Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
Magdeburg«* % második világháborúban rettenetes pusztítás érte. Napjainkban eltűnt a háború nyoma. Széles utcáin szép új házak sorakoztak Drezda—Berlin—Potsdam—Magdeburg s. Magdeburg Németország együk legrégibb városa. Már a középkorban híres volt kézműiparáról. A XVII. és a XVIII. században pezsgő tudományos "és kulturális élet folyt a városban. Az 1800-as évek végén kezdődött meg az ipar gyors ütemű fejlődése és ezzel párhuzamosan erőteljes munkis- osztály alakult ki. Kiemelkedő képviselői 1866-ban megalakították az első intemackmálé helyi szervezetét. Magdeburr.pt a második világháborúban rettenetes pusztulás érte. A város középső része, az úgynevezett óváros szinte a földdel vált egyenlővé. Az újjáépítés első szakasza 1951-ben indult meg. Ezt követően szinte gomba mócL ra nőttek az új lakónegyedek. A város üzemei nemcsak újjáépülték, hanem évről évre bővülnek. Magdeburg ma az NDK gépiparának fellegvára. A város történetébe a magyar mérnökök és technikusok is beírták a nevüket Két városnegyed ugyanis magyar tervek szerint épült fel. Utcáin és tágas terein új', mpdem lakóházaik, áruházak és műemlékek követik egy_ mást. Mindenfelé nagyarányú építkezés folyik. A háború pusztításának lassanként eltűnik még a nyoma is. A látogatás utolsó napjának délelőttiét a Békés megyeiek városnézéssel töltötték eL Mag- deburgban sok a műemlék. A belvárosban szinte nincs olyan utca vagy tér, ahol egy-egy régi épület vagy szolbor ne vonná magára a látogató figyelmét Ez adja a város sajátos és nagyon bensőséges hangulatát Az NDK kormánya nagy gondot fordít a műemlékek eredeti állapotba való visszaállítására. Érmek egyik nagyon szép példájával találkoztak a Békés megyeiek a város Űj Piacterén, melynek barokk lakóházai a XVIII. században épültek és a második világháború alaposan megtépázta őket Napjainkban eredeti állapotúk, ban pompáznak, A Békés megyeiek még szívesen elidőztek volna egy-két "napot a szép Elba-parti városban. Délben azonban már a hazautazásihoz kellett készülődniük. Utazzanak jól! A Békés megyei különvonat utasai Magdeburg állomáson búcsúztak az NDK utazási iroda dolgozóitól. A búcsú megható volt Nem csoda, hiszen az idegenvezetők mindent megtettek. hogy az asszonyok jól érezzék magukat és minél többet ismerjenek meg a szocializmust építő NDK-ből. A beszélgetések során bepillantást nyerték az NDK dolgozóinak hétköznapjaiba is. Frau BuM Bernhard szívesen beszélt magáról és családjáról. Lipcsében lakik egy háromszobás összkomfortos lakásban. Férje mérnök. Két gyermekük van. Jövedelmük a különféle szociális juttatásokon kívül, havonta 1500 márka. Hová költik c péMBt? Magukra és a iakJáaraSzabad idejűikben sokat utaznak. Franz Kép munkásból lett idegenvezető elmondta, hogy az NDK-ban a dolgozók biztonságban élnek, sok a munka. Öt n az NDK-ban lehetőség és jók a keresetek. Két gyermeket neveit fel. Az egyik orvos, a másik elektron mérnök, — Fiatal koromban és is szerettem volna tanulni. Akkoriban azonban a munkások előtt zárva voltaic az egyetemek. Hogy kitoníthattom a két fia. mat, azt a szocialista társadalomnak köszönhetem, A 60 éves Ludwig Sch-lar- baum, akit, víg kedélye miatt a Békés megyei asszonyok hamar megkedveltek és Lajos bácsinak hívtak, Berlinben született, de több évig tartózkodott Magyarországon is. Három fiú édesapja. Az egyik autószerelő, a másik motorszerelői, a harmadik nyomdász. — Az NDK-ban nagy gondot fordítanak a fiatalok nevelésé;- re. Talán nincs is olyan fiatal, akinek ne volna, valamilyen szakképzettsége. A szakemberek nálunk jól (keresnek —- mondotta. Busse Zsuzsa, 33 éves fiatalasszony, a Békés megyei asz- szonyok szívéhez nőtt. Két éve került az NDIC-ba Magyarországról. Férje szobafestő. A Balatonnál ismerkedtek meg. ő egy berlini élelmiszerboltban dolgozik elárusítóként. Csak néha, amfiEor nagy számban látogatnak magyarok az NDK- ba, akkor hívja meg a Reisebüro idegenvezetőnek. A nagy- bánhegyesi, a dombegyházi, a gerendás!, a mezőkovácsházi, a kaszaperi asszonyok csoportját vezette. Magdelburgban március 8-án, amikor csoportjának tagjai reggelizni indultak, Zsuzsa valamennyi ükét virággal fogadta. Figyelmessége nagyon meghatotta az asszonyokat Viszonzásul egy Békés megyei szűrhímzésű terítővei ajándékozták meg. S bizony kicsordult a könnyük, amikor az állomáson elköszöntek tőle. —, Utazzanak jól — integetett Busse Zsuzsa és alig tudta leplezni könnyeit © Már sötétedett, amikor a különvonat a drezdai állomásra érkezett. A Drezdában vendégeskedő 200 Békés megyei asz- szonyt leány zenekar búcsúztat. ta. Március 9-én délelőtt érkeztek vissza Békéscsabára. Útközben az éhoényékről beszélgettek. A Német Demokratikus Köztársaság most ünnepli fennállásának 25. éves évfordulóját A Német Szocialista Egységpárt vezette német nép nagy utat tett meg az elmúlt negyedszázad alatt Vezetésével újjáépült az ország S mint a szocialista ország testvéri közösségének eL választhatóban tagja, elindulta szocialista társadalom megvalósításának útján. Sikerei, eredményei, melyeket ‘cáfolhatatlan tényként hirdetnék hatalmas gyárai, szép városai, nagyszerű kulturális intézményei méltán élnek feledhetetlenül a Békés megyei asszonyok emlékezetéibe*! Seréül Jáno» •Vége) Ünnepek a cselekvésre M egkezdődtek az idei i Forradalmi Ifjúsági Napok. Az előzetes Híradásokból többé- kevésbé ismertek már a kiemelt programok időpontjai és helyszínei. Ifjúsági vezetőket, KISZ- funkcionáriusókat, tisztségviselőket és természetesen az újságírót is ilyenkor az érdekli, vajon milyen lesz az idei FIN? Mit szeretnének fiatalok és idősebbek is elérni az ünnepek, az emlékezés segítségével? Először is azt, hogy a három forradalmi tavasz eszméje — a forradalmiság, a hazafiság és az internacionalizmus — ne csak az ünnepnapok alaphangját adja meg hanem váljék mindenkori hétköznapi tevékenységünk jellemző sajátossá- | gává. Ami viszont csak/ úgy remélhető, ha a tizen-, huszonévesek a fogalmak tartalmát értik világosan, s nem rekednek meg a külsőségek, a formai jegyek tudomásulvételénél. Ki-ki a maga tapasztalatából említhet példát arra, hogy milyen könnyű elrontani, formálissá tenni ünneplésre méltó események évfordulóik Amikor az ünnep mindössze annyi, hogy felöltjük a szebbik ruhát, kitűzzük hajtókájára az alkalomhoz illő jelvényt, meghallgatjuk — fél füllel figyelve — az esedékes beszédet, s hazatérünk anélkül, hogy akárcsak rezdült volna bennünk a lélek. És ilyenkor nem feltétlenül a szónok gyenge. A szónok lehet mestere a fogalmazásnak, mégsem hat. Mert nem éljük vele mondandóját. A fiatalok különösen érzékenyek, szinte idegesíti őket a frázisnak hangzó szó. A „legyél jó hazafi!”, a „dolgozz becsületesen!”, „küzdj hétköznapi forradalmár módján!” típusú biztatások, intelmek nemegyszer hatástalanok. Pedig nem mondanak valótlant, nem (hiábavalóságokra akarnak rávenni. Csak éppen gyakran hiányzik a fogalmak, az összefüggések magyarázató, s még inkább hiányzik eme kívánalmak megvalósításának módja. Személy szerint az idei rendezvények többségét nagy várakozással figyelem. Van remény arra, hogy majd mindegyiken az eddiginél nagyobb arányban lesznek részvevők, „szereplők” és kisebb arányban szemlélődök, „nézők”. De az ünnepi megemlékezéseknél, a rendezvényeknél is fontosabbnak tartom azt, ami előtte, utána, körülötte történik. Részben a politikai előkészítés címszó alá sorolható beszélgetéseket, KISZJtaggyűló- seket és KISZ-aktívákat. Alkalmam volt néhányat végighallgatni. Majd mindegyik izgalmas vitává alakult, a résztvevők ugyanis nem nyugodtak addig, amíg a maguk számára nem értelmezték 1848, a Tanácsköztársaság, hazánk felszabadulásának jelentőségét, az ezekhez a sorsfordulókhoz kötődő fogalmakat Másrészt pedig Smtosnak tartom — talán mind közül a legfontosabbnak — azokat az ötleteiket melyek a fcisebb- nagyobb közösség érdekéért való cselekvést ’ szorgalmazták. Ürügyként a cselekvés nyitányaként említve az , évfordulót Mondván, hogy így vagyunk; méltóak a forradalmár elődökhöz. Nem emlékezéssel — azzal is persze — nem ünnepi szóvirágokkal —» bár a kegyeletről sem feledkeztek meg, l|anem valami plusz cselekvés, sei, amely nem tartozik a munkahelyi kötelességek közé. Példának okáért a Láng gépgyáriak egyik KISZ-alapszervazete védnökséget vállalt egy, több mint negyvenmillió dollár értékű exporttermék jó minőségéért A Forradalmi Ifjúsági Napok1 előkészítése közben formálódott a vállalás, Máshol „A mi világunk” címipel kiállítást szerveztek az építőipari főiskolások, egy nyomdaipari szakközépiskola negyedikesei tanáruk irányításával Perczei Miklós emlékiratait jelentetik meg. Számukra évek múlva sem azt jelenti az 1974-es esztendő márciusa, áprilisa, hogy az ünnepeken szépen felöltöztek, meghallgattak szavalatot beszédet elhelyezték a koszorút, hanem ezeken kívül munkájukra, alkotásukra emlékezhetnek. Fölösleges a kérdés, hogy melyik ünneplés! mód a mara dandó, melyik igazán méltó az alkalomhoz. Egy nem éppen ífükorú szerszámkészítő mondta a fiatalok FIN-programjárnak ismeretében: „Lehet hogy szavakban nem tökéletesen fejezik ki, mit jelent a forradalmár elődök példáját követni, a forradalmi eszmék örökösének lenni, de a tetteik bizonyítják, érzik, mit és hogyan kell ten- •Ttt...” Hadd tegyem hozzá, hogy akik cselekvésük célját hasznát érzik, azok a szavakat is hitelesebben fűzik össze Ügy, hogy ne váljanak puszta jelmondattá. Maros Dénes KGST idegenforgalmi kiállítás Csepeien Az idegenforgalom kprunk i tömegmozgalma. E gondolat1 jegyében nyílt meg kedden a csepeli munkásotthonban az európai szocialista országok idegenforgalmi nevezetességeit bemutató színes fotó- és plakátkiállítás. A KGST megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett bemutatón az IBUSZ vezetői elmondották, hogy a tagországok közötti turizmus évről évre növekszik. Ma már a hazánkba látogató külföldi vendégek csaknem 60 százaléka az európai KGST- tógállamokból jön, a magyar turistáknak pedig háromnegyed része a szocialista országokat választja úticélként. Az elmúlt év néhány jellemzője: legtöbben Csehszlovákiából, Lengy^országból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunió köztársaságaiból érkeztek hozzánk, a magyarok közül pedig a legnagyobb számban a Szovjetunióba, Jugoszláviába és Romániába utaztak. Mire számíthatunk 1974-be©? A hét európai fÍGST-ország idegenforgalmi irodái között kötött szerződések alapján várhatóan 10 százalékkal növekszik a KGST-tagállamok idegen- forgalma. A hagyományos programok mellett tovább bővül a testvérmegyek, testvérvárosok barátság-mozgalma. Növelik a különvonatok számát. Több ezek közül négyszáz-ötszáz fős csoportokkal indul. Érdekes újdonság egyebek között, hogy idén az IBUSZ már Bajlkál- tóhoz, Buharába és Irkutszk- ba t is szervez utakat a Szovjetunió @ távoli vidékeinek megismertetésére. A kölcsönös idegenforgalmi lehetőség népeink kapcsolatának erősítéséhez, hozzájárul egymás eredményeinek jobb megismeréséhez. Ezt a célt szolgálja a kiállítás is, melynek időtartama alatt — április nyolcadikéig — nemzeti napokat tartanak, idegenforgalmi „filmkoktélt” vetítenek a KGST-tagországok utazási irodái (KSD /
