Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
Táviratváltás A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából a magyar vezetők — Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonezi Pál az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő miniszterelnök — és a csehszlovák vezetők — Gustáv Husak a CSKP KB főtitkára. Ludvik Svo- boda a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Lubomir Strougal miniszterelnök — köL csönös táviratban emlékeztek meg a jelentős évfordulórólMagyar pártDiunkáskiiltiöttség utazott az HDK-ba és Egyiptomba A Német Szocialista Egység-, párt Központi Bizottságának.; meghívására kedden Jakab Sándornak, a KB tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaságba utazott az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége. * • « Az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának meghívására hétfőn dr. Berecz Jánosnak, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének vezetésével pártmunkásküldöttség utazott az Egyiptomi Arab Köztársaságba. Államcsíny Nigerben Bamako — Párizs Seyni Kountie, a nigeri fegyveres erők vezérkari főnöke, aki hétfőn államcsínnyel megdöntötte Hamani Diori elnök kormányát, délután a Niamey-i Rádiónak adott nyilatkozatában közölte, hogy hamarosan katonatisztekből álló testületet hoznak létre az ország vezetésére. * Brezsnyer Varsóba érkezett Varsó | Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezetésével ked-1 den délután megérkezett Varsóba a Szovjetunió küldöttsége ai Varsói Szerződés politikai ta-; nácskozó testületének ülésére. A küldöttség tagjai között van Alekszej Koszigin miniszterelnök és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Andrej Gro- miko külügyminiszter, az ENSZ rendkívüli ülésszakáról New, Yorkból megérkezve csatlako- j zik Varsóban a delegációhoz. A szovjet párt- és állami vezetőket valamint tanácsadóikat a lengyel fővárosban Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök és más magas rangú személyiségek fogadták. (MTI) Moszkva A keddi Izvesztyija „Fontos' mérföldkő” címmel számod be arról, hogy a nemzetközi köz- j vélemény érdeklődésének kő- ■ zéppontjában a Varsói Szerződés | tagországai politikai tanácskozó testületének Varsóban megnyíló ülésszaka áll. ‘ A Moszkvai Televízió, vala-j mint a rádió ezzel kapcsolatos1 kommentárjai emlékeztetnek arra, hogy a testület korábbi ■ ülései mindig a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló pozitív javaslatok, kezdeményezések fórumai voltak. (MTI) Taskentből jelenti a TASZSZ: Ässzad hazautazott Damaszkuszba Moszkva, Taskent Hafez Asszad, a szíriai Baath- párt főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke kedden befejezte hivatalos szovjetunióban látogatását és Taskentbőil hazarepült Damaszkuszba. Asszad repülőtéri búcsúztatásánál megjelentek: Borisz Po- nomarjov és Saraf Rasidov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagjai és mások. Jelen voltak a taskenti dolgozók és Tas- kentban tanuló szíriai diákok, akik szívélyesen búcsúztak Asszad elnöktől. Hafez Asszad, az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására szíriai párt- és kormányküldöttség élén április 11-től 16-ig tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Moszkvában tárgyalásokat folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnal. Áttekintették a szovjet—szíriai kapcsolatok kérdéseit. A szíriai fél ezzel kapcsolatban nagyra értékelte azt a segítséget és támogatást, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtanak Szíriának,. az arab népek igaz-1 ságos ügyének és az izraeli agresszió ellen vívott harcuknak. A tárgyalások eredményeit tükrözi az a szovjet—szíriai nyilatkozat, amelyet szombaton írt alá a Kremlben Leonyid Brezsnyev és Hafez Asszad. Ugyancsak szombaton írták alá az SZKP és a szíriad Baath- párt pártközi kapcsolatainak 1974. évi tervét, valamint a gazdasági és műszaki együttműködésről szóló hosszú lejáratú megállapodást, a kulturális és tudományos kapcsolatok tervét, illetve az áruesereforgakná jegyzőkönyvet, Moszkva Kedden Moszkvában szovjet— szíriai nyilatkozatot adtak ki Hafez Asszadnak, a szíriai Ba- ath-párt főtitkárának, köztársasági elnöknek a Szovjetunióban április ll-től 16-ig tett hivata- j los, baráti látogatása alkalmából, i 103 ezer tonnás hajó vízre bocsátása a gdyniai hajógyárban A lengyel gdyníal „Párizsi Kommün” Hajógyárban 99 napig épült a szárazdakkban a 105í ezer tonna hardképességű érc-,! kőolaj- és tömegáruszállító hajó j törzse. A lengyel hajóópítés tör- I ténetében ez az első ekkora ! tonnatartalmú hajó. Január 19- * én megkezdődött a 25 ezer ton- j na önsúlyú törzs vízre bocsátásának nehéz művelete. A száraz- dokk elárasztása után 6 nehézvontatóhajó vezette ki belőle a hajótörzset. A szovjet megrendelésre készülő hajó a „Bugyonnij marsall” nevet kapta. Az új hajóegységen ez év közepén vonják fel a lobogót. ■■■■■■■■■■■ Á magyar ezüst aranykora Magyarország egyetlen számottevő nyersanyagkincse a ba- uxit. E summás megállapítási egészítsük ki néhány adattal. A geológia tanúsága szerint hazánk bauxitvagyona 60—70 millió tonna, és ez a világ becsült készleteinek mintegy másfél százaléka. A Központi Statisztikai Hivatal 1973-as jelentése szerint tárnáinkból tavaly 2,5 millió tonna földfém került felszínre és ez Magyarországnak — a nemzetközi rangsorban — a hatodik helyet biztosítja. A magyar alumíniumipar kezdetei az 1920-as évek elejére nyúlnak vissza. A bányák és az ipari üzemek üzleti érdekeltségében már kezdettől ott találjuk a német tökét, s így érthető, hogy az 1944-ben termelt 1 millió tonna bauxit, illetve 21 ezer tonna timföld és 10 ezer tonna alumínium csaknem teljes egészében a hitleri hadigépezetet szolgálta. A potsdami egyezmény értelmében a magyarországi német javak — ilyenformán a hajdani német alumíniumipari érdekeltségek is — szovjet tulajdonba kerültek, illetve létrejött a magyar—szovjet bauxit- és alumíniumipari vegyes vállalat, a Maszobai. Szakembereink a szovjet geológusokkal karöltve megközelítő pontossággal feltérképezték a számba jöhető lelőhelyeket, miközben a bányaművelés, a timföldgyártás és a kohó- sítás bővítéséhez gépek és berendezések érkeztek a Szovjetunióból. A szocialista internacionalizmus jegyében, országaink megszilárdult testvéri barátsága értelmében, mint ismeretes, a Szovjetunió 1954-ben végleg lemondott a háborúban megszerzett tulajdonairól. Ekkorára viszont már jelentékenyen bővült az alumíniumipar valamennyi ágának termelése és megteremtődtek az azóta' megvalósított erőteljes fejlesztés feltételei. Említsük meg a szocialista országok között kibontakozó gazdasági együttműködés egy másik korai, ám igen jelentős példáját. Magyarország és Csehszlovákia 1951-ben megállapodott abban, miszerint hazánk bauxi- tot és meghatározott ideig timföldet szállít északi szomszédja számára, ahonnan az alumíniumipar fejlesztéséhez a gépek sora és villamos energia érkezik. Hazánk 1960-ban Lengyelországgal is értékes együttműködési megállapodást kötött. Ennék keretében 30 ezer tonnára emelkedő mennyiségben szállítunk timföldet, és az alumínium-tartalom negyven százalékát kapjuk vissza tömbaluminium formájában. Az elszámolás a mindenkori világpiaci árakon történik. Az 1960-as évek elején már mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az alumíniumipar vertikális ter- melósfejlesztését — tehát a bauxitbányászat, a timföld-, a tömbalumínium, továbbá a készárugyártás bővítését — az ország képtelen megvalósítani önerőből, elsősorban a korlátozottan rendelkezésünkre álló villamosáram miatt. A kormány két lehetőség között választhatott: vagy lemond a leggazdaságosabb félgyártmány- és készárugyártásnak az ország nyers anyag-adottságaival arányos fejlesztéséről, vagy pedig a nemzetközi kooperációra építve „megtakarítja” a rendkívül energiaigényes alumíniumkohászatot, ugyanakkor fejleszti a timföldgyártást és az alumíniumfeldolgozó ipart. Az utóbbi megoldás ígérkezett célszerűbbnek. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezményt a két kormány 1962. november 15-én írta atá. A szerződés lényege, hogy Magyarország a Szovjetunió részére 1967- től kezdve, növekvő ütemben, végül is évi 330 ezer tonna timföldet szállít kohósftásva. Ennek megtörténte után a Szovjetunió évi 165 ezer tonna alumíniumot szállít vissza Magyarországra. A megállapodás egyik oldalán az olcsó szovjet villamos áram áll, a másik oldalon pedig azok a gép- szállítások, amelyekkel hazánk kiegyenlíti a volgográdi alumíniumkohászat költségeit. Az egyezmény nyomán a magyar alumíniumipar átrendezhette sorait. Jelentékenyen meggyorsult a bauxitbányászat, a meglévő tárnák mellett újak létesültek. Szinte ugrásszerűen bővült az ajkai és az almásfü- zítői timföldgyár termelése. A magyar—szovjet timföld- alumíniumegyezmény, amely egyben kifejező megvalósítása a KGST komplex célkitűzéseinek, lehetővé tette, hogy a népgazdaság — a IV. ötéves terv Kiemelt programjaként — fokozhassa a íélkészgyártáist és a készáru-termelést. Székesfehérvárott új csarnokok épültek a Könnyűfémműben, korszerű berendezések, gépsorok kezelték meg a vermelési: s külföldi Ücencek fel- használásával az élesítették a termékválasztékot, illetve javították a gyártmányok minőségét. Reneszánszát éli az alumínium-alapanyagú kábelgyártás is, miközben — egyebek között — a Fémmunkás Vállalatnál ötletes nyílás-zárók, könnyűszerkezetes elemek, Jászberényben autoszifonok, a budapesti Alu- míniumárugyárban gázpalackok, kukták, s annyi más között — licenc alapján — teflonedények készülnek. Nem vitás, hogy a kétoldalú megállapodás, amelyet a magyar és a szovjet kormány lényegében 1985-ig meghosszabbított, lehetővé teszi, hogy hazánkban ■is bőség alakuljon ki az olcsó alumínium készárukból, s kifejlődjék a műszaki-tudományos ■forradalomnak megfelelő magasfokú alumíniumkultúra. Amíg az egy főre jutó alumínium felhasználás 1962-ben átlagosan mindössze 4,3 kiló volt, addig jelenleg már több mint 10 kilő jut egy-egy lakosra. Ez meghaladja Olaszország, Anglia, Franciaország fogyasztását, s a „fejadag” csupán az NSZK-ban és Svédországban magasabb. További előny a magyar—szovjet egyezmény keretében, miszerint az alumíniumipar mai és holnapi beruházásai lehetővé teszik, hogy az egy főre jutó átlagos felhasználás 1985-re már elérje a 20 kilogrammot! Nemzetközi gazdasági körök - ■ben nagyra becsülik és magas színvonala miatt egyértelműen elismerik a magyar alumínium- ipart Ugyanakkor az is köztudott, hogy e sikerek a szocialista nemzetközi együttműköd és én alapulnak. Benedek István Gábor
