Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
A Beteg és lakás van — kevés az orvos i rja Szovjet testvermegyénk lapja, a Penzanszkaja Pravda április 4-i számában teljes oldalt szentel Magyarországnak, Békés megyének. Az oldal főcíme: Üdvözlet magyar Barátainknak. Egy családban Az oldal „vezércikke,, Egy családban címmel, a két ország történelmi kapcsolatait eleveníti tel. „1918-ban Kun Béla és más magyar kommunisták felhívására több mint százezer magyar vöröskatona állt Lenin forradalmi ügye mellé, október zászlaja alá. Ebben az időben Pen- zaban is tevékenykedett magyar agitátorcsoport, hat nyelven, egyebek mellett magyarul adták ki a Szabadságért című újságot... Es megfordítva, amikor eljött magyar földön a fasizmus és a reakció elleni harc ideje, akkor a küzdelemben penzaiak is részt vállaltak. Ma. gyár folyók partjain harcoltak a Szura menti katonák.” A mai kapcsolatokról szólva, megemlíti a cikkíró, hogy 1973- ban Penza megyéből több mint huszonnégymillió rübel értékű kerékpár, papír, villamos berendezés érkezett Magyarországra, s hazánkból nyomdai felszerelések, marógépek Békés testvérmegyéjébe. Mint a haza földjéért... Testvérlapunk szerkesztőségében találkozót rendeztek a második világháború Magyarországon is harcolt penzai harcosainak. Ennek az összejövetelnek a hangulatát, emlékeit idézi a Mint a haza földjéért című írás. „Különböző időszakokban, különböző rangban, beosztásban szolgáltak katonáink a háború magyarországi szakaszában. Egyben voltak azonosak: azért harcoltak, hogy felszabadítsák ennek a kicsiny, de szép országnak a népét a fasiszta iga alól. Férfihoz illően, bátran harcoltál? .,. Alekszej Nyikolajcvtcs Gyek- tyev egy légelhárító löveg parancsnoka volt a 38. hadosztálynál. Cserkassztól Budapestig tizennégy ellenséges gépet semmisített meg. — A Tiszától a fővárosig az ellenség tömeges légicsapásokra törekedett — mondja az őrmester —. hogy megállítsa csapataink előrenyomulását. Elsősorban ezek sikerét kellett megakadályoznunk, de földi célok leküzdésére is kaptunk parancsot, ha úgy kívánta a helyzet. Kétszer tűntették ki a Dicsőség érdemrenddel és a Bátorságért rendjellel. Május 9-e, a győzelem napja a kórháziban találta — Budapest alatt súlyosan megsebesült. Most az Elekt- roautomat nevű gyárban lakatos. Végigharcolta a háborút Pjotr Pavlovics Koskarjov, a 98. gár- da-deszanthadosztály katonája. — Azt hiszem — kezdi az emlékezést —, magyar földön tulajdonképpen kis feladatokat, bár felelősségteljes feladatokat végeztem. Az ezredtörzs és a zászlóaljak közötti összeköttetést kellett biztosítanom minden körülmények között... Sokat segített a lakosság, amely Budapest alatt nagyon barátságosán fogadott bennünket. Pjotr Pavlovics háromszor sebesült meg a háborúban, Becsnél meg is rokkant. Jelenleg Penzában dolgozik. Alekszej Tyimofejemcs Mel- nyikov ma belső ellenőr, a fronton egy repülőhadosztálynál teljesített szolgálatot Csak Magyarországon harminchat bevetésen vett részt. Ezek a bevetések nehezek és veszélyesek voltak, az ellenség légvédelme igen aktív volt, erős vadászrepülő-alakul átokkal rendelkezett. Sokan életüket vesztették a har cban, más szovjet pilóták roncsolt géppel értek v'ssza alakulatukhoz. A küzdelemben arra is vigyázniuk kellett — szigorú parancsuk volt rá —. nehogy véletlenül lakott helyekre dobjanak bombát. Melnyikov főhadnagy bátorságáért megkapta a Honvédő Háború érdemrendjét és a Vörös Csillag rendet.” Miwkönyv az Uljanaí-műzeumban A magyar oldal képeket közöl egy divatbemutatóról, egy Budapesten szovjet exportra készülő hajó építéséről és egy leningradi üzemről, ahol magyar megrendelésre készítenek óriás turbinákat. Tudósításból ismerhetik meg a penzai olvasók Százhalombattát, a szovjet— magyar közlekedési együttműködést s a Népújságból válogatott írásokból Békés megyét: a mezőhegyes! cukorrépa-eredményeket. a Békéscsabai Konzervgyár mukáját, a füzesgyarmati új könyvtárat, a megyeszékhely nőnapi utcai fotókiállítását, a szocialista brigádvezetők sar- kadi klubját. A Lenin édesapjának, T. N. Uljanovnak nevét viselő múzeum munkatársa arról ír, hogy 1970-től máig több mint hatszáz Békés megyei vendég fordult meg az intézményben. Ahol ma már jó néhány ajándéktárgy — album, műalkotás, könyv — hirdeti e látogatások emlékét. Egyebek között miniatűr kiadásban orosz és magyar nyelven Lenin Marxról szóló írásai és utolsó munkái, valamint a Fáklya című folyóiratnak a két megye kapcsolatairól hírt adó számai. * A legközelebb odalátogatók minden bizonnyal még több hazai emléktárggyal találkoznak majd a múzeum tárlóiban. (ilaniss) Dombegyházán is emberek élnek A román határtól néhány kilométerre terül el a 4400 lakosú Dombegyház és a közös közigazgatású Kisdombegyház és Magyardombegyház. A község lakóinak megélhetését nagyobb részben a mezőgazdaság adja. Ottjártunkkor a település egészségügyi helyzetéről érdeklődtünk. A község két orvosi körzetének betegeit dr. Ábrahám Sándor látja el, aki 17 éve él és dolgozik Dombegyházán. Az egyetemről került ide. Naponta 80—100 beteg fordul meg a rendelőjében, de téli időszakban ez a szám meghaladja a 160-at is. A szakorvosi rendelés csak álom a községben. Igaz. a mozgó szakorvosi szolgálat eljut a településre, de a hosszú idő miatt a betegek nem várnak. Nő. és gyermek- gyógyászati szakrendelés havonta egyszer, a megyei onkológus évente két alkalommal tart rendelést a helyszínen. Tüdőgondozó Battonyán, trachoma- és nemibeteg-gondozó Orosházán van. A többi szak- rendelésre Gyulára utaznak a betegek. Az alig 13 négyzetméteres váróban 22 beteg zsúfolódott össze, nők, férfiak, gyermekek. Ülőhely mindössze nyolc ember részére van. A váró kicsi, berendezese elhasználódott. A rendelő sem sokkal nagyobb, ahol az orvos és asszisztensei végzik munkájukat. A községi egészségház a katolikus plébánia albérlője. Itt folyik a terhesgondozási tanácsadás. Az orvosi rendelő felszereltsége elavult, a sterilizátor éppen csak használható. Egy betek a sok közül Tapasztó Gyula Alig 30 éves, a helyi Petőfi Tsz foga- tosa. öt hónapja beteg, vele beszélgettünk arról, mi a véleménye az orvosellátásról. — Egy orvos kevés a községben. Igaz, Kisdom begy házán rendel egy 71 éves orvos. Munkáját már nehézkesen, de lelkiismeretesen végzi. Amikor Ábrahám doktor úr szabadságra megy, az ő nyakába szakad a sok munka amit szinte lehetetlen egyedül elvégezni. — És a szakorvosi vizsgálat milyen? — Gyulára, vagy Orosházára kell utaznunk szakvizsgálatra. Az előbbi 45, az utóbbi 50 kilométerre van innét. Ez az utazás fáradságos az egészséges embernek is, ami a beteget még jobban megviseli. Ha időben akarunk érkezni a szakrendelésre, akkor itthonról fél hétkor már indulunk. Fia a szerencse is mellénk szegődik, akkor a délután két óra körül induló autóbuszt elérjük, s hamar hazaérünk. Sajnos ez a ritkább. Aztán itt a gyógyfürdői gond. Sokan járnak tőlünk beutaltak a gyulai gyógyfürdőbe. Fürdés után jó lenne lepihenniük mielőbbi gyógyulásuk érdekében. Ezt csak három-négy óra múlva tehetik, mert az utazgatással el töltik az időt. Fogorvosunk nincs. De van egy vizsgázott fogászunk. Munkáját jól végzi, így eddig még nem éreztük hiányát a fogorvosnak. — Szülőotthon? — Ntincs. A legközelebbi majdnem 30 kilométerre van, Medgyesegyházán. Mielőtt valakit beviszünk, előbb rohangálunk valami jármű után, hogy időben odaérjenek. Nemegyszer indulás előtt még itthon vagy útközben megszült a kismama. Az egészségházban tanácsadást hetente egyszer tart dr. Ábrahám Sándor körzeti orvos. Nagyon rendes ember, nála a munkaidő, az ünnep nem számit, ahova hívják, — Mit gondol, miért nem jön a községbe orvos? — Talán azért, mert az isten háta mögötti falu a miénk. Pedig itt is emberek élnek. Ügy tudom, a múlt héten volt itt érdeklődni egy orvos, de kicsinek találta a lakást. Pedig két és fél szobás, teljesen összkomfortos, új épület, rendelővel. Még senki sem lakott benne — mondja eltűnődve. De ki érti ezt? ... A település egyészségügyi helyzete az országos átlag alatt van, pedig az elmúlt évben a helyi tanács sokat költött a korszerűsítésére és a fejlesztésére. A gondokat egy közös egészségház létrehozása tudná részben megoldani és természetesen az orvoshiány mielőbbi pótlása. ő megy. Szekeres » ■»••a «■***•» Főiskola a Rába partján Épül a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. A új főiskola szeptemberbe n már fogadja hallgatóit (MTI Fotó; Had as János felvétele) MINDEN MUNKAHELYEN NÉPSZERŰ BIZTOSÍTÁS A CSÉB Miért? A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ CSOPORT 40, rogy 50 forint havi díjért nagy összegű élet- és balesetbiztosítást és ápolási térítést nyújt tagjainak. A CSÉB—anyagi biztonság Nemcsak a munkahelyen, hanem otthon, utcán, közlekedés közben — bárhol érvényes. Részletes felvilágosítást nyújtanak a munkahelyek biztosítási megbízottai. f
