Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
A szülők szerepe gyermekik pályaválasztási döntésében Gyermekünk életében kiemelkedő jelentőségű a pálya- választási döntés szakasza., amelynek helyessége a pályaválasztási érettségtől függ. Pálya- választási érettségről széles körű tanulói pálya- és önismeret, a pályaválasztás szempontjából alapvetően fontos személyiség- vonások ismerete, társadalmi követelmények kívánta magatartás és a személyiség egészének megfelelő elhatározás megléte esetén beszélünk. Ezek — egyéb tényezőkkel egyetemben — mint motívumok (indítékok) jelentkeznek a tanuló tudatában, ösztönzik, késztetik a személyiséget a neki megfelelő pályaválasztási döntésre. A döntésben általában több motívum, szerkezetet alkotva, -különböző hatékonysággal jut érvényre. A motívumok mindegyike nem tudatos az ember számára. Társadalmi szempontból hatásuk lehet pozitív vagy negatív. Fejleszthetők alakíliha_ tők, de ehhez fel keld tárná őket. Intézetünk 835 tanulóra kiterjedően vállalta a tudatos motívumok vizsgálatát, mélyet a tanulói pályaismerettel, önismerettel kapcsolatos motívumok és az őket érő személyi hatások cím alatt csoportosított. A személyi hatások mindegyik tanulónál fellelhetek. A motívumok között nagy érzelmi hőfokkal és ennek megfelelő hatékonysággal jelentkeznek. Ez egyben a tanulókra közvetlenül és közvetetten ható emberek felelősségét is felveti, melyre még nem hívtuk fel kellő mértékben figyelmüket. A megye általános és középfokú intézményeire (gimnázium, szakmunkásképző, szakközépiskola) kiterjedő vizsgálat mindegyik iskolatípusban és nem szerinti bontásban egyaránt fundamentálisnak találta a szülök szerepét, ezen belül a szülők javaslatát a pályaválasztási döntésben. Középszerű jelentőségű a szülők foglalkozása. kismérvű a családi hagyomány és kényszerítés hatása. A szülők javaslatának nagy hatását, a tanulók pályaválasztásában helyénvalónak ítéljük — tekintettel élettapasztalatukra, tudásukra, gyermekeik életébein betöltött szerepükre, felelősségükre —, ha ez gyermekeik személyiségének és a pá- lyák követelményeinek széles körű ismeretén, a kettő megfelelésének mérlegelésén és a népgazdaság igényeinek figyelembevételén alapul. A szülők foglalkozása, a családi tradíció a tanulók pályaválasztásával egybeeshet — de az előbbiek nem határozhatják meg alapvetően a pályaválasztást; miként a családi kényszerítés sem —, mert az így „választott” pályán a beválásra csekély a remény és egy életre való boldogtalanság alapjait rakhatjuk le. Először néhány, általában ritkán előforduló „vadhajtást” vázolunk fel, tanulóktól vett idézetekkel; a felismerés és a kiküszöbölés igényének hangsúly ozásávalA helytelen nevelés következtében, a tanuló által tekintélyesnek ítélt személy kedve alapján történő, önmagát figyelmen kívül hagyó döntés, főleg a lányok körében gyakori: „anyu a fodrászatban dolgozik; ő tudja, hogy jó szakma a kozmetikus, azért választom”. Ehhez kapcsolódóan a protekcionizmusra apellálás nyomaira is ráakadtunk: „majd apu elintézi, azért megyek oda...” (Pályaterve: látszerész.) Sajnos a rendezetlen családi körülmények, a szociális helyzet, a lehetőségek alatti választásra kényszeríti nem egy esetben a gyerekeket. „Édesamyámék elváltak. Jobb, ha munkába állok, mert kenyér lesz a kezemben, nem leszek senki terhére...”, pedig jó tanuló nagyok, gimnáziumba vágyódtam, talán levelező úton majd okilevelet szerezhetek...” Szüleim idősek betegek, ha •leérettségizem, munkába állok, segíteni kell őket. Levelező úton később továbbtanulok...” (Pályaterve: üzemgazdász). Előfordul egyes, a népgazdaság szempontjából fontos pályák indokolatlan lebecsülése is; a beválás szempontjából nem lényeges tényezők alapján (pl: kereset): „Édesanyémék lebeszéltek a szakács szakmáról, azt mondták válasszak komolyabb pályát, így aztán géplakatos leszek...” Az érettségiző tanulók szülei gyakran idegenkednek a szakmunkás pályáktól: „nem adom ipari tanulónak, ha eddig eljutott — mondják; pedig az érettségizetteket váró elmélet- igényes szakmunkás pályák a szellemi foglalkozásokhoz egyre közeledő szintű — néhány esetben már bonyolultabb —, intellektuális követelményeket támasztanak művelőikkel szemben. A túlértékelés jelen- j sége főleg a „divatos” pályák körében tapasztalható, mely az előnyök túlhangsúlyozásában es az „ámy”-oldal, a hátrányok figyelmen kívül hagyásában mutatkozik meg. (Pl: női fodrász; kozmetikus, női szabó, autószerelő, közgazdasági, egészségügyi szakközép- iskolákhoz kötött munkakörök; „íróasztalt” adó pályák; tudományegyetemek egyes nem tanári szakja stb.) A téves, elavult ismeretek és szubjektív tapasztalatok is fokozzák a'tanulók gondjait: „A mezőgazdaság érdekelt mindig, de édesapám azt mondta, egészségtelenek ezek a pályák, ne menjek oda...” „Édesapám véleménye az, hogy ne túrjam a földet a mezőgazdaságban. mint ő...” „Édesapám nem enged gépszerelőnek, mert nem tartozom a legerősebb gyerekek közé, ezért kőművesnek megyek...” „Szüleim javaslatára az egészségügyi szakközépiskolába megyek, mert az orvosi pályához ez a legjobb...” „Szüleim szerint a mezőgazdasági gépszerelő szakmával nem tudok elhelyezkedni, ezért autószerelő leszek...” „Megbeszéltem apuval és anyuval pályaválasztásomat, ők azt mondják, menjek gimnáziumba, mert a lányok többsége úgyis oda megyen...” Gondolom, nem kell hangsúlyoznunk, hogy a mezőgazdasági pályáik semmivel sem ártalmasabbak, a többinél, sőt... a gépszerelő- és kőművespálya testi erő igénye nem tér el lényegesen egymástól; az egészségügyi szakközépiskola elsősorban középfokú munkakörök betöltésére készít elő; mezőgazdasági gépszerelőkre is nagy szükség van; a lányok nagy többsége nem gimnáziumba megyen és ez alapon történő döntés a felelősség teljes hiányát mutatja. Kifogásaink hangsúlyozásakor nem tagadjuk, hogy napjainkban még — átmeneti jelleggel —, egyes pályák egyes munkahelyeken valós nehézségekkel küzdenek a munka jellegéből, a viszonylag alacsony technikai Szintből, kedvezőtlen munkakörülményekből és a foglalkozási ártalmakból adódóan. Pályaválasztási dilemmába kerülhet a gyermek, ha a szülő a nem döntő kérdéseket túP hangsúlyozza: „Szeretek faragni, minden szabad időmet rászánom. Apu azt mondta, hogy szobafestő és mázoló legyék, mert van jövője... egyre többet lehet vele keresni. Nem tudom, mit tegyek...” „Kitűnő tanuló vagyok, apámat nem akarják, hogy gimnáziumba menjek, mert akkor so- ( ká keresek... anyagilag nem állunk rosszul... nem döntöttem...” A pályaválasztási döntés elodázásával — ha az nem indokolt — nem értünk egyet. Alapos mérlegelés után a 7. osztályban körül kell határolni a számításba vehető pályacsoportot, a folyamatos szűkítés igényévei. mert különben a halogatás következményeivel kalkulálnunk kell. „Szüleim csak az idén törődtek pályaválasztásommal, korábban nem..., ráérünk még arra, közölték velem. Most gimnáziumba küldenek és azt mondják, majd eldől 4 év múlva,... most már nem tudom mi legyek, de a gimnáziumhoz nincs kedvem...” Előfordul a pályaválasztási döntés jelentőségének lebecsülése, és az ezzel kapcsolatos nemtörődömség ténye is: „Szüleim nem szólnak bele, az leszek, ami akarok...” „..oda megyek, ahová jónak látom, csak ne kelljen utánam fizetni...” „Cipész leszek..„ az a véleménye anyáméknak, ha ez a pálya nem lesz jó nekem, majd otthagyom...” Konfliktusos helyzettel is találkoztunk a tanuló és szülő ellentétes állásfoglalása következtében: „...anyuék nem bírjak, hogy vegyészmérnök legyek, de én kitartok mellette, mert nekem való...” A tanulónak igaza van, helyesen ítélte meg személyiségét. Tapasztaltuk a pályaválasztó személyiségének egészét figyelmen kívül hagyó, egy vonást elszigetelten kiemelő állásfoglalásokat is. Csak a képességekre apellál a szülő a tanuló válasza alapján: „szüleim mérnöknek akarnak adni, mert jól állok matekból, rajzból, .fizikából. Engem nem érdekel ez a pálya, tanár akarok lenni...” Gyakran az érdeklődést fetisizálja, nem kalkulál a hiányzó képességekkel, adottságokkal, főleg, ha a gyermek jelleme, munkához való viszonya, szorgalma kiváló. A szülői szubjektivizmus rendellenes megnyilatkozása, a felülértékelés is ehhez kapcsolódó jelenség, főleg az értelmiségi családok körében. A „diplomaimádat”, a túlzottan magas igényszint a fettételek híján, a gyermek kudarcaihoz, idegrendszeri, lelki megbetegedéseihez és végeredményben személyisége degradálódásához vezethet. A fizikai dolgozó szülők közül sokan „alulértékelik” gyerekeik lehetőségeit. Okát a gyermek tanulmányi munkájával kapcsolatos jövőbe vetett hitük bizonytalanságában („ne menjen gimnáziumba, ki tudja, felveszik-e utána az egyetemre...”). képességeik, jellemük lebecsülésében („...hátha nem bírja a középiskolát meg a versenyt a többiekkel”), és alacsony igényszintjükben látjyk elsősorban. A családi hagyományoknak megfelelő pályaválasztásra ösztönzésnek említést érdemlő negatív szerepe a kiemelkedően jó megélhetést biztosító értelmiségi és szakmunkás pályát művelők körében van: „Édesapám orvos, anyám főorvos, kicsi korom óta orvosi társaságban mozogtam...., természetes, hogy én is tovább folytatom szüleim foglalkozását”. A fentebb leírt negatív tartalmú megállapításoktól függetlenül a szülők túlnyomó többsége felelősséggel, egyre tudatosabban gondozza gyermeke pályaválasztását. Tapasztalataink, a tanulói válaszok bizonyságul szolgálnak: „Szüleim jóváhagyták, hogy autószerelő legyek, de figyelmeztettek. gondoljak arra is, hátha nem vesznek fel..., akkor Diesel-mozdonyszerelő leszek...”. Az alternatív tervezés, a pályacsoportban való gondolkodás a „mindent egy pályára feltevés"” csalódásától való távoltartás igénye könnyen felismerhető. A pályaválasztási döntés komplex, több dimenziójú szemléletét tükrözi a gyermek, a választandó pálya kívánta tehetségi szint, a beiskolázási lehetőségek és a jelentkezők száma alakulásának egyeztetése: „Szüleim úgy gondolják, nem vagyok elég jó tanuló ahhoz, hogy bekerüljek az egészségügyi szakközépiskolába, és ott megfelelően helytálljak, sokan is jelentkeznek... én is belátom... betegápolónő leszek.” „Szüleimmel együtt úgy látjuk, nekem nehéz lesz a közlekedésgépészeti szakközépiskolában megfelelően megtanulni az anyagot..., olvastam a Pályaválasztási Tájékoztatót is, úgy érzem, jó mezőgazdasági kovács lehetek...” A szülők üzemi és iskolai tapasztalatai, a közös élmények, egyre szélesedő" pályaismeretük, a közvetett befolyásolás — mely a gyerek testi, lelkj sajátosságainak reális értékelésén alapul —, segítséget jelent a döntésben: „Hentes akartam lenni, de szüleim és az orvos véleménye alapján ennek nem mehetek, szívesen választom a hús- és hentesáru-eladó szakmát...” „Anyu is mezőgazdasági szak- középiskolába jár, most végez, sokat beszél erről az iskoláról... megszerettem, én is oda megyék...” „Apu is sokat tudott a cipőipari szakközépiskoláról, szakmát is ad, ez is hozzájárult, hogy oda menjek...” „Tavaly édesanyámmal Romániába utaztunk, és a határon megtetszett a vámőrök munkája, érdeklődtem felőle..., pénzügyőr leszek.” „...otthon kezembe került egy újság, abban olvastam a szövőszakmáról, szüleimmel is sokat beszélgettünk róla, ők is utánanéztek ennek a pályának...’ (Pályaterve: szövő). „Édesapám üzemben dolgozik, sokat vitatkoztunk a munkahelyről, és az ott dolgozó munkásokról .... a gépi forgácsolókról is.... én is gépi forg ácsoló szakmunkás leszek.” A gyermek pályaválasztásának tervszerű gondozása a családban már 5. osztálytól igény. Erre, továbbá az élménydús pályaismertetésre meghitt családi körben, a gyermek érdeklődésének, jellemének, képességeinek tudatos fejlesztésére vonatkozóan, gazdag, kedvező tapasztalatokat nyertünk. A gyerekek önismereti szintjének emelésére, önfejlesztésük -serkentésére is vannak példáink: „Szüleim mindig mondták, sóikat kell tanulnom, szorgalmasnak kell lennem, ha matematikatanár akarok lenni. Ez csak rajtam áll..., eddig kitűnő voltam..J remélem sikerül...” Összességében véve a szülők túlnyomó többsége nagy gondossággal és egyre tudatosabban végzi gyermeke pályára nevelésének nehéz munkáját. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a negatív tapasztalatok kiküszöbölésének szükségességéről, e feladat tartalmi színvonalának emeléséről, a családi nevelés koncepy dójának egészén belül, karöltve mindazokkal, akik gyermekeink neveléséért felelősek. Pályázat ifjú népművészeknek A KISZ Központi Bizottsá-J ga a Művelődésügyi Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Ipnarrnfi veszeti Tanáccsal az idén is pályázatot hirdet a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázaton előadóművészeti — hapgszeres népzene, népdal, néptánc, népmese —t valamint tárgyi alkotóművészeti — hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, szőnyegkészítés, kovácsolás, kékfestés, vesszofonás stb. — műfaji kategóriákban lehet pályaműveket beküldeni július 10 és 15 között a KISZ Közpjonti Művészegyüttese címere. A részvételi korhatár 30 év. A Népiművészet Ifjú Mestere címek kiosztása augusztus 20-án történik Budapesten; a címmel oklevél, plakett és pénzjutalom jár. A legsikerültebb alkotásokból kiállítást nyitnak, a legtehetségesebb alkotók pedig meghívást kapnak a Tolna megyei országos ifjúsági népművészeti táborba, Fadd-Domboriba. Megjelent az SZMT Mozgalmi Tájékoztatója Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksége Mozgalmi Tájékoztató című kiadványának 2, száma. A tájékoztató ismerteti többek között Békés megye és hazánk felszabadulása 30, évfordulójának politikai rendezvényeire és a sfek szervezeti feladatokra vonatkozó programtervet, valamint a szakszervezeti szervek termelést segítő feladatait. Farkas János, az SZMT szervezési és kádermunka-bizottságának vezetője írásában a panaszügyek intézésével kapcsolatos tennivalókra hívja fel a figyelmet. Előadások szakszervezeti vezető - propagandistáknak Az SZMT kulturális, agitá- ciós és propagandamunka- bizottsága március 14-én délelőtt 9 órai kezdettel Békéscsabán, az SZMT székhazában előkészítőt szervez a vezető propagandistáknak. Ez alkalommal dr. Palovits Gyula, a munkabizottság tagja A munkahelyi élet időszerű kérdései, valamint A IV. ötéves terv időarányos teljesítése és az 1974. évi feladataink címen tart előadást. A Békéscsabai Alsófokú Művelődésügyi Intézményeik Közös Gondnoksága felvételre keres 1 fő közgazdasági érettségivel rendelkező dolgozót gondnoki munkakör betöltésére. Érdeklődni lehet a Békéscsabai városi Tanács 84-es számú szobájában. ______x
