Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-19 / 65. szám
1944. március 19. Harminc éwéi ezelőtt német páncélkocsik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 18-áról 19-re virradó éjjel a náci Németország hadereje megszállta Magyarországot. Történelmi tény, hogy Kállay Miklós miniszterelnök, amiikpr környezetében javasolták, valamiképpen az/ országhoz kellene fordulni, valahogy leg. alábbis tájékoztatni kellene a nemzetet a keserű valóságról, I így utasította él a gondolatot: I „Nem lehet az embereket éjszakai álmukból felverni.” Szinte jelképesnek lehet tekinteni a Horthy-rendszer e jellegzetes vezetőjének állás- foglalását és egyben búcsúszavát a magyar történelem e gyászos napján. Amint a hatalmon levőknek ez a magatartása magyarázattal szolgál arra is: miért tudták Hitlerék olyan köny- nyeri megszállni az országot, miért nem bontakozott ki erős ellenállás hazánkban. Horthy és ügyvivői ékkor már tisztában voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban, a népi beavatkozást kikerülve, előkészíteni a kiugrást — ahogy akkoriban, a miniszterelnökre célozva emlegették —■, járni kezdték a „Kállay-■kettőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögeszmés elképzelés volt az alapja, hogy megállapodhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmakkal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul jelen lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá nfe ébredjen a tényleges helyzetre: a háborúból, az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az lehet, ha a németek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az antifasiszta koalíció többi tagjával. Horthyék néptől való félelmét, a haladástól és a közvélemény elaltatásának, illúzi ákban rimgatásának taktikáját használták ki Hitlerék. 1944. március 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi látszatfüggetlensége is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a folyamatot, beleértve a megszállást is, Horthy személyével „védj egyezte” és lényegében változatlan állami, gazdasági, katonai apparátusával hajtotta végre. Hogy mit jelentett a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci megszállás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, meg- I kezdhették minden haladó vagy egyszerűen németellenes ember 1 letartóztatását, megkínzását, koncentrációs táborba hurcolá- sát, megsemmisítését. S ekkor kezdődött az ország teljes kirablásának, hadszíntérré változtatásának folyamata is. Horthyék mindehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatása volt — némileg fcn/utálisabb eszközökkel — annak, amit 1919-től ők maguk, minden külső kényszer nélkül tettek. Mégis, 1944, március 19-e nemcsak a szégyen, a vereség napja. Horthyék gyávasága és iiemzetárulása, a német fasiszták gátlástalansága és erőszakossága egyre szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cselekvésre ösztönzött. A német megszállás idején kezdtek közeledni növekvő számban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a legkülönbözőbb polgári és katonai csoportulások, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményei között, az az osztály- és párt szövetségi rendszer, amely alapja volt az ellenállási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az országot, a forradalmian átalakuló magyar társadalom és az új népi kormányzási rend. te® NÉPÚJSÁG Világ proletárjai egyesüljetekS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA 1974. MÁRCIUS 19., KEDD Ára; 1„— Ft XXIX ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Tisztelet a forradalmi elődöknek Ünnepségek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55» évfordulója alkalmából Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának illését március 19-ére összehívták, A Politikai Bizottság ae időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató; a munkásosztály helyzetéről szóló jelentés; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztés, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Az 1973. évi munkát értékelik Április közepén tartja ülését a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa A Tanácsközrtársaság kikiáltásának 55. évfordulójáról szerte a fővárosban bensőséges ünnepségeken emlékeznek meg. Az évforduló alkalmából szerdán ünnepi nagygyűlés színhelye lesz a G-anz-MÁ V AG Művelődési Központ: az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében munkásmozgalmi harcosok, fővárosi dolgozók, fiatalok részvételével emlékeznek meg a történelmi dátumról. A nagygyűlésen Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára ünnepi beszédben emlékezik meg az első magyar proletárdiktatúra létrejöttének körülményeiről, történelmi tanulságairól. Ugyancsak március 20-án, az évforduló alkalmából a kora esti órákban a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással felvonják a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. 21-én délben a Kossuth téren az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. Huszonkettedikén délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette, katonai tiszteletadással levonják az- árboc- rúdról a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Március 21-én a. felvonulási téren, a tanácsköztársasági emlékműnél nagyszabású koszorúzást ünnepség lesz. Elhelyezik a megemlékezés, a tisztelet koszorúit az MSZMP Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság, a Minisztertanács, a fegyveres testületek nevében, továbbá a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, a Fővárosi Tanács és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság képviseletében. A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatában is jelentős helyet foglal el a Tanácsköztársaság kikiáltása 55. évfordulójának, valamint a KISZ újjászervezése 17. évfordulójának méltó köszöntése. Szocialista hazafiság és internacionalizmus — gondolatok jegyében rendezik meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek ünnepi taggyűléseit, emlékeznek meg az ifjúkommunisták, az első magyar proletárállam 133 napjáról. (MTI) Az SZMBT meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott az MSZBT delegációja Nagy Máriának, az MSZBT főtitkárának vezetésével. A delegáció tagjait Több jelentős feladatról tárgyalt legutóbbi ülésén a Szak- szervezeteik Békés megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pratsch Vilmos, a SZOT instruktora és Vörös Gézáné, a SZOT Munkavédelmi Osztályának képviselője is. A testület meghallgatta Nagy István vezető titkárnak és az a Ferihegyi repülőtéren Regős, Gábor, az MSZBT titkára búcsúztatta, jelen volt B. D. Sevi- kin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. (MTI) SZMT-ti(kárainak: Bocskai Mi- hálynénak és dr. Takács Lőrincnek szóbeli előterjesztését, amelyben az elnökség 1973. évi munkáját ismertették. Az elnökség a beszámolót néhány módosítással és kiegészítéssel jóváhagyta. így ez képezi majd az április közepén összehívandó tanácsülésen az elnökség írásos jelentését, amelyet szóbeli beszámolóval egészít majd ki. Az elnökség ezután megtárgyalta a SZOT 1967. XX. 27-i határozatának alapján a szakszervezetek munkavédelmi tevékenységéről előterjesztett beszámolót. A jelentés azokat a tapasztalatokat összegezte, amelyeket az SZMT Munkavédelmi Bizottsága — a társadalmi munkavédelmi felügyelőkkel együtt — a megye 46 vállalatánál, gazdaságánál és intézményénél megtartott vizsgálatai alapján szerzett az üzemi bizottságok és műhelybizottságok munkavédelmi tevékenységéről. Bár kétségkívül fejlődött a szakszervezeteknek ez az érdekvédelmi munkája, mégis kívánatos, hogy az üzemi bizottságok és a műhelybizottságok a jövőben még rendszeresebben törődjenek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, az üzemegészségügy fejlesztésével, valamint a gazdasági vezetők beszámoltatásával és a balesetek megelőzésével. A testület ezután megvitatta, majd jóváhagyta azt az intézkedési tervet, amely részletesen meghatározza a szakszervezetek tennivalóit a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának segítésében és ellenőrzésében. (P. P.) Három és fél millió forint az ifjúsági kluboknak Hétfőn ülést tartott az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács mellett működő Országos Ifjúsági Klubbizottság: az idei első félévi pályázatok alapján 175 ifjúsági klubot részesített — összesen — három és fél millió forint támogatásban. A jelentős összeget a klubok berendezésének és felszerelésének felújítására, illetve új klubok létesítésére használhatják fel. (MTIfc ea;s®Qa!2O(!iQaQ!iK3BEifflBi30BQBaas0S!DQQQQEQj0Baaotaaeoc0aifja«*uoaDoaocaoDaanGQQaQBCOEDQDCCBCoeDaoBoeaeoQQDQaEaaasooBDDoaQQ0Eias3QQi3aBQoaB5iB0(BQ0BC»®sa Európában egyedülálló Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetben Európában egyedülálló klímakamrát hoztak létre. A vizsgáló berendezésben különböző nedvességtartalmak mellett mínusz 20 Celsius foktői plusz 55 fokig állítható a hőmérséklet és így Földünk szinte valamennyi éghajlati viszonya előállítható. A klímakamrában az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes épületelemek hő- és páratechnikai tulajdonságát vizsgálják (MTI Főt® — Csikós Gábor felv.í A Szovjetunióba utazott az MSZBT delegációja
