Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

Kádár János látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den este látogatásra Szabolcs- Szatmár megyébe érkezett. A látogatásra elkísiérte Berikei András belügyminiszter, Sza­bolcs-Szatmár megye ország­gyűlési képviselője. Katona István, az MSZMP KB osztály- vezetője, a Központi Bizottság tagjai. A párt első titkárát a nyír­egyházi pályaudvaron dr. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár me­gyei pártbizottság első titkára fogadta. A pályaudvaron s az előtte levő téren nagy számiban ösz- szegyűlt nyíregyházi dolgozók, fiatalok meleg szeretettel, hosz- szas tapssal köszöntöttek Ká­dár Jánost megérkezésekor. A Központi Bizottság első titkára ellátogat ipari és mező- gazdasági üzembe, s találkozik a megye párt és állami veze­tőivel. (MTI) Ülésezik az Az Arab Liga külügyminisz­teri tanácsának Tuniszban hét­tőn megnyílt ülésszakának első eseménye egy bejelentés volt: Szajed Kőfal, a Liga főtitkár- helyettese közölte, hogy Tuné­zia és Jordánia ismét felveszi egymással a diplomáciai kap­csolatokat (A két ország között 1973. július 13-án szakadt meg a viszony, miután Burgiba tu­néziai elnök mesterséges állam­alakulatnak minősítette a Ha- semita királyságot.) A tanácsülés Mahmud Riad főtitkár megnyitó szavaival kezdődött, majd Hédi Nuira, a vendéglátó állam kormányfője felolvasta Burgiba elnök üze­netét A következő felszólaló, Habib Yatti tunéziai külügyminiszter az arab világ és Nyugat-Európa ‘kapcsolatainak jövőjével fog- | lalkozott. Mint mondotta, új i Arab Liga típusú megállapodásra van szükség, amelynek keretében az arab országok nyersanyagot biztosítanának a fejlett ipari államok számára, cserében pe­dig ipari-gazdasági fejlődésük­höz szükséges technikai és technológiai segítséget kapná­nak. A Földközi-tenger partjain élő népek biztonsága elválaszt­hatatlan egymástól, Nyugat. Európa biztonsága az arab or­szágok biztonságától is függ. Mindaddig azonban nem kép­zelhető el ennek a biztonság­nak a megteremtése, amíg a közel-keleti helyzetet nem re,, dezik és nem ismerik el a palesztin: nép önrendelkezési jogait — jelentette ki a tuné­ziai külügyminiszter. Az Arab Liga külügyminisz­teri tanácsülése kedden folytat­ta munkáját. (MTI) Észak-Afrika legnagyobb te­rületű (1 759 540 km2), leggaz­dagabb, de jórészt terméketlen, homok- és kősivataggal borí­tott országa a Líbiai Arab Köz­társaság. Lakossága 1,9 millió, 88 százaléka arab, 4 százaléka berber, a többi a berberekkel rokon tuagger, máltai és görög. 1969 előtt jelentékeny számú olasz telepes élt az országban. A lakosság negyedrésze város­lakó, 30 százaléka nomád és félnomád. A termelésben aktí­van részt vevő dolgozók 35,8 százalékát a mezőgazdaság, 32 százalékát az ipar és a keres­kedelem és 20 százalékát a szolgáltató ipar területén fog­lalkoztatják. Az időszámítás utáni 643-ban bekövetkezett arab hódításig a tengerparti sávon föníciai, gö­rög római, vandál és bizánci uralom váltogatta egymást. Az arab uralmat spanyol, máltai és török hódítás követte. A sivatag déli területein a szé- nusszi szekta uralkodott. Az 1911—12-es olasz—török háború­ban Olaszország elfoglalta az or_ szág területét és Libia néven be_ LÍBIA kebelezte. 1943-ban brit és fran_ cia csapatok szállták meg. 1947—51 között ENSZ-gyámság, 1949. november 21. óta az ENSZ független államnak ismerte el. 1963-tól alkotmányos monar­chia, kétkamarás parlamenttel. 19691 szeptember 1-én a Kad­hafi vezette katonatiszti cső­Kényelmes otthon: meleg víz Önnek is másodpercek alatt rendel­kezésre áll a mosogatáshoz, áztatáshoz, takarításhoz, kézmosáshoz szükséges meleg víz. Az 5 liter/perc teljesítményű, gázüzemű vízmelegítő biztonságos, kezelése egy­szerű. Kéménybekötést nem igénylő kivitel­ben is kapható. Nagy lehetőség! Ha PB-gázzal működ­tethető, 5 literes vízmelegítőt szándé­kozik vásárolni, most soron kívül kap­hat kiutalást 11 kg-os PB-palackra a lakóhelyén illetékes gázszolgáltató vál- lalattóL A készüléket gyártja: m FÉG FEGYVER- ÉS GÁZKÉSZÜLÉKGYÁR Vásárolható: vas-műszaki szaküzle- tekben, iparcilckáruházaikban. * Moszkvában folytatódlak a megbeszélések Különös figyelem a Közel-Keletre és a kapcs olatok fejlesztésére Moszkva Kedden folytatódtak a meg­beszéléseik Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Henry Kissinger, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere, az el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adója között. A megbeszéléseken különös fi­gyelmet szenteltek: a közel-kele­ti békés rendezés ügyének, az európai biztonság és együttmű­ködés kérdéseinek, beleértve a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kér­dését. Folytatták továbbá a szov­jet—amerikai kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztésének meg­vitatását, egyebek között a ke­reskedelmi, gazdasági kapcsola­tok vonatkozásában. Tárgysze­rű. konstruktív jellegűek voltak a megbeszélések. Washington Köves Tibor, az MTI tudósító­ja jelenti: A keddi amerikai lapok to­vábbra is vezető helyen tudósí­tanak a moszkvai megbeszélé­sekről. A moszikiviad megbeszéléseket figyelő amerikai laptudósítók különleges jelentőséget tulajdo­nítanak a hétfőn elhangzott po- hánköszöntők bizonyos utalásai­nak, amelyek a két nagyhatalom békés egymás mellett élésének tartós megalapozását és az eny­hülési politika „visszafordítha­tatlanságát” hangsúlyozzák. A Washington Post értelmezé­se szerint a két nagyhatalom közös elkötelezettségének hang­port megdöntötte a királyságot. Líbia új vezetői a belpolitiká­ban a nép felemelésének, a külföldi monopóliumok vissza­szorításának, valamint az isz­lám befolyás erősítésének prog­ramját hirdették meg. Az 1973-as zvarai program a ko­rábbi törvények felfüggesztését, népi bizottságok alakulását és a közigazgatás „forradalmasí­tását” kívánja megvalósítani. A külpolitikájuk imperialistaelle- nes. Líbia vezetői nagy szere­pet játszottak az egyiptomi— Szíriái—libiai államszövetség megvalósításában, illetve a lí­biai—egyiptomi, valamint a li­biai—tunéziai unió létrehozásá­ban. Libia 1961-ig — a hatalmas kőolajtartalékok feltárásáig — Afrika és Közel-Kelet gazdasá­gilag legelmaradottabb orszá­gai közé tartozott. Gazdasági életének alapja a kőolajkiter­melés. Ebből származik a nem­zeti jövedelem 53 százaléka. A kőolaj évi 1,4 milliárd dollár bevételt biztosít Az ország de­vizatartalékait 4 milliárd dol­lárra becsülik. Az 1972-ben ki­termelt 107 mülió tonna kőola­jat a 3000 km hosszúságú cső­vezetéken szállították a ten­gerparti kikötőkbe, ahonnan főleg Franciaországba, az NSZK-ba és Nagy-Britanniába exportálták. A líbiai kőolajpiacon a szo­cialista országok is megjelen­tek, a Szovjetunió, Bulgária és Románia is vevőként jelentke­zett. Az ipar hagyományos ágai — a kézműipar, szőnyeg-, ék­szer- és bőrdiszműkészítés — nem jelentősek. Mezőgazdasága fejletlen, az ország területének 2,1 százaléka alkalmas földművelésre. A meg­művelt terület 8 százalékát ön­tözik. 1970 óta új öntözési ter- •vek megvalósításán fáradoznak. A Forradalmi Parancsnoki Ta­nács rendeletével kezdetét vet­te a termelőszövetkezetiek szer­vezése. Fontosabb mezőgazda- sági terményei a búza, az ár­pa, a citrusfélék, az oliva, a paradicsom és a burgonya. A vándorló beduinok juh-, kecs­ke-, szarvasmarha-, teve- és ló- tenyésztéssel foglalkoznak. s= iekra «* súlyozása arra mutat, hogy foly­tatják Nixon elnök nyári moszkvai látogatásának előkészí­tését, tekintet nélkül a Water­gate-ügy fejleményeire. „Ezzel mindkét fél aláhúzta, hogy po­litikája nemzeti és nem szemé­lyi elkötelezettség alapján áll.” Felvételünk Kissinger Moszkvába érkezéséről, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel (jobbról) a Vnukovoi repülőtéren. (Telefotó — TASZSZ— MTI—KS) Barátságvonat érkesett 350 vendéggel Mosskvából Hazánk felszabadulásának kö­zelgő 29. évfordulója alkalmából kedden 350 személyes barátság- vonat érkezett Budapestre a Moszkvai Városi, Szakszervezeti Tanács szervezésében. A vendé­gek között 128 szovjet üzem leg­jobb brigádvezetői, a munka­versenyekben kiemelkedő ered­ményt elért dolgozói és a Buda­pest felszabadításáért küzdő egykori harcosok, valamint a moszkvai párt- és szakszervezeti mozgalom vezető tisztségviselői látogattak a magyar fővárosba. A küldöttséget Iván Mihajlovics Pukinov. a Moszkvai Városi Szakszervezeti Tanács titkára vezeti. A házigazda, a szakszervezeten budapesti tanácsa gazdag prog* ramot állított össze a moszkvai dolgozóknak. (MTi> Má;us 17—18-án lesz a Magyar Pedagógiai Társaság ill. küldöttközgyűlése A Magyar Pedagógiai Társa­ság főtitkára, dr. Simon Gyula sajtótájékoztatón ismertette a társaság tevékenységét, és ké­szülődését • a közelgő III. kül­döttközgyűlésre. A Pedagógu­sok Szakszervezetének buda­pesti székházában tartott tájé­koztatón elmondotta, hogy a társaság 1967-ben alakult meg, és fontos szerepet tölt be köz­oktatásunkban. Fő feladatuk, hogy közkinccsé tegyék a neve­léselmélet és a nevelési gyakor­lat eredményeit. Kiadványaik, rendezvényeik és a tudomá­nyos munkát szolgáló pályá­zataik a pedagógusok széles kö­rét mozgatják meg, és aktivi­zálják a közoktatás soron levő és távolabbi feladatainak meg­valósítására. A főtitkár szólt arról is, hogy a társaság 22 szakosztályt és 16 tagozatot működtet, a közel­múltban alakult meg és kezdte el munkáját — például — a nemzetiségi szakosztály, mely­nek az anyanyelvi oktatás problémáinak megoldásában van jelentős szerepe. A társa­ság több mint 1800 taggal ren­delkezik, 56 százalék a vidékiek aránya, A továbbiakban részletesen tájékoztatta g, sajtó képviseli»-i ít arról, hogy mit tesz a társa­ság a tudományos eredmények széles körű megismertetéséért, azért, hogy azok minél töljb gyakorló pedagógushoz juthas­sanak el. Kiemelte, hogy a III. küldöttközgyűlés fő témája a nevelés össztársadalmi jelentő­sége lesz, ezen belül pedig el­sősorban az, hogy milyen új és korszerű utakat, módszereket kell alkalmazni az iskola és a család kapcsolatának elmélyítő- se érdekében. A küldöttközgyű­lést 1974. május 17—18-án ren­dezik meg Budapesten, a Fák­lya-klubban. A továbbiakban — a sajtó ^képviselőinek kérdéseire vála­szolva — szólt a társaság ki­adói tevékenységéről, a kiadvá­nyok terjesztéséről, a közgyű­lést előkészítő szakosztályi ülé­sek tapasztalatairól, és más fontos, közoktatási kérdésről is. (S. E.) 2 mjmm 1974. MÁRCIUS 23.

Next

/
Thumbnails
Contents