Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

ffij témák az MLEE alaptaaiolyamán Tanári értekezlet az Oktatási Igazgatóságon Ezermilliárd forintnyi biztosítási védelem Tanári értekezletet tartottak március 12-én az MSZMP Bé­kés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A résztvevőik megvitatták a Marxizmus—Le- niimizmus Esti Egyetem három­éves alap tanfolyamának java­solt új tematikáját, amelyet az MSZMP KB Agitácdós- és Pro­paganda Osztálya készített Az MLEE hároméves általános ta­gozatának tananyaga az előzetes elképzelések szerint, a jövőben közelebb kerül a mindennapi gyakorlatihoz, hogy még jobban szolgálhassa a párt politikáját. Az új tematikában a marxiz­mus—leminizmus mindhárom al­kotórészének tanítása során sze­repelnek napjaink témái, mint például a pártádét kérdései, a gazdasági ópítőmunka pártirá­nyítása, a pártmunka lenini el­vei. A vitában felszólaltak az Oktatási Igazgatóság tanárai, valamint Szatmári Miklós, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának mun­katársa. Az elhangzott javaslatok fi­gyelembevételével megfogalma­zott új tematika a jövő év őszé­től lesz az oktatási igazgatóságo­kon folyó tanulmányi munka alapja. Az értekezleten részt vett Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tit­kára. A Szakma kiváló tanulója verseny eredményhirdetése Békéscsabán Tegnap, március 13-án dél­előtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tartották meg a Szakma kiváló tanulója és a tantárgyi tanulmányi versenyek Békés megyei döntőinek ünne­pélyes eredményhirdetését. Az elnökségben helyet foglal­tak a megye párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek, testüle­téinek képviselői. Vizsnyiczai Lászlónak, a KISZ MB munka­társának megnyitó üdvözlő sza­vai után Bocskai Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának titkára mondott ünnepi beszédet. Külön szólt arról a lelkesedésről, amely a verse­nyek valamennyi fordulójában a vetélkedőn részt vevő, azon ismereteinek, tudásának legja­vát nyújtó több ezer szakmun­kástanuló mutatott, bizonyítva ezzel a szakma- és munkasze­retetét. a szakmunkásképző in­tézetek odaadó nevelő-, oktató­munkájának sikerességét. A versenyeket több mint har­minc szakmában hirdették meg. A megyei döntőn első helyezést elért fiatalok képviselik majd megyénket az országos verse­nyen, amely — akárcsak a me­gyei döntő is — felszabadulá­sunk harmincadik évfordulója jegyében kerül megrendezésre. Az első három helyezetnek szakmánként a díjakat Bocskai Mihályné adta át. A bensőséges ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. híve volt. Csak így képzelhető el, hogy a Zenmin Zsipao kö­zölte egy szinte ismeretlen kan- toni professzor cikkét, amely megnyitotta a Konfuciusz elle­ni sajtókampányt. A cikket átvette a külföldre menő Peking Revue is. Nem maradt el a Kí­nai KP Központi Bizottságának orgánuma, a Vörös Zászló sem, amely Konfuciusz filozófiájának bírálatával egészítette ki a lei- írtakat. Pekingben élő külföldi meg­figyelők szerint Konfuciusz tanai közül elsősorban a hu­manitás elvét támadják. Ez bi­zonyára nem illik a kulturális forradalom garázdálkodásaihoz, amely a Mao-féle objektív tör­vény erejénél fogva —• úgy lát­szik — hét-nyolcéves időközök­ben ismétlődik Kínában. Kon- fuciusznak azt is szemére ve­tik, hogy előmozdította a ku­darcot vallott hivatalnokok re­habilitálását. Mégis: mi lehet az oka an­nak, hogy a maoisták mögt életre keltették ezt az évszáza­dok óta elfelejtett gondolko­dót? Erre akár Kínában, akár külföldön rendkívül határozott a válasz. Azt mondják, hogy a történelmi allegóriákból szö­vött sűrű köd és a szózuhata- gok függönye mögött megindult a hatalmi harc újabb fordulója a pekingi párt és állaipi hierarchia legfelsőbb szintjén. A dologból ítélve ebben az esetben Konfuciusz alatt Csou En-laj miniszterelnök, ellenfe­leként pedig az a radikális cso­port értendő amelynek élén Mao Cetung felesége, Csiang- S csing áll. 5 ■ A Konfuciusz trónfosztásával ; kapcsolatos új összeesküvésnek • van még egy figyelemreméltó • aspektusa. Mao Cetung, azzal, S hogy áldását adta a kritikusok : Konfuciusz elleni támadására, ; szertefoszlottá a legendát, hogy jj a X. kongresszuson, állítólag ■ sikerült elérni a „nagy össze- S forrást”. A maoisták ismét a i névtelen búj fogató szellemében ; bontották ki hadjáratát, amely ; egyetlen vonással húzza kérész- ! tül az új szervezeti szabályzat ! ama téletét, miszerint egyenes- : nek és őszintének kell lenni, ■ nem szabad infrikálással foglal- ■ kozni. Miféle egyenességről és ! becsületességről lehet szó a kri- : tika kibontakozásában, ha a jí. | kongresszuson a maoisták még • nevén sem nevezték Lin Piao • javíthatatlan híveinek szánal- i más csoportját, most pedig az ; össztüzet névtelen ellenzékükre • zúdítják, arra az ellenzékre, • amelyet Lin Piaóhoz hasonló • gazembernek neveznek. S A hatalmi harc újabb fordu- ; lójának kimenetelétől és attól ; függetlenül, hogy ebben az! egészben ml a „nagy korma- S nyos” valódi szerepe, a Konfu- s ciusz neve körül vert props- » ganda világosan tükrözi a jelen- » légi kínai vezetés által terem- S tett permanens politikai vél- 5 ságot. A maoisták felelőtlen ■ politikája, amely elvonja a tö- ■ megeket az alkotó munkától, § súlyos teherként nehezedik a : kínai nép vállára. í G Bvsuje* ’ Az Állami Biztosító 25 éves fennállásának évfordulóján az intézet igazgatója, Fehér Sándor tegnap, március 13-án sajtótá­jékoztatót tartott a Magyar Saj­tó Házában. Bevezetőjében em­lékeztetett arra. hogy 1949. áp­rilisában kormányrendelet hív­ta életre az Állami Biztosító Nemzeti Vállalatot; 16 belföldi, 7 külföldi, és mintegy 200 kis, helyi biztosító társaság, egyesü­let, szövetkezet állományát kel­lett átvennie, egységesítenie, A negyedszázados útra vissza­tekintve — mondta Fehér Sán­dor—, a biztosítás együtt fejlő­dött a népgazdasággal; jelentő­sége a társadalom gazdasági fel- emelkedésével párhuzamosan nőtt, s ma már 1000 milliárd fo­rintnyi értékre nyújt biztosítási védelmet. Igazán egészséges, erő­teljes fejlődés 1957 óta követke­zett be. Ennek legfőbb állomása volt a mezőgazdaság szocialista átszervezését támogató termelő­szövetkezeti vagyonbiztosítás, a lakásokra nyújtott összevont va­gyonbiztosítások, a CSÉB és a gépjármű-biztosítások elterjesz­tése. Ma mintegy 150-féle biztosí­tási módozat áll a gazdasági szervezetek és a lakosság rendelkezésére, köztük a mező- gazdasági dolgozók egész évi munkájának gyümölcsére, a tsz-tagság jövedelmére fedeze­tet nyújtó mezőgazdasági va­gyonbiztosítás. Hazánkban három és fél mil­lió család van és mindegyiknek van valamilyen biztosítása, a legtöbbnek kettő, sőt több is, hi­szen az állandó (lakás, CSEB, tanuló, CASCO, stb.) biztosítások száma meghaladja a 6 milliót. Kulcskérdés az ügyfélszol­gálat fejlesztése, hogy a biz­tosítottak minél egyszerűb­ben, gyorsabban, a lehető leg­kevesebb utánjárással kapják meg a biztosítási feltételek sze­rint őket megillető kártérítést. Például a CSÉB szociális alap­jából folyósított segélyeket hosz- szú ideje a munkahelyen utal­ják ki. Most a kisebb balesetek után járó összegek folyósítását is a munkahelyekre bízzuk, hogy ügyfeleink minél gyorsab­ban jussanak a térítéshez. A kockázatkiegyenlítődést egy vállalaton belül egyre ke­vésbé teszi lehetővé az értékek koncentrációja. Biztosítás hiá­nyában a sok milliós kár hely­reállítása a vállalat fejlesztési alapját csökkenti; a biztosítási díj viszont a költségek terhére számolható el. Egyes vállalatok csak készle­teiket biztosítják, épületeiket, gépi berendezéseiket nem. A készlet értéke ugyan megtérült, a kár azonban a kártérítésnek sokszorosa volt, mert az elpusz­tult épületek újjáépítésére, helyreállítására a biztosítás nem nyújtott fedezetet. Az állami va­gyon biztosítása nem kötelező, de ha a tönkrement objektum helyreállítása biztosítási fedezet hiányában elmarad, késik vagy netán a más célra képzett válla­lati alapokat a károk kiegyen­lítésére és nem az eredeti célra használják fel, ez a népgazdaság egészének kára. Az Állami Biztosító tevéke­nyen vesz reszt a különböző nemzetközi szövetségek munká­jában. Tagja a Nemzetközi Lég­biztosítási Szövetségnek, a Nem­zetközi Szállítmánybiztosítási Szövetségnek, a nemzetközi gép­jármű-forgalomban előforduló károk rendezésére létrehozott Zöld Kártya, Kék Kártya Egyez­ményeknek, a Nemzetközi Biz­tosításjogi Szövetségnek. Az Állami Biztosító meg­alakulása óta legfontosabb feladatai közé sorolta a me­zőgazdaságot fenyegető elemi károk biztosítási fedezetét. 1957-ben a kötelező biztosítási rendszer helyét az önkéntes biz­tosítási formák bevezetése fog­lalta el. A mezőgazdasági nagy­üzemek jelenleg 18 módozatból választhatják ki, ezek kombiná­ciójával alakíthatják ki a gaz­dálkodásuknak, termelési adott­ságainak legmegfelelőbb bizto­sítást. Mivel 1968 óta megszűnt az állami gazdaságok elemi ká­rainak költségvetési fedezete, ezek is a termelőszövetkezeteké- héz hasonló biztosítást köthet­nek. Párt- és kormányhatározatok támogatják a kisegítő gazdasá­gok tevékenységét. Az elmúlt évben a mezőgazdaság bruttó termelésének 22 százalékát a tsz- háztáji, 17 százalékát az egyéb kis gazdaságok adták. A háztáji gazdaságok terme­lésének fejlődését többféle vá­lasztékot nyújtó biztosítással szolgálja az Állami Biztosító. Ez fedezetet nyújt a tsz-tagok, ál­lami gazdaságok dolgozói lakó­épületére és háztartására, ezen felül gazdasági épületeire, fel­szereléseire, a háztáji gazdaság­ban tartott, illetve nevelt álla­tokra és kiterjed a jégkárokra is. Jégbiztosítást köthetnek az egyénileg gazdálkodók, a kisker­tek művelői is. A biztosító az árakhoz alkalmazkodó, rugalmas 1 feltételeket állapított meg. A kártérítés összegét a mindenko­ri piaci árak, illetőleg a felvá­sárlási árak alapján számítják ki. A lakosság jövede'iemszintjé- nek emelkedése elsősorban a la­káskultúra fejlődésére hatott. Az alapvető létfenntartási költ­ségek után fennmaradó összegek jelentős hányadát fordítják a családok építkezésre, lakásbe­rendezésre, felszerelésre. 1973-ban 17,6 milliárdot köl­töttek tartós fogyasztási cikkek­re, ebből bútorra több mint 5,3 milliárdot, korszerű fűtőberen­dezésekre 2,2 milliárdot, tv-re, rádióra, magnóra, egyéb kultúr- cikkekre csaknem 3 milliárdot. A lakások felszerelése, a ház­tartások gépesítése egy-egy csa­ládban évekig tart. A kényelmet nyújtó sok készülék, a korszerű fűtés, de még a vízvezeték is megannyi kárveszélyt jelent a háztartásokban. Az olaj gyúlé­kony, az olajkályha, a gázfűtés és különösen a propán-bután gáz robbanást okozhat; a vil­lanyáram tüzet lobbanthat fel. Míg 1962-ben 500, 1973-ban már 3000-nél több robbanás károsí­tott a lakásokban. Tűzkárra az otthonok biztosítása alapján 1962-ben 6 milliót, 1973-ban 27 milliót fizettünk ki. A csőrepe­dések következményeire folyó­sított összeg tíz év alatt hatszo­rosára nőtt; tavaly 13 millió fo­rintnál több kárt okozott a ki- ömlő víz, forró gőz. Egy sokemeletes lakóépület­ben keletkező tűz, robbanás ma, az értékek koncentráció­ja révén nagyobb kárt okoz, mint régen egy-egy falusi tűz­vész. A biztosítási és önsegélyező csoportok az életbiztosítás mel­lett balesetbiztosítást is nyúj­tanak. A CSÉB bárhol bekö­vetkező balesetre érvényes. A forgalom zsúfoltsága, a techni­ka meghonosodása az otthonok­ban ma már bármilyen foglal­kozású ember számára egyenlő balesetveszélyt jelent. A magasabb díjú CSÉB-íel- tételek kidolgozásánál — mind a termelőszövetkezeti, mind a vál­lalati formában — nagy gondot fordított az Állami Biztosító a kereset és a táppénz közötti kü­lönbség pótlására. A balesetből eredő sérüléseknél 400 forint he­lyett 800, illetve 1200 forint jár, ha a gyógyulás két vagy annál több hónapig tart. A gyógykeze­lés tartamától függően 300—900 forint térítésre jogosít az is, ha a biztosított nemcsak baleseti eredetű, hanem egyéb betegség miatt 8 napnál hosszabb ideig kórházi ápolásra szorul. A nagyobb segélyezési lehető­ség érdekében az Állami Bizto­sító úgy intézkedett, hogy a biztosítási és önsegélyező cso­portok sem társasutazást, sem üdültetést nem szervezhetnek. Viszont segély adható a neveltetési költségekre egyedülálló szü­lőknek, sokgyermekes csalá­doknak; az anyának, ha otthon kell maradnia beteg kisgyer­meke mellett és ezért elesik keresetének egy részétől. Se­gélyt kaphatnak a fiatalok, ha házasságot kötöttek vágy- gyermekük született; támo­gatni lehet a CSÉB-tagot, ami­kor a katonaságtól leszerelt. A negyedik ötéves terv idő­szakában a személygépkocsik száma félmillióra nő, de tete­mesen gyarapodik az autóbusz és teherszállító gépjármű-park is. Nagy lépéssel haladunk előre a motorizáció útján. (Tavaly 5 milliárd forintért vásároltak személyautót.) Az új CASCO-konstrukciót 1972 nyarán vezette be a biz­tosító, melynek alapján kártérí­tést fizet, ha a gépkocsibaleset, karambol, tűz, villámcsapás, robbanás, elemi károk következ­tében megrongálódik. A biztosí­tás vonatkozik lopásra, rablás­ra és balesetbiztosítóst is tartal­maz. A kármentesen vezetőknek az új CASCO-nál kedvezmény jár, aki pedig egy évben több­ször karambolozik, hátrányosabb helyzetbe kerül. Fehér Sándor igazgató ezután kérdéseidre válaszolt —ei Szarvasi lerakatunk hoz szakképzett kereskedőt felveszünk lerakatvezetőnek Érdeklődni: FÜSZÉRT-fiók Orosháza, Rákóczi út. I, ■58772

Next

/
Thumbnails
Contents