adóztatásáról A községi tanácsok szakigazgatási szerveinek vezetői néhány héttel ezelőtt járási székhelyenként beszélték meg az 1973. évi 42-es pénzügyminiszteri rendelettel kapcsolatos helyi feladatokat. Ez a rendelet a mezőgazda- sági lakosság jövedelem utáni adóztatásával foglalkozik, különös tekintettel az átlagosnál magasabb jövedelmet elérőkre. Az adatgyűjtés során akadtak, akik olyan hangulatot teremtettek, mellyel károsan befolyásolták a mezőgazdasági lakosság kiegyensúlyozott, folyamatos termelését. Ezért felkértük Osepregi Pál elvtársat, a megyei tanács elnök- helyettesét, hogy a rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérdéseinkre fejtse kj véleményét. — A mezőgazdasági lakosság hányféleképpen fizethet jövedelemadót? — Elöljárójában határozzuk meg azt hogy egyáltalán ki fizet jövedelemadót a mezőgazda- sági lakosság köréből. A rendelet szerint a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját arra lehet kivetni, aki földet használ, vagy lovat tart. Ezt a jövedelem- adót kétféle módon lehet előírni. Az egyik, ez az általános a terület után, most már hektáronkénti adótételben. Ezt az adót amikor kivetik, csak a területet veszik alapul.. tehát függetlenül attól, hogy azon a tulajdonos vagy a használó mit termel. Ezt az adótételt országos normatívák alapján állapítják meg a helyi tanácsok. Amennyiben az országos normatívát 30 százalékkal meghaladja a terület utáni adótétel, úgy ennek törvényességében a helyi tanács javaslata alapján, a megyei tanács végrehajtó bizottságának szükséges állást foglalnia, efölött pedig a Pénzügyminisztériumnak. A másik adókivetési mód az átlagosnál magasabb jövedelmet elérők jövedelmére épül. Ez utóbbival foglalkoznak napjainkban a helyi tanácsok szakigazgatási szervei, s ennek a nem kellő ismerete váltott ki bizonyos fokú visszás helyzetet a megyében. — Határozza meg az átlagosnál nagyobb jövedelem fogalmát f — Az előbb említett rendelet azt tekinti átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkezőnek vagy elérőnek, aki az előző évben 50 ezer forint vagy ennél nagyobb jövedelmet ért el. Szeretném megjegyezni, hogy a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó-alapját nem általában, hanem személyre szólóan kell meghatározni, s ebből megállapítani, hogy kit is tekinthetünk az átlagosnál magasabb jövedelmet elérőnek. Azt is szeretném megjegyezni, hogy 120 ezer forint évi nyers bevétel elérése esetében az állampolgárnak kötelessége adóbevallást tennie. A bevallás azonban még nem biztos, hogy adókivetéssel jár. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját csak azokra az állampolgárokra vetik ki, akik 50 ezer forintnál nagyobb jövedelmet h BÉKÉS Mim isii. ÁPRILIS 24, érnek el. Ezt úgy állapítják meg hogy a nyers bevételből levonják a termelési és a kezelési költségeket. — Mi számit nyers bevételnek? — A gazdálkodásból származó termények, termékek forgalmi értéke, a gazdálkodással összefüggő egyéb bevételek, termények, termékek ipari feldolgozásából, értékesítéséből származó bevételek. Az adóalapot úgy számítják ki, hogy a nyers bevételből levonják a termelési és kezelési költségeket. Ilyenek a termeléshez szükséges anyagráfordítások, vetőmag, műtrágya, tápok, kon- centrátumok, takarmányok, a mezőgazdasági jellegű beruházások {gazdasági épület), a felújításra fordított összegek, a felszerelések pótlására, karbantartására szükséges anyagiak, a mezőgazdasági hiteltörlesztésre befizetett összegek, a szakcsoport közös alaphoz való hozzájárulás összege. Természetesen ezeket a költségeket valamennyi adózó állampolgárnak elfogadható módon szükséges igazolnia. A nyers bevételből levonják a költséget, s ekkor megkapják a jövedelmet. Ennek alapján azonban még mindig nem írják elő az adófizetési kötelezettséget, mert a törvény kedvezményt is előír. Ilyen: az adózóval közös háztartásban élő, annak gazdaságában foglalkoztatott, más keresettel nem rendelkező, minden nagykorú családtag után évi 10 ezer forint, amennyiben az adózó idegen munkaerőt rendszeresen nem alkalmaz. Ha ezek levónása után az évi 50 ezer forintot eléri a jövedelem, az adófizetési kötelezettség csak ebben az esetben lép életbe. Ha valaki a jövedelem alapján fizeti a mezőgazdaság jövedelemadóját. akkor a hektáronkénti tételes adót részére nem lehet, nem szabad előírni. — Mi történik akkor, ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adózó nem tudja elfogadható módon igazolni a termelésre fordított költségeit? — Ebben az esetben a rendelet értelmében az irányadó, hogy a nyers bevétel 40 százalékát tekintik kiadásnak, a 60 százalékát jövedelemnek, s ennek alapján határozzák meg, hogy az illető beleesik-e a magasabb jövedelműek kategóriájába vagy sem. — A munkaegységre vagy részesedés címén kapott takarmányt« vagy a vásárolt takarmány értékét hogyan számolhatják el a tsz-tagok? — Ha a tsz-tag részesedés címén kap a szövetkezettől takarmányt, akkor ezt, ennek értékét a nyers bevételnél nem kell figyelembe venni. Ameny- nyiben az állatok takarmányozására felhasználja, költségként lehet elszámolni. Ugyanígy a vásárolt takarmányt is. Ha valaki 100 ezer forint bevételt ér el és kiadásait nem tudja megfelelően igazolni, abban az esetben a 60 ezer forint jövedelem alapján 9500 forint adót írhatnak elő részére. Csakhogy mielőtt előírnák a 9500 forint adó befizetését, a kedvezményeket is összegezik. Ha feleség és egy gyermek van a családban, s nem rendelkeznek önálló keresettel, abban az esetben személyenként 10—10 ezer forint kedvezményt biztosít a törvény. Vagyis 100 ezer forint bevétel esetében a feleség és egy gyermek után járó kedvezmény már mentesiti az évi 50 ezer forinton felüli jövedelem után kivethető adózás alól. Viszont nem mentesül az állampolgár a terület utáni tételes adó befizetésétől. — Ha egy-egy tsz-tag » háztáji gazdaságában összetett tevékenységet folytat, állatot hizlal, zöldséget hajtat fólia alatt vagy szabadföldön kertészkedik különböző címeken vethetnek-e ki reá jövedelemadót? — A tsz-tag a megyében mindenhol a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójával adózik. Tehát fólia alatt hajtathat, szabadföldön kertészkedhet, tevékenysége után külön általános jövedelemadót nem fizet. — A fólia alatt kertészkedő szakszövetkezeti, szakcsoport! tagok milyen jövedelem után fizetnek jövedelemadót? — A szakszövetkezeteket, a szakcsoportokat nálunk Békés megyében a növényeket vagy az állatokat kedvtelésből tartó, szerény jövedelemre számító emberek alkotják. Az adó alapja is ezért mérsékelt, sót évi 24 ezer forint jövedelem alatt teljesen mentes. A nyers bevételből itt is le kell vonni a kiadásokat, s amennyiben évi 24 ezer forint jövedelem jelentkezik, abban az esetben lehet az illetőt adózó állampolgárnak tekinteni. Itt azonban, nagyon helyesen azt is vizsgálják a helyi tanácsok, hogy a szövetkezettel, vagy a szakcsoporttal szembeni kötelezettséget miként teljesíti a tag — fejezte be kérdésünkre adott válaszát Csepregi elvtárs. Dupsí Károly Ötven év a népművelés színpadán Békésen, a herényi útról nyílik a Kereszt utca. Egyik két- ablakos házában lakik Cs. Varga Béla. Régi. megsargulit fényképek csoportképein, feszes tartásban áll; okleveleken, újságkivágásokban szerepel a neve. Ha egy szóban kellene jellemezniük azoknak Cs. Varga Bélát, akik évek, évtizedek óta ismerik, csak ezt mondanák; népművelő. * * * Ötven évre. fél évszázadra nyúlik vissza a történet. 1924- ben a cipész szakmában szabadult, ahogy most mondanánk: „kapott szakmunkás-bizonyítványt”. Ekkor lett az ipartestület színjátszóinak tagja, innen számítja ő s mindenki, aki ismeri és tiszteli, népművelőd útját 1969-ben rendezte az utolsó darabot, Bródy Tanítónőjét Nehéz lenne végigsorolni a sok-sok népszínművet, drámát és víg darabot aminek ünnepelt hőse. szereplője volt. A felszabadulás azonban valami újat jelentett az ő életében is. 1945- ben Békésen megalakították a Cipész Ktsz-t. ö Debrecenbe, népművelő iskolába ment. a romokból ocsúdó ország, a párt kérte erre. küldte oda. Majd a gyula-városerdői iskola következett. 1948-ban pár „korabeli” diavetítővel a házfalakra vetítettek — akkor így volt az, hogy ..népművelés”. Az országban elsőként, 1949- ben Békésen hozták létre az egykori „Erzsébet királyné Szálló” épületében a kultúrotthon! Az első naptól 1982- ig volt előadója a közművelődés, azaz a néoművelés békési, községi központjának. Az emlékekbe kapaszkodva mondja el a „hősikor” történetét. Szerényen, többes számban szólva. Beszél a beszolgáltatásnál „közreműködött” rigmus- brigádokról, a mai Ki mit tud? őséről, a Kérdezz—felelek-játékról, a kezdetben sikertelenül végződő közönségszervezőakciókról, az önellátás nehéz idejéről, a tánctanárok megalakuló munkaközösségéről. 1954-ben alakult meg Békésen a jkultúrotthonban a zeneiskola. Nehezen, de sikerült akkor összeszedni négy zongorát, alapot az elinduláshoz. Több mint száz növendékkel indult a zeneoktatás. A tizedik évfordulón, 1959-ben jutalomképpen a Szovjetunióba utazott. A kultúrotthon Munkácsy televíziót kapott ajándékba a minisztériumtól. Ekkor már a megye legjobban dolgozó művelődési intézményévé nőtte fel magát a kultúrotthon. A sokszor az emberi erőt meghaladó munka mellett, vagy inkább annak részeként a színjátszásra is jutott elég idő. 1960- ban két darabbal kirobbanó sikerrel tájolta végig a társulattal Veszprém megye Balaton-parti községeit. A kultúrotthontól, azaz a művelődési háztól 1962-ben vált meg. A Kosárfonó Hsz brigádvezetője, szakszervezeti kultú- rosa lett A már megváltozott körülmények miatt a színjátszás maradt meg mindent betöltő, hűséges társnak. A Tanítónő igaz drámája került mindig reprízre, újították fel, kísérte a siker Békésen, a megyében, az országban. A MEDOSZ 1967. évi kulturális versenyén elsőként végzett a csoport — s rendezője — a területi versenyen, a nyíregyházi országos döntőn pedig másodikok lettek Darvas József drámájával, a Szakadék előadásával. — Két lányunk felnőtt, az unokák iskolába járnak, mi meg öregek, a feleségeimmel, itt élünk ketten — mondja egy kis szomorúsággal. Aztán elbúcsúzunk. Az írást nem előzte meg semmiféle különös esemény, sem kitüntetés, sem évforduló — közvetlenül. A jubileum, a negyedszázados évforduló ezután, nyár végén lesz: az ország első művelődési háza ünnepek Az az intézmény, amelynek több mint tíz éven át aktív, sosem pihenő munkása, vagy ahogyan ő mondta: „régi bútordarabja” volt. Vagy az a helyiség, amelyben ötven éven át terjesztette kemény akarattal, szeretettel a színpadokon át a kultúrát Nemesi László Harmat Endre: ág lit. (Dokumentirás 16 részben) 14. ■ ■ • Herr Strauss Amerikában ■ ■ : Itt emlékeztetünk arra, hogy ; amikor az emlékezetes Spiegek. • botrány nyomán napvilágra ke• rültek Franz Josef Strauss : (akkori nyugatnémet hadügy- ; miniszter) viselt dolgai, óriási J vihart kavart egy hasonló le• leplezés: Straussot mind a két ; rakétagyártó amerikai óriáscég, : a Lockheed és a Boeing lenge ! öltözetű hölgyekkel megtűz- j deit „partykra” hívta meg. Az I ilyen reprezentatív „call girlek” (házhoz hívható lányok) többségét a Cosa Nostra hajtja fpl, és szállítja dúsgazdag megrendelőinek. Aligha keli bővebben részleteznünk, hogy milyen célt szolgál az effajta akció. Az a befolyásos vendég, aikit ilyen kellemes meglepetés ér, valószínűleg hajlik arra. hogy milliós megrendeléseket tegyen lehetővé a vendéglátók -számára... A rendőrség egyébként megállapította, hogy az említett General Electric összejövetelén — hála Miss Bogartnak és társainak — a cég 70 vagonnyi értékes elektromos árut adott el. Ebben a műfajban a maffia legértékesebb szakembere New York egyik ismert „Madame”- ja, Mrs. Dorothy Reisner, akinek 2500 lány nevével, adataival — derékbőség stb. — és fényképével ellátott vaskos könyvé állítólag ..minden igényt kielégít”. Az eddigi lebukások tanúsága szerint a lányok keresetük 50 százalékát megtarthatták. Ezek után nem kell nagy fantázia ahhoz, mit jelent ez az üzletág a szervezet urainak. IB-hálőzat Mondottuk, hogy a Cosa Nostra elsősorban abban különbözik szicíliai elődjétől, hogy rugalmasan lépést tart a változó időkkel. Nos. szédületes összegek folynak be egy modern kereseti forrásból, az országos méretekben megszervezett magzatelhajtásból. Amerika legtöbb államában rendkíyül szigorúan veszik a tiltott műtétet Az orvosnak csaknem oizonyxr san a diplomájába kerül az ügy, és ennek megfelelő 3 honorárium is. A CN a maga olajozott gépezetével biztosítja a lehető legnagyobb titkosságot. Egy előállított nő vallomásából kitűnt, hogy valóban fogalma sincs semmiről. Az utcán kellett találkoznia egy jellegtelen arcú. középtermetű hölggyel. Az gépkocsiba ültette. megkérte, hogy állandóan egy nagy alakú újságot tartson a szeme előtt, „valahol” egy magánrepülőtéren sportgép szállt fel vele, és „valamelyik városban” végrehajtották a műtétet, majd hasonló módon visszahozták. Évi 500 millió dolláros forgalmat bonyolít le a maffia pornográfiával foglalkozó csoportja. Az amerikai határ közvetlen közelében, a mexikói Tijuanában van a világ legnagyobb pornográf film-, kép- és könyvtára. A kaliforniai San Diegóban sokan — jó részük serdülő fiatal — kifejezetten ezért „ugranak át” a 17 kilométerre levő mexikói városkába. A helyszínen való böngészgetés óránként egy dollár. Napi 10—15 ezer, hétvégén 50 ezer látogató él ezzel a lehetőséggel. A vaskosabb filmek kölcsönzésének napidíja eléri a
