Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
MaekdsgySlés Mezőhegyesen; Csaknem tízszázalékos termelésnövelés az állami gazdaságban üzeműnk kollektívája a szocialista munkaversenyben törekedett a X. kongresszus határozatainak megvalósítására, s így folyamatos sikereket értünk el terveink teljesítésében, eredményeink javításában. A Központi Bizottság határozata alapján a korszerű üzem- és munka- szervezési feladatokat végrehajtva, tovább fejlesztettük a szocialista versenymozgalmat. Üzemünkben 63 szocialista brigád dolgozik a hármas jelszó megvalósításáért, Éves és középtávú terveink alapján a népgazdaság számára kiemelt feladatokat valósítunk meg, döntően a cukorrépa termesztés, a szarvasmarha-tenyésztés teljesítésére. Felhasználjuk a fejlett termeléstechnikát, • dolgozók továbbképzésének lehetőségét, az élet- és munkakörülmények javítását. A párt iránti tisztelet és szeretet alapján a XI. kongresszus tiszteletére versenyvállalásunkat a következőikben tesszük meg: búzából 1100, kukoricából 1000, cukorrépából 7700, vágómarhából 120, vágó- isertésből 500 vagonnal, tejből pedig 5,8 millió litert értékesítünk a népgazdaságnak 1974- ben. Az üzem termelési értékét 485 millió forintra emeljük. Az 1973. évihez viszonyítva 9,9 százalékos növekedést érünk el. A vállalati eredményt 68 millió forintra fokozzuk, s ez 13,3 szá Zalákkal több az előbbi évinél. A gazdaság dolgozóinak átlag- keresete 1974-ben eléri a 31 ezer 069 forintot. Terveink és céljaink megvalósítására jobban megszervezzük a munkát. Jobb szervezéssel készítjük elő az eszközök, gépek, berendezések kihasználását, a munka termelékenységének növelését, a költségek csökkentését, ügyvitelünk további korszerűsítését. Vállalásunk teljesítése lehetővé teszi az üzem szociális és lakáshelyzetének javítását. Ebben az évben 4,7 millió forintot fordítunk lakásfelújításra. Üzemi kölcsönök biztosításával 18 kislakás építéséhez járulunk hozzá. A párt- és társadalmi szerveinkkel azon munkálkodunk, hogy az üzemi demokrácia tovább szélesedjen gazdaságunkban. Ezért erősítjük a párt-, a gazdasági a tömegszervezeti vezetők ék az üzem dolgozóinak cselekvési egységét a szocialista munfcaverseny továbbfejlesztésére. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság munkásgyűlésének résztvevői Kedvezmény a szövetkezeti tagoltnak; Beruházási támogatás a háztáji gyümölcsöstelepítéshez A lakosság gyümölcsellá fásának további javítására hozott elmúlt évi kormányhatározat nyomán megnőtt a termelőn érdeklődése az ültetvénytelepítés, korszerűsítés iránt. A MÉM-ben erről az MTI munkatársának elmondották: számítás szerint az idei 3—4000 hektáron telepítenek gyümölcsöst, ez csaknem háromszorosa az 1973. évi területfejlesztésnek. Az új telepítések mellett — a korszerű nagyüzemi ültetvények kialakítása során — 5000 hektáron korszerűsítik a gyiimölcsöskerte- ket, s új művelési módszerekre térnek át és nagy teljesitményű gépeket alkalmaznak. A hazai gyümölcstermelő terület azonban a telepítések után sem lesz nagyobb az elmúlt évinél, lényegében 166 ezer hektár körül alakul, mert a gazdaságok időközben kivágják az öreg, rosszul termő gyümölcsösöket A terv nemcsak a nagyüzemi gyümölcsösök fejlesztésével számol: a szövetkezeti tagok háztáji, illetve saját gazdaságukban végzett gyümölcstelepíté- sekre is beruházási támogatást vehetnek igénybe, ha a tsz-ek, illetve a szakszövetkezetek közreműködésével megfelelő nagyságú területet telepítenek be. A háztáji gazdaságok és az egyéni földterületek összekapcsolásával csakis a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő, korszerű ültetvényeket lehet kialakítani. Az állami támogatás elnyeréséért a termelőknek pályázatot kelj benyújtaniuk. A gazdaságok a termelési színvonal emeléséhez szintén állami támogatást vehetnek igénybe, egyebek között növényvédő helikoptert szerezhetnek be 47 százalékos ártámogatással. Az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás a terv szerint idén négy kálóval lesz több a tavalyinál, a borfogyasztás pedig várhatóan mérsékelt ütemben növekedik. Hét és fél ezer hektáron hasznosítják a rizstermesztés zárt rendszerét Látogatás a Szarvas« Állami Gazdaságban Kimagasló eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt a 12 ezer hektáros Szarvasi Állami Gazdaság. A főbb növényekből rekordtermést takarított be s 26 millió forint nyereséget produkált Tudvalevő, hogy a gazdaság határa nem tartozik a legjobb talajadottságú mező- gazdasági üzemek közé. Tavaszi látogatásunkat a kíváncsiság sugallta: hogyan érték él az eredményeket s mi az idei terv? — Gazdaságunkban rég tóalakult jó szokás, hogy a dolgozók tudatosan végzik munkájukat minden területen — mondja erről Nagy József Igazgató. — A gazdaság párt- és szakszervezeti vezetősége a dolgozók bevonásával készíti el a termelési tervet, így mindenki tudja: mit miért és hogyan csináljon. Huszonhat szocialista brigád „diktálja” az iramot. Az idén hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülünk s tovább szélesítjük a versenymozgalmat El akarjuk érni a 340 milliós termelési értéket és a 30 milliós nyereséget Szarvason rendkívül szerteágazó a munka. Búzából a tavalyi rekordot szeretnék megtartani, kukoricából, rizsből, lucernából még magasabbra állították a mércét Rizsből például a tavalyi 30,5 mázsás hektáronkénti átlagot 32-re emelik, s ezzel csaknem 40 vagonnal több termést takarítanak be. Öntözést összesen ötezer hektáron alkalmaznak. Az állattenyésztési ágazatról a következőképp vélekedik az igazgató: — A tehenészetünk 200 import húshasznú egyeddel gyarapszik s eléri az 1400-at. A sertéshizlalásban főként az önköltség csökkentését sürgetjük. A jobb takarmányellátás érdekében a gyepgazdálkodásra, a lucernatermesztésre az eddiginél is nagyobb gondot fordítunk. Ezután a feldolgozóüzemekre terelődött a beszélgetés. A rizsfeldolgozó, a húsüzem, a terményszárító, a lucemaliszt- üzem például mintegy 65 milliós termelési értékkel gyarapítja az össztermelést. A húsüzem az idén már teljes kapacitással működik s 13-15 ezer hízóból készül különböző termék. A rizshántolóban 500 vagont hántolnak, tisztítanak, csomagolnak. Előfőzésre is berendezkednek, hogy a dolgozó asszonyok percek alatt ételt tálalhassanak a szarvasi rizsből. Apropó, rizs! A rizstermesztés zárt rendszerét Szarvason dolgozták tó. Mit hallhatunk az eredményekről: • •• --- • ..... . — Az idén már Békés— Csongrád megyében 7500 hektáron alkalmazzák a szarvasi rendszert — magyarázza Nagy elvtárs. — Segítettünk új rizstelepek építésében, régiek felújításában. Szaktanácsokat adunk, vetőmagról gondoskodtunk, segítünk a gépek beszerzésében. Megszervezzük a repülőgépes növényvédelmet Egyedül a műtrágyabeszerzés okoz súlyos gondokat A szarvasiak szeretik átadni a jó tapasztalatokat másoknak is. Ezért szerveztek a télen bentlakásos tanfolyamokat, s az ország különböző tájairól mintegy százhúszan tanulták itt az öntözés tennivalóit. A Szarvasi öntözéses és Meliorációs Főiskola hallgatói is itt gyakorolnak, hogy minél jobban hasznosíthassák majd s tanultakat. A fiatalokat nagyon pártfogolják. Lakásépítésben és más módon segítenek nekik, hogy letelepedjenek. A tavaszi munka igen jó ütemben halad s ez már biztosíték arra, hogy a felszabadulási versenymozgalom újabb sikereket hoz. Ary Róza Beváltak a szövetkezeti döntőbizottságok Dr. Veres József egyetemi tanár hozzászólásé a Hogyan intézik a tagok vitás ügyeit? című cikkhez 36LYOMI ÜDVÖZLET Üemeny Gyula felvétele A múlt évben a Békés megyei Főügyészség megyénk 23 termelőszövetkezetében vizsgálta meg. hogy miként intézik a szövetkezeti tagok vitás ügyeit A vizsgálat tapasztalatait a közelmúltban Orosházán a termelőszövetkezetek vezetői és jogtanácsosai részvételével vi_ tatták meg, amelyen részt vett dr. Veres József, a szegedi József- Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi kar Mezőgazdasági Jog Tanszékének ve_ zetője, egyetemi docens. A nagyarányú vizsgálat eredményéről lapunkban is beszámoltunk. Hogyan intézik a tagok vitás ügyeit címmel. A cikkhez dr. Veres József szerkesztőségünkhöz küldött levelében reflektált. A tagsági viták országos és helyi tapasztalatait összegző írását az alábbiakban közöljük: „A szövetkezeti tagok vitás ügyeinek intézése — a több mint 20 éves kialakulási, megszilárdulási és fejlődési szakaszon belül a közvetlen demokrácián alapuló közgyűlési döntéstől, a szövetkezeti döntő bizottságok megjelenéséig, az államigazgatási külső vitafórumok kialakulásától, a bírósági jogorvoslati rendszer elfogadásáig — nagy fejlődésen ment keresztül. Az alapvető feladat azonban változatlan: a kollektíva és tagjai közötti egyensúlyi helyzet megtartása, a sérelmek gyors orvoslása. A kötelezettségek nem teljesítése, vagy a tagsági jogosultság el nem ismerése olyan belső feszültséget okoz, mélyet gyorsan és megnyugtató módon a szövetkezetek belső szerveinek kell elintézni, mégpedig azoknak, melyek legjobban ismerik a szövetkezeti élet sajátos vonásait Ez a szerv: a szövetkezeti döntőbizottság. A több mint két év óta működő szövetkezeti döntőbizottságok bebizonyították, hogy olyan vitafórumok, amelyek a szövetkezeti élet speciális vonásaira figyelemmel, gyorsan, ugyanakkor körültekintően tudnak dönteni és döntéseiknek érvényt is tudnak szerezni. A bírósági jogorvoslati rendszer pedig a szövetkezeti döntőbizottságok tevékenységének egészséges kontrollja. Országos és helyi, így a Békés megyei felmérések is azt bizonyítják, hogy a tagsági vitákat elbíráló belső vitafórumok. a szövetkezeti döntőbizottságok beváltak, a működéssel, ezen belül az eljárási szabályokkal összefüggő kezdeti nehézségeken túl vannak, s valóban a termelőszövetkezetek olyan vitafórumai, amelyek képesek az igaz sérelmek orvoslására, a vélt vagy érdeksérelmek meggyőző érveléssel való elsimítására. Nem volna helyes azonban a szövetkezeti struktúrát figyelmen kívül hagyna foglalkozat a tagság; vitákkal és azokat elbíráló belső és külső vitafórumokkal. A tagsági viták ugyanis a termelőszövetkezet beljö életének csak egy területére koncentrálódnak: a szövetkezeti tag tagság viszonyának tartalmára. Ezért egyrészt a tagsági vitákat mindig a szövetkezeti élettel összefüggésben kell vizsgálni, másrészt különbséget kell tenni a szövetkezeti demokrácia nélkülözhetetlen elemeként jelentkező és többségi határozattal lezáruló testületi vita, a szövetkezeti önigazgatás területén jelentkező belső jogvita és a tagsági jogvita között. A szövetkezeti döntőbizottság csak a tagsági (családtagi) jogvitákkal foglalkozik és nincs hatásköre az egyéb belső vitákra vonatkozóan. így nyilván a jelentős feladatokat ellátó szövetkezeti döntőbizottság a szövetkezeti demokráciára épülő belső szervezetnek csak egy és nem egyetlen belső vitát eldöntő szerve, s a termelőszövetkezetek testületi szerveinek változatlanul jelentős szerepük van a döntéseket előkészítő viták határozatokkal való lezárásában. Azt is hangsúlyozni kell. hogy a jogszabállyal vagy alapszabállyal ellentétes határozatok megtámadására továbbra is lehetőség van a termelőszövetkezet vezetősége, illetőleg közgyűlése előtt. A tagsági v'ták csoportosításánál az a szembetűnő jelenség, hogy elsősorban a szövetkezeti tag dolgozói pozíciójából adódó esetekkel találkozunk. Ez egyfelől természetes, hiszen a munkavégzéssel összefüggő problémák gyors megoldása mind a szövetkezeti tagnak, mind a szövetkezetnek érdeke, másfelől azonban e’gondolkoz- tató is, mivel a termelőszövyjt- keretek jellegéből adódóan nem volna helyes, ha a szövetkezeti döntőbizottságok csak a vállalati munkaügyi döntőbizottságok szerepét töltenék be. A szövetkezeti belső viták körén belül a tagsági v'ták csoportjának nontos meghatározása, a belső és külső viták elhatárolása, a belső vitafórumok eljárásjogi szabályainak egységes szemléletre törő tökéletesítése, a szövetkezeti döntőbizottsági tagok szemléletének formálása, a jogismeret bővítése olyan feladatok, amelyek nemcsak a szakemberek kötelessége, de mindazoké is. akik szívükön viselik a mező- gazdasági termelőszövetkezeteikbe tömörülő parasztság élete és munkakörülményeinek javítását/? 3 etemim 1974, Április m-
