Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
' Mun kássze mm cl: as újító- mozgalomról / Ä városi tanács vb-üléséről Jelenjük Milyen lesz Békéscsaba 2000-ben? Az elmúlt évben ^ünnepelte az újítómozgalom 25 éves jubileumát Az eltelt negyedszázadban számtalan újítást valósítottak meg az országban, s az eredményük: sok millió forint megtaikarítás, nyereség. A mozgalom rendszeres újítója, Lipcsei László autó_ és mezőgazdasági gépszerelő, aki a Mezőgazdasági Gépgyár békési gyáregységében csoportvezető. 1950-ben került a gépállomásra — a jelenlegi gyár elődjéhez. , — Hogy látja a 25 éves úji- tómozgalom helyzetét? — 1948-ban a mozgalom beindulásakor — kezdeti nehézségek voltak, elsősorban az újítási díjat illetően. A szakszervezet és a Találmányi Hivatal végül is kimondta: az újítót a gazdasági eredményekhez viszonyítva arányos anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Az indulástól kezdve 1957- ig szépen emelkedett a beadott újítások száma és minősége. Ekkor szabályozták a részesedési alap terhére az újítási díjelosztás kifizetését, ami magával hozta, hogy a 70-es évekig stagnált a mozgalom. Áprilisban lesz Pesten a szak- szervezet és a Találmányi Hivatal rendezésében az újítók kongresszusa. Remélhetőleg határozat születik a fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésre. — Mire gondot? — Elsősorban arra: a műszakiak is adhassanak be újítást. ne legyen az a, szemlélet, hogy nékik ez munkaköri kötelességük. Most mi a helyzet? A fizikai dolgozó beadja az újítást, ami nem mindig najty jelentőségű, s a nyereség terhére az a kis pénz elszámolható. Véleményem szerint legjobb az lenne, ha fizikai és a műszaki újító együttesen valósítaná meg terveit. Gyáron belüli törekvéseink közé tartozik az újítómozgalom és g szocialista versenymozgalom összekapcsolása. _ — Hány újítást adott már be? — Pontosan nem tudom, körülbelül negyvenötöt. Igaz, volt közöttük olyan .is, amit nem fogadtak él. Ez nem keserített el, mert ezzel is tanultam. A legjelentősebb, elfogadott újításom a „Kuli” gabonazsákol óhoz szerelőállás készítése volt. Ez normaidő-megtakarítást és munkakörülményjavítást eredményezett. — Anyagi elismerés: — Mindig megkaptam az elfogadott újítások után az engem megillető összeget. i —Szekeres— Megyénk legdinamikusabban fejlődő városa Békéscsaba. Gomba módra épülnek a lakóházak, bővülnek az ipari üzemek, a kereskedelem, a szolgáltatóipar újabb és újabb létesítményekkel gyarapszik. Az iramos fejlődés nemcsak a megyeszékhely jellegéből fakad, hanem elsősorban a város centrális fekvéséből. Éppen ez az alapja annak, hogy a város regionális szerepköre a jövőben ki fog bővülni. Napjainkban az • ország hét felsőfokú központtá fejlesztendő települések egyikének tartják számon. Szeged mellett Békéscsaba lesz a Dél-Alföld gazdasági központja. A város azonban ma még csak részben rendelkezik azokkal a feltételekkel, melyek a felsőfokú központ szerepkörének ellátásához szükségesek. Ugyanakkor a népesség nagyarányú növekedésével a kereskedelmi, «a szolgáltatóipar, valamint az oktatási intézmények gyors fejlődésével is számolni kell. Mindezt megköveteli az előrelátó városfejlesztés. f Békéscsaba általános rendezési tervének felülvizsgálatával a városi tanács megbízta a budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszékét, a Város- építési Tudományos és Tervező Intézetet, valamint az Ybl Miklós Építőipari Főiskola város- gazdasági tanszékét. A tudományos intézetek ennek alapján elkészítették a városfejlesztés programtervezetét. A városi tanács végrehajtó bízott, sága március 21-én, csütörtöki ülésén ezt vitatta meg. 80 ezer lakos A programtervezet készítői többek között a fő figyelmet a lakosság létszámának alakulására fordították. Mezőmegyemek Békéscsabához történő csatolásával a város lakossága 58 ezerre nőtt. A becslések szerint 1985-ben Békéscsabán 65 ezren laknak majd. Kétezerben pedig 80 ezren. Ezzel párhuzamosan számítani kell azzal, hogy megnő a város vonzási körzete. S a századfordulón mintegy 120 ezer ember ellátásáról kell gondoskodnia. Meggyorsul a lakásépítés üteme is. 1976 és 85 között mintegy 7400 lakás épül a városban. Az ipar fejlesztése révén 2000-ben előreláthatóan hatezerrel több munkahely lesz, mint most. S az iparban dolgozók száma meghaladja a 23 ezret A városrendezési terv szerint az északi részen levő Ipartelep nagysága 1985-ben eléri a 86 hektárt. Legnagyobb új létesítmény a poligon üzem lesz, mely a kétegyházi vasút közelében épül fel. A Barne- vál egy új, modern baromfifeldolgozó üzemet létesít. A város központjában levő ipari üzemek is tovább bővülnek. A bővítés és a korszerűsítés az északi iparterületre történő kiköltözéssel egyidőben történik. Parkerdő A rendezési terv kitér a városban kialakítandó zöldterületekre. Parkerdő létesül a Gyulai út, a Kanálisi szőlő és a most épülő iskolacentrum közötti területen. A Veszély csárda környékét kirándulóhellyé fejlesztik. Az erzsébethelyi fürdőt park veszi majd körül. Kiemelt hefyet kapott a program- tervezetben a bölcsődei, óvodai ellátás, valamint az Iskolahálózat fejlesztése. 1985-re a bölcsődei férőhelyek száma megduplázódik, az óvodai férőhelyek száma pedig a századfordulón meghaladja a háromezret. 1985-ig 105 középiskolai tanterem épül. A diákotthoni férőhelyek száma 2000-re meghaladja az ezret. Bolthálózat A népesség számának alakulása a város vonzási körzetét figyelembe véve tervezték meg a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatóipar fejlesztését. A terv készítői egy jelentős adatra hívják fel a figyelmet. Még a város bolthálózatának alapterülete 1960 és 72 között 48 százalékkal nőtt, a forgalom ugyanakkor 160 százalékkal. Ez Indokolja, hogy 1985-re a boltok alapterüleiét 28 ezer négyzetméterre kell növelni. Az általános rendezési terv részletesen és tudományos alapossággal foglalkozik a város közművesítésének, közintézményi ellátásának, valamint közlekedésfejlesztésével. A végrehajtó bizottság a programterve- ’ aetet kiegészítésekkel és javaslatokkal együttvéve fogadta eL (Serédi) •aaaaaaaaaaaa«aaaaaaasa«BSB8sa*aaaaaaaaaaaaaaaaaaM«a«aaaaaai«aaMaa*aaaaaaaai*a»«aaa«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*w A vitát nagy figyelem kíséri Argyelán János, a Kossuth Mgtsz párttltkára felszólalását mondja Izgalommal és nagy várakozással készültem a találkozásra, amikor kézhez keptam a meghívót, amely a Sarkadi Művelődési Házban működő szocialista brigádvezetők klubjába invitált. Ott voltak a helyi Lenin, a Haladás, a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a MEZŐGÉP, a TÖVÁLL, valamint a helyi háziipari szövetkezet, a Békéscsabai Kötöttárugyár sarkadi telepének, és a különböző kisipari termelőszövetkezetek szocialista brigádvezetői, párt-, gazdasági és mozgalmi vezetők. ' Vagy ötvenen voltunk együtt, amikor megkezdtük az eszmecserét. Akkor még nem reméltem, hogy csaknem négy órán keresztül záporoznak majd a kérdések) születnek a jobbnál jobb gondolatok. Kesztyűs Lajos, a nagyközség párttitkára nagy jelentőséget tulajdonított az ilyen baráti jellegű összejöveteleknek mert itt azí emberek bátran alkotnak véleményt. Kozsuch János, az országban elsőnek alakult' Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke elismeréssel szólott arról, hogy az országos összefogás mellett az emlékezetes árvíz idején nem tudták volna a szövetkezet javait így megmenteni, ha nincsenek jelen a szocialista brigádok, s nem dobog keblükben érző szív — Szövetkezetünkben a 13 szocialista brigád erejével jutottunk el addig, amikor már csaknem pótoljuk az árvíz okozta károkat — mondta. Jólesett hallani, hogy a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben széles körű a munkahelyi demokrácia. Ezt a jelenlevők közül többen is megemlítették. Mégpedig azért, mert a brigádok minden tennivalóikat, feladataikat külön megtanácskozzák. Ha észrevételeik, jó elgondolásaik vannak, azokat a vezetőség figyelembe veszi. Ez egész létük, jövőjük éltető alapja. Különösen örvendetes az a tény, hogy a Lenin Mgtsz-ben az erkölcsi elismerés mellett a brigádok 75—80 ezer forintos jutalomban is részesülnek. Az emberek öntudatának fejlődését nagyban elősegíti az a tény is, hogy a jutalmat a brigádok saját maguk -osztják fel érdem szerint. Ennek van hiúzó ereje./ mert az egyenlősdi ma már visz- szatartó erőként hat. A helyi Kossuth Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet párttitkára, Árgyelán János beval_ lotta, hogy korábban a felsőbb szervek elmarasztalták őket azért, mert elhanyagolták a brigádmozgalmat. Ezért is fogadta nagy tetszésnyilvánítás a bejelentését. amely szerint megalakultak a szocialista brigádok, s az előrehaladás érdekében nem restelltek elmenni a. szomszédba egy kis tapasztalatszerzésre.' — A fiatalok helyhez kötődését, .segítettük azáltal — jegyezte meg —, hogy fórumot biztosítottunk számukra. Ez jól beilleszkedett a forradalmi ifjúsági hetek keretébe. A KISZ-esekkeí közösen beszéltük meg gondjaikat. Jogosan, tették szóvá, hogy * munkafelajánlásuk értékelése gyakran elmarad. Tanultunk a bírálatból, s intézkedtünk, hogy ilyesmi a jövőben ne forduljoji elő. Antal Sándorné, a'Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ Pelikán Étterem szocialista brigádjainak nevében megállapította, hogy a vendéglátásban Is nagy a létjogosultsága a brigádmozgalomnak. Náluk elsősorban az ételfogyasztás és a hűsítő-árusítás dominál. Éhnek ellenére mégis gátolja törekvéseiket az a körülmény, hogy a tervet a jövedelmezőbb s/.eszarusításra állapítják meg. Itt nagy az ellentmondás és ezen változtatni kell, méghozzá központilag. Virágh Sándor, a Kossuth Mgtsz ifjúsági brigádjának vezetője ugyancsak megerősítette, hogy jó volt az eszmecsere a gazdaság vezetőivel. Korábban volt rá példa elég, hogy az egyenlősdi uralkodott. Most ahogyan erősödik a, munkahelyi demokrácia, egyre inkább mérlegelnek az anyagi és erkölcsi elismerések során. Serkentőleg hat munkájukra, hogy a munkahelyi vezetők a határidőket pontosan előírják és a teljesítményeket mindenkor ellenőrzik. Különösen hasznosnak tartja, hogy a brigádnaplókat havonta beszedik, ellenőrzik, az abban foglaltakat aláírással megerősítik. Az is előre visz. hogy néha ellenvéleményt is bejegyeznek. — Nem jó viszont — mondta Virágh Sándor, hogy nagyon gyakran könnyelműen kijelentik: „baj van a fiatalsággal!” Az általánosítások mindig félrevezetnek. Többet kellene törődni a helyi szerveknek, a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak is azzal, hogy Inkább azokat a fiatalokat mutassák be gyakrabban, akik szorgalmasan dolgoznak. becsületesen helytállnak a tanulásban és a társadalmi munkában egyaránt Leel-Össy Irén, a Békéscsabai Kötöttárugyár helyi üzemegységének dolgozója. Személyesen a Május 1. szocialista brigádot vezeti. Különösen azt tartja fontosnak, hogy a párt ipartelepítési politikája következtében egyre inkább ellátják munkalehetőséggel azokat a területeket is, ahol főleg az asszonyok nem dolgozhattak még idáig. Ezért is örülnek nagyon a békéscsabai gyár kezdeményezésének és annak, hogy az ott dolgozók készségesen adták át tapasztalataikat. Ma már az új gyáregységben brigádokba tömörülve jó minőségű munkát végeznek és megtalálják az anyagiakban is számításaikat. Nehéz volna valamennyi felszólaló gondolatébresztő indítványát egy riport keretében visszaadni. Egy azonban tény, hogy ami a sarkadi szocialista brigádvezetőket foglalkoztatja, az országos méretű gond. Az egymás segítése, a munkahelyi demokrácia erősítése, valamint az egyenlősdi felszámolása a párt politikájából adódó feladat. Ezen munkálkodnak nagyon hatásosan a sarkadi szocialista brigádok. Abrankő Endre 3 mjms 1974. MÁRCIUS 23. Brigádok a „ Viharsarokban”
