Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1974. Április i7., szerda XXIX. ÉVFOLYAM. 88. SZÁM Mils KŐMŰVESEK KARRIERJE <3. oldal) TÉVEDTEM <5. oldal) SPORT (fi. oldal) Tízezer «tier — kettős szerepben” Munkásgyűlések a Volánnál JavílSák a közlekedést, egymillió forint megtakarítást vállalnak a KI. kongresszus tiszteletére A TOT elnöksége a közelmúltban első ízben rendezte meg Budapesten a termelőszövetkezeti döntőbizottsági vezetők országos (tanácskozását. A gyakorlatilag (két esztendeje működő intézmény első átfogó értékelése volt ez a tanácskozás, amelyen részt (Vettek a Legfelsőbb Bíróság, (Legfőbb Ügyészség, Igazságügyi Minisztérium, valamint a MÉM képviselői is. A termelőszövetkezet és a tag közötti vitás ügyek intézése hosszú úton jutott el a megoldás mai formájáig. Eleinte valami naiv hit vezetett bennünket, hogy ilyen összeütközések nem is lesznek, mert egy az út, egy a cél. Amikor meghiúsultaik ezek az idillikus ábrándok, akkor a hatósági megoldások kerültek előtérbe. Ez viszont gyakran sértette a szövetkezeti demokráciát. Némi átmeneti próbálkozások után született meg az a forma, hogy a közgyűlés válasszon egy bizottságot, amely ,még az elnöktől is független, s amelynek személyi összetétele biztosíték arra, hogy pártatlanul dönthessen a vitás ügyekben. Erre nagy szükség van, mert a vitatkozó fél a szövetkezetnek nemcsak munkavállalója, de egyben tulajdonosa is. Az a tízezer ember tehát, akikeit a döntőbizottságokba választottak, lényegében kettős szerepet tölt be. (Egyszerre kell ügyelnie arra, hogy érvényesüljön a közös érdek, de az egyes embert se érje jogtalanság. Bíróság módjára működnek ezek a bizottságok, de korántsem képzett bírákból állanak. Erre talán jellemző, hogy a tagok 77 százaléka fizikai munkás, további 16 százaléka adminisztratív munkaerő és soraikban csak 7 százalék a szellemi dolgozó. A két év előtti alakulást élői téletek. csatája előzte meg. A szövetkezeti vezetők at- tól féltek, hogy itt valamiféle „okoskodó testület” akadályozza majd a munkájukat. A tagok viszont attól, hogy az elnök „lehengerli” az egyszerű emberekből álló bizottságot, azok nem lesznek képesek vagy nem mernek majd pártatlanul dönteni. A bizottságok tevékenysége ma még ugyan a „bejáratás” időszakában van, de a tanácskozás kimondhatta azt az értékelést, hogy e fórumok alapjában véve beváltották a munkájukhoz fűzött reményeket. Ezt számokkal is lehet bizonyítanunk. Két év alatt 14 ezer ügy került a döntőbizottságok elé. Ezeknek mintegy a negyede a munkavégzéssel volt kapcsolatos, a további nagyobb tételeket a fegyelmi, a kártérítési és a háztáji gazdálkodással kapcsolatos ügyek tették ki. A 14 ezer ügy 44 százalékában a döntőbizottság a tagnak adott igazat, 56 százalékában pedig a szövetkezetnek. A tagok a döntéseknek csaknem az egyhatod részét megfellebbezték a járásbíróságnál. A járásbíróság nagyjából hasonló arányban ántezkedett, 46 százalékig a tag javára határozott, az esetek 54 százalékában pedig elutasította a fellebbezést. A 14 ezer önmagában nagy szám, de ha az arányt nézzük, azt mutatja, hogy csupán körülbelül minden hetvenedik szövetkezeti tagnak adódott ösz- szeütközése két év alatt a szövetkezettel. «A szövetkezeti demokrácia izmosodását hirdeti, hogy ezeket az ügyeket a közösségen . belül működő testület intézte. A „házon belüli ítélkezésnek” mindkét irányban jelentős kihatásai vannak. Az elmúlt két esztendőben például sokat javult a szövetkezeti vezetőségek részéről is a fegyelmi és kártérítési ügyek intézése. Ha ugyanis az elnök, a főagronómus vagy a jogkörrel megbízott más személy szubjektiven vagy elkapkodva intézi a fegyelmi és kártérítési ügyeket, akkor a döntőbizottság mintegy kényszerhelyzetbe kerül. Formai hibák miatt kénytelen a tag javára dönteni akkor is, ha egyébként a szövetkezetnek lenne igaza. A vezetők tehát megtanulták: nem szabad ránézésből”, hebehurgyán intézkedni. Az esetek jelentős számából viszont az derült ki, hogy rések mutatkoznak a szövetkezet belső törvényeiben, szabályaiban. Egyes ügyekben egyszerűen nem lehetett intézkedni, mert a vitás ügyet egyetlen, külső vagy belső rendelkezés sem szabályozta. Ilyenkor sürgetővé lett az a követelmény, hogy a közös gazdaság belső szabályait tökéletesíteni kell. Tanultak á döntőbizottsági munkából maguk a tagok is. Az elutasított ügyek viszonylag nagy száma két fő okra vezethető vissza. Egyik: a tagok kevéssé ismerik az őket érintő szabályokat, tehát perelnek, a döntőbizottsághoz fordulnak olyankor is, amikor eleve nem lehet igazuk, mert a vezetőség a meglévő szabályok szerint járt el. A másik: bizonyos szövetkezetekben és bizonyos helyeken esetenként valósággal divattá 'esznek bizonyos fegyelmezetlenségek. Amikor azonban a döntő- bizottság már a harmadik vagy negyedik tagot marasztalja el azonos indoklással, akkor az emberek megtanulják, hogy ezt nem érdemes csinálni, erről a fegyelmezetlenségről le kell szokni. Masvarán, a döntőbizottság működése neveli a vezetőket és a tagságot egyaránt. Joggal mondhatjuk, hogy a tóöntőbizottságok Tbeváltak. A tennivaló azonban még sok. Egy, a tanácskozáson elmondott csat- tanús megfogalmazás szerint a döntőbizottságokban „az elnök képzettsége és a tagok iffazság- érzete működik.” Ez pedig nem kielégítő. Érdemes erőfeszítéseket tenni, hogy fokozzuk a döntőbizottság minden tagjának szakértelmét, de ugyanakkor az egész termelőszövetkezeti tagság jogi ismereteit is. Mert igaz* a szövetkezeti jogász kötelessége, hocy segítsen a döntőbizottságnak. Ugyanakkor kategorikusan tilos hogy a jogász ilyenkor a szövetkezet érdekét képvise’ie. Van tehát kirendelt szakértő, mégis fontos. hogv a tízezer, kettős szerenben működő ember mindinkább ne csupán a saját életbölcsessége, de a saját szakismerete alapján is dönthessen. n / A Volán 8-as számú Vállalat szocialista brigádjai, munkás- kollektívái gyűléseket tartottak minden munkahelyen és felajánlásokat tettek az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmá- bóL E vállalásokat az MSZMP üzemi bizottsága, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetők összesítették, s eszerint közölték lapunk szerkesztőségével a munkások felajánlásait. Az 1971-es gazdasági évben a tervek átlagon felüli teljesítésén kívül többek között vállalták, hogy a gépi rakodás foko-i zásával emelik a fuvarozás üze-1 mi sebességét és ennek ered- i ményeképpen. 1974-ben az 11 Megyénk szovjet testvérmegyéjének központjából. Pénzéből érkezett haruninctagú küldöttség az ünnepek alatt Békés. Csabára. A küldöttséget Agejjev Alekszander Dimitrievics, a penzai Gépgyártó Gyárak Egyesülése szakszervezeti bizottságának titkára vezette. Vendégeink vasárnap Békéscsaba nevezetességeivel ismerkedtek, majd megtekintették a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttö- rőiházlban az országos latin-amerikai társastáncversenyt. Hétfőn Orosházán, az üveggyárban Tarján Józsefnek, az üzemi pártbizottság titkárának társaságában ismerkedtek a síküveggyárral, amely szovjet technológiával épült és üzemel. statikus kapacitásra eső áruton- ra/kilométer teljesítményt a negyedik ötéves terv első három évének átlagához viszonyítva 5 százalékkal növelik. A megye lakosságának jobb kiszolgálása érdekében javítják a helyi közlekedést, Békéscsabán a helyi forgalomban 30 százalékkal növelik az autóbuszkapacitást, ez a férőhelyek növelését jelenti. Minden erővel arra törekszenek, hogy csökkenjen a kimaradt járatok száma is. Csatlakoznak az országos energiatakarékossági mcxzga- I lomhoz. A tartalékok fedtárásá- I val, a költséggazdálkodás nor- I máinak felülvizsgálatával, va- I lamint munkaszervezési intézDélutám Gyopároson és a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben jártak. Tegnap, kedden a Békéscsabai Hűtőházban Márton Pál igazgató fogadta a csoportot és tájékoztatta az üzem életéről. Délelőtt 11 órakor a küldöttség vezetőjét és két tagját, Dansina Tamara Viktorovna technológus mérnököt, az egyik penzai üzem komszomoltitkárát, valamint Klinkov Valentin Alekszander gépszerelőt az MSZMP megyei bizottságának titkára, Csatári Béla fogadta. Ä fogadáson jelen volt az MSZMP Békéscsabai városi Bizottságának titkára. Sasála János és a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Bankó Mihály. kedésekkel egymillió forintot kívánnak így megtakarítani. Mindezek eredményeként lehetővé kívánják tenni azt is, hogy a vállalat dolgozóinak személy r jövedelme átlagosan, 1560-to. rinttal emelkedjék. Óvoda az állami gazdaságban Április 16-án, Szeghalmon, az állami gazdaság központjában ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének azt a 30 személyes óvodát, amelyet a gaz daság épített csaknem negyedmillió forintért. Az átadásnáS jelen volt dr. Gácsér József, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Tóth Józsefné, a párt járási bizottságának képviselője, valamim társadalmi és gazdasági veze tők. Láda András, , a gazdasas igazgatója méltatta, milyen nagy szükség volt erre az óvodára, hiszen a gazdaság központja 13 kilométerre van a nagyközségtől. Elismeréssé! beszélt a nagyközségi tanács segítségéről, valamint azokról a szülőkről és építőipari dolgozókról, akiit jelentős társadul - mi munkával segítettéit az óvoda létrehozását. Kovács Sándor, a tanács elnöke elmondta, hogy az űi óvoda fenntartása és üzemelési költségeit az év hat hónapjában a tanács, két hónapig pedig az állami gazdaság finanszírozza. Ez havonta 40—45 ezer forintot jelent. 1975-től pedig az ösz- szes költségeket a nagyközségi tanács fedezi. Testvérmígyénk küldötteinek vezetőit fogadja Csatári Béla, a* MSZMP megyei bizottságának Mtkás» Qfató? Gál Edit) Penzai vendégek az Orosházi Üveggyárban és a Békéscsabai Hűfőházban
