Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
öt kérdés — öt felelet A munkaügy és népesedéspolitika összefüggéseiről Beszélgetés Bagyinka Mihállyal, a megyei tanács osztályvezetőjével Az elmúlt év végén megjelent népesedéspolitikai párt. és kormányhatározatok közvéleményünk érdeklődésének középpontjában állnak. A kormányzati szervek a népgazdaságnak erre a célra elkülönített anyagi erejével támogatják a több gyermekes szülőket, a fiatal házasokat. Emelkedett a családi pótlék összege, meghosszabbodott a terhességi, gyermekágyi szabadság időtartama, bevezették a gyermekgondozási segélyt, s ezzel együtt meggyorsult a gyermekintézmények fejlődése, a lakáskiutalásoknál pedig előnyben részesítik a nagy családokat. A népesedéspolitikai határo. zat a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőkön, mint a munkából időlegesen kilépőkön, illetve a felnövekvő új nemzedéken, mint a majdan munkába lépőkön keresztül hatással van ter- mészeiesen a termelőüzemek munkaügyi, munkaszervezési feladatainak alakulására is. />. munkaügy és népesedéspolitika összefüggéseiről Bagyinka Mihállyal, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjével beszélgetünk. — A népesedéspolitikai határozat végrehajtásakor milyen gazdasági feladatokat kell az Üzemeknek, vállalatoknak megoldaniuk? — A Minisztertanácsnak a népesedéspolitikai feladatokról szóló határozata — a korábbi anya. és gyermekvédelmi, valamint nőpolitikái határozatok szerves kiegészítéseként — kimondja, hogy tovább kell köny. nyitení a gyermekes családok helyzetét, csökkentve a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét és további szociális intézkedésekkel ösztönözni kell a háromgyermekes családok számának növekedését. A statisztikai adatok is jól jelzik ezt a jelentős fejlődést. Amíg hat évvel ezelőtt » társadalom a gyermeknevelés költségeinek csak 29 százalékát viselte, jelenleg már a 36, 38 százalékát vállalja magára. — Az idézett határozat kedvező hatása kimutatható-e megyénk népesedési jellemzőinek alakulásában? — A társadalom anyagi áldozatvállalása a gyermeknevelésben, a születések számának növekedésiben átmeneti javulást eredményezett Az élveszületá- sek aránya túljutott az 1962-es mélyponton, de még most sem kielégítő. A népesség-szaporodás jelenlegi szintje még mindig nem biztosítja a teljes értékű utánpótlást. Megyénk lakosságára egyébként az idős korosztály magas aránya jellemző, A népesség 23 százaléka tartozik nálunk a munkaképes koron túli csoportba. A születési arányszám igaz országosán út alacsony, hiszen 1972-ben 1000 lakosra számítva csak 15 volt az éiveszületések száma, megyénkben pedig — még ennél is kevesebb — mindössze 14. — Milyen nehézségek adódnak az előbb elmondottakból? — A mostani igen kedvezőtlen demográfiai helyzet kialakulását több tényező is befolyá_ solta. Ezek együttes hatása végül is a népesség kor szerinti összetételének nem éppen a legszerencsésebb megváltozásához, a szülőképes korú nők számának viszonylagos csökkenéséhez vezetett. Békés megyében a népesség öregedési folyamatát az átlagos életkor kitolódása mellett az elvándorlók kor szerinti összetétele is előmozdította. A megyéből eltávozok többsége a 15—39 évesek korcsoportjából került ki. A munkaképes korú lakosok — zömében férfiak — nagyarányú elvándorlása igen kedvezőtlenül hatott megyénkben a családtervezés alakulására is. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy az életkörülményeket elsősorban meghatározó tényezők — új lakások építése, közművesítés, művelődés — területén 1 megyénkben a fejlődés lassúbb az országos átlagénál. A meglevő lakások — főleg a községekben — nem biztosítják a családok növekedésének feltételeit. — Megyénk munkaerőhelyzetét, munkaerőmérlegét a felsoroltakon kívül a szülő nők támogatására hozott intézkedések miképpen befolyásolják? — Békés megyében 1970-ben már a munkaképes korúak 84 százaléka állt munkában az 1960-as 77 százalékkal szemben. A tíz év alatti növekedés a nők nagyarányú munkába vonásának köszönhető, ezzel ellentétes folyamat, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők emelkedő száma, játszik viszont közre abban, hogy a növekedés nem gyorsabb a jelzettnél. A még mindig eltartott nők 82 százaléka községekben él. s nagy részüket csak a helyben létesített, különösebb szakképzettséget nem igénylő munkahelyeken lehetne foglalkoztatni. A munkaképes korú nők foglalkoztatása a megye északi és déli területein még fokozható. Mindenesetre a technika fejlesztése megköveteli a munkaerőképzést, ezért már most, a jövőben pedig még inkább szükségessé válik az ifjúsági szakképzés mellett a felnőtt képzés kiterjesztése is, — Milyen vállalati munkaügyi intézkedések váratnak még magukra megyénkben a népesedéspolitikai határozat végrehajtásában? — Megyénkben az elmúlt évben átlagosan hétezer volt havonta a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák száma. Többségük szakképzettséggel nem rendelkezik. Érdekes tapasztalat, hogy a gyermekes anyák közül többen a gyermek- gondozás ideje alatt szakmai képesítést szereznek. A vállalatoknak ezt a folyamatot kellene erősíteniük és ott, ahol egyébként is magas szakmai képzettségű munkaerőre van szükség, nagyobb segítséget kellene nyújtani azoknak a nőknek, akik gyermekük nevelése mellett vállalják egy-egy szakma elsajátítását. A családokról, a gyermeknevelés anyagi és erkölcsi megbecsüléséről alkotott helytelen felfogások megváltoztatására irányuló törekvések mellett arra is gondolnunk kell, hogy a társadalom fokozottabb erőfeszítése, áldozatvállalása csak a népesedéspolitikai határozat végrehajtásához szükséges anyagi feltételek megteremtésével vezethet célra. Ez pedig csakis a termelés hatékonyságának fokozásával. az üzemekben folyó munka szervezettebbé tételével valósítható meg — fejezte be beszédét Bagyinka Mihály Kőváry E. Péter Újabb teherautókat vásárol* a Volán A Volán 8-as sz. Vállalata az idén tervezi, hogy az elavult gépjárművek 60 százalékát ki cseréik E nagy rekonstrukció első lépcsőjeként a napokban 22 darab fixplatós ZIL 130—G típusú 6 tonnás tehergépkocsi érkezett a vállalathoz, melyekre közel 3 millió forintot fordítottak. Ezenkívül a lakossági szolgáltatás jobb kielégítésére 13 darab ZUK tehertaxit Is vásároltak a kiselejtezésre kerülő járművek pótlására. Ezek egymillió forintba kerültek ,A szép, tiszta község ért"* Mezőberény is csatlakozott Az elmúlt hónap elején je- ,ent meg a Békés megyei Népújságban a dévaványaiak kezdeményezése, mellyel elindították a „Szép, tiszta, virágos községért” mozgalmat. A Hazafias Népfront dévavő- nyai nagyközségi bizottsága valamennyi nagyközségi, községi Hazafias Népiront bizottsághoz elküldte felhívását azzal, hogy megyénk községei hazánk félszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére szervezzenek társadalmi munkaakciókat 1974-75- ben. Hat pontban dolgozták ki azokat a tennivalókat, amelyeknek teljesítésevei minden település arca szebbé változhat és gazdagabbá. „Abban a biztos tudatban közöljük e versenykihívást, hogy megértésre talál é® szélesedik a mozgalom. Hiszen alig van megyénkben olyan település, ahol ne szerveznének fásítást, parképítést. Fasorokat ültetni az utcákra, parkosítani a tereket, összefogni a társadalmi erőket a község szépítésére, szép gondolat. A közelgő felszabadulási ünnep jó alkalom arra, hogy ily módon is méltó emléket állítson a község lakossága. Szívesen vennénk a városok hasonló nemes, hasznos vetélkedésének kezdeményezését” Bár még nem sok idő telt el a felhívás óta, a nagyközségi, községi népffontbizoi tságok egymás után jelentik, be csatlakozásukat Tegnap kaptuk a HNF mezöberenyi nagyközségi bizottságának bejelentését, hogy csat. lakoznak a dévaványai HNF község) bizottságának felhívásé, hoz. A messzi tűnt időkben élt Csabán egy szókimondó ember, Cécs Mihály volt a neve. Szálfatermete s roppant ereje miatt a jó csabaiak elnevezték oroszlánnak. Mivel akkoriban a dolgok nem úgy mentek, ahogy menniük kellett volna, egy szép napon elhatározták, hogy egy erőskezü embert ültetnek a bírói székbe. Így történt, hogy 1817-ben Cécs Mihály lett Csaba bírája. Az oroszlánra ráillett a név Nagy eréllyel példás rendet teremtett. És attól kezdve a szeke'rek által felszabdalt utakat rendben tartották, a szemetet összeszedték, védelmezték a gyengéket és uralkodott az igazság! Az oroszlán nem ismert tréfát. Jaj volt annak, aki vétett a tisztesség ellen. Épült is Csaba. Azt mondogatták, akik ide látogattak, hogy hamarosan város lesz belölel Igen ám, csakhogy a jó csabaiak megelégelték az oroszlánt és elhatározták, hogy megtréfalják. Egy holdvilágos éjszaka meglepték Cécs Mihályt álmában. Erős kötelekkel megkötözték. És amikor az oroszlán felébredt, már moccanni sem tudott. — Mit akartok? — jnézett a jó csabaiakra. — Elviszünk a kereki Í nádasba, hogy össze- j csípjenek a szúnyogok. ! — Hát ez a hála? Mert [rendet tartottam, is megfenyítettem azokat, akik prédálták a közpénzeket? A jó csabaiak csak mosolyogtak. — Nálad nélkül is épülni fog Csaba! Ekkor az oroszlán így válaszolt: — Persze, hogy épülni fog, de majd ugyanazt a dolgot kétszer, sőt háromszor kell csinálnotok, hogy tökéletes legyen. Ez volt az utolsó, amit mondott. A nádasban a szúnyogok any- nyira kiszívták a vérét, hogy hamarosan kilehelte a lelkét. A történet óta több mint egy évszázad suhant el. S íme, tények igazolják. amit akkor mondtak a jó csabaiak oroszlánszívű bírójuknak, nagyon komolyan vették. Csaba Békés megye legnagyobb városává nőtte ki magát. Hatalmas gyárai vannak, szép utcái. tágas terei, S egyre épül. mintha versenyre akarna kelni a rohanó idővel. Ám némiképpen Gécs Mihálynak is igaza. lett. Mert sokszor megfeledkeztek egy s más dologról, és hogy pótolják, ami még pótolható. Am a nagy elővigyázatosság ellenére is becsúszik itt-ott a hiba. Példa van rá nem is egy. Megépült a Tanácsköztársaság útja, aztán felbontották, s újra építették. A Szabadság téren a járdát szedték fel, mert rájöttek, hogy a rendőrség épületéhez el kell vezetni a telefonkábelt. A napokban pedig a Tanácsköztársaság úti járda jutott hasonló sorsra. A történet ugyanaz. A telefonkábel. Az ám, csakhogy most már újra van Csabának oroszlánja. Ott van a t>4- ros címerében. Argus szemmel figyeli, hogy a ugyanazt a dolgot kétszer, sőt háromszor kell csinálni, hogy tökéletes legyen. Tudják ezt a jó csabaiak. S éppen azért, hogy a bajt megelőzzék, mielőtt bármihez hozzákezdenének, alaposan meghányják-vetik a dolgokat. És amikor valamit megépítenek, akkor is összeülnek, hátha jó csabaiak ugyanazt • dolgot ne csinálják kétszer, mert a hanyagság sok pénzbe kerül. Amikor a Szegedi Postaigazgatóság dolgozói bontani kezdték a Tanácsköztársaság úti járdát, nagy haragra gerjedt. Ezért a hanyagságért valakinek felelnie kell!!! De kinek? Csabán ugyanis sok a bába. És az oroszlán nem tudja, hogy kire haragudjon. Az Állami Építőipari Vállalat épít, a Beruházási Vállalat beruház, a Tervező tervez, az OTP fizet, a Vizéé Csatornamű Vállalat vezeti a vizet, a kertészeti és köztisztasági vállalat fákat ültet. A DAV a villanyt, a DÉGÁZ a gázt, a Szegedi Posta- igazgatóság pedig a kábeleket fekteti. Nyilván a bűnös hanyagságot az utóbbi követte el. Ámde a postának is van ká- denciája. Nem kapott időben kábelt. De akkor miért nem vártak a jó csabaiak a járdaépítéssel? A válasz egyszerű és világos. Mert amikor a járdát építették, senki sem tudta, hogy mikor kap a posta kábelt. Szolgáljon „megnyugtatásul”, hogy a többlet- költséget nem a város, hanem a Szegedi Postaigazgatóság fizeti. Szegény oroszlán! Most felháborodásában a kábelt marcangolja szét? De hiszen az ér- zéktelen! És ezek után ki merészelné állítani, hogy a jó csabaiak nem értik a „tréfát”? Serédi János A csabai oroszlán
