Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

Műszerészképzés korlátozott munkaképességűek számára 996-ban Géza fejedelem ala-' pította és I. István megerősítet­te, folytatta a létesítmény fej­lesztését. A Szent Benedek Szer­zetesrend központjának műem­léképületei országszerte ismer­tek. A klasszicista stílusú könyv­tárépületet a tudománykedvelő turisták százezrei látogatják. A könyvtári és levéltári értékek feldolgozását jelenleg is végzik. Érdemes érzékeltetni, hogy mi mindenre derül fény az iratok közötti kutatómunkával. A legutóbbi időkig a történé­szek úgy tudták, hogy Szent Márton hegyének a Pannonhal­ma nevet a neves nyelvújító, a magyar jakobinusok kiválósága, Kazinczy Ferenc adta. Dr. Jenei Ferenc győri helytörténeti kuta­tó 1932-ben megjelent műve „Kazinczy útja Pannonhalmára” ezt a feltevést azzal igyekszik erősíteni, hogy Kazinczy egyko­ri lakóhelyét, Bányácskát Szép­halomnak nevezte el. „Szép tavaszi reggel indultak. Útközben Kismegyeren pihenőt tartva megtekintették a fran­ciák nyomait, a győri csata em­lékeit — írja dr. Jenei, majd így folytatja —, tovább haladva előttünk a Szent Benedek-rend ősi monostora, Pannonhalma, ahogyan Szent Márton hegyét éppen Kazinczy nevezte el, Széphalom analógiájára.” Jenei szerint Kazinczy 1831. április 9. és 13-a között adta az iménti elnevezést. A pannonhalmi főkönyvtár munkatársa, Tibold Attila ráta­lált arra a dokumentumra, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a Pannonhalma elnevezés a Jenei által feltételezettnél ko­rábbi és Guzmics Izidor mun­kálkodásához fűződik. Guzmics Izidor is nyelvújító, költő és műfordító, Kazinczy egyik közismert tisztelője. 1831. április 9. és 13-a között a két neves irodalmár éppen Szent Márton hegyén találkozott is. A Sl MIÉ, mentei 1974. MÁRCIUS 27. két férfiú levelezéséből ala­kiüt ki Tibold Attila ama felfedezése, hogy Pan­nonhalmának valójában ki is adta a nevét. „Kazinczy Fe­rencnek, az igen tiszteltnek... Pannonhalma erántad támadt szeretetemből... Guzmics Izidor Kelt Pannonhalmán, márcz. 15- én, 1824.” E sorók, Guzmics Izidornak Kazinczyhoz írt levele, teljes bi­zonysággal erősítik még azt a felfedezést, miszerint Szent Már­ton hegye nem 1831, hanem már 1824-ben kapta a ma is haszná­latos nevét. Az igazsághoz * tartozik, hogy Kazinczy és Guzmics levelezését már a múlt században egyszer feldolgozták és nyomtatásban is megjelent, de erről elfeledkez­tek. Ez a magyarázata az ismé­telt felfedezés értékének. Ugyancsak a napokban vált köztudomásúvá, hogy Pannon­halmán van II. Rákóczi Ferenc­nek Bártfa város magyar nyelvű levelére írt válasza. A levél hát­tértörténete a következő: 1708 augusztus, szeptember táján II. Rákóczi Ferenc azt tervezte, hogy a sziléziai Frigyes Vilmos­sal erős szövetséget hoz létre az osztrák császári hatalom el­len. Természetesen II. Rákóczi Ferencnek is meg kellett mu­latnia, hogy komoly erővel ren­delkezik. Népszerűségét és anya­gi lehetőségeit felhasználva tíz­ezres sereget toborzott. A kuruc csapatok — Ocskay és Révay Gáspár árulása révén — Trencsén alatt vereséget szen­vedtek. Ez azonban II. Rákóczi Ferenc iránti bizalmát nem szün­tette meg. Vali Bottyán, Béri Balogh Ádám seregei kitartot­tak és a Dunántúlon a császári­akra súlyos csapást mértek. Különösen a felvidéki falvak, városok — a császári és labanc sanyargatás ellenére is bizonyít­gatták hűségüket II. Rákóczi Ferenc mellett. Bártfa városa is ezt tette. De súlyos helyzeté­ben kénytelen volt a fejedelem­től adóhátralékot kérni. „Igaz hűségünket továbbra is tartjuk Nagyságod iránt, de ellensége­inktől tűzt szenvedtünk, labancz név alatt lappangó tolvajok a hegyekben, borunkat eladni nem tudjuk Lengyelországban, mert pestis pusztít... Könyörgünk, hogy a hatezer dU ák elviselhe­tetlen nagyságát csökkentse, mi­vel fizetni nem tudunk...” (Dlka, az adózás II. Rákóczi Ferenc idejei mértékegysége volt.) így hangzik a bártfaiak leve­le, amelyet a fejedelem Sáros­patakon kapja kézhez, ahol ak­kortájt a trencséni csatában el­szenvedett sebeit gyógyittatja. 1708. december 13-án válaszol a bártfaiaknak és közli a város polgáraival: súlyos káraikat meg­érti és kérelmüket készséggel tel­jesíti. Rákóczi azért is tartózkodott Sárospatakon, mert 1708. no­vember 28-tól december 17-ig ott tartotta az általa összehívott országgyűlést. A pannonhalmi főkönyvtár le­véltári munkatársa, Tibold Attila természetesen más eredeti Rá- kóczi-levelek alapján hitelesítet­te az általa megtalált értékes magyar történelmi dokumentu­mot. így gazdagodott nemzetünk egy értékes írásos anyaggal. A kutatómunkához kedvező feltételeket teremt az, hogy az irattári tudományos munkatár­sak jól együttműködnek a könyvtár dolgozóival. Jelenleg a 17—18. századi kéz­iratok.’ és nyomtatott kiadvá­nyok feldolgozásán fáradoznak. Ennek során egyebek között azt tapasztalták, hogy a törökök ál­tal 1683-ban felgyújtott Szent- Mártonban az élet gyorsan hely­reállt és hat évvel később, 1689- ben már a könyvtárállomány nagy értékkel rendelkezett. Egyebek között megtalálták a betegek kézikönyvét. A különbö­ző betegségek gyógyítási mód­járól az adatokat Lencsics Boni­fác kézzel jegyezte fel. A sok száz oldalas, kézzel írt „gyógyá­szati szakkönyv” betekintést ad abba. hogy a 17. században mi­lyen betegségeiket ismertek és azok gyógyításával hogyan pró­bálkoztak. A pannonhalmi főkönyvtár levéltárában számos dosszié vár feldolgozásra. Bizonyosra vehe­tő, hogy a közeli jövőben újabb leletek válnak közkinccsé. Lányai Sándor A Budakeszin működő Fodor 1 József Gyógyintézetben a műsze­részképző tanműhely korlátozott munkaképességű férfiak részére szakmiunkástanuló-tanfolyamot indít 1974. augusztus 1-től. A tanfolyamra 1974. április 15-ig azok a tbc-ből, vagy más beteg­ségből gyógyult egyének je­lentkezhetnek, akik önellá­tók, nem súlyosan mozgás- korlátozottak, nem szenvednek eszméletvesztéssel járó betegség­ben, érettségivel vagy 8 általá­nos iskolai végzettséggel rendel­keznek, 18. életévüket betöltöt­ték és 40 évnél fiatalabbak. A képzés ideje ? év, fémipari alap­szakmával (lakatos, gépszerelő stb.) és az ilyen jellegű szakkö­zépiskolai végzettséggel rendel­kezők számára *1 év. A képzési idő elteltével a tanulók szafcJ munkásvizsgát tesznek. A jelent« kezőket április végén megbe­szélésre hívják be, ahol szakor­vosi felülvizsgálat és a pályaal­kalmasság megállapítása után döntenek a felvételről. Vidékiek és az arra rászorulók ingyenes kollégiumi elhelyezést, térítés ellenében napi étkezést kapnak. A szakmai és tanulmá­nyi munkától függően az első évben 600, a másodikban 1000 forintig terjedő jövedelmet biz­tosítanak. Rokkantsági nyugdíja­sok nyugdijukat a képzés időtar­tamára teljes egészében megkap­ják. Az érdeklődők részletes felvi­lágosítást a Békés megyei Pálya- választási Intézetben kaphatnak. Ki a nevezetes hely megfogalmazója? II. Rákóczi Ferenc levele A munka folytatódik Pannonhalmi levéltári kutatások Tárgyalóteremből meglopták sí tolvajt Váradi Mihály Békéscsaba, Tanya 1752. szám alatti lakos már többször volt büntetve. Legutóbbi szabadságvesztését 1973 novemberében töltötte le. Ekkor fogant meg benne, hogy változtat életmódján. A nemes elhatározást nemes tett követte. Egy estébe hajló délutánon találkozott egy magányos férfi­val, U. György békéscsabai la­kossal. Kedvességével, udvari, as modorával belopakodott U. György szívébe. A magányos férfi meghívta lakására. S ott köücsönöse’n elregélték egymás életét. Váradi természetesen nem dicsekedett sötét múltjával. Nagyon jól tudta mivel hathat a vendéglátójára. Képzeletét sza­badjára engedte, és szívszorító szavakkal ecsetelte megrendítő sorsát. Természetesen visszatérő refrénként hangoztatta tisztessé­ges és becsületes mivoltát Az éjszakát U. György lakásán töl­tötte. Pár nap múlva pedig vég­legesen beköltözött az egyik szo„ bába. Ezután már csak a pénz hiányzott, hogy teljes legyen „boldogsága”. Néha ugyan vál­lalt alkalmi munkát, a pénz azonban gyorsan kifolyt a mar­kából. 1973. december 12-én U. György megbetegedett és kór­házba szállították. Másnap a 29 éves fiatalembernek italozás közben nagyszerű ötlete támadt. Szétnéz egy kicsit U. György la­kásában. Hátha pontosan ott van elzárva az ő szerencséje. Még akkor éjszaka lefeszítette a kül­ső ajtó lakatját Alapos munkát végzett. Az egyik szekrény alján egy csomagot talált Felbontot­ta. Huszonhatezer forint volt benne. Ennyi pénzzel sok min­dent lehet kezdeni. Váradinaki azonban eszébe sem jutott, hogy mást csináljon, mint amit ed­dig tett. Italozott, szórakozott Élete célja erre a két dologra szűkült le. Sorra járta Békés­csabán a szórakozóhelyeket, majd Pestre utazott, öt napig tartott az aranyélet Az ötödik: napon az éjszakát Budapesten a Keleti Pályaudvar egyik pad_ ján töltötte. Még 15 ezer forint) volt nála. A táskát, amelybe a pénzt tette, a feje alá helyezte, hogy el ne lopják. ’ Ám mégis megtörtént. Valamelyik italozó társa meglopta. Mikor a rend­őrség letartóztatta, már egy fii-: lér sem volt nála. A bűnügyet a napokban tár­gyalta a Békéscsabai városi Bí­róság. Többszörösen visszaeső által elkövetett lopás bűntette miatt Váradi Mihályt, két év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 3 év­re eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Ezenkívül kötelezte, hogy az okozott kárt, 26 ezer 600 fo­rintot térítse meg U. György­nek. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie. Mivel bi­zonyságot nyert, hogy a vádlott italozó életmódot folytat, a bí­róság kényszerelvonó kezelésre is kötelezte. Súlyosbító körül­ményként értékelte büntetett előéletét, enyhítő körülmény­ként vette figyelembe a bűnös­ségre is kiterjedő beismerő val­lomását. Az ítélet nem jogerős. (Serédi) Az Orosházi Üveggyár autódarusokat, forgó-rakodógépkezelőket, és dömpereseket keres felvételre Felvételre keres továbbá a gyár kedvező kereseti lehetőség mellett a Hungaropán üzemébe férfi és női munkásokat forrasztó munkakörbe, amely rövid idő alatt betanulható, betanulási időre biztosított bért fizet a gyár. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. MBtt

Next

/
Thumbnails
Contents