Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-19 / 65. szám
Tanácskozás zárt ajtók mögött Béé* Hétfőn délután négy ónkor a bécsi Hotel Imperial szállóban zárt ajtók mögött folytatódott az olajexportáló arab országok ml_ Heves harcok Dél-Yietnamban Saigon A leghevesebb harcolt robbantak ká a tavaly januári tűzszünet,! megállapodás aláírása óta szombaton és vasárnap a délvietnami központi fennsíkon, Konturn térségében. Saigon! katonai szóvivők közlése szerint a kétnapos harcokban a halottak, a sebesültek és az eltűntek száma mindkét fél részéről eléri az nlszteremek tanácskozása az Egyesült Államok elleni embargó feloldásáról. Mint ismeretes, a tanácskozást vasárnap este kezdték, hétfőn délelőtt folytatták és a délutáni ülés záró megbeszélésnek tekinthető A hétfői tanácskozást azért szakították meg, hogy a delegációk vezetői még egyszer meg- konzultálhassák kormányaikkal az embargó feloldásáról hozandó döntést. Megbízható források szerint az Egyesült Államok elleni embargó feloldása várható, méghozzá B;1 arányban. Algéria állítólag visszavonta közvetítői javaslatát, Líbia küldöttségének vezetője viszont kijelentette: bármilyen döntést hoznak. Líbia fenntartja az olajszállítási tilalmat az Egyesült Államokkal szemben. (MTI) Leonyid Brezsnye? találkozója Raul Castróval Moszkva Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn találkozott Raul Castróval, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság másodtitkárával, aki nemhivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Raul Castro mélyrehatóan megvitatta a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kubai Kommunista Párt. a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit, és eszmecserét folytatott számos, kölcsönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi problémáról. A találkozó a szovjet—kubai kapcsolatokra jellemző szívélyesség és testvéri barátság légkörében folyt le. (MTI) Tüntetéssé vált Jose Toha temetése 500-at, ugyanakkor haddtudósf- tók legalább 800-ról beszélnek. Ugyancsak saigoni közlés szerint a rezsim szárazföldi alakulatainak támogatására nagy légi és tüzérségi erőket vetettek be, A felszabadító fegyveres erők Kontómtól 10—14, Illetve 18 kilométerre harcolnak, tüzérségük mintegy 700 lövedéket lőtt ki az ellenség összesen hat állására. Az AP helyzetmagyarázata szerint a harcok kezdetének színhelye a saigoni szóhasználatban úgynevezett „vitatott övezetként” szerepel, vagyis a DIFK 'ellenőrzése alatt áll — (a szerte.). Ugyancsak tábort tudósítók jelentették, hogy a saigoni alakulatok úthálózat kiépítését próbálták megakadályozni a körzet felszabadított területén. A saigoni közlések szertnt a tüzérségi támadások célpontjául szolgáló saigoni állásokat az 5— b Jelzésű tartományi útvonal mentén február végén építették ki. A saigoni alakulatok Innen indították támadásaikat a felszabadított terület ellen, az ott folyó békés építőmunka megakadályozására. (MTI) Santiago A chilei fasiszta junta elleni tüntetéssé vált vasárnap Jose Toh árva/k, Allende volt elnök egykori belügy- és honvédelmi miniszterének temetése, Jose Tohát — akit a junta egyik börtönkórházának pribékjei fojtottak meg múlt hét pénteken — háromezer ember kísérte utolsó útjára. A gyászszertartás alatt — mint a hírügynökségek beszámolnak róla — egyre sűrűbben hangzottak fel a tömegből a „Toha elvtárs velünk vagy”, az „Allende elvtára velünk vagy”, majd az „Egységes népet nem lehet legyőzni” kiáltások. A fasiszta diktatúrát elítélő kiáltások hallatán a helyszínre vezényelt rendőri alakulatok feltartóztatták a gyászmenetet, s a sírhoz csak a legközelebbi hozzátartozókat engedték közel. Mint a család tagjai később újságíróknak elmondták, a rendI őrök azzal is fenyegetőztek, hogy a katonaságot hívják a helyszínre. Egyébként nemcsak a chilei nép széles köreiben, hanem a legmagasabb egyházi fórumokon sem adnak hitelt a rezsim Toha halálával kapcsolatban kiadott közleményének, mely szerint a volt belügy- és honvédelmi miniszter öngyilkosságot követett volna el. Szombaton este ugyanis a chilei katolikus egyház feje, Raul Silva Henriquez bíboros celebrálta a Toha emlékéért megtartott gyászmisét Ez az. egyházi tisztességadás — a vallás szabályai szerint — az öngyilkosoknak nem járna ki. Buenos Aires Mint a TASZSZ szovjet távirati iroda jelenti, a katonaság é* a csendőrség körülzárt minden utcát, amelyen a temetési menet végighaladt. Az utcakereszteződéseknél páncélautók álltak. A hatóságok megtiltották a gyászbeszédeket Jose Toha sírjánál. A temetés után a gyász- menet számos résztvevőjét letartóztatták.Uj független állam Közép-Amerikában 1974. február 7-én Mvtatalosan is független állammá kiáltották ki a volt brit gyarmatot, Grenadát, A kicsiny — 544 km* területű — szigetet Kolumbu« fedezte fei 1498-bán. Először a franciák gyarmatosították; majd 1627-től kezdődően a brit gyarmatbirodalom részévé vált- 1967-ben a Brit Nemzetköaöeeég tagjaként, — mint társult állam — bizonyos önkormányzatot kapott, de a legfontosabb kérdésekben változatlanul a londoni kormány volt illetékes, A vulkáni eredetű, változatos felszínű .kellemes éghajlatú szlgiet gazdasági életét a mezőgazdaság határozza meg. Fő terményei a fűszernövények és a déli gyümölcsök. Grenada szolgáltatja a világ szerecsen dió-termésének 40 százalékát, de igen jelentős a kakaó, a banán ég a cítromfélék termelése is. Ipara, melyben elsősorban az élelmiszer, ég a szeszgyártás jelentékeny, a fejlett mezőgazdaságra épült. Jelentős gazdasági tényező az idegenforgalom í*. A népességhez viszonyítva — közel 120 ezer — igen nagyszámú turista keress. fél évente a szigetet, a kedvező természeti adottságok miatt. 1970-ben a megközelítőleg négyszázezer látogató több. mint 10 millió dollár forgalmat jelen, tett a szigetország számára. Az „új ékszer” elnevezésű radikális mozgalom (nevét a turisták, tói vette, akik a szigetet a Ka- rlb-tenger ékszereként emlegetik) a függetlenségen túlmenően, jelentő* belpolitikai változásokat is követel. Ennek következtében az utóbbi időben megerősödött a sztrájkmozgalom és több ösz- szetűzég is zajlott le. A függetlenség kikiáltásának „zavartalan” ünneplése is csak előzetes letartóztatások és nagyszámú rendfenntartó erő segítségévei volt megoldható. teTERRA— „Atlanti válóper?" Egy halasztás háttere A washingtoni Fehér Ház szóvivője hivatalosan bejelentette, hogy Richard Nixon elhalasztja tavaszra tervezett nyugat-európai utazását. A hír körülbelül olyan szenzációként” hatott az amerikai, sőt a nemzetközi közvéleményre, mint a meteorológiai intézet esőről szóló jelentése arra az emberre, aki zuhogó esőben hallgatja a rádiót. Magyarul: egyszerűen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a korábban tervezett Nixon-uta- zás megvalósul. A Fehér Ház bejelentése csak azt rögzítette, amit amúgy is régen tudott már mindenki. Az igazság az, hogy álmodni sem lehetne rosszabb feltételeket az Egyesült Államok elnökének nyugat-európai látogatásához. Ez a látogatás ugyanis — az előzetes tervek szerint — egy Kissingerék számára rendkívül fontos folyamat jelentő* állomása lett volna. Csakhogy jelenleg ennek a folyamatnak pontosan az ellenkezője bontakozik ki. Az amerikai diplomácia 1973- ra meghirdette „Európa (értsd: Nyugat-Európa) évét”. A Fehér Ház és a State Department menetrendje szerint tavaly látványos eseményekkel — például az amerikai elnök őszre tervezett látogatásával — akarta betömni vagy legalábbis elfedni az atlanti kapcsolatokban tátongó réseket. A kampány kezdete az volt, hogy Henry Kissinger átnyújtotta a brüszeli Kilenceknek az emlékezetes Chartát, amely az Egyesült Államok és Nyugat- Európa viszonyának afféle alkotmánya lenne. Washingtonban már az hideg zuhanyként hatott, milyen felemás fogadtatásban részesült Brüsszelben ez a dokumentumtervezet. A megfigyelőknek feltűnt az amerikai erőfeszítések különös kettőssége: az, hogy célkitűzései nemcsak az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonylatában bizonyultak a vártnál sokkal ne. hezebben elérhetőnek, hanem felszínre hozzák és elmélyítik a Közös Piacon belüli ellentéteket is. Ez a kettősség előrevetítette egy általánosabb NATO-dilem- ma árnyékát Az árnyék azonnal még sötétebbé vált az őszi közel-keleti háború idején. Ekkor, mint emlékezetes, az amerikaiak egyoldalúan mozgósítottak — méghozzá nyugat-európai bázisaikon is — anélkül, hogy erre, a vonatkozó megállapodások értelmében, előzetesen kikérték volna az illetékes kormányok hozzájárulását A vihar egy csapásra elfújta Nixon őszi látogatását amelyet tavaszra halasztottak. A legrosz- szabb azonban csak ezután következett. A korábbi valutaválságok eltörpültek ahhoz a hatáshoz képest, amelyet az atlanti ellentétek elmélyítésére az olajválság gyakorolt Az amerikai kormányzat, amely mind a krízis kirobbanásában, mind annak kezelésében nehezen tisztázható szerepet Játszott, egyre fél- reérthetetlenebbül igyekezett sajátos hasznot húzni a helyzetből. Mivel 1. a Nixor-féle „kemény" intézkedésekkel sikerült helyreállítani az Egyesült Államok költségvetési egyensúlyát és ezzel legalább valamelyest a dollár megingott tekintélyét, 2. az USA a többi fejlett tőkés országnál jóval kevésbé függ az importolajtól, és 3. mivel a Fehér Háznak belpolitikai okokból (Waterga telj gy) is nagy szüksége volt látványos külpolitikai sikerekre. Washington fontos döntésre szánta el magát. Ügy határozott, hogy az új körülmények között megpróbálja visszaszerezni politikai és gazdasági hegemóniáját két legfőbb vetélytársától, Japántól és az ugyancsak meggyengült Nyugat-EurópátóL Ilyen előzmények után és Ilyen szándékok jegyében szervezte meg Kissinger az olajfogyasztó országok washingtoni konferenciáját Es ezért writ jóval több es a tanácskozás olajügynéL A többi ország pillanatnyilag jórészt behódolt az amerikai nyomásnak, amely elment egészen addig, hogy a „közös cselekvéstől” tette függővé a „közös védelmet”, vagyis az amerikai atom pajzsot Franciaország azonban mindenre kereken nemet mondott, még azon az áron is, hogy ez kiélezte viszonyát brüsszeli tagtáraaival, mindenekelőtt Bonnal, JB Combat című párizsi pol*“ gári lap már „atlanti válóperről” beszélt. Ez persze túlzás. De a fogalmazás jól érzékelteti azt a most már nemcsak véleményt, hanem bizonyosságot. hogy Washington számára 1974 sem lehet „Nyugat-Európa éve”. Nixon egyszerűen nem látogathat el egy olyan térségbe, amelyet nemcsak a kiéleződött ellentétek jellemeznek, hanem politikai színezetű monstre- .sz táj kok és menekülésszerűen előrehozott választások is. Harmat Endre Szolidaritás a chilei néppel Ha kezdődik a nemzetközi bizottság ülésszaka Helsinki A chilei katonai junta bűncselekményéinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság március 21-én Helsinkiben megnyíló első ülésszaka a chilei néppel vállalt szolidaritás egyik legkiemelkedőbb megnyilvánulása — hangoztatta Ulf Sundqvist finn közoktatásügyi miniszter, a nemzetközi konferencia előkészítő bizottságának vezetője é TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. A finn politikus elmondta, hogy a nemzetközi bizottság ülésén világhírű tudósok, jogászok, közéleti személyiségek, továbbá 1 j számos szakszervezet! és bőke- j mozgalom, különféle társadalmi szervezetek és politikai pártok képviselői vesznek részt. Az ülésszakra Helsinkibe várjak Salvador Allende özvegyét, Carlos AI tárni ranót, a Chilei Szocialista Párt főtitkárát és Volo- dia Teitelboimot, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját Szemtanúkat hallgatnak meg, és dokumentumfílmeket vetítenek le, valamint fényképeket mutatnak be a katonai junta üldözéseiről, kegyetlenkedéseiről — közölte a miniszter. (M"jm
