Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

Kongresszusi félidőben a Hazafias Népfront Két év eredményei, két év teendői Népfrantmozgalmunk két kongresszusa között négyéves niunkaciküusbain dolgozik. Leg­utóbb 1972 áprilisában ülése­zett a Hazafias Népfront V. or­szágos parlamentje, így ezekben a napokban vált időszerűvé a kétéves első félidő eredményei­nek mérlege és a számvetés a következő két esztendő fel­adatairól. Az V. kongresszus ál­lásfoglalása, útmutatásai alap­ján mit végzett eddig, mit végez ezután a mozgalom? — Erről tájékozódott a Hazafias Nép­front Országé* Tanácsánál Tóti» Ferenc, az MTI munkatársa. Feladatok rendszerezett soka­sagát tűzte ki állásfoglalásában az V. kongresszus annak érdeké­ben. hogy a mostani ciklusban tovább szélesedjék a Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysé­ge, közéleti szererpe, bővüljön hatóköre az élet minden terü­letén. A mögöttünk levő idő­ben a népfrontmunkához is rendkívül kedvezően alakultak (a feltételek: a külpolitikában túlsúlyban voltak a pozitív és előremutató jelenségek és ha­zánk építésében újabb sikereket értünk eL Országunkban erő­södött a közéleti demokrácia, egyebek között születtek olyan új törvények, rendeletek, ame­lyek fontos alapot nyújtanak a ■népfrontmozgalom munkájához is, ahhoz, hogy — a szocialista demokratizmus növekedése je­gyében — mind szélesebb réte­geket von Írattak De a közéleti, mozgalmi tevékenységbe. Ki­emelkedő esemény volt e te­kintetben például a VIII. ma­gyar békekon gresszus és a részvétel — egész társadalmun- ikat képviselő delegációval — a békeszerető erők moszkvai vi­lágkongresszusán. selőivél. A múlt évben lezajlott értelmiségi kongresszusok terü­leti előkészítéséből is részt vál­lalt a Hazafias Népfront. Társadalmi üggyé vált a nő­politikái, majd a népesedés-po­litikai határozatok megvalósítá­sa, amelyhez a népfront — a maga tömegmozgósító erejével — nagyban hozzájárul. A kővetkező népfranttoong- resszusig terjedő teendők to­vábbhaladást jelentenek a meg­kezdett úton. A Hazafias Nép­front tovább akarja fejleszteni a lakóterületi politikai munkát, megerősítve a városok, körze­tek néptrontbizottságainak há­lózatát. Javítani kívánják a kapcsolatot a különböző szintű tanácsokkal és a megyei képvi­selőcsoportokkal, országgyűlési képviselőkkel, a megyei tanács­tagok járási csoportjaival es a községi tanácsokkal. Fokozott figyelmet kíván az a teendő, hogy bevonják a népfrontmoz­galomba a fiatalokat, különösen azokat, akiket alkatuk és képességeik alkalmassá tesz­nek a közéletiségre. Gyak­rabban akarják társadalmi vita­fórumok elé vinni a társadalom egészét érintő törvényeket, amint azt a Családjogi Törvény küszöbönálló módosítása eseté­ben igen sikeresen tették. Jelen­tős gazdaságpolitikai feladatá­nak tekinti a Hazafias Népfront az ötödik ötéves terv előkészíté­sében való közreműködést. A következő időszakban az eddiginél is fokozottabb mér­tékben feladatának tekinti a Hazafias Népfront a szocialista közerkölcs erősítését, kibonta­koztatását. Új elárusítóhely Űj kenyér és tej árusítására alkalmas pavilont nyitott a me­gyeszékhelyen a strandvendéglő előtt a Békés megyei Sütő­ipari Vállalat. Az új, korszerű elárusítóhely nemcsak a Körösön túliak vásárlási gondjain enyhít, hanem a vendéglő bejáratánál az antialkoholista propagandát is segíti (Fotó: Demény) Szünidei rejtvénypályázalnnk eredményhirdetése Tíz keresztrejtvényből álló szünidei pályázatunknak nagyon örültek diákjaink amit számos hozzánk írt levél bizonyít. 1 300 helyes megfejtés érkezett be és a sorsolást lapunk hivatali he­lyiségében 1974. április 20-an ej­tettük meg Egy-egy szépirodalmi könyvet nyert: ifjú Csík Imre, Gyoma Jó­kai utca 4; Dávid Attila Újkí­gyós, Petőfi u. 73/1; Fekete Ág­nes Mezökovácsháza, Kossuth u. 87; Gál Tibor Csanádapaca, Felszabadulás u. 79; Gedó Gab­riella Békéscsaba, Ör u. 3 D. 1/3; Hapek Anikó Mezökovácsháza, Táncsics u. 64; Hangyái Mónika Orosháza, Tass u. 11. IV/3; Juhász Katalin Békéscsaba, Báthori u. 36; Kardos Márta Bé­késcsaba, Munkácsy tér 1; Ko­vács György Szeghalom, Petőfi u. 35; Major Katalin Szarvas, Szabadság u. 23; Nikula Rozália Kétegyháza, Rákóczi u. 23; Nagy István Mezőberény, Tán­csics u. 77; Szilágyi Teréz Gyu­la. Bocskai u, 10; Weigert Zol­tán Gyoma, Bocskai u. 25. A helyes megfejtés a követ­kező volt: 1. Felszabadulási emlékmű, Kisfaludy-Stróbl. 2. Honfoglalás, Illés Béla 3. Ké­kestető, Mátraháza. 4. Parád- aasvár, Galyatető. 5. Mátrafüred, Parádfürdő. 6. Gárdonyi Géza, Bornemissza. 7. Salamontarony, Nagyvillám. 8. Csillebérc, Üttö- rővasút. 9. Magyar Nemzeti Mú­zeum, Magyar Nemzeti Galéria, 10. Népstadion, Papp László. A könyveket postán klüdjüfc el a nyertesek címére. Nekik is hiányzik a szeretet, a gondoskodás Látogatás a magyarbánhegyesi gyógypedagógiai nevelőintéaetben Tavaszi munka a gyakorlókertben A munkás-paraszt szövetség — mint a szocialista nemzeti egység fő bázisa — a kongresz- szus állásfoglalásában különle­ges nyomatékkai szerepelt, azzal a tanulsággal: érőteljesebben kell szorgalmazni a munkásság bevonását a népfrontmozgalomn- ba. A népfrontmozgalom számá­ra a munkáspolitika folytatása nem öncél, hanem olyan köve­telmény, amely nagyon is hoz­zátartozik a mozgalom szelle­méhez. A munkásosztály áldozatvál­lalásának, cletszamleletenak, az egészséges munkaserkölcsnek olyan pozitív érvényesülő ténye­zőnek kell lennie, amely kihat az egész társadalomra. Az el­múlt két év tapasztalatai való­ban azt mutatják, hogy a mun­kások a lakóterületi népfront­munka köznapi, olykor hálátlan­nak tűnő feladatait is válluikra vették, igen sokat tesznek a lakóterület fejlesztéséért, A munkáspolitika érvényesü­lésének a lakóterületen például az az eredménye, hogy az el­múlt tanácsi, illetőleg lakóbi­zottsági választásokon a mun­kások bevonása a közéletbe a korábbihoz képest számszerűleg is növekedett. A közös munkál­kodás további javítása érdeké­ben együttműködési szerződést kötött a Hazafias Népfront a SZOT-tal. Élénken foglalkoztat­ja országszerte a népfrontbizott­ságokat az átalakuló falu élete, napirendre kerültek olyan té­mák, mint a szövetkezetek sze­repe a helyi politikában, a la­kóhelyi demokrácia erősítése, a tanyakérdés. Az értelmiség széles köre to­vábbra is rendkívül értékes (szellemi tökével gazdagítja a népfrontmozgalmat, különösen a várospolitikai munkában érté­kes partnerei az értelmiségiek a tanácsoknak és más állami szerveknek, amelyek részéről fokozódott az igény a helyi kér­désekben való véleménynyilvá­nításra. mégpedig a határozatok meghozatala előtt. A kongresz- szus óta eltelt időszakban gya­kori találkozókra került sor a magyarországi egyházak képvi­A csökkent képességű gyerme. keknek speciális iskolára van szükségük ahhoz, hogy később — felnőtt korukra — be tudja­nak illeszkedni társadalmunk­ba. s helytálljanak választott munkahelyükön. Ezt a célt szol­gálja a magyarbánhegyesi gyógypedagógiai nevelőintézet is, melyben jelenleg 52 fiúval foglalkoznak. Milyen ezeknek a gyerekek­nek az elete? Erre a kérdésre kerestünk választ amikor be­léptünk az intézet kapuján. Ko­pár udvar fogadott minket, s néhány gyerek, akik kíváncsian vették körül a vendégeket. Ak­kor még tartott a tavaszi szü­net, melyet a kis lakók nagy része otthon, a családnál töl­tött. Csak 18-an maradtak bent nekik nincs hova menniük. Csa­ládjuk nincs, vagy nem törődik velük. Sok szépet hallottunk már arról, hogy brigádok árva gyerekeket patronálnak. Mint megtudtuk, ezt az intézetet nem keresik fel ilyen céllal, pedig ennek a 18 gyermeknek is hi­ányzik a szeretet, a gondosko­dás. Az itt dolgozó pedagógu­sok és gyermekfelügyelők bár­milyen szeretettel, odaadó türe­lemmel végeik munkájukat a családot a szülőt nem tudják pótolni. Mindezt Kintner János gyer­mekfelügyelő mondta el, akivel az in'ézet irodájában találkoz­tunk. Itt már nem zavart ben­nünket a gyermekek kutató pil­lantása, s így nyugodtan beszél­gethettünk az oktató-nevelő munkáról, a a foglalkozásokról. — Gondozottatok 16 eves ko­rukig lehetnek az intézetben. Ez újdonság, mivel eddig csak 14 éves korukig tartottuk itt őket, s ez az idő nem volt elég a nyolc osztály elvég­zéséhez. Persze az átállás nem volt könnyű. Hetedik és nyolcadik osztályos köny­vünk például még nincs, ezért pedagógusainknak igen nehéz a tanítás. Így is szép eredményt értünk el, hiszen a hét idén végző diák közül ha­tan iparitanuló-intézetben sze­retnének továbbtanulni. Már el­kezdtük a különíoglalkozásokat, amelyeken számtani, helyesírá­si és irodalmi gyakorlatokkal készítjük fel őket a felvételire. Tudjuk, még így is nehéz dol­guk lesz. Bizonyítványukban benne van, hogy gyógypedagó­giára jártak, s a felvételizte­tek félnek, — alaptalanul. Ezek. nek a gyerekeknek, bár gyen­gébb képességűek, már megfe­lelő tudásalapjuk van ahhoz, hogy lépést tartsanak leendő osztálytársaikkal. Kintről a nyitott ablakon at gyerekhangok, labdapattogás szűrődött be. — Szeretnek futballozni — mu­tat az udvar felé Kintner János — sajnos az udvarunk kicsi és tornatermünk nincs. így, főleg ha minden gyerek bent van, nem tudnak eleget mozogni, futká- rozni. Igyekszünk azért mindig gondoskodni a szórakozásukról. Sokat járunk sétálni, egy héten egyszer moziba is elmegyünk. Nyáron rendszeresen visszük őket strandra, évente egyszer pedig nagyobb kirándulást szer­vezünk. Beszélgetés közben körülnéz­tünk az intézetben. A vizet a közelmúltban vezették be, s bi­zony ez a falakon is meglát­szik, festésre nem maradt pénz. Most nemiég hoztak létre egy úttörőszobát is, ám — berende­zésre és játékokra már nem fu_ totta a keretből. — Sokat segít nekünk a me­zőkovácsházi ÁFÉSZ. Kőműves­brigádjának köszönhetjük, hogy betegszobánk és szép irodánk van. Néha a helyi ciroktermelő vállalat szocialista brigádjai is ellátogatnak hozzánk. De még több segítségre lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő körülmé­nyeket biztosítsunk „gyermeke­inknek”. A játékok pótlásán, a a festésen, a tornaterem építé­sén kívül még nem egy hiányos­ság van, amit saját erőnkből nem tudunk megoldani. A gyakorlókertbe is ellátogat­tunk, ahol a gyerekek konyha­kerti növényeket termesztenek, amelyek a kellő időben az in­tézet konyháján válnak finom falatokká. — Szeretnek kertészkedni. A továbbtanulók közül ketten ezt a szakmát választották. Jó szó­val, türelemmel hozzászoktat­tuk őket a munkához, s alig van néhány gyerek, aki nem segít szívesen. Búcsúzóul ezt mondta Kintner János: — Büszkék vagyunk arra hogy szeretnek itt lenni. Ha el is ke­rülnek, nem egy meghívó, eskü. vöd kép és személyes látogatás bizonyítja, emlékeznek az itt töltött időre, s hálásak azért, amit itt kaptak. A legnagyobb öröm mégis az, ha azt halljuk, jó szakemberré vált valame­lyik gondozottunk, .mert akkor érezzük, nem volt hiábavaló a munkánk. Nagy Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents