Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-13 / 60. szám

Pompidou a Szovjetunióban Megkezdődtek a szovjet—francia tárgyalások Georges Pompidou francia köztársasági elnök kedden délután nemhivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett, hogy eszmecserét folytasson Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárával. Pom- pidout Michel Jobert kül­ügyminiszter és más francia hivatalos személyiségek kisé­rik. A Fekete-tenger szovjet partvidékén, a Szoosa melletti Adler repülőtéren kedden délután, magyar idő szerint fél háromkor ereszkedett le a francia elnök repülőgépe. A repülőtér betonjára lépő Pampidout és kíséretét az összes ilyenkor szokásos for­maságok elhagyásával, de rendkívül szívélyesen üdvö­zölték a kétfordulós eszme­csere szovjet résztvevői: Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, Aleksza.nd.rov és Blatov, a főtitkár külpolitikai tanács­adói, valamint Cservonyenko párizsi szovjet nagykövet. Az adleri repülőtéren a ma­gas francia vendégek foga­dására megjelentek a grúz párt- és állami vezetők is, élükön Eduard Sevardnadze- val, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, továbbá az Abház Autonom Köztársaság vezetői. Ugyancsak ott volt a repülőtéren a hétfő óta Pi- cundán tartózkodó Jacques Vimont, Franciaország moszk­vai nagykövete. A hozzávetőleg kétszer négy órára tervezett csúcstalálkozó résztvevői a kölcsönös üdvöz­Wilson megtartotta „trónbesxédét" Választási manifeszt urnának ígéreteit leszűkítve, a bizalmi szavazás k1 provokálására alkal­mas kérdések megkerülésével mutatkozott be kedden az újonnan választott angol alsó- házban Harold Wilson kisebb­ségi kormánya. A trónbeszéd többéJkevésbé nyomon követte a munkáspárti választási manifesztumnak a párt baloldala által kiharcolt ígéreteit. Egy sor megígért tör­vény meghozatalának időpont­ját, a törvény lehetséges tar­talmát azonban elködösítette. Wilsonék fontos ígérete volt a bérkövetelések és az áralaku­lás összehangolásának „önkén­tessége”. Erről még csak „meg­beszéléseket” ígérnek, s addig is a Heabh-kormány törvényei az irányadók a bérek meghatá­rozásában. lések után helikopterbe száll­tak, hogy a megbeszéléseik színhelyére, a repülőtértől mintegy hetven kilométer távolságban levő picundai ,kormányrezidenciára utazza­nak. Kedden, a késő délutáni órákban megkezdődött a mos­tani szovjet-francia eszme­cserék első fordulója. * ♦ • A keddi francia lapok ve­zető helyen foglalkoznak a csúcstalálkozóval, s rámutat­nak arra, hogy az előrelát­hatólag nemcsak a két or­szág közötti baráti kapcsola­tok és együttműködés meg­erősítését és továbbfejleszté­sét mozdítja majd elő, hanem újabb lendületet adhat az európai enyhülés ügyének is. A L’Humanité hangsúlyozza, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának jelenleg meglehetősen vontatott ütem­ben, folyó munkáját jelentő­sen meggyorsíthatná és a zá­rószakasz legmagasabb szin­ten való mielőbbi megtartá­sát elősegíthetné, ha a fran­cia diplomácia segédkezet nyújtana abban, hogy — mint Leonyid Brezsnyev vasárnap mondotta —, újabb lendüle­tet adjanak az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet ügyének. (MTI) A chilei gaztetteket vizsgálta a nemzetközi bizottság Stockholmban megalakult a „chilei katonai junta bűncselek­ményeit kivizsgáló nemzetközi bizottság”. Első ülésszakát már­cius 22-e és 24-e között rendezi meg Helsinkiben — egy időben az európai biztonsági értekezlet­tel. A bizottságban a világ kü­lönböző országait képviselő po­litikai és szakszervezeti szemé­lyiségeik foglalnak helyet. Ott lesz a többi között Pavel Cseren- kov, a Nobel-díjas szovjet fizi­kus. Ült Sundqvist, a finn köz- oktatásügyi miniszter. Amar Ben Toumi, az algériai .ügyvédi ka­mara elnöke, Raymond Goor belga kanonok, Joe Nordmann, a demokratikus jogászok nem­zetközi szövetségének főtitkára Franciaországból, Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtit­kára, Pham Van Bach, a Viet­Katonai küldöttségünk Jugoszláviában Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter vezetésé­vel hivatalos baráti látogatásra katonai küldöttség utazott Jugo­szláviába, Képünkön: Czinege Lajos búcsúzik dr. Ziga Vodu- sek budapesti jugoszláv nagykö­vettől. A hivatalos, baráti látogatáson jelenleg Jugoszláviában tartóz­kodó magyar katonai küldöttség, amelyet Czinege Lajos vezérez­redes. honvédelmi miniszter ve­zet, kedden különrepülőgépen Belgrádból Szkopjéba utazott. A delegáció a macedón tagköztár­saságban katonai alakulatokat tekintett meg és eszmecserét folytatót; katonai és politikai vezetőkk el. A keddi jugoszláv lapok fény­képekkel illusztrált tudósítások­ban számolnak be a Magyar Néphadsereg küldöttségének Ju­goszláviába érkezéséről és a két ország honvédelmi miniszteré­nek hétfői megbeszéléséről. Rájataási per Argentinéban Az argentin kormány nágal- mazási pert indított Cordoba tartomány volt kormányzója, Ricardo Obregon Cano ellen azon a címen, hogy a kabinet keit miniszterét vádolta a tar­tományi kormányt megdöntő rendőrlázadás megszervezésével. Cano kormányzó pénteken, juttatta el a sajtóhoz lemondó levelét, amelyben kifejtette, hogy a szövetségi kormány sze-, mélyiségei által szervezett ősz-, szeesküvés döntötte meg tarto­mányi kormányzatát és ezért különösképpen Benito Llambi belügymi rüsztért és Ricardo Otero munkaügyi minisztert tet­te felelőssé. * * * Argentínában folytatódik az emberrablások sorozata. Hétfőn fegyveresek csoportja egy 64 éves földbirtokost rabolt el, San Miguel del Montéból, 145 kilométernyire délre Buenos Airestől. Az emberrablók ez ideig nem jelentkeztek áldoza­tuk családjánál. (UFI) ssMM»«»Me«MeBaeBeaaBaa9|iaBaa«aa8aBM*«»ae»ssB«a«sassae*®*ess9aeí*MM» nami Demokratikus Köztársaság legfelsőbb törvényszékének el­nöke és sokan mások. A jellegét tekintve „Russel-bírósághoz” ha­sonlítható ez a bizottság. A sajtóértekezleten, amelyen hétfőn az újságírókat a vizsgá­lóbizottság megalakulásáról tá­jékoztatták, megjelent Sergio Insunza, a chilei Népi Egység kormányának egykori igazság­ügyminisztere. A sajtóértekezle­ten Insunza leszögezte, hogy a junta terrorja mit sem lankadt, és a Honduras santiagói nagykö­vetségén kapott menedékébe el­jutott információik szerint hat hónappal a terrorista rezsim ha­talomátvétele után még mindig súlyos kínzásoknak vetik alá a hazafiakat. Svédországban hétfőn egyhe­tes szolidaritási kampány kezdő­dött a Chilében fogva tartott ha­zafiak kiszabadítása érdekében. (AFP) A Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank 1974. március 12-től egyes nyugati va­luták forint-árfolyamát az alábbiak szerint módosította: Devizanem: pótlékolt középárfolyam változás forint mértéke változás márc. 12. • százalékban: előtt: után: dán korona (100) 386,37 382,51 —1 ' francia frank (100) 525,31 509,54 —3 olasz líra (1000) 38,97 37 03 —5 svéd korona (100) 531.29 525,97 —1 Az árfolyamok változásával kapcsolatban a külkereskedelmét érintő intézkedések ugyancsak m árcius 12-1 hatállyal törté-t-k meg. (MTI) Eredmények és távlatok A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A KGST létrehozását a szocia­lista országok külső és belső gazdasági és politikai körülmé­nyei tették szükségessé. A má­sodik világháború befejezése után szoros gazdasági együtt­működés alakult ki a Szovjet­unió és az európai népi dem -Jc- ratikus országok között. Ez azonban főként kétoldalú ala­pon fejlődött. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetiközi szocia­lista munkamegosztás előnyei­nek teljesebb kihasználása vé­gett át kell térni a szocialista országok gazdasági fejlődésé­nek sokoldalú összehangolására. Ez azt jelenti, hogy _a közös problémákat közös erőfeszítés­sel oldják meg, hatékonyabb gazdasági és műszaki segítsé­get nyújtanak egymásnak. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának fő célja, mint alapszabályából következik — elősegíteni a tagországok nép­gazdaságának tervszerű fejlesz­tését, meggyorsítani gazdasági és műszaki haladásukat. Ez a eél teljes összhangban van a KGST-tagállamok gazdasági és politikai fejlődésének szükség­leteivel. A KGST tevékenysége a szo­cialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök és az elvtársi se­gítség elvein alapul. Ezek az elvek alkotják a szocialista ál­lamok közötti kapcsolatok lé­nyegét. A KGST fennállása óta a szo­cialista testvérországok együtt­működésének formái és mód­szerei állandóan tökéletesed­tek és fejlődtek. Az első évek­ben a fő feladat a kölcsönös kereskedelem kialakítása volt A KGST-országok rövid időn belül megoldottak egy rendkí­vül fontos feladatot —megva­lósították külgazdasági kapcso­lataik olyan átszervezését, amely összhangban állt nemze­ti gazdaságuk és az egész kö­zösség szükségleteivel. A meg­gyorsított iparosítás feladata szükségessé tette a műszaki do­kumentáció és a tapasztalatok cseréjét, úgyszintén egymás kölcsönös segítését szakképzett (káderekkel, E feladatok mellett a KGST már tevékenységének kezdeti időszakában a termelési együtt­működés kérdéseinek megoldá­sához is hozzáfogott, hogy elő­segítse a népgazdasági tervek kölcsönös összehangolására, a termelés szakosítására és koope­rációjára irányuló intézkedések megvalósítását. A 60-as éveket a KGST szempontjából az országok kör zötti együttműködés, a népgaz­dasági tervek koordinálásának elmélyítése jellemezte. Megva­lósították az 1966—1970-es és 1971—1975-ös évekre szóló nép­gazdaságfejlesztési terveik ösz- szehangolását. Ez előmozdítot­ta a gazdaság további gyors növekedését, a népgazdaság struktúrájának tökéletesedését, különösen a gépgyártás, a vegy­ipar és az elektronika fejlőr dését. A KGST tevékenységének ezt az időszakát nagy jelentőségű­nek kell tekinteni a tagországok közötti együttműködés tökélete­sítésének útján. Éppen eb’vn az időben fektették le a terme­lés nemzetiközi szakosításának és kooperációjának alapjait, különösen a gépgyártásban és a vegyiparban. A ter/ek koor­dinálása során megoldották azokat a feladatokat, amelyek azzal függtek össze, hogy ki­elégítsék a közösséghez tartozó tagországok gyorsan fejlődő népgazdaságának szükségleteit tüzelőanyagból, villamos ener­giából, a legfontosabb nyers- anyagfajtáikból, anyagokból és berendezésekből. A szocialista közösség orszá­gaiban a termelőerők fejlődése a 70-es évek elejére olyan ma­gas színvonalat ért el, hogy az együttműködésnek abban az időben kialakult formái és mód­szerei már elégtelenek lettek a KGST -tagországok előtt álló új feladatok megoldására. A szo«i

Next

/
Thumbnails
Contents