Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
U gépsor a Gyulai Tejporgyárban A Gyúlaí Tejporgyárban eddig levente mintegy 230 vagon tejport állítottak elő úgy, hogy a csúcsidőszakban — június kö_ aepétöl július közepéig — csaknem 80 ezer liter tej került kényeszeríeldoigozásra. A gyárban a lehetőségek mérlegelése «tán megkezdték a porítóüzem bővítését:. Összességében IS aiüllő forintos beruházással olyan holland berendezést állít most üzembe a gyár. amely húsvét után már teljes kapacitással dolgozhat és egész évi üzemel- retéssel jövőre már az eddigi 230 vagonnal szemben 400 vagon tejport állíthatnak elő. A tejportermelés a tervek szerint ebiben az évben is meghaladja a 300 vagomnyit, jelentős mértékben hozzájárulva a megye és az ország fehérjetakarmany-szukségleiéneíc fedezéséhez. , A napi 30 ezer liter tej feldolgozását lehetővé tevő új beu ruházás jobb kihasználásához a Békéscsabai Konzervgyár vál_ laltá a tej elősűrítését. Gyulán pedig már építik az új tejporraktárt és a segédanyagraktárt is. amelyekét az év második felében adnak át rendeltetésüknek. 1975-ben újabb hárommillió forint ráfordítással szociális létesítményeket is építenek majd.. A Gyulai Tejporgyát egyébként eddigi eredményeivel sem kell, hogy szégyenkezzen, hiszen a tervezett 64,5 millió forint helyett 68,5 milliós eredményt értek él, s ezzel együtt a vállalat hat üzeme között folyó versenyben a második helyre kerültek; K. e. is. Virágzó jűdásfák, „lángoló* japánbirsek a szarvasi arborétumban Az Afföld „Tündértkertje”, ír szarvasi arborétum húsvét előtt emberemlékezet óta nem öltött a mostanihoz hasonlóan szép tavaszi „köntöst”. Szinte nyárias a csodás látvány a 156 holdas természetvédelmi kertben, ahol a világ minden tájáról származó több mint 1600-féle fa, cserje és dísznövény él. A Kanadában, illetve Európában őshonos júdásfák a lila különböző színárnyalataiban pompáig nak. A fia neve találó, hisz levelet véletlenül sem látni a hatalmas lomibkoronákon, mesz- szire „árulkodik” azonban a rengeteg apró virág, amiből nemcsak az ágakra, de a fák ■Törzsére is bőven jutott. Á kilátótól bármelyik irány- ; toa nézünk, lenyűgöző a kép. A különböző dísznövényeket oly művészi ízléssel telepítették annak idején, hogy az üdezöld tisztásról messzáre virítanak a „lángoló” vörös bokrok. A japánbirs ugyanis a halványrózsaszíntől a vérvörösig számos színárnyalatban pompázik s a vöi-ös bokrok olyan hatást keltenek, mintha lángolnának. Mellettük gyönyörűen érvényesül a japán fehér spirei, a kínai fehér orgona. Talpig fehérbe „öltözött” a turkesztáni gyöngycserje és számos más dísznövény. — Ary — A FIT xvn. SZ, AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT gyulai üzemegysége felvételre keres karossfériö-lakQtost és kocsimosót Jelentkezés személyesen Gyula, Mártírok útja 9. sz. alatt. Kőművesek karrierje Három éve ment nyugdíjba Reinhardt András, akinek a kőművesbrigádja kilencezer érdemelte ki a szocialista címet. Megkapta az aranykoszorús jelvényt is. A brigád megyeszer- te hírnévre tett szert. Reinhardt András után Rusz_ nák Pált választották meg bri- gádvezetőnek, aki 12 évig dolgozott együtt elődjével. Volt alkalma tehát arra, hogy szakmailag tanuljon tőle és megismerje az emberekkel való fogh lalkozás módszerének titkaik Ám az elmúlt három év is sok változást hozott az építőiparban. Gyorsam fejlődött a technika. Azelőtt például 6-7 napig tartott egy lakás belső vakolása, ma géppel alig 3-4 nap kell hozzá. Az új eljárások alkalmazásához természetesen magasabb képzettségi-e van szükség. A gép és a technológia más szervezést is kíván. Rusznák Pál ezért — 2 év tanulással — megszerezte a művezetői képesítést. Hasonlóan művezetői vizsgát tett a helyettese. Varga József is, Pusztai Ferenc segédmunkás pedig kőműves szakmunkás lett., Jár megint jossztök?” A békéscsabai vasútállomás közelében, a 101 lakásos szövetkezeti lakóház építkezésénél dolgozik a 21 tagú Rusznák- brigáö. Feladata a belső vakolás és a külső falfelület elkészítése. Nincs kapkodás, türelmetlenség. Hegedűs Imre művezető az építkezés „karmestere”, aki így jellemzi Rusznákékat: — Csendes emberek. Csinálják a dolgukat. Csak a „munka- nélküliséget” nem viselik el. Előre kiszámítják, hogy például meddig lesz elegendő az anyag, amivel dolgoznak. & már jó előre jelzik, hogy gondoskodjak a pótlásról. — Nem kéUemetten «z ilyen „zaklatás”? — Néha mondóim, na, mar megint jössziök! Kicsit dühös is vagyok, hogy zavarnak a munkámban. De mégis ez a jó. A több gondot az a brigád okozza, amelyik türelmesen vár. Mert mindenütt nem lehet egyszerre az ember, — Mire való a nagy igyéfceaet? — fordulok Rusznák Pálihoz, • — A n* teljesítményünk 120—130 százalék. Ennyit vállaltunk, ami ezen az építkezésen havonta 30 lakás vakolásának a befejezését jelenti. Az építésvezetőség számít ránk. ennek megfelelően szervezi az Mintaboltok Az állami gazdaságok élelmiszer-kiskereskedelmi egyesülése Országos Kiskereskedelmi Termelői Áruda- és Mintabolt- hálózatot épít ki. Jelenleg tíz megyében működik olyan önálló élelmiszerbolt, amely a helyi állami gazdaság tulajdonában van és jórészt saját termelésű áruval látja él a vásárlókat. A kereskedelmi hálózat együttes árbevétele tavaly elérte a 358 millió forintot. A mintaboltok különösen népszerűek a vidéki munkásközpontokban, városokban. Tavaly hat új boltot nyitottak, például Szőnyben és Diósgyőrben, ahol 360 négyzetméter alapterületű mintaboltban árul. ják a Borsod és Heves megyei gazdaságok termékeit. Az állami - gazdaságok idén Csepelen ABC élelmiszer-áruházát létesítettek mintegy 23 millió forintos beruházási költséggel. Az 1500 négyzetméter alapterületű áruház havonta 6-7 millió forintos forgalmat bonyolít rnaijd le. Az üzemeltetésbe bekapcsolódik a csepeli Duna Termelőszövetkezet is. A balatoni halgazdasággal együttműködve a tóparton 5—lß hisatfót nyitnak. egész munkát. — Igyekszünk azért is, mert kell a lakás. Elég sokan élnek még rossz viszonyok között. És inkább áldjanak, mint átkozzanak bennünket. — A keresetük? — Ilyen szempontból sem mellékes a teljesítmény. Valamennyien a keresetünkből élünk, nem mindegy, hogy mennyit viszünk haza. Van egy szint, amit elértünk, egyszerűen nem vagyunk hajlandók alább adni. Határozottan beszél Rusznák Pál, nem írja körül a mondanivalóját. De folytassuk! — Volt már selejt a munkájukban? — Amióta a brigád vezetője vagyok, nem volt. — Utólag sem hullott le a vakolat? — Aki szakember, tudja milyen a megfelelő anyag. Ha lel. Iriismerete is van, a rosszat nem használja fel. Előfordult már, hogy például a homokot, néhány keresetlen szóval fűszerezve, visszaküldtem és újai nógattam. Háromszor aranykoszorús jelvény Valamikor 1 kőművesre 1 segédmunkás jutott, ma 2 kőműves mellé elegendő 1 segédmunkás. A gépek mindinkább magukra vállalják az emelge- iés. cipelés fáradalmait. Durkó László segjédmunkás 17 éve dolgozik a brigádban és az idén tölti be a 60. életévét. Ö tudna mondani egyet, s másít arról, hogy hogyan hordta társaival az anyagot az emeletekre, de az emlékezetében inkább a szép sikerek élnek Itt voltam akkor, amikor először nyertük el a szocialista címet. Ettől kezdve egyetlen évet sem hagytunk ki. Majd háromszor egymás után aranykoszorús jelvényt kaptunk — magyarázza. Most nyugdíj előtt elmondhatja, hogy nem hiába fáradozott. Hasonlóan Samu Pál segédmunkás is, aki ugyan „csak” 49 éves, de majdnem kezdettől a brigád tagja A mezőgazdaságból került az iparba, s akkor még nem sejtette, hogy milyen szerencsés lesz. Szerencsés, mert — társaival együtt — minden évben elismerésben részesült, de azért is, mert a havi keresete általában jóval meghaladta az átlagos brigádokban dolgozó segédmunkásokét. És még valamiért, amiről ő így beszél: — Nálunk a szakmunkások fiatalok. Közöttük én soha sem erezem magam lenézettnek. Udvariasak, tisztelettudók velem szemben, mint az apjukkal. Persze engem nem leéli nógatná a munkára. Kertész Ferenc főművezető is brigádtag. De brigádértekezleteken nem főművezető, hanem — ahogy Varga József mondja —, ő is szépen maga alá rakja a téglát, mint a többiek. És teljesíti azt, amire a többség határozata alapján megbízást kap. Elsősorban társai tanulásához, vizsgára való felkészüléséhez nyújt segítséget. A társadalmi munkában éppen úgy vesz részt, mint mások. Amihez ért, azt csinálja. A vállalat szanazugi üdülőjének építkezésénél például téglát hordott és járdalapokat rakott le, a Tanácsköztársaság úti óvoda belső átalakítását pedig ő tervezte és ő készítette elő az anyagot is. Mi les; 41 év múlva? szombati János kőműves a legfiatalabb. Két éve — mint jelesen végzett tanulót — a bérosztálynál dolgozó Samu János javasolta a brigádba, ahová egyhónapi próbaidőre vették fel. Ezután nem szóltak semmit, csak a legközelebbi brigádértekezleten mondták ki a döntést: „Maradhatsz”. Nem vártak tőle mást. csal, tisztességes munkát. Majd azt is, hogy járjon el a vállalat szocialista brigádjainak klubjába, továbbá vegyen részt szakszervezeti politikai, oktatáson és természetesen a brigáddal együtt a társadalmi munkában is. Persze a szocialista erköitas szabályainak a betartása egészen magától értetődő követelmény. Őszintének, becsületesnek kell lennie és önző egyéni érdekből nem lené; megsértenie a közérdeket. Mindez nem okoz különösebb nehézséget Szombati Jánosnak. Egyéniségéből eredően bele tud illeszkedni a kis közösségbe. Szakmailag is sókat, tanult az idősebb kőműveseiktől és most azt tervezi, hogy esti tagozaton elvégzi a szakközépiskoláit. Legyen belőle műveltebb munkás. Társai biztatják. Elmondták már neki, hogy 10—15 év alatt milyen sokat fejlődött az építkezés. Ha ez így folytatódik, mi lesz 41 év múlva? — tették fel a (kérdést 'Mert Szombati János 19 éves es még po»t 41 eve van hátra a nyugdíjba vonulásig. Ö pedig, mérlegelve magában a dolgokat, úgy véli. hogy a lemaradás egyetlen ellenszere a tanulás. A lehetősége meg is van rá. • *« A elmondottak fetíán éréggé érzékeltetik, hogy milyen ez a nagy múltú Rusznák-bri gád. És talán azt is, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén nem méltatlanul ítélték oda a brigádnak a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Pásztor Béla Hegimjiili Önt és munkatársait az orvosiműszer», készülék- és bdtorkiäfUtasära A kiállítást április 24—26-» között rendezzük GYULÁN a Dürer Teremben (Kossuth Lajos a. iS.j Bemutatunk: korszerű orvosi műszereket es berendezéseket, laboratóriumi eszközöket és készülékeket, kézi műszereket, gyógyászati segédeszközöket, orvosi és bölcsődei bú- rarokat A kiállítás megtekinthető; április: 24-én 14-től 17 óráig, 25- én 9-től 17 óráig, 26- an 9-től 17 óráig Minden érdeklődőt szívesen lát m OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat
