Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
Megsúgom Magának ...hogy véleményem szerint a: legszebb ajándék, bármilyen al- ■ halomra egy csokor virág, hi-; szén élve a találó magyar köz- ! mondással: „aki a virágot sze- 2 réti, rossz ember nem lehet”. S Megsúgom., hogy a virágüzle- ; tek ebben az évben is felké- • szültek a tavaszi psúcsforga- '■ lomra és bőséges választékkal 2 kínálják a tavasz első hírnöke- j it. Segítségükre sietett a korai • tavasz is, hiszen ilyen rügyfa- • kasztó március már régen nem 2 volt. Mindezek ellenére eg^-egy ; virágcsokor között „konkoly” is ■ akad. És én ebből kaptam egy \ egész csokorra valót. Vidéki lakos léveri — a ta- 2 vaszi csúcsforgalmat ismerve —,: jó előre megrendeltem egy vi- ■ rágkosarat nagyszüleim arany- 2 lakodalmára. Bízva az ÁFÉSZ ! jó áruellátásában és a rugal- 2 más kiszolgálásban, a 29. szá- ; mú virágboltot kerestem fel, ■ ahol a kért megrendelésemet az 2 igényelt időpontra elfogadták 2 és üzletkötésünket 200 Ft be- 2 fizetésével meg is erősítettem. ; Megsúgom Magának, hogy ■ nyugodt lelkiismerettel mentem 2 a megbeszélt időben virágo- jj mert. Az elárusítónő — miután jj kérésemet előadtam — megle- ; petten közölte, hogy kicsit ko- jj rán jöttem (pedig ekkor már 2 a megbeszélt idő is elmúlt), jj mert a kosár csak néhány perc jj múlva lesz kész. Ügy látszik, ; napjainkban a virágüzletek is 5 átveszik a „borbélyötpercek” j gyakoriságát, mert az ígért : percek negyedórákba nyúltak. ; Idegesen és tehetetlenül to- ; pogtam a bolt kövezetén, mert \ orrom előtt áz utolsó busz is : elsuhant az állomás felé. Tü- j relmetlenségem felső fokán vég- ; re feltárult a „műterem” sely- j mcs függönye és kezemben érez- « hettem a virágliosár fülét. Csak 2 futtában néztem meg az egy hé- j íigf készülő „remekművet”, és • megállapítottam, hogy az én í ajándékom nem tekinthető a j virágkötészet csodálatos alko-! fásának, pedig véleményem: szerint 20 szál szegfűből már ; egy kis ügyességgel ás kevés ; szakmai tudással is lehet az al- ; halomnak megfelelő csokrot ke- jj szíteni. Pedig higgye cl, becsülettel ■ megfizettem a munkadijat is, S sót még azon is gondolkodtam, 2 hogy „borravalói” is adok. De már felocsúdni sem volt ; idom, inert az állomásról hallót• lám induló vonatom dübörgését • és mint egy száguldó virágker- 2 tesz, rohantam a kattogó kére- ; kek után. És tudja ön, hol ér- ; tern utol, Gyula-Jánoszugnál, • ahol erőltetett mosollyal nyúl- « tam pénztárcámba és fizettem, 2 mint egy „földre szállt millió- 2 mos”, SO FL-ot a kellemes utOr ■ zásért. 2 Mit gondol ön, talán én hi-! báztam el valahol, vagy a vo- jj itatnak kellett volna megvár- jj ma? Vagy javasoljuk talán, > hogy ezután azt a slágert dúdol- : ják az elárusítónók, hogy „meg- : all az idö”I? Én úg-y gondolom, az lesz a ■ legjobb megoldás, ha mindenkit 2 meghagyunk a saját asztalánál 1 és a „konkoly” bokrétába fond- ; sa helyett homlokunkra írjuk jj azt a bevált közmo'ndást, hogy jj az „ígéret szép szó, ha betart- ! jak. úgy jó”. Vigh Imre 5 Sarkad 5 Mi a. véleménye a négyesztendős békéscsabai Műsorkalauzról? Negyedik' éve. minden hónap első napjaiban jelenik meg Békéscsabán, a városi tanács segítségével, a megyei Lapkiadó Vállalat kiadásában a szín borítójú, tetszetős küllemű békéscsabai Műsorkalauz. A kalauz első számának megjelenése előtt a város közművelődési intézményei, szervei azt a célt tűzték maguk elé: Békéscsaba; lakossága rendszeresen megjelenő havi kiadványból tájéko-1 zódjom mindazokról a kulturális. művelődési programokról, alkalmakról, amelyek figyelmet érdemelnek. A kalauz a havi közművelődési programok időrendbeli közlése mellett arra is vállalkozott. hogy rövid írásokban foglalkozzék egy-egy kiemelt fontosságú eseménnyel, mozgalommal. A közelmúltban megkérdeztük a kalauz kiadóit és olvasóit, mi a véleményük a Békéscsabai Műsorkalauzrcl? Ifjúsági és úttörőház, Pál Miklós politikai mun Ica társ: — Jónak, hasznosnak, jól fel- használhatónak tartom. Mégis két dolgot kifogásolok. Az egyik az alacsony póldányszám. Sokszor hiába keresik a fiatalok a kala/uzt — sokszor iskolákból nagyobb mennyiséget kémek —. nem tudunk már adni. A másik az. hogy az utazási irodáik miért nem közölnek tájékoztatókat párhuzamosan az általuk szervezett külföldi és belföldi „slágerutakról”? Ha ez meglenne, az olvasónak, illetve az utazni vágyónak lenne viszonyítási alapja arra, hogy számára melyik a kedvezőbb feltétel. * * * Huszonéves lány, a TIT-szer- vezet adminisztrátora: — Szinte minden csabai eseményről tájékoztat, ezért tartom jónak. Igen. a táskámban hordom. Persze, ha több eseményt, vagyis mindegyiket közölné a kalauz, még jobb lenne... * * * A Kner Nyomda műszaki könyvtárának vezetőnőjét helyettesíti Vaszkó Mihály. Az üzem munkásai között a könyvtár terjeszti a Műsorkalauzt. — Ha szabad időm van, az1 ifjúsági ház klubjaiba járok. A 1 kalauzban mindent egy helyen, szinte „zsebben hordhatóan” i megtalálok. Csak fel kell la-! pozni. Az üzem dolgozói Is I resdk. Sajnos kevés, amit k*»-. punk. Több kellene. « « • A Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, Várhelyi György: — Szinte percek alatt elkapkodják a Műsorkalauzt» A könyvtár munkájában, forgalmában meglátszik a város többi közművelődési intézményének jó munkája is. Hiszen, ha egy klub műsoros estet szervez, irodalomért bennünket keres fel. Ha valaki látott egy színházi előadást, utána többnyire a dráma szövegét is olvasni akarja. A kalauzt még jobban kellene arra is használni, hogy a csabai klubok, a művelődési házak, az intézmények. látva egymás programját, jobban ösz- szehangolják az eseményeket. Ne fordulhasson elő olyan, hogy egy este egy időpontban három—négy nagyszerű műsor, hangverseny, előadás, klubfoglalkozás legyen. Ez mindannyiunknak — intézményeknek és a közönségnek — egyaránt az érdeke. * * * Szarvasi agrár főiskolás, a hétvégeket, sokszor a péntek estét is itthon, Békéscsabán tölti. A Szabadság mozi előtt találkoztunk. — A legbiztosabb a mozimű8£1< ESCS4B4 I S íp MŰ50RKMUZ sor, ez a program nem szokott változni. Csak az a baj, hogy nagyon nehezen tudok egy-egy számhoz hozzájutni. Hogy hová megyek hétvégén, ezt általában a kalauzból döntöm el, hiszen benne minden együtt van. Véleményem szerint kitűnő kezdeményezés. Megéri a ráfordított pénzt • • • A megyeszékhelyek és a nagyobb városok közül igen kevés dicsekedhet azzal, hogy havi közművelődési programfüzettel rendelkezik. A városi tanács és a partnerek áldozatos összefogásával kiadott kalauz különleges szerepet tölt be Békéscsabán, a művelődni vágyó emberek örömére. ... . c—y*—I Rákóczi-emlékek gyűjtése II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára készülődve, a Szabolcs-Szatmár megyei Vaja községi Vay Ádám Múzeum felhívással fordul a városok, községek pedagógusaihoz Rákóczi és vezéreire vonatkozó emlékek és hagyományok gyűjtésére. Az emlékek utón kutató múzeum keresi a szabadságharc vezéréről elnevezett intézményeket, vállalatokat, érdeklődik a névválasztás miértjéről, a névválasztáshoz kapcsolódó esetleges dokumentumokról. A pedagógusok segítségét kéri arra is, hogy ezek az intézetek hogyan ápolják a névadó emlékét, van-e a községekben, városokban a szabadságharc vezetőiről elnevezett utca, tér, található-e a helységekben emléktábla vagy szobor? Található-e környékükön kuruckori emlékeket őrző magángyűjtő? Az 1976-ban megrendezendő jubileumi emlékünnepség sikeréért várja a vajai Vay Ádám Múzeum a Békés megyeiek segítését; adatait is. Harmat Endre: Gyilkosság Rt. (Dokumentírás 16 részben) 10. filbert bácsi halála Másodperceken belül kitűnt, hogy mind a felhajtott gallérra, mind a kesztyűre nagy szükségük volt. A jövevények német gyártmányú géppiszolyt húztak elő a kabát j”k alól, és minden különösebb sietség nélkül szitává lőtték a gyilkoskülönítmény sebezhetetlennek hitt parancsnokát. Joseph Bocchino fodrász- segédből a FBI egy szó vallomást sem tudott kihúzni. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor a két ismeretlen belépett, Boc- cliino „véletlenül” feléjük fordította a forgó fotelben ülő kliensét. Az igazság az. hogy kevés embert öltek meg a világon, akiért ennyire nem sírt volna senki. Számtalan áldozat hozzátartozója gyűlölte Anastasiát. Igen, nagyon sokan tudták, hogy férjük, fiuk vagy testvérük meggyilkolása „Albert bácsi” műve, de bizonyítékuk nem volt Az sem vitás, hogy — ne felejtsük el: jobbára szicíliaiakról van szó, akiknél egy kis vérbosszúért különben sem kell a szomszédba menni — a tömeggyilkossal már sokan végeztek volna, ha nem őrzik olyan jól a testőrei. Egy bátor ifjúmunkás A meggyilkoltak rokonain túl azonban az egész becsületes amerikai közvélemény forrt a dühtől Arnold Schuster esete miatt. A következőről volt szó: az ötvenes évek elején New Yorkban végrehajtották az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb szabású bankrablását. A rendőrség elfogta a banditák vezetőjét, egy Willy Sutton nevű gengsztert, aki később bevallotta, hogy Anastásiá- nak dolgozott. Az FBI talán soha nem fogta volta el Suttont, ha nem siet a segítségére egy fiatal bátor brooklyni munkás. Arnold Schuster látta a lapokban megjelent hatalmas fényképeket a rendőrség körözési felhívásával, és ahhoz még nem volt eléggé régi amerikai, hogy megtanulja: „Ne avatkozz bele abba, ami nem a te dolgod ’. Schuster a New York-i földalatti, a subway egyik járatán felismerte a banditát, és feltűnés nélkül követte. Egészen addig, amíg — mar fenn, az utcán, az egyik sarkon — meg nem pillantott egy rendőrt. Akkor kiáltozni kezdett, és bátran a hatósági közeg segítségére sietett, amikor Sutton ellenállt. Az Egyesült Államokban olyan ritka a bűnüldözés ilyen civil segítője, hogy az eset óriási storynak számított. A nyári uborkaszezonban öles címbetűk nevezték hősnek az ifjúmunkást, megjelent a filmhíradókban, interjúkat készítettek vele, valamennyi televíziós állomás riporterei. nagy cégek — reklámcélokból — legújabb gyártmányaikat keresztelték el az ő nevéről. „Nem bírom a hencegöket...” Albert bácsi magához intette egyik rutinos bérgyilkosát, Fre- derich Tenutot és azt mondta neki: — Te is tudod, Fred, hogy nem bírom a henceg illet. Pas- kold meg ezt a fickót. Ez volt ennek a naiv, tiszta fiatalembernek a halálos ítélete. Most pedig arra kérjük az olvasót, emlékezzen arra, hogyan intézte el Albert bácsi Ralph Garbót, a „Csukottszájút”, a floridai ügyész gyilkosát — éppen azért, mert nem bizonyult elég csukott szájúnak. Táncsicsra emlékeznek Cegléden A ceglédi Kossuth múzeum és baráti köre, a „Turini százas küldöttség” baráti kör, valamint a ceglédi körzeti könyvtár és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa április 21-én Táncsics Mihály-emlékülést rendez Cegléden, a művelődési házban. Az emlékülésen Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa „Táncsics Mihály irodalmi működése” címmel tart előadást, kor- referátumot pedig Hídvégi Lajos helytörténész mond „Táncsics ceglédi évei” címmel. A Táncsics-emlékülésre megyénk helytörténészei, muzeológusai és pedagógusai is kaptak meghívást. Munkásfiatalok országos versmoodó versenye A közelmúltban Salgótarjánban rendezték meg a munkás- fiatalok II. országos versimondó versenyét a Szakszervezeteik Nógrád megyei Tanácsa székhazában. A 117 induló között volt a megyénket képviselő öt fiatal is. akiket Bocskai Mihály- né SZMT-titkár kísért él a versenyre. A döntő mezőnyébe sikerült bejutnia Fodor Etelkának is, aki a mezőkovácsházi Patyolat dolgozója. A fordulók után kihirdetett diplomások nevei között szerepelt az övé is: szépen mondott verseikért ezüst- diplomát. valamint értékes tárgyjutalmat kapott, a megyei verseny első helyezettje. Orosz Sándor pedig a zsűri egyik kü- löndíját kapta meg. A salgótarjáni rendezők mindent megtettek, hogy a verseny résztvevői jól érezzék magukat Felüdülésképpen az első nap Keres Emil színművész vidám előadói estjének, másnap pedig a helyi József Attila Művelődési Ház művészeti csoportjai, valamint a verseny nyolc szavaűója gálaestjének lehettek részesei. A megyénkénti értékelésben ez alkalommal Borsod-Abaúj- Zemplén és Komárom megyék előtt a vándorsenleget a házigazdák nyerték el, s az náluk marad az 1976-ban megrendezendő következő versmondó versenyig. Ezek után a szárnyaló fantáziára bízzuk, mi. történhetett Frederick Tenutóvál, aki Schuster „cmegpaskolása” (agyonlövé- se) után nyomtalanul eltűnt. Cui prodest? Kinek használ? A bűnüldözés ősi alapkérdése ez a régi Rómában divatossá vált két szó. A Park Sheraton Hotel fodrászszalonjában történt gyilkosság óta bizonyos mozaikokból lassan összeállt a válasz erre a kérdésre. Az egyik legnagyobb New York-i Cosa Nostra „család” főnöke, Vito Genovese megirigyelte Anastasia babérjait. Tulajdonképpen ez a válasz, a többi csak részletkérdés. Genovese ugyancsak régi maffiás, és azon kevesek közé tartozik, akiknek már a harmincas években a nyomában volt a rendőrség. A régi recept szerint Olaszországba menekült. Helyét egyik gengsztertársa, Frank Costello vette át. Amikor az amerikai csapatok a második világháború végén megszállták Olaszországot, az FBI körözési listát adott át az MP-nek (Military Police, katonai rendőrség) néhány Cosa Nostra körözött nevével. így Genov eset is elcsípték, és óriási bánatára visszavitték az Egyesült Államokba. Aztán kiderült, hogy kár volt aggódnia. A Cosa Nostra előkészítette egyik tekintélyes személyiségének visszatérését: a vád dokumentumainak többsége csodálatosképpen eltűnt a rendőrségi dossziébóL Volt viszont még egy koronatanú, név szerint, Johnny San- tello. (Következik: Egy „tisztes üzletember”).
