Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
Befejezte munkáját a varsói tanácskozás A lengyél Minisztertanács épületének dísztermében csütörtökön délután végét ért a Varsói Szerződés tagállamai Politikád Tanácskozó Testületének ülése. Ezen a tagállamok képviselői aláírták az ülésszakról szóló közleményt és az ülésszak később nyilvánosságra kerülő három dokumentumát. Az ünnepélyes aláírás előtt Tano Colov. a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke átadta a küldöttségeik tagjainak a nemzetközi szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából készült emlékérmet az együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeik elismeréséül. A tanácskozás záróaktusaként Todor Zsivkov, a BKP, KB első titkára tolmácsolta a vendéglátó 'lengyel házigazdáknak a küldötloegek 3záves köszönetét és jókívánságait. KÖZLEMÉNY 1074. április 17—18-án Varsóban ülést tartott a varsói barátsági, együttműködési és kői. csönös segítségnyújtási szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, a küldöttsége vezetője, Sztanko Todorov. a BKP PB tagja, a minisztertanács elnöke, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB tagja, külügyminiszter, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKp KB első titkára, titkárságának vezetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője. Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a csehszlovák kormány elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségi tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Antonin Vavrus, a CSKP KB külügyi osztályának vezetője; a Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Henryk Jab- lonski, a LEMP PB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Ja- roszewicz, a LEMP PB tagja, a minisztertanács elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter, Ryszard Frelek, a LEMP KB titkárságé-' nak tagja, a KB külügyi osztályának vezetője; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter: A Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honek- ker, az NSZEP KB első titkára, a küldöttség vezetője, Willi Staph, az NSZEP PB tagja, az Államtanács elnöke, Horst Sin- dermann, az NSZEP PB tagja, a minisztertanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP PB tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, ügyvezető külügyminiszter, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője; a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicodae Ceauses- cu. az RKP főtitkára, a Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Manea Manescu, az RKP VB tagja, miniszterelnök, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Mircea Malita és Mitia Constantin, az RKP főtitkárának, a Köztársaság elnökének tanácsadói: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Leo- nvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, külügyminiszter. Kimsz- tantyin Katusev. az SZKP KB titkára, Knnsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Andrei Alekszandrov, az SZKP KB revíziós bizottságánál« tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Részt vett továbbá az ülés munkájában Ivan Jakubovszkij, a Varsói Szerződés tagállamai egvesite+t fegyveres erőinek fő- parancsnoka, a Szovjetunió marsaüja és Nyíltoolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének főtitkára. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői megvitatták az európai biztonság erősítésével és a nemzetközi feszültség további enyhülésével összefüggő időszerű kérdéseket. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy jelenleg a feszültség enyhülésének irányzata az európai és a világhelyzet alakulásának uralkodó vonása. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve mind szélesebb mértekben érvényesül. Egyre erőteljesebben jutnak kifejezésre az államicözi kapcso_ latok olyan alapvető normái, mint a függetlenség ©s szuverenitás. a területi épség, az Európában kialakult államhatárok sérthetetlenségének tiszteletben tartása, az erő alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás. A feszültség enyhülése döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Vietnamban és Laoszban, a dél-ázsiai szubkontinensen és a Közel-Keleten a konfliktus- helyzetek megoldása politikai térre helyeződött át és kedvező teltételeket teremj a népeknek a szabadságért, a függetlenségért, a demokráciáért és a haladásért vívott, harcáhpz. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői ugyanakkor megállapítjók, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei, a ..hidegháború’ bajnokai, az imperializmus és a reakció erőj nem tették le a fegyvert, megkísérlik fékezni, s akadályozni a népek vágyaival egybevágó enyhülési folyam-ttokat. A militarista körök megk isérlik aktivizálni a NATO-t, folytatják e zárt imperialist« katonri tömb országai katonai költs g- ve tesének növelését. A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a világ népei, minden haladó, demokratikus, anti- imperialista, békeszerető erő cselekvő összefogásával felül tudnak kerekedni, és meg tudják védeni alapvető érdekeiket, biztosítani tudják minden nép jogát, hogy sorsával önmaga rendelkezzék: A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, konstruktív külpolitikai tevékenysége, különösen a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött ismert szerződések és megálla- nodásoik elősegítették az európai helyzet normalizálódását, a államok közötti jószomszédi kapcsolatok megteremtését, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítését. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy F.urópában a feszültség enyhülése térén történt előrehaladás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához vezetett és ez az értekezlet valamennyi európai ország népeinek és kormányainak közös ügyévé vált. Az össz-európai értekezlet feladata. hogy Európát minden állam valóban 'egyenjogú együttműködésének térségévé változtassa. s olyan lépéseket tegyen, amelyek elősegítik közöttük a kölcsönös bizalom növekedését. 1 Állásfoglalásaiban meg kell határoznia az államok közötti kapcsolatok elveit és az azok érvényesítését biztosító intézkedéseket, amelyek megbízhatóan garantálnák valamennyi európai nép biztonságát és kedvező lehetőségeket teremtenének a *hos6zútávú gazdasági, műszaki - tudományos, kulturális együttműködéshez, az információk cseréjéhez, az intézmények, szervezetek és állampolgárok közötti érintkezéshez, a valamennyi ország által az emberi környezet védelme problémájának megoldására tett erőfeszítések egyesítéséhez. Az értekezlet sikeres befejezése fontos mérföldkő lesz Európa békés jövőjének megteremtése útján. A mesterséges akadályok létrehozására, az össz-európai értekezlet munkájának elhúzására, az előtte álló alapvető feladatok megoldásától való eltérítésére irányuló kísérletek ellentmondanak azoknak a nemes célodnak, amelyekért ezt az értekezletet összehívták. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a reálisan gondolkodó állami vezetőket és politikai személyiségeket, hogy irányítsák erőfeszítéseiket az össz-európai értekezlet sikerének biztosítására, a feszültség enyhülése és az eurí ptú helyzet normalizálódása folyamatának további fejlesztésére és elmélyítésére. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői ismételten- megerősítik azt a véleményüket, hogy célszerű lenne az össz-európai értekezlet zárószakaszát és dokumentumainak aláírását a legmagasabb szinten megszervezni. Ez megfelel az esemény történelmi fontosságának és hangsúlyozni fogja az össz-európai értekezlet által elfogadott határozatok és dokumentumok Európa jövője szempontjából való rendkívüli jelentőségét. Mi, a Varsói Szerződés részvevői a tartós és igazságos európai béke alapjainak lerakására törekedve, sok éven át aktívan síkraszálltunk az összeurópai értekezlet összehívásáért. Az értekezlet összehívását a béke ügye nagy győzelmének, a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész diada'ának tartjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük az értekezlet munkájának a lehető legrövidebb időn belüli „sikeres befejezését, hogy a murira eredményei megfeleljenek a hétszerét» népek vágyainak. Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdődik az európai kontinens államai új kapcsolatainak kialakítására iránvuló történelmi munka. Európa országai az értekezlet által kidolgozandó és 35 állam tekintélyével megerősítendő elvekre támaszkodva, kialakíthatják és fejleszthetik szélesebb alapokon nyugvó együttműködésüket. minden résztvevőjének anyagi és szellemi gyarapodására. A magunk részéről késiek vagyunk az ilyen együttműködésre, és erre saólítunk fel mindenkit. E célt szolgálná az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok állandó szervének létrehozása. A Po'itikai Tanácskozó Testűiét ülése részvevőinek közös véleménye szerint nagy jelentősége van annak, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüli ön ki. Óiból megerősítik a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésének az európai béke, biztonság és együttműködés kérdésében tett nyilatkozatában 1972 januárjában az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkenteséről kifejtett álláspontjukat. Az enyhülés ügyéhez lényeges hozzájárulást jelentene a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikeres befejezése. Az az elv, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem szenvedhet kárt — figyelembe véve Európa minden országának biztonságát —, teljes lehetőséget biztosít konstruktív megállapodás elérésére a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének kérdésében. A Politikai Tanácskozó Testület ülésénék. részvevői megvizsgáltál«: a közel-keleti helyzetet. Egységesen teljes szolidaritásukat fejezték ki az arab népeknek az agresszió imperialista politikájával szemben, az izraeli csapatoknak az összes megszállt arab területről való kivonásáért, Palesztina arab népe törvényes jogai biztosításáért folytatott igazságos harcával. Megállapították, hogy biztosítani kell a térség minden országának biztonságát, területi épségét ég szuverenitását. Nyilatkozatot fogadtak el „A közel-keleti tartós és igazságos békéért” címmel. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői eszmecserét folytattak & vietnami helyzetről. Kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják e Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya Irányvonalát, amely a párizsi megállapodásoknak valamennyi aláíró fél áltál való pontos és feltétlen teljesítésére irányul. Nyilatkozatot fogadtak el „A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért"’ címmel. Az ülés résztvevői üdvözöltek a laoszi koalíciós hatalmi szervek létrehozását é$ a kambodzsai hazafias erője sikereit. A tanácskozás résztvevő; támogatják n. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív léceseit, amelyek az ország külső erők beavatkozása nélkül történő békés és demokratikus egyes-" téséhez szüksége* kedvező feltételek ki. alakítására irányulnak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a chilei helyzetet. Határozottan követelik, hogy vessenek véget az ENSZ okmányaiban rögzített emberi jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének. Felhívják a több; államot és a nemzetközi közvéleményt, hogv támogassák a chilei hsledó erőket. Nyilatkozatot fogadjak el ..Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében” címmel. A jelen ‘tanácskozáson képviselt államok kifejeztek meggyőződésüket. hogy a feszültség enyhülését ki kell terjeszteni valamennyi földrajzi övezetre. Gondoskodni a béke megőrzéséről. tevékenyen elősegíteni a nemzetközi élet kérdéseinek a népek érdekeivel összhangban történő megoldását — a nagy és kk államok közös feladata és kötelessége, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi, politikai rendszerhez tartoznak. A tanácskozás résztvevői, internacionalista kötelességükhöz híven, teljes szolidaritásukról biztosították Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak népeit az imperializmus, kolonia- lizrnus és neokolonializmus ellen. a nemzeti felszabadításért, a politikai függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági függetlenség eléréséért, s a társadalmi haladásért vívott igazságos harcukban. Támogatják Angola, Mozambik, Bissauri, a Zöldfoki-szigétek népeit, elítélik a feji megkülönböztetés, a fajgyűlölet bármilyen megjelenési formáját. A tanácskozás résztvevői megállapították az el nem kötelezett mozgalom erősödő szerepét a nemzetközi ügyekben, kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok politikájának imperials staellensségét, s üd- vözlik az enyhülésért, a háború és az agresszió ellen, a békéért és a népek nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelméhez való, egyre növekvő hozzájárulásukat. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás résztvevői hangoztatták az el nem kötelezett országok 4. algíri értekezletének, nagy jelentőségét. Az ülésen részt vevő országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepe növekedésének, annak. hogy az ENSZ alapokmánya alapján növekszik tevékenységének hatékonysága a nemzetközi problémák megoldásában, a béke szilárdításában, a népeit közötti együttműködés fejlesztésében. Megállapították a nyersanyag és gazdasági fejlődés problémáinak megvizsgálása céljából a fejlődő országok kezdeményezésére összehívott ENSZ-köagyűlés rendkívüli ülésszakának időszerűségét. A Politikai .Tanácskozó Testület .sík- raszállt az egyenjogú nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséért. amely minden államnak saját természeti kincsei feletti szabad rendelkezésére vonatkozó szuverén joga tiszteletben tartásán alapul a legnagyobb kedvezmény elvének a nemzetközi kereskedelemben való érvényesítéséért, a fejlődésükben elmaradott országok gyors gazdasági előrehaladásáért, az imperializmus politikájából eredő igazságtalan gazdasági kapcsolatok felszámolásáért. Eszmecserére került sor a Varsói Szerződés 20-lk évfordulójáról, 1975 májusában történő megemlékezés előkészítésének és lefolytatásának kérdéseiről. A Varsói Szerződés tagállamai tovább erősítik megbonthatatlan barátságukat a szocializmus, a haladás és a béke érdekében, egyre növelve a szocializmus tekintélyét, amely más népek, elé az államközi kapcsolatok új típusának, a valóban demokratikus társadalomnak, a szocialista életformának példáját állítja. Továbbra is síkra- szállnak az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a béke, a biztonság, a népek gazdasági és társadalmi haladása eszméinek diadalra juttatásáért. Az ülésen részt vett. tagállamok ismételten megerősítették változatlan állásfoglalásukat, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének megszüntetésére, egyidejűleg az Atlanti Szövetség megszüntetésével vagy — első lépésként — azok katonai szervezetének felszámolására. Ugyanakkor kijelentik, hogy amíg fennmarad a NATO és nem tesznek hatékony intézkedéseket a leszerelés terén, addig a Varsói Szerződés tagállamai elengedhetetlennek tartják védelmi képességük erősítését és ebben a vonatkozásban szoros együttműködésük fejlesztését. Az ülésen elfogadott, dokumentumokat a BoJgár Népköz- társaság. részéről Todor Zsivkov és Sztanko Todorov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustav Husák és Lubomir Strougal, a Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek. Henryk Jahlonski és Piotr Jaroszewicz, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János és Fock Jenő, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, Willi Stoph és Horst Sindermann, a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu és Manea Manescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről pedig Leonyid Brezs- nyev és Alekszej Koszdgin írta alá. (MTI)
