Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
MA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT Bl ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. MÄRC1US 13., SZERDA Ara 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM POMPIDOU A SZOVJETUNIÓBAN (2. oldal) A SZÜLÖK SZEREPE GYERMEKÜK PALYA VÁLASZTÁSÁBAN (4. oldal) TUDÓSÍTÁSOK A MEGYEI II. O. FORDULÓJÁRÓL (6. oldal) Tanácsok az ügyfelekért A műszaki előrehaladás következő lépcsője Agrokémiai központ Orosházán Még' két év sem telt el azóta, hogy megnyíltaik az első ügyfélszolgálati irodáik a tanácsoknál, s máris természetes, hogy a lakosság felvilágosításokért ezeket az irodákat keresi fel. Az ötlet akkoriban a következő elgondolásból született: megfigyelték, hogy a tanácsházára belá- togatók. jelentős százaléka mindössze kérdésére kér választ, vagy valamilyen rutin-ügyben nyomja le a kilincset. Igazodást kér erről-arról, nyomtatvány_ űrlapot kíván beszerezni és ami szintén gyakori, jogai, kötelességei iránt érdeklődik. Való igaz, eközben a lakosság gyakran tapasztalhatta, a tanácsi ügyintéző sietősen adta tanácsait, érezhette azt. hogy komoly munkájában tartják fel. Az ilyen bánásmód valóban méltatlan az ügyfélhez, de a tanácsi dolgozóknak is igazuk volt, .hogy az-érdemi ügyek intézésében sokszor akadályozták a felvilágosításra váró látogatók. Mind nekik, mind pedig az ügyfeleknek előnyössé vált az a megoldás, amikor a helyi tanácsok külön részleget alakítottak, amely iktat, felvilágosít, s a gyakrar^ szükséges igazolásokat kiállítja. Ezekben az irodákban aligha lehet eltévedni, hiszen az íróasztalon jól látható táblák jelzik, milyen jellegű ügyekkel foglalkozik a köztisztviselő. Az a mondás, hogy „beugróm a tanácshoz” jelenleg szó szerint is értelmezhető, hiszen az ügyfélszolgálati irodában bárki percek alatt elintézheti, amiért jött. * E tanácsi szolgáltatás az utóbbi években sok dicséretet kapott a lakosságtól és az újságíróktól. Az alábbi gondolatok ezekből semmit sem kívánnak levonni. Annál kevésbé, mert azoktól a tanácsi vezetőktől származnak, akik a legutóbbi időkben elemezték az ügyfélszolgálat eredményeit, hibáit és terveket sző_ nek e tanácsi munkaforma továbbfejlesztésére. Gondolom, nagyon is a lényegre tapintanak rá azok, akik szerint az ügyfélszolgálati iroda nem állhatja útját annak, aki ügyével a tanács illetékes vezető beosztású emberével, vagy az osztállyal szeretne „kereskedni”. Akad/ egy-két hely, ahol útbaigazítás helyett szinte legyöke- reztetik az ügyfelet, mindent elkövetnek, nehogy a panaszos felmenjen az irodákba. Nem árt ezért emlékeztetni arra, hogy az ügyfélszolgálat érdemi ügyek elintézésére nem alkalmas, s nem is lehet feladata a panaszosok ' „feltartóztatása”, esetleg csupán” „megrostálása” azzal a céllal, hogy az ügyintézőknek több idejük jusson a nehéz munkák elvégzésére, a problémával rendelkező ügyfelekkel történő foglalkozásra. A fő szempont mindig is az. hogy a tanács keresse az ügyfelek kényelmét, szolgáltasson gyorsan igazolást, de ne zárja el az utat a lakosság előtt. Az ügyfélfogadás érdemi munkája továbbra is a szak- igazgatási szervek dolgozóira hárul, őket csupán kiszolgálja, segíti az információs iroda — jegyzik meg a tanácsi vezetők, és ebben igazuk is van. Több tanács bővíteni kívánja információs irodája keretében a jogi tanácsadást. Itt első pilla- tmim önzetlenségre gondolunk, hiszen tudjuk, a tanács jogi felvilágosításai ingyenesek, szemben az ügyvédek segítségével, akiknek honorárium jár munkájukért. Megengedhető, hogy a tanácsokat az ingyenes jogi tanácsadásban ilyen szempont is vezeti, hiszen vallják, nem mindenki képes ügyvéd fogadására. Az is egyfajta önzetlenség, hogy ilyenkor a tanács ahhoz is segítséget nyújt, amiben az emberek éppen a tanáccsal szemben akarják érvényesíteni jogaikat, realizálni jogos kifogásaikat valamely tanácsi döntéssel szemben. A tanács jogi tanácsadásával mégsem elsősorban maga ellen hívja ki az ügyfelet, s ha ilyen előfordul, az is csak jó az államigazgatási szervnek, amelynek végső soron érdeke: az állampolgárok jogai semmiben ne szenvedjenek csorbát. A jogi tanácsadóknak ezen túl más előnye is van. Ha az állam, polgárok előzetesen tájékozódnak jogaikról, ritkábban indítanak el olyan jogi folyamatot, amelyben a végén kiderül: elgondolásaik, kéréseik irreálisak. Nem kémek olyat, ami nekik jár, s ellenkezőleg: a jogi felvilágosítás birtokában teljes bizakodással indítványozhatják ügyüket a szakigazgatási szervek címére. De mit is jelenít az, hogy az állampolgár eleve kudarcra ítélt ügyben már nem is ír beadványt, tudomásul veszi a jogi tanácsadó által adott felvilágosítást. Ez azt jelenti, hogy a szakigazgatási szervek' mentesülnek az elutasítástól, az ezzel járó hosszadalmas eljárástól, s megint csak az • állampolgár szempontjából felesleges munkától. Idejük nagyobb részét tölthetik el érdemi ügyek intézésével. A tanácsi vezetők azonban itt is óva intenek egy hibától. A jogi tanácsadókban néha elfelejtik felhívni a' figyelmet arra, hogy a jogszabályt alapos indokkal méltányosan is alkalmazhatják a szakigazgatási szervek, szóval arról, hogy nem minden igény, kérés teljesíthetetlen csupán azért, mert bizonyos jogszabályba ütközik a kielégítése. I Ha ezt elmondják az állampol- f gámak, akkor ő már ilyen értelemben foglal állást kérvényében, megírja, hogy tudja, kérése nem teljesíthető, csupán alapos indokkal és fel is sorolja ezeket az indokokat. A tanácsi dolgozóknak is nagy könnyebbség az így megfogalmazott beadvány, hiszen az indokok megismeréséért ezután már nem kell levelezniük az ügyfelekkel. Ma évente a megyei tanácsoknál, a városi, járási, községi hivatalokban — egy-egy megyében — legalább hárommillió ember fordul meg. A tanácsok ügyfélforgalma — az apparátusok létszámához képest — óriási. Ezért is fontos, hogy az ügyfél- szolgálat, a jogi tanácsadás további tökéletesítésével lehetőleg mindenki bizalommal közeledjék a tanácsokhoz, érezze, ami számára fontos ügy, az a tanács számára is fontos. A jól kiépített információs irodák segítségével. munkájuk állandó megújításával, az ott dolgozók helytállásával erősödhet a tanácsok és a lakosság kapcsolata, ami elengedhetetlen a tanácsokra váró feladatok jó teljesítéséhez. Kamornik, Ferenc Á Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége nemrégiben megvizsgálta, hogy a területen működő közös gazdaságok magas műszaki fejlettségét miként lehetne tovább növelni. Ismeretes, hogy a megye déli részében 1973-ban európai, sőt világszínvonalon álló terméshozamokat értek el búzából, lucernából, kukoricából. A jelenlegi eredményeket lehet-e tovább fokozni? Tulajdonképpen erre a kérdésre keresett választ a tsz-szövetség a Borsodi Vegyikombináttal karöltve azon a tudományos igényű, de mégis nagyon népies lialiluk a TIT-Gscpoitok megyénkben A TIT Békés megyei Szervezete eddig hét községi és termelőszövetkezeti csoportot alakított. Tegnap, kedden a hazánkban elsőnek felszabadult magyar, román és délszláv nemzetiség lakta Battonyán alakult helyi szervezet, melynek ülésén Enyedi C. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára tartott előadást a TIT és az értelmiség helye, szerepe a közművelődésben címmel. A falusi és a termelőszövetkezeti TIT-szerveze- tek, illetve csoportok iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a közeli napokban újabb 16 alakulását tervezik. 9 Fogyasz’ásl Szövetkezetei Országos Tanácsának kitünleielllei Az utóbbi időben többen kapták meg a szövetkezetek országos tanácsának kitüntetését, Csatári Béla elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát az említett országos szerv Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésiben részesítette, a népfront, és a szövetkezeti mozgalom fejlődéséért, a kisárutermelő- és kertbarátmozgalomban kifejtett eredményes . munkájának elismeréseként. A napokban Budapesten, a SZÖVOSZ-ban a nemzetközi nőnap alkalmiból kaptak újabb Békés megyeiek kitüntetést. Ez esetben a párt nőpolitikájának a fogyasztási szövetkezeteken belül végzett eredményes megvalósításáért adományozták a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést Sávolt Mihálynénak, a tótkomlósi takarékszövetkezet ügyvezetőjének, az országos tanács nőbizottsága tagjának, Seres Mihálynénak, az újkíeyósi Aranykalász Tsz főkönyvelőjének, a MÉSZÖV nőbizottsága elnökének és Szabó Györgynek, a MÉSZÖV Szövetkezetmozgal. mi Titkárságának vezetőjének, a pártszervezet titkárának. i—Baikus— nyelven fogalmazott előadássorozaton, amely a Műtrágyázás! ankét ’74 Orosháza cím alatt a Petőfi Művelődési Központ nagytermében tegnap délelőtt elhangzott. Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára az előadások után elmondotta, hogy az egész programot gondolatébresztőnek szánták, mivel az 1973. évi termelési adatok tanúsítják: az agrokémia vívmányainak alkalmazásában nincs minden rendben a megye déli körzetében. A terméseredmények közötti különbség jól érzékelhető azok között a gazdaságok között is. melyekről azt mondjuk: kiválóan oldották meg a termelési feladatokat. Tehát bőven akad tennivaló a szakemberek úgynevezett rutinmunkájában is, állapította meg Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. És amikor dr. Latko- vics Györgyné kandidátus a műtrágyázásról általában, a karbamidos műtrágyázásról pedig konkrétan beszélt, a szakemberek „lélegzete is elállt”. Szinte összeomlott a műtrágyázásról eddig tanult és vallott minden tudomány. Az izotópkísérlejek többek között fényt derítettek arra, hogy a jő táperőben levő talajon menynyire lényeges a műtrágyák hatóanyagának összhatása. S amit dr. Kiss A. Sándor, a Borsodi Vegyikombinát agrokémiai osztályának vezetője az AGRO- NIT 28-ról, a magnéziumos nitrogén műtrágyázásról mondott, eddig ismeretlen távlatokat hozott közeibe. E műtrágya hatá-, sára tápanyagban gazdagabb, emberi táplálkozásra alkalmasabb búzát, cukorrépát, burgonyát, gyökérzöldséget lehet termeszteni. A Plankprotan serkentő anyaggal pedig a takarmánynövényekben tovább növelhető a fehérjetartalom. A licenciát az angolok is meg\á- sárolták. A gazdálkodásban elért eredmények, a tudomány vívmányai, ezek közkinccsé tétele, feltétlenül indokolja és alátámasztja a tsz-szövetség kezdeményezését egy agrokémiai központ létrehozására. Erre a vállalkozásra egy állami gazdaság és nyolc termelőszövetkezet már benevezett évi másfél-kétmillió forinttal. Ezt a mezőgazdaságban a műszaki előrehaladás következő lépcsőjének tekintik. Dupsl Károly ioafioooBeooaoeooQOaaaoBeoBDOBBOOBBeaaBaeaoa®so00BSEB0[na0t300B8Bi3GiBeDoooBBQ0oa®aBBSBaa« Űj gépek a hol oii árukárban A negyedik ötéves tervben megvalósuló textilipari rekonstrukció keretében jó ütemben halad a Békéscsabai Kötöttáru- gyár fejlesztése. A közelmúltban öt angol gyártmányú „Camber” körkötőgép érkezett a vállalatit az. A termelésbe állításuk után évente 1,5 millió négyzetméter körkötött kelmével többet gyárt a vállalat. Képünkön Tóth Pál, Franczek Lajos és Zelenyánszki i János szereli a gép elektromos fonalér berendezését,
