Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

ÉLNI IS TANULNI KELL! A drótokon az agy küldi üzeneteit Nézegetjük a különböző teszt­lapokat. A kérdések: „Elvisel­Köszönet azoknak, akik bevezettek bennünket a tudomány csodálatos világába Levél a brigádvezetőmtől Előjáték — Kérem az idegosztályt. — Igen, adom a 404-et. Fejből tudja a számot, a közi- pont, úgy látszik, az som egy szanatórium. Csengetés, jelent­kezés, keresik a hívottat. — Tessék, a hírlaptól.:; — és mondja a nevét, — Hm. ...A hírlaptól?... —■ Itt a hírlaptól... — is­métli. — Elnézést kérek, de a hír­laptól én beszélek — mondqfn a nevem. — Jaj, bocsánat — eszmél. Vége a (képzettársításnak, a hasonlóság vagy az ellentét alapján kapcsolatba került kép­zetek szétváltak. — Itt tény­leg az Idegosztály — és mente­getőzik. — Nem tess semmit, néha igazán egyre megy — mondom magam előtt látva kollégáim helyeslő mosolyát. A kettős asszociáción Jót de­rülünk, ám eldönteni nem tud­juk, a szerepcserével melyi­künk járna jobban. A témáról Méricskéljük egymást, mint :ét Idegen, akik semmit nem tudnak egymásról, de mert közös dolguk van, bele kell látni a másikba. Ez a szak­mánk velejárója. Az ideggyó­gyászé is, kicsit az újságíróé Is. Annyit tudok róla, hogy Ar. Herpai Sándornak hívják, jdeg- gyógyász-főorvoe. Hallottam többször a nevét, a mint bel­gyógyászok, főorvosok, alorvo­sok mondták ismerőseimnek: várjunk, hogy nézze meg az ideggyógyász is. Azt már Itt tudtam meg, hogy bő humorú, közvetlen, él el,eleme az ember- közelség. Gyógyítani nemcsak tablettákkal lehet — Először csak látogatóba jártam Szegedről Orosházára, iie olyan sokáig tartott a Je- gyesseg, hogy úgy jártam, mint az egyszeri vőlegény — házas­ság lett belőle. Ez itt, a hozo­mány — mondja viccesen é* körbevezet a volt tüdőosztály Huba utcai villájában. Az épület csendes-büszke ta­núja a magyar egészségügy nagy diadalának, a hajdani népbetegség, a tbc felszámolásá­nak. — Most meg az idegosztály működik itt. Megint egy nép­betegség ellem küzdelem jutott neki? — Minden kornak me^an a maga sajátossága. Az alacsony egészségügyi színvonal szülte a fertőző betegségeket, a civili­záció pedig egyre több neuroti­kus egyént termel. Az életrit­mus felgyorsulásával, a bonyo- lultsággal nőtt a konfliktus, a külvilággal és az egymással va­ló összeütközés veszélye. Ez fokozott feszültséget Jelent, s az ebből következő robbanásokat nehezen viseli el az Idegrend­szer. A felnőtté is, a gyereké naég inkább. Benézünk a vizsgálóba. A vá­rakozó kisfiúnak mondják: ..mindjárt te leszel az űrha- lós”. Nem, nem a meghasadt elme új ideájú Napóleon-kép­zete. A szerelés tényleg olyän mint az űrhajósoké. Fekszik a gyerek az ágyön, fejéré érzé­kelő drótok tapadnak. „Nem mozdulni, visszaszárfilálés! — játék a célért — három.., ket­tő... egy... zéró... Kilövés!!” Csend van. A drótokon az agy küldi üzeneteit: itt és itt, ebben a tartományban nincs rendjén valami. Ide kéri a se­gítséget, a megfelelő gyógy­szert. Kérdem, mi baja a gyereknek. — A nehezebbre válaszolok, JÓT • — Jó. Mire? •— Högy mitől van baja. A tanyasi kisfiú nemrég ke­rült a körzetesített iskolába, a kollégiumba. Nagyszerű el­gondolás. Csakhogy egészen más körülmények között élt(ek) á tanyán: egy kicsiny világban, ráérősen. Aztán minden átme­net nélkül bejött(ek) egy nyüzs­gő épületbe, száz és száz új arc, óráról órára új tanító, Ami másnak természete« volt, rá(Juk) teherként nehezedett — és ösz- szeomlottak alatta. A gyerek- osztály negyedén ők fekszenek. Ismét a tanulság: a jó dönté­sek nem nélkülözhetik a tudo­mányt. — A megelőzésnek itt is nagy a jelentősége. Ezért végezzük rendszeresen az iskolás korúak értelmi képességeinek, pszichi­kai adottságainak vizsgálatát. Ez kiterjed a tankötelesedre, a körzetesítéssel új körülmények közé Jutott gyermekekre és a kísérleti Iskolákban tanulókra. Ez önmagában Indokolta a gyermek-ideggyógyászat meg­szervezését, de az. is. hogy a szervi és egyéb neurotikus be­tegek gyógyítását Gyula után Orosházán Is lehetővé tegyék. Elsősorban a lelki és magatar­tás-zavarban szenvedő gyerme­keket kezelik, hogy felépülve, teljes értékű emberré váljanak. © A húszágyas gyermek- és a még egyszer akkora felnőtt- osztályon három orvos, a fő­orvos mellett két ambiciózus doktornő, és hasonlóan, kevés ápoló dolgozik. — A technikai felszerelés ki­tűnő. Az agy elektromos vál­tozásait vizsgáló gép egyike a legkorszerűbbnek, ugyanilyen a baleseti és egyéb idegsérülé­sek. ideggyulladások vizsgálatát segítő berendezés. A város há­rom hónap alatt jó félmillióért, ami kellett, mindent megvett. Orvost nem tudott többet ad­ni. — beteget viszont igen. Na­pi hatvan embert látnak el, egyre hát perc jut. Az osatály működése óta mintegy három­ezer embert vizsgáltak, kezel­tek. Nagy részük azonban pem a szó köznapi értelmében ideg­beteg. — A civilizáció eredménye, hogy meghovszabodon az élet­kor, amiVel együtt Jár az agy- és az Idegrendszeri megbetege­dések gyakorisága. Régen ez kevesebb volt, mert meg sem érték ezt a kort. Aztán sok a baleseti sérült, de még több a lelkileg sérült ember. A b^ő vívódás valahol eléri azt a ha­tárt, ahonnan már betegségnek számít. Ezekkel az emberekkel különösen nagy türelemmel kell foglalkozni. hetetlenül szomorú vagyok.” „Gyűlölöm magam.” „Állandóan szexuális témájú gondolatok gyötörnek.” „Félek, hogy valaki ártani akar nakem.” A beteg, akibe egész életében annyi minden szorult, kitárul­kozik, beszél magáiról. Hogy milyen, hogy ml bántja, hogy mire gondol. A válaszokból fény derül a lélek rejtelmeire, azok­ra a megrátlkódtatásókra, — át­élt közös és személyes tragé­diákra —. amiről azt hitte, hogy már elmúltak. Valójában azon­ban egy életre nyomot hagy­tak. — Meggyőződésem, hogy az emberek nagy részének az a baja, hogy nem tud élni, el­merülni és feloldódni. A har­móniát is tanulni kell. Utójáték Beszélgetni kezdünk. Az ol­vasó panaszát is mondom: ide­gesek, fáradtak vagyunk. Jót nevet, ő is. Mitől? — Csodál­kozom. Hogyhogy mitől? Ami­től én, meg mások. És hpgy vezet! le? Ésszerűen: levegő, mozgás, sport. Játék nélkül nincs feledés. Másnap ellenállhatatlan vá­gyat éreztem ismét egy kis be­szélgetésre. Elmentem. Jót dis- kuráltunk világról, furcsasá­gokról, felszabadult nevetéssel. Aztán írás közben vettem észre, hogy szép rendre állnak a sorok. Jön minden könnye­dén, egymás után. És egyálta­lán mi az, hogy idegesség? Vagy mégis az lenne a bá­junk, hogy még mindig nem tanultunk meg okosan élni? Selrszt Ferenc A negyedik ötéves tervben kormányhatározat írja elő a bútoripar ée a bútorkereskede­lem rekonstrukcióját, A bútor- üzemek korszerűsítése, kapaci­tásuk bővítése az elmúlt három évben örvendetesen előrehaladt. Hogyan jelentkeznek az ered­mények a kereskedelemben, az üzletekben? A kérdésre a Bel­kereskedelmi Minisztérium ille­tékes főosztályán kaptunk vá­laszt. A múlt évben nem volt már hiány bútorban, mennyiség­ben talán némi túlkínálat is mutatkozott. Az ipar a keres­kedelemmel együttműködve olyan bútorcsaládokat -Jakított ki, amelyek a kis és a nagy la­kószobák berendezésére egy­aránt alkalmasak. Három-négy éve még hiánycikk volt a kár­pitos bútor, most mennyiségben mér szintén elegendőt találni az üzletekben. Egyre több a gyer- mekbútor tó; az ellátásban eb­ben az évben további fejlődés, A Hldasháti Állami Gazdaság Áchim L. András zöldkoszorús szocialista brigádjának vezető­je, Gyaraki Gábor levelet kül­dött címemre. Régen vártam ezt a levelet, mint annak a bri­gádnak tiszteletbeli tagja. Vár­tam, hiszen a brigád — bár nagy a távolság tőlük — ered­ményeinek éppen úgy örülök, mintha együtt értük volna azokat el. A múlt év munká­járól e levél ma még szűksza­vú, de biztató, mint írja; „Boldog és büszke érzés ve­zeti kezemben a tollat, mikor e sorokat írhatom mtndannyi- unk nevében: brigádunk három év eltelte után ismét elnyerte a szocialista brigád címet. Bi­zonyítéka annak, hogy közössé­günk tovább lépett eggyel a szocialista emberré válás út­ján. ...A szocialista emberré vá­lás. A levél olvasása közben is­métlem e szavakat, melyek eszembe juttatnak egy régi bri­gádértekezletet. Szerteágazó vi­ta volt. Akadt, aki többet, más, aki kevesebbet kívánt, mint ami eddig megvalósult, bírálták egymást, és méltatták eredmé­nyeiket. A felszólalók ötleteket adtak, hiányokat fájlaltak, módszereket ajánlottak, elége­detlenek és elege-’rtuek voltak. Egyesek különösen fájlalták alacsony iskolai végzettségüket. Született tó határozat a közös művelődés, a mindenki műve­lődésére. Tanulni kell —mon­dották. És most olvasom a le- vélben a következőket: .. November 2-án gazda­ságunk létrehozta a dolgozók ált. iskolájának 8., 6„ 1. osztá­lyát. A gazdaság nagy buzga­lommal szervezte az iskola lét­rehozását, biztosította számukra térítésmentesen a füzeteket, a választék bővülése várható, a konyhabútor seim hiánycikk már, csupán a Tisza Bútorgyár 8—10 félét ad a belföldi piacra. A rekonstrukció nyomán a belkereskedelem a hazai iparra alapozza az ellátást, a forgalom 86—87 százalékát a hazai búto­rok teszik ki, külföldről 600— 650 millió forint értékű bútort szereznek be, lényegében a vá­laszték bővítésére, színesítésére, a különleges igények kielégíté­sére. A rekonstrukció során mo­dern, nagy teljesítményű gép­sorokat, automatákat helyeztek üzembe, s a berendezések ki­használása, a gazdaságos terme­lés érdekében az üzemek minél nagyobb sorozatok előállítására törekednek. Ez ellentmond a ke­reskedelem, illetve a lakosság érdekelnek. A vásárlók Inkább egyéni elképzeléseik megvalósí­táséhoz szeretnének kis sorozat­ban gyártott bútorokat. A ta­pasztalatok szerint egy-egy tí­pusból öt év alatt van szükség az ipar által egy évre felaján- lótt húszezres sorozatból. Az ellentmondás feloldásához az ipar és a kereskedelem szakem­berei most keresik azt az opti­mális sorozat-nagvságot. amely az iparnak is gazdaságos és meg­felel a keresletnek is. Most előtérbe került a búto­roknak elemek, lapok formájá­ban történő értékesítése, a la­kásokban való összeszerelése. A rekonstrukció eredményeként a tankönyveket, valamint a fize­tett munkaidőt tanítás ideje alatt, ki-ki beosztása szerint. Hatvanan kezdtük el a tanu­lást és 58-an el is érkeztünk a vizsgákig, amin sikeresen túl is estünk. Amikor ezt a segít­séget megköszöntük, ők szeré­nyen elhárították a köszönetét, munkaköri kötelességükre hi­vatkozva. Ezt tették a pedagó­gusok tó, akik fáradtságot nem ismerve, nagy türelemmel „tömték belénk a tudományt”. Kedvességgel, közvetlen egysze­rűséggel vezettek bennünket a tudomány csodálatos világába. És most mi azt kérjük ötven­nyolcán, hogy a levélben kö­szönjük meg mindazoknak, akik segítettek bennünket a tanulás­ban. Hadd ismerje meg me­gyénk lakossága a nevüket: Ko­vács József, a gazdaság igazga­tója, országgyűlési képviselő, Kéki Lajos személyzeti vezető, Csapó Gábor, az MSZMP csúcs­titkára, Cselényi Demeter, a szakszervezet titkára, Hajdú Sándor, a muronyi általános is­kola igazgatója, Nagy Imre ta­gozatvezető tanár, valamint Durkó Julianna, Mikló Gézáné, Dávid Bertalanná, Takács Jó- zsefné, Szabó László, Körösi Mihály tanárok,” Eddig a levél, melynek nagy- szerűsége az, hogy gazdag te­ret és értelmet kapott a szo­cialista brigádban a tanulás, és dicséri az önkéntes közremű­ködő pedagógusgárdát, mely a brigád tagjait a tudás ösvé­nyére vezette. Ez az ösvény majd szélesedik a könyvesboltokig, a művelődési házakig, a színházig, a moziig. Es ez az ösvény va­lóban Járható mások számára nagyüzemek — a BUBIV, a Ka­nizsa, a Zalaegerszegi Bútor­gyár — képesek ilyenek gyártá­sára. a dobozelemek szerinti árusítás már szinte mindenna­pos, a lapelemes termelés és ér­tékesítés azonban még nem. Még mindig igen nagy — mintegy 20 százalék — a búto­rok szállítás közbeni sérülése, főleg a biztonságos fuvarozás­hoz szükséges speciális vagonok, kamionok hiánya miatt. A re­konstrukció további feladata még a kiegészítő bútorellátás hátterének megteremtése, pél­dául a könyvszekrények, az író- és dohányzóasztalok, a polcok, az ágynemű, az előszoba- és a cipőszekrények stb. nagyobb mennyiségű előállítása. A Belkereskedelmi Miniszté­rium a rekonstrukció eredmé­nyeit, s a követelményeket fi­gyelembe véve módosította a hálózatfejlesztés eredeti terveit, s a tervidőszak végére a 30 000 négyzetméter eladótér helyett mintegy 50 000—55 000 négyzet- méterrel bővíti a bútorkereske­delem üzlethálózatát, A terv szerint 1975-re 30—ÍO új bolt nyílik, s kialakul a lakberende­zési áruházi rendszer. 5 mmms ** 1974. MÁRCIUS 14. A DEMASZ Vállalat békéscsabai üzemigazgatóságának szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1974. III. 14-én feszültség alá helyezi Békéscsabán: az oktatási centrum részére fektetett 10 kV-os kábelhálózatot. Gyulán: a Köröstáj Tsz részére épített ISZTR-Allomást, valamint a Szénaszárító-telép területén lefektetett l kV-os kábelhálózatot. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes! ______________________ 82843 i s. Rocshár János Hogyan jelentkeznek a bútoripari rekonstrukció eredményei a boltokban?

Next

/
Thumbnails
Contents