Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-14 / 61. szám
Az óvó néni Nagyon sokan így hívják már Szeghalmon Gál Gyuláné Csíki Katalint, aki ugyan tnég nagyon fiatalos, de 1953. július óta itt dolgozik. Amikor még kezében sem volt az óvónői diploma, már közölték vele, hogy Szeghalomra kerül és azóta, 21 éve itt van egy helyen. Először mint beosztott óvónő tevékenykedett, majd 1962. év óta vezető óvónő. Mosolyogva emlékezik -vissza azokra az időkre, mikor nagyon kezdetleges körülmények között dolgoztak, a központi óvodában két csoport, míg az újtelepi óvodában egy csoport működött Viszont 1970 óta az óvoda már az általános iskola irányításából is kivált, önálló. Talán Jogos is ez a kiválás, mert jelenleg 310 kisgyermek jár rendszeresen az óvodába, 18 óvónő neveli őket. A három óvodában összesen 41. en tevékenykednek. A csoportok száma is ll-re növekedett. Gál Gyuláné a nagyközségi népi ellenőrzési csoport (NECS) elnöke is. Szervez és előkészít egy-ogy vizsgálatot. A Hazafias Népfront községi bizottsági tagjaként pedig a kulturális munkában segít Nincs olyan községi rendezvény sem, ahol ne lehetne látni mosolygós arcát. Mindenütt felszólal és éx-vel a közösség érdekéért. Még sok mindenről szerettem volna kérdezni, dé csak a szakmájához tért vissza, amelyről a legszívesebben beszél. Nagyon sokat foglalkozik a fiatalok munkájával, tanítja és segíti őket és különösen arra büszke, hogy a 41 dolgozó között jó a közösségi szellem. Most az új óvoda építése utón már a játszóudvar kialakításán fáradozik, de a saját maga to» vábbtanulásról sem feledkezik meg. szeretné magát politikailag is tovább képezni. Beszélgetésünk közben ránézett az órájára, ami számomra figyelmeztetés volt, hogy a kétgyermekes anyukának — óvó néninek van még egy másik műszakja is, otthon. Ndtor János Megnyitó ma délután Űj helyen a képcsarnok A Képcsarnok Vállalat békés, csabai bemutatóterme új helyre költözik. A Tanácsköztársaság úti reprezentatív bemutatótermet Munkácsy Mihályról nevez, ték el. Ünnepélyes megnyitása íha, március 14-én, csütörtökön délután öt órakor lesz. Megnyitó beszédet Babák György, a Városi tanács elnökhelyettese mond. Száznegyvenöt és íél millió forintos forgalom a sarkadí ÁFÉSZ-nél Nemrég tartották meg a sarkadí Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél a részközgyűléseket. A Pelikán Étteremben az igazgatóság beszámolóját Simon Ferenc tartotta. Eszerint 1973. december 31-ig összesen 4686 tagja volt az AFESZ-nek. Az ÁFÉSZ forgalma az elmúlt évben jelentősen növekedett. A kiskereskedelemben az élelmiszer, a ruházat és iparcikk forgalma Sarkadon például 117 millió 216 ezer Sorint volt. Kötegyán, Méhkerék, Sarkadkeresztúr és Üjsza- lonta forgalmával együtt 145 millió 447 ezer forint Jó volt az ellátás elsősorban tejből és tejtermékekből, ami jelentős változás a korábbi évekhez viszonyítva. Köztudomású ugyanis, hogy a kisebb községekben ezekből a termékekből korábban nem volt megfelelő a választék és az ellátás. Javult a zöldségelíátés is, ebben sokat segített az, hogy megalakult a zöldségtermesztési szakcsoport. Burgonyából 22, almából 31. egyéb zöldségből pedig 40 vagonnal vásároltak fel a szövetkezet dolgozói és tároltak a különböző raktárakban. Sajnos ugyanezt nem lehet elmondani a húsellátásról, amely hiányos volt az elmúlt évben is. Ezenkívül az iparcikkek között is akadt olyan, amely hiánycikknek számított. Tavaly nyitották meg és nagy népszerűségnek örvend Sarkadon az olcsó áruk boltja, amely 100 ezer forintos forgalmat bonyolított le a megnyitás óta. A beszámolóban szó volt a különböző szakcsoportok munkájáról is. így például Sarkadon zöldségtermesztő, méhész és nyúltenyésztő, Méhkeréken zöldség Sarkadkeresztúron méhész. Kötegyánban pedig baromfikeltető szakcsoport működik. A részközgyűléseken határozati javaslatot fogadtak el az 1973. évi nyereségfelosztásról, valamint az 1074-es tervekről. Marik Mária Hiedelmek, varázslatok, babonák Megjelent dr. Krupa András újabb könyve Dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára ismeretterjesztő munkája mellett helytör. téneti és néprajzi anyagok gyűjtésével, írásával le foglalkozik. A napokban jelenik meg: Hiedelmek, varázslatok, babonák címmel 375 oldalas könyve « Békés megyei Tanács V. B. gondozásában, a megyében élő szlo. vák nemzetiség népi kultúrájának, hiedelmvilágának. babonáknak a gyűjtése. Ebben a! könyvében dr. Krupa András a békéscsabai, tótkomlóst ég caa- nádalberti szlovákok körében gyűjtött babonákat, hiedelmeket, szokásokat adja közre. Könyvében hat fejezetben vezeti végig a* olvasót a három helységben élő szlovákok hie. delemvllágának változásén, alakulásán. A könyv — amely a gyulát Dürer Nyomdában készült — kétezer példányban kerül az olvasókhoz. Gyula Üzemek az iskoláért A gyulai 2. számú általános iskola Dobó® István úttörőcsapatát szerződések értelmében három helyi üzem, vállalat Is patronálja, segíti. Az elmúlt évben a Húsipari Vállalat kollektívája az úttörők nyári táborozásának segítésére közel 10 ezer forintöt adtak az úttörőcsapatnak. Ez évben kom. mun Ista műszakokkal teremtették elő a Húsipari Vállalat dolgozói. KISZ-istál azt a 10 ezer forintot, amelyet a csapat a nyári táborozás mellett a csapatotthon szépítésére i* fordít. A gyulai nyomdaipari vállalat és az ÁFÉSZ is jelentős segítséget nyújt az iskolának, az úttörőcsapatnak. Az anyagi Jellegű támogatás mellett a vállalat és a szövetkezet fiataljai fiz ifjúsági mozgalomban is együttműködnek az Iskolával: a KtSZ- esek, Ifivezetők az út.törőrajoknál. Röpülj Páva-kör alakult Mezőkovácsházán A közelmúltban a tnezőko- vácaházi járási Művelődési Központ a helyi ÁFÉSZ támogatáséval Röpülj Páva-kört alakított. A népzene-kultúra ápolása és fejlesztése érdekében megszervezett kör felnőtt énekkara és cíterazenekar* minden héten kedden 18 órától, a gyermekkórus pedig szombatonként 18 órától tartja próbált. Kivitelezésben gyakorlott Üzemi mérnököt, magasépítési technikusokat, építőmestereket és művezetőket felveszünk Jó kereseti lehetőség! SZÖVEPÍTÖ Szeghalom, Kinizsi út 2. x GYULAI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT építőiparban jártas kalkulátor részére pályázatot hirdet A pályázatot kérjük írásban vagy személyevén leadni vállalatunk központjában, Gyula, Henyei M. u. 19. szám. Minden A kulturális termékeket, így a könyvet, a képzőművészeti, a zenei alkotásokat munkával állítják elő, tehát értékük és áruk is van. Csakhogy! Ezeknek az áruknak elsősorban nem nyereség-termelés a feladatuk. A lakosság szellemi és művészi igényeit kell kielégíteniük. Hogy csakugyan értékes, emberi gazdagító alkotások terjedjenek művészet címén, eladásukról hivatalosan döntenek, intézmények gondoskodnak a terjesztésükről. Nem maga az alkotó! Ez erkölcsileg is tisztább, mint ellenkezőleg, hiszen több okból lehet gyanús az, ha valaki maga házal a kópéival, a szobraival. No, meg régi igazság a „jó bornak nem kell cégér”. Kíváncsi ember lévén, nemrégen egy községi tanács papírkosarában kotorásztam, Kíváncsi voltam, mi kerül oda. Nem eredménytelenül, ugyanis találtam egy sokszorosított eljárással írt levelet. Írója készséggel ajánlotta magát, majd alkotásait a Tisztelt Cím figyelmébe. Ezután részletesen rátért a portéka kínálására, miszerint a kisméretű kisplasztika ennyi, meg ennyi forint, a nagyobb annyi, a még nagyobb amannyi, a politúrozott ennyivel több, a sötétre csiszolt annyival, a festett még drágább. A drágább festékkel bevont „mű”, ára ennyi forint annyi fillérért lenne Tisztelettel megszámolva. Az árkínálás eladó ? után némi garanciális állítás következett, majd a levelet író-alkotó kitért a müvek eszmei mondanivalójára. A szövegből már csupán az hiányzott: aki nem vesz, ne Joab- rálja! Ezt viszont kár volt lehagyni. Ezzel teljesebb lett volna a szóban forgó képzöbüvész önarcképe. Azt hiszem, az illető nem számított arra, hogy levele egy vödör formájú, fonott Iratgyűjtőbe kerül. En viszont számftok arra, hogy mások sem teszik ki az ablakba, és nem válaszolnak postafordultával. A művészeti alkotásokat nem szabad így terjeszteni. Akkor sem, ha értékük vitatható, vagy silány. (Még inkább nemi) Van azoknak államilag elismert, tiszta útjuk az emberekhez. Vagy talán attól fél az alkotó, hogy munkái ott nem kapnának szabad utal? Soha, sehol nem volt olyan lehetőség a művészi alkotómunkához. mint napjainkban van hazánkban. Teljes erkölcsi és anyagi megbecsülést élveznek (t szocializmus eszméihez hű alkotók. Nem kell félniük ma már a nélkülözéstől, nem kell tehát mindent eladniuk piaci kofa módjára, egy kis pénzért( vagy nagyért?) Államunk gondoskodik róluk és alkotásaikról. Feltéve, ha igazi művészetről van szó. Ha nem, akkor viszont távirati gyorsasággal hagyjanak fel kétes üzelmeikkel. Köszönjük. Réthy István Évente 250 tonna kelme A negyedik Ötéves terv textilipari rekonstrukció első ütemének befejezéséhez közeledik. A Békéscsabai Kötöttárugyár ennék értelmében némileg módosított korábbi piacpolitikáján. s így az idén csaknem 250 tonna kelmét gyárt. A közelmúltban Adták át a központi telephelyen az 1 300 négyzet- méteres üzemcsarnokot, ahol korszerű, nagy teljesítményű lánckötőgépek biztosítják a termelést. Képünkön: Botyánszki Judit már az új üzem csarnokban dolgozik (Fotó: Szekeres) Pályázat Humor fesztivál — 1974 A Magyar Rádió Szórakoztató Osztálya az Idén megrendezi a Rádió Kubarószin házának Hu- morfesztlválját. A nyilvános, háromfordulós pályázat célja, hogy az ismert szerzők mellé újakat toborozzanak, „ kabaré műfaját űj tartalmi és formai megoldásokkal gazdagítsák. A jeligés pályázatra a művek beküldési határideje májú« elseje. A Humorfesztívál döntője az 1974-es szilveszteri rádióműsorban hangzik majd el. A fesztivál fődija 15 ezer forint, az elő. szőr előadásra kerülő művekért mindenki megkapja a szokásos jogdíjat és a Humorfesztívál emlékplakettjét. Mai tv-ajánlatunk 17.00: Honfoglalás Az 1663-ban bemutatott tv- film első részét láthatják ma délután a nézők, Az Illés Béla azonos című regényéből Thurzó Gábor forgatókönyve alapján készült film egy évtizede a tele. vízióban és a mozikban is sikert aratott. A regény talán legizgalmasabb részletét dolgozta fel, az 1944. októberi 15-1 Horthy-proklamáci ót követő, sorsdöntő hónapok eseményeit A Honfoglalás Játékfilm:, de egyben dokumentum is. A filmet kiváló művészek készítették rendező Mihályfl Imre, dramaturg Mészöly Tibor; az operatőr Hildebrand István, a történelmi szaktanácsadó dr. Karsai Elek volt. A színészek árnyalt, szfngazdag alakítása közül is kiemelkedik a főszereplő, Páger Antal játéka, aki Dálnoki Miklós Bélát személyesíti meg. (KS)
