Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
RÉSZLET Kossá István: Dunától a Donig című könyvéből Hideg áprilisi esd zavart haza bennünket 1942. április 23-án, a Vörös Sziklára rendezett túráról. Lányom már messziről eli- bém szaladt — Apu! Behívót kaptál; Nem hittem el. Hogyan is hihettem volna, hiszen a zsebemben volt a felmentés, mely 1943. február 1-ig minden katonai szolgálat alól mentesített Még az újoncozás alól is. Igaz, több mint négy esztendeje már besoroztak, de az én korosztályomból még senkit se hívtak be kiképzésre. A behívó tényleg ott volt „Kossá István újonc, tartozik 1942. április 25-én reggel 8 órakor, a nagyká- tai kiegészítő parancsnokság tápiósülyi kirendeltségénél jelentkezni. Három napra való élelmet hozzon magával** — figyelmeztetett a behívó. Csak úgy, vfharkabáto- nan, túrabakancsban rohantam a szakszervezetbe. Ott már hangyaboly fogadott Az egész vezetőség behívót kapott Elnök, főtitkár, mindenki, akinek nagyobb szerepe volt az utóbbi években a szervezeti életben, szinte kivétel nélkül a behívottak között volt Első pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy politikai behívás történt, bár mindenkinek katonai rang. ját is feltüntették a behívón. A furcsa azonban az volt, hogy a behívottak között nemcsak már kiszolgált katonák, az elmaradt korosztályokkal besorozott újoncok voltak, hanem olyanok is, akiket ismételt sorozásokon katonai szolgálatra végleg alkalmatlannak találtak. Még egy gondolkodóba ejtő körülményt fedeztünk feL A Beszkártnál szokásos az ugyanazon nevüeket számmal megkülönböztetni. A katonaságnál azonban nem. Mégis a behívók Nagy II. József, Németh 9. István, Gruber I. Miklósnak szóltak, összehasonlítottuk az írásokat. Pontosan ugyanaz a kéz írta valamennyit. Ezek a behívók tehát egészen biztosan a Beszkárt katonai irodájában készültek. Nem volt vitás előttünk. Furcsa katonai szolgálat lesz az, ahova a vállalat hívat be bennünket. Éppen azokat, akik az egyre erősödő szak- szervezeti mozgalom irányítói voltunk. Másnap előírásszerűén jelentkeztünk a vállalat katonai parancsnokságán. Senki sem kapott felmentést, Itt már új hírt hallottunk: nem katonai szolgálat, hanem munkaszolgálat lesz. A szakszervezetbe egymás után futnak be a hírek. Más vállalatoknál is behívót kapott egész sor szakszervezeti bizalmi. Jelentik: a szociáldemokrata part néhány funkcionáriusa is a behívottak között van. Egész nap szaladgálunk. Estére bizalmi ülést hívtunk össze, hogy a szak- szervezet vezetésében fenn. akadás ne legyen. A funkciókat át kellett adni az itthon maradóknak. Peyer telefonált, hogy tudomására jutott a bizalmi ülés összehívása. — Részt akarok venni. Megegyeztünk este kilenc órában. Fél óra késéssel kezdtük. Tóth Mihály számolt be a helyzetről. Viharos közbekiáltozás zavarta, Peyernek szólt, aki kopasz feje búbjáig vörösödve ült ott. Nem is szólalt fel. Csak a gyűlés után informált bennünket róla, hogy Ukrajnába munka- szolgálatra visznek bennünket. — Közel se lesznek a fronthoz — inkább munkások, mint katonák lesznek ott — próbált megnyugtatni bennünket. Mégis komor volt a hangulat. Se testünk, se lelkünk nem kívánkozik a frontra. Mi, a világháború után felnőtt szakszervezeti vezetők ízig-vérig háborúellenesek vagyunk. A frontról hazajöttek elbeszélései még kevésbé teszik ezt a kirándulást számunk, ra kívánatossá. Mozgalmi szempontból különösen aggaszt a behívás bennünket. Nemcsak azért, mert a szervezet jobb erőit vonják ki, de azért is, mert olyan tapasztalataink vannak, hogy egyes frontot járt szakszervezeti tagokat a fasiszta frontpropaganda megmételyezett. A vonatnál nagy sírás- rívás. Hátizsákok, kitűnő túrafelszerelések azoknál, akik már ismerik a munkaszolgálat rejtelmeit. Rajtunk díszétől megfosztott Beszkárt-egyenruha. Katonaládáinkat a kiszolgáltak megmosolyogták. A vonaton majdnem mindenki kezében Népszava. Faljuk a híreket. „Magyar és német kötelékek harcai a vörös szabadcsapatokkal. Kivégeztek harminc kommunistát Rouen- ban. Tizennégy kommunistát ítéltek el Párizsban. Halálra ítéltek egy francia tisztet. Kommunistákat tartóztattak le Svájcban”. Egy nap hírei a sok közül. Nem sok jóra van kilátásunk. Kossá István születésének 70. évfordulójára t eljesíthetetlen feladat Kossá István küzdelmes életét híven megrajzolni. A nincstelen napszámos fia nagy forradalmi, közéleti és emberi pályát járt be történelmünk legküzdelmesebb évtizedeiben. A szegénységnél is nagyobb csapás sújtotta négyéves korában: az árvaság. Kegyelemkenyéren, rokonoknál, idegeneknél tengődve, szeretet, pártfogó gondoskodás nélkül élte gyermekkorát, ifjúságát. Mindig és teljes erővel törekedett önmaga tökéletesítésére. Tanulni akart. Nagy küzdelmek árán jutott be a premontrei keszthelyi gimnáziumba, de az egyetem kapui már nem nyílhattak meg előtte. Budapestre jött, kenyeret kellett keresnie, villamoskalauz lett. 1922-ben már részese a munkásmozgalomnak, és nemsokára a kommunista ifjúmunkások soraiba lép. Felismert igazsága megvilágitja számára a reakciós társadalom egész szerkezetét, árvaságának gyötrő érzéseit feloldja a munkásosztály szolidaritása, és hű elvtársakkal szövetkezik a harcos Villamos Szövetség szervezetében. 1932-ben a szakszervezeti ellenzék élére áll, az újjászervezett Villamos Szövetség főtitkára, a Szakszervezeti Tanács tagja lesz. Legális munkája még fontosabb illegális feladatokat takart. A Vörös Villamos című lap szerkesztője lesz. amíg a rendőrség harminckét társával együtt letartóztatja. Szabadulása után nyilasok elleni tüntetéseket szervez, röplapokban leplezi le a BSZKRT fasiszta tisztviselőit. A növekvő elnyomás a munkásvezetők életére tör, és Kossá Istvánt is a 401-es büntetőszázaddal Ukrajnába hurcolják. Csak töretlen öntudata és páratlan életereje mentette meg a megsemmisüléstől. 1943-ban több társával együtt sikerült eljutnia a szovjet csapatokhoz. 1944 novemberében a párt megbízásából hazatért, hogy részt vehessen a Szálasi-uralom megdöntésében. A felszabadulás harcaiból Kossá István roppant bátorsággal, tevékeny hűséggel vette ki részét. Az új ország őt állította a szakszervezetek élére. 1948-ig a tanács főtitkára volt. Kezdettől fogva tagja lett a párt Központi Bizottságának, többször volt miniszter, TV-műsorok a szerkesztő szemével z ország Mnőtt lakosságának szabad ideje tűs év alatt, 1962 és 72 között átlagosan egy- harmadával növekedett. Egy dologba!» úgy tűnik, hasonlítanak egymáshoz az emberek: szabad idejük egyik legnagyobb „fogyasztója” ma mindenütt — a televízió. Az előbb említett tízéves időszakban, egy felnőtt ember televíziónéaésre fordított napi ideje kereken megháromszorozódott. Ha e szombati napot vesszük, akkor az egy felnőttre jutó 5,2 órás szabad időből átlagban két órát szán mindenki a televízióra. A vasárnapi adat: hét órából — 2,4 órát. Ebben az átlagszámban minden. feL nőtt hazánkfia benne van, nemcsak a tv-tulajdonosok. Ha csak a tv-készülékkel rendelkezők időbeosztását számolnánk, akkor két óránál valószínűleg jóval több jönne ki. A tv-műsor szerkesztése mindig is kíemeL ten kezelte a hétvégékét. A szombat esti és vasárnapi műsorokat egy méreteiben hatalmas, érzékeny, a nívós szórakoztatást különösen megkövetelő, pihenő. de éber és kritikus nézőcsoportnak sugározzuk. (Hogy nem mindig egyforma sikerrel, azt magunk is jól tudjuk.) A szombati szabadnapok, pontosabban: a szombati szabad délelőtt tök új feladat elé állítják a műsorok tervezőit, szerkesztőit. Először is: fokozatosan megnő a péntek esték jelentősége a műsorban. A néző „teherbíró- képessege” a másnapi biztos pihenés alapján némiképp megnő. A műsornak nemcsak az időtartama lehet valamivel hosszabb, hanem ide, péntekre kerüL hét néhány olyan nehezebb, maggondolkoztató mű is, mint amilyen a „Cserepes Margit házassága” vagy az előbbi hetekben a „Vízimalom” című dráma, vagy Szophoklész „Oidipusz királya”. Hadd tegyem sietve hozzá a szerkesztés belső aranyszabályát: amikor a péntek este „nehezebb”, a szombatnak feltétlenül vidáman szórakoztatónak és könnyebbnek kell lennie. Másik fontos feladata a tv-műsor szerkesztésének, hogy a szombat délelőtti műsorokat fokozatosan erősítse. Talán, a nézők is felfigyeltek rá, hogy az első hétvégi pihenőnap délelőttiének műsora — szándékaink szerint átalakulóban van. Ezen a délelőttön a hét első négy napjának műsorai közül azokat akarjuk megismételni, amelyek vagy a legnézettebbek (tv- játékak, filmsorozatok, krímik) vagy a legvitatottab- bak lehettek. Tudjuk, hogy egy-egy tv-műsor körül — mint bedobott kő nyomán a víz — rövid időre gyűrűzni kezd a közvélemény. Lehet, hogy csak annyi jár szájról szájra, („Láttad-e tegnap este ... ?”) —, hogy érdemes volt valamelyik műsort megnézni, de esetleg egyértelmű elmarasztalás vagy dicséret követi a látottakat. Ha valami így lesz beszédtéma, akkor erre a pillatanyi közvéleményre építeni lehet: aki netán nem látta, más dolga volt, vagy eredetileg nem érdeklődött a műsor iránt — ha azonnal megismételjük, még a héten —, a szóbeszédtől ösztönözve talán megnézi. Különösen fontos szolgáltatás ez a délutáni vagy éjjeli műszakban dolgozó százezres nagyságrendű nézőréteg számára. Hogy is festenek tehát! ezek a „megerősített” szombat délelőtti ismétlések? Például: a „Vízimalom” (tv-játók) — Az érdek- egyeztetés művészete (politikai vita) — és kiegészítésül: A nő három szerepben, és a Korok és bútorok. Ezek al kottak egy korábbi szombat délelőtti műsort. Egy héttel később a „Salut, Germain” című induló filmsorozat első darabját két vitaműsor követte: a fiatalok „Rólad van szó” című önismereti műsora és a „Munkásszemmel, tárgyilagosan” c. adás. amelynek témája a fehérvári Ikarusz-gyár új üzemcsarnokának felépítése és felhasználása. A. statisztika adatai szerint voltak már olyan szombat délelőtti műsorok, amelyeknek a nézettsége elérte a 10-11 százalékot. Ez kb. megfelel, illetve meg is haladja az este 10 órákor sugárzott kiegészítő műsorok, vagy a Tv-híradó II. kiadása nézettségét. E déL előtti kis „csúcsok” a Maigret-sorozat, illetve a Kolumbuszok című lengyel film szombat délelőtti sugárzásakor mutatkoztak. Ez annyit jelent, hogy a néző „uMnamegy” az érdekesnek ígérkező műsoroknak, tehát jó anyagokkal — a szombat délelőttök nézettsége emelhető. Reméljük, hogy lassan a nézők is észreveszik a televíziónak ezt a törekvését és ez jótékonyan hat társadalmi kapcsolatainkra is. Ha szombaton délelőtt úgyis zavartalanul megnézhetik a hét legjobb tv-játékát, krimijét, filmvagy szórakoztató műsorát — könnyebben mozdulhatnak ki otthonról este; könnyebben mennek el moziba vagy színházba; nyugodtan folytatják egy megkezdett könyv olvasását; vagy a családi eszmecserét. A szabad szombat délelőttök tv-ismétlései Így teremthetnek szabad szerda, vagy csütörtök estéket __ a családok számára. M árványi György országgyűlési képviselő, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetője, aki a nemzetközi munkásmozgalom fórumain is sokszor képviselte harcoló népünket. A felszabadult élet sok helyre állította, és Kossá István minden posztját kommunista öntudattal és rendkívüli tehetséggel töltötte be... Mindenkit munkára, tettre, helytállásra biztatott. Nem ismerte a pesszimizmust, a lemondást, pedig az élet őt sem kímélte meg a csalódásoktól.., De erőt merített világnézetéből, abból a meggyőződésből, hogy valami nagy, igaz és az egész emberiség boldogságáért munkáló ügy részese... Megnyerő közvetlenséggel bontotta le az emberi távolságokat. Minden embert közelállónak érzett, és mindenkivel azonnal szót értett; hogyne lett volna igy, hiszen Kossá István a nép leikéből lelkedzett jő fia volt. Amikor 1965-ben a párt a ravatalára tette a hála és az elismerés virágait, méltán írták róla: „Minden tettét kommunista bátorság, tudatosság, derűlátás jellemezte. Emlékét minden magyar kommunista és szocialista, hazánk építésen munkálkodó minden dolgozó kegyelettel megőrzi.”
