Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

fiz utolsó lánckötógép is a helyére került i Az év többi ! Korábbiul már hírt odtoiik 3- köttöttárugyárj iizembővítés- röl. Nemrégiben az utolsó lánckötőgépet is áttelepítették az új 1300 négyzetméteres üzemcsarnokba. s az új gép reggel már itt folytatta a termelést. Képünkön Martincsek Pál, Darirta László és Hrabovszki János szerelők az utolsó gép beállítását végzik napján is«.. ! w /W önap alkalmából megye- | (/ti szerte ünnepségeket tar- jj tottak az intézmények- S ítél, üzemeknél, hivatalokban. 5 Többségéről lapunkban is beszá- jj moltunk. Jómagam egy szeré- ■ nyebbhez tartozó bensőséges | ünepen vettem részt — de hisz £ nem is a külsőségek a fontosak. £ A mezőberényi öregek nap- £ közi otthonának lakóit — idős * asszonyokat — lepték meg a ■ herényi díszítőművész szakkör ■ tagjai apró ajándékkal. Béré- S nyi mintával előrajzólt terítő- £ két hoztak, melyeken a hímzés ■ befejezése a megajándékozot- 5 takra vár. Az otthon vezetője • kellemes foglalatosságnak szán- ! ta a fiatalkori kézimunkázás ; felelevenítését, s valóban nagy jj sikere lett az ötletnek. Most mégsem erről akarok j írni, hanem arról az ígéretről • — mert hivatalos megállapo- ! dósnak nem lehet nevezni —, £ melyet a díszítőművészek szak- jj körvezetője, Kiszely Jánosné. jj és az otthon vezetője, Gy. Ko- S vács Ilona kölcsönösen tettek ; egymásnak. Arról, hogy a ■ szakkör és az otthon kapcso- j lata nem merül ki ezzel ai rövid ünnepséggel, a további- : akban is fenntartják, rendsze- J resítik. A díszítöművész-asz- j szonyok hímzésekkel díszítik S majd az otthon szobáit: mind- S egyikbe hazánk egy-egy táj- : egységének jellegzetes és híres s mintáiból készül kollekció. Eh- « hez még természetesen idő kell, ! de ha az ígéretek beváltódnak l — és miért ne válnának való- t ra! —, akkor szép példáját ad- : hatják a gondoskodásnak. An- ■ nak a figyelemnek, mely nem- • csak a kijelölt ünnepen és az ■ azt követő napokon nyilvánul jj meg, de akkor is, mikor a nő- i nap hangulata már elmúlt. S £ tulajdonképpen március 8-a jjj erre figyelmeztet: nőnap egy * évben csak egy van, de a nők ; az esztendő minden napján S nők, akiknek a feketebetűs S ' hétköznapokon is kijár az Un- : népi megbecsülés. Akkor is, ha jj ezt ilyenkor, nőnap után pár S héttel mar hajlamosak vagyunk l elfelejteni. S E folyamatosság miatt tartom \ követendő példának a herényi- g ek ígéretét, még viszonylagos jj szerénysége ellenére is. Mind- g annyian tudjuk, hogy vannak 5 más kezdeményezések is, de g azt is, hogy van ahol egyálta- g lan nincs ilyen, s hallottunk g elsikkadt jószandékokról is. j Rajtunk áll, hogy minél ke- j v*sebb legyen az utóbbiakból, jj ®rőss) 5 Vetőmag- és zöldségtermesztés a kétsopronyi Rákóczi Tsz 1974, évi tervében Elismerések, Évről évre növeli a vető-1 magtermelésre fordított terüle­tet a kétsopronyi Rákóczi Tsz. Ezzel a gazdálkodás belterjes irányú fejlesztését valósítja meg. Ebiben az esztendőben — az 1974. évi termelési terv alapján — hibridkukorica-ve­tőmagot 179 hektáron termesz­tenek. Fajtaborsóval 58, szója­babbal 24, cukorrépadugvány- nyal 35, cukorrépa maghozó dugvánnyal pedig 114 hektárt hasznosítanak. Figyelemre mél­tó, hogy cukorrépát 212 hektá­ron termesztenek. A zöddségtermesztési prog­ramból is részt vállal a szö­vetkezet, mivel burgonyáit, zöldbabot és dinnyét is ter­meszt. Igaz, ezek területe 41 hektár, így főleg a helyi igé­nyek kielégítésére fordítják majd a termést. A zöldbabot a Békéscsabai Konzervgyárnak szállítják 30 hektárról. A szövetkezet múlt évben képzett felhalmozási álapjából 9,4 millió forintot költenek a gépműhely építésére, az üzemi étterem létrehozására, szárító- berendezés vásárlására és a sertéstelep bővítésére. A kö­zösség 23,7 millió forint brut­tó eredményre számít, melyből tervek szerint 16,4 millió ré­szesedésre, 6,9 millió forintot pedig fejlesztésre, a jövő évi termés alapozására íordíta­kitüntefések nak. A fennmaradó összegből támogatják a községfejlesztési elképzelések valóra váltását, növelik a szociális és kulturá­lis alapot és a szakmunkáskép­zési alapra 30 ezer forintot utalnak át a részükre kijelölt intézetnek. Az 1973. évi munkateljesít­ményért Krizsán Pál bognár­nak és Petrovszki János nö­vénytermesztőnek a közelmúlt­ban nyújtották át h Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója mi­niszteri kitüntetést. Húsz szö­vetkezeti gazda két évtizedes munkája nyomán törzsgárda- jelvényt kapott. Szpisják Jár nos, Gróf Gyula, Petrovszki Pál, Viczián Pál gépkocsiveze­tők a balesetmentes közleke­désért plakettkitüntetésben ré­szesültek. Petrovszki Mihály tsz-elnök a Tűzrendészeti Ér­demérem arany fokozatát kap­ta a belügyminisztertől, a kö­zösség érdekében kifejtett ered­ményes munkája elismeréséül. A fiatal traktorosok versenyé­ben ifj. Lestyón Pál és Szász G. György második, Hrabov­szki Pál, Máthé János negye­dik, Krizsán Pál és Krizsán István hatodik, Vozar István pedig a kilencedik helyet sze­rezte meg. Értékes jutalmat kaptak valamennyien a KISZ- bizottságtól. 0. K. Túlteljesítette évi tervét a Hármas-Körös— Berettyói Vízgazdálkodási Társulat Az elmúlt évben jelentős eredményeket ért el Szeghal­mon a Hármas-Körös—Berety- tyói Vízgazdálkodási Társulat. Évi terve kilencmillió 555 ezer forint volt. Ezzel szemben 11 millió 167 ezer forint volt a teljesítés, ami 116,8 százalék­nak számít. A társulat az elmúlt évben sokat tett a dolgozók szociális helyzetének javítására is. A telephelyen ebédlőt, zuhanyo-' zőt és öltözőt alakított ki. Ezen­kívül megoldotta a dolgozóik szállítását, részben tehergépko­csival, részben mikrbb ossza!. Elkészült a szocialista munka- veirseny-szabályzat is, a ver­senybe 13 'brigád 146 tagja ne­vezett be. A társulatnál 99 törzsgárdatag dolgozik, közü­lük heten már az arany-. 68-an pedig az ezüstjélvényt szerez­ték meg. Az ez évi terv 9 millió 780 ezer forint, toíbb a tavalyinál. Szakszervezeti küldöttértekezlet a Békés megyei Vendéglátéinari Vállalatnál Hétfőn délután tartotta szakszervezeti küldöttértekez­letét Békéscsabán, a Békés me­gyei Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti bizottsága. A megyében működő egységeinek megjelent képviselői előtt Ledzényi Pál szb-titkár számolt be az elmúlt gazdasági év szakszervezeti munkájának végrehajtásáról. eredményei­ről. A beszámoló célja: a szak- szervezeti demokrácia tovább­fejlesztése, a tömegkapcsolatok erősítése, valamint a tagság szerepének növelése a vezető szervek tevékenységének ellen­őrzésében. Húsz szocialista brigád Az üzemi szakszervezeti ta­nács és szb fontos feladatá­nak tekinti a vállalati tervek megvalósítását és elősegítését. E feladatok sikeres megvalósítá­sához feltétlenül szükséges a szocialista munkaverseny. Ma már eljutott a vállalat odáig, hogy a munikaverseny értékelé­se nem kampány jelleggel tör­ténik és nem szorítkozik csak az év elejére. Az értékelő mun­kát év közben is folyamatosan és rendszeresen végzi a meg­bízott munkacsoport. A válla­latnál húsz szocialista brigád dolgozik, mintegy 300 taggal. Ez a szám a vállalati létszámhoz képest alacsony. Ha a brigád­mozgalmat szocialista munka- versennyel sikerül még jobban kiszélesíteni, hatékonyabbá tenni, és stabil alapokra he­lyezni, akkor biztosan a válla­lat gazdasági tevékenysége is eredményesebb lesz. Az elmúlt évben összesen 390 ezer forint került kifizetésre a munkaver­senyek értékelése után. Az újítómozgalmat figyelve az tapasztalható, hogy az el­múlt években a beadott és a bevezetett újítások száma je­lentősen csökkent. A szakszer­vezet egyik legfontosabb tö­rekvése a dolgozók munkakö­rülményeinek rendszeres és ál­landó javítása. Éppen ezért a szakszervezet segíti a korsze­rűsítést és átalakítást célzó intézkedéseket. Ez magával hozza azt, hogy a lakosság színvonalasabb, kulturáltabb ellátása mellett a dolgozók munkakörülményei javulnak. Bérnövekedés A szakszervezeti bizottság szociálpolitikai intézkedései kö­zé tartozik a vállalat dolgo­zói jövedelmének emelése. Az elmúlt évben a vállalat jó gazdálkodása komoly anyagi lehetőséget biztosított a bér­emelésre. A saját erőforráson kívül még 670 ezer forint álla­mi támogatást is kapott a ven­déglátóipari vállalat. A kettő együttesen tette lehetővé az 1973- as évben az 5,3 százalékos bér- szintnövekedést. A későbbiekben az előadó a pihenési, üdülési és sportolási lehetőségekről tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy nincs minden lehetőség kiak­názva. Komoly anyagi és tár­sadalmi. segítségre van még szükség az előbbre lépéshez. A munkavédelmi feladatok javításában akad még javítani váló. Ez elsősorban abban ta­pasztalható, hogy az észlelt hi­bák kijavítása késve történik meg vagy a feledés homályá­ba vesznek , Sok a baleset A baleseti statisztika számai sajnos emelkedő tendenciát mu­tatnak. 1973-ban 70 üzemi bal­eset történt, s a kiesett mun­kanapok száma 1004 nap, ami 40 százalékkal, több a bázis­évhez viszonyítva. A szakszervezet tudatformáló szerepéről, annak jelentőségéről beszólt a továbbiakban az szb- titkár. A szakszervezet politi­kai feladatai közé tartozik az MSZMP eszmei, politikai, ide­ológiai irányításával önálló szervezetként vezető szervei ha­tározatai alapján tömörítsék. egységbe fogják a szervezet dolgozóit. Szervezzék es nevel­jék a fiatalokat társadalmunk politikai és gazdasági erejének növelésére, szociális és kultu­rális igényeinek kielégítésére, valamint a szervezeti élet ki- szélesítésére. A 44 órás munkahét A vendéglátóiparban is be­vezetésre kerül 1974. július 1- én a 44 órás munkahét. A szükséges előkészületek, felmé­rések megtörténtek, végleges formába öntésük folyamatban van. Az első időszakban bizo­nyos zökkenőkkel számolnak a vezetők, amit minden új in­tézkedés magában hordoz. A munkaidő-csökkentést úgy kell bevezetni — rendelet sze­rint —, hogy a dolgozó anya­gilag ne legyen megrövidítve. Éppen ezért a vendéglátóipari vállalatnál az órabéres dolgo­zók alapbérének emelésére ke­rül sor. A többi törzsbéres dol­gozó esetében a jutalékrend­szer megváltoztatása szüksé­ges, A beszámolót felszólalások követték. A 16 hozzászóló többsége fő vezérfonalának a munkaidő-csökkentést, szociá­lis, kulturális és a sportolási lehetőséget tekintette. De hang. zott el értékes javaslat a mun­kahelyi légkör, a brigádmozga­lom javítására és a társadalmi munka beindítására is. A fiatalok nevében Szend- rei Róza, a gyulai cukrász­üzem harmadéves ipari tanuló­ja szólt. Megköszönte az idő­sebb szakmunkások és a szak- szervezet eddigi segítségét, amit a tanulóknak nyújtottak együttesen, majd a munkájával kapcsolatban a következőket mondta: — A fiatalok nevelése az idősebbek keze ben van. Egy tanuló a munkában olyanná válik, amilyenné nevelik. Az ragad meg benne, amit az idő­sebbektől lát, legyen az jó vagy rossz. A hozzászólásokra Eedzényi Pál, a vállalati szb-titkár vála­szolt, s adott a felmerült kér désekre kielégítő választ. —Szekeres— Magasépítés irányításában jártas építésvezetőket és művezetőket keresünk SZÖVÉPITÖ, Szeghalom, Kinizsi %. x

Next

/
Thumbnails
Contents