Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-16 / 63. szám
Tulajdonosa ős üzontoífoiojo az ÁFÉSZ caq»»gji*wufto ifi <#wyMMCTM»::xvr Külsőségében Is impozáns u újkígyós! ÁFÉSZ 4 kútfeje» üzem anyagtöltö-állomása, melynek forgalma a korábbiaknak sokszorosa. (Fotó: Balkus) Import kisgépek, szerszámok a tavaszi kerti munkákhoz A számok szimfóniája Tetőzik a tavasza csúcsforgalom a Hermész ÁFÉSZ nagykereskedelmi telepén, ahol a vetőmagvakat csomagolják, továbbítják a budapesti szakboltok és szerte az országban levő, több mint 5000 ÁFÉSZ-bolt címére. A Hermész Fogyasztási Szövetkezet mint a háztájik és a házikertek művelőinek egyik legfontosabb eszközellátó kereskedelmi szervezete, különféle kertészeti eszközökkel is jól felkészült az idei tavaszra. Egyebek mellett import útján is bővítette a gyümölcsfa- és szőlőápoló szerszámok választékát. Továbbra is nagy számmal hoznak be már közismert, a hazai vásárlók körében osztrák gyártmányú Stubai-szerszámokat. Mivel azonban meglehetősen drágák, ennek ellensúlyozására az idén már az NDK-ból is vásárolnak hasonló célú, versenyképes minőségű, de lényegesen olcsóbb kerti szerszámokat. Sokan keresnek kiskert- művelésre alkalmas, egytengelyes kerti traktort, s ennek a Hermész már két éve árusítja a csehszlovák—magyar kooperációban, NSZK-beli J.i- cenc alapján gyártott Mepol- Torra nevű kerti traktort. Ehhez különféle ekék, talajmarók, fűkaszák és kapák kaphatók, s egy közúti közlekedésre is engedélyezett, 350 kg teherbírású pótkocsi is kapcsolható utána. Az ügyes, sokféle módon használható gépalkatrész- és szervizellátást már megszervezte a szövetkezet. Egyébként ennek a gépnek az értékesítésével elsősorban az V. kerület, Alkotmány utcai mezőgazdasági szakbolt foglalkozik. Több kiállításon mutatták már be az SPS típusú, japán gyártmányú, hordozható, motoros permetezőgépet, azonban jelenleg nehezen lehet kapni. A Hermész ugyan ma is importál ilyet, de sokkal kevesebb érkezik, mint amennyire szükség lenne. A beszerzési lehetőségeket tovább szűkítette, hogy a japán cég felemelte a gép árát. Ennek ellenére a Hermész felvesz megrendeléseket, s azokat a beérkezés sorrendjében elégíti ki. Tárgyalásokat kezdtek egy újabb típusú háti motoros permetezőgép importálásáról is, az első szállítmányok várhatóan április elején érkeznek meg. Különféle kerta öntöző- berendezésekből meglehetősen széles a választék mind a Hermész boltjaiban, mind pedig a legtöbb vidéki ÁFÉSZ-üzletben. Csupán szórófejekből legalább tízféle különböző szerkezetű és teljesítményű kapható, 35 forinttól 500 forintig terjedő áron. (MTI) U nalmas ég száraz, mint egy statisztikai jelentés —így jellemzi egy mondatban *—* találóan —hősét neves íróink egyike. Anélkül, hogy vitát igyekeznénk kiváltani, tegyük hozzá: a szerző statisztikai jelenté® helyett írhatta volna azt is, hogy Bartók-mű, hiszen unalmas és száraz az is — annak, aki nem érti, mert nincs füle a zenéhez. Természetesen egy statisztikai jelentést értelmezni mindenképpen mást jelent, mint Bartókot érteni. Ráadásul a statisztikán tulajdonképpen nincs is mit szeretni. Egyszerűen csak szükségünk van rá. Nélküle ugyanis nem tudnánk dolgainkat — a termelést, az elosztást, a fogyasztást, — megfelelően, fejlődésükben értékelni. Utóbbi hiányában pedig sohasem lennénk képesek a fejlődést, a fejlesztés további irányát meghatározni. Az elmondottak bizonyítására vegyük most elő az okányi Petőfi Tsz elmúlt másfél évtizedéről szóló statisztikai jelentést Vékonyka kis füzet, 11 oldalon összesen 850 adattal. De ez ne riasszon bennünket, ne tegyük le a jelentést, olvassuk együtt a „kottát”. Kiderül, hogy a számok igenis megszólalnak. Sőt, a harmónia vagy éppen a diszharmónia érzését keltik ben_ nünk. S mire a végére érünk — ha nem is tűnik az egész éppen egy szimfonikus költeménynek, — sok minden világossá válik előttünk. A lényeg a többszólamiúságon van. Ha kiragadunk egy valamit — például az egy munkanapra ;utó részesedés nagyságát mutató adatokat vizsgáljuk — ezzel csak egyetlen húrt pendítettünk még meg. Ami ugyan szólhat éppen szépen, csak értelme nincs különösebb önmagában, M it mond nekünk az, hogy az okányi Petőfi Tsz-ben az elmúlt évben 96 forint részesedés jutott egy munkanapra. Legfeljebb annyit, hogy aki 1973-ban a tsz 349 dolgozó tagja közül dolgozott is, körülbelül ennyi részesedést kapott egy napra. Sok ez vagy kevés? Az attól függ. Attól, hogy e szám mellett milyen más számokat szólaltatunk meg. A kö- rösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben 127, a mező- berényj Petőfi Tsz-ben 135 forint volt az egy tízórás niun- kanapra jutó részesedés tavaly, így ugye, a zene kevésbé „fülbemászó”. De térjünk vissza az eredeti „hangsorhoz”. A négy évvel ezelőtti számjegy arról árulkodik, hogy 1970-ben bizony még 70 forintot is alig tett ki a napi jövedelem az okányi tsz-ben. 15 évvel korábban pedig mindössze 50 forintot. Máris harmonikusabb a kép. Mj a titka, ennek a harmóniának? Az adatokból megfejthetjük ezt is. Vizsgáljuk csak az átlagtermések alakuláséit bemutató táblázatot. A kenyérgabona tavaly több mint 32 mázsát termett hektáronként. Éppen kétszer annyit, mint 1969- ben éj csaknem 6 mázsával többet, mint egy évvel korábban. A kukorica hozama megkétszereződött 1960-hoz képest, a cukorrépa úgyszintén. A napraforgó termésátlaga több mint 60 százalékkal nőtt ez idő alatt. A kérdés csak az, mennyiben döntő mindez? Á vetés szerkezetéről szóló számokat kell ellenőriznünk most. Kiderül, hogy a búza másfél évtizeddel ezelőtti 29 százalékkal szemben ma már 49 százalékát köti le a szántónak. A kenyérgabona, kukorica és ipari növények együtt a vetésszerkezet 80 százalékát uralják. Hozamaik alakulása tehát döntően befolyásolja a közös gazdaság életét. Mindez kitűnik abból is, hogy n növénytermesztés több mint 17 millió forintos árbevételéhez a búza csaknem 50 százalékban járult hozzá az étműit évbeli; míg másfél évtizede -a részesedése legfeljebb ha 16 szálalék- nyi volt. Az említett négy növény búza, kukorica, cukorrépa és napraforgó — egyébként az 1960-as évek 70 százalékával szemben 1973-ban a növénytermesztés árbevételének mintegy 90 százalékát teremti elő. Ebből megállapíthatjuk, hogy az eltelt másfél évtized alatt az okányi Petőfi Tsz-nek sikerült a szakosítás útján is előre lépnie. a z átgondolt fejlesztésről a kiadások is tanúskodnak. Műtrágyára hatszor, növényvédő szerre csaknem nyolcszor, a gépek üzemanyagára négyszer annyit költöttek 1973-ban, mint az 1960 és 1967-es évek átlagában. Viszonylag kedvező az állat- tenyésztés adatai által tükrözött kép is. A tejtermelést kivéve valamennyi ágazat hozammutatói jelentős javulásról tanúskodnak, illetve arról,, hogy az utóbbi évekre a tsz állattenyésztésének szerkezete átrendeződött Az értékesített hízott csirkék száma a 15 évvel korábbi17 ezer 500-ról 1972-ig 168 ezerre nőtt Az elmúlt esztendőben már viszont csak 155 ezret értékesítettek. Ugyanígy hat évvel ezelőtt még csak 70, tavaly már 131 hízott marhát adtak át értékesítésre. Üj „termékként” a baromfitojás 1971-ben jelent meg, akkor 900 ezer darabot tavaly pedig már ennek kétszeresét adták el. Erre az időre tehető a juhászat felfejlesztése is. Az állattenyésztés bevételei között is éppen a hízómarhá, a baromfi, a tojás és a bárány értékesítéséből származók nőttek legjobban. Bár az előbbi kettő esetében 1972-ben jelentős visszaesést tapasztalhatunk az értékesített mennyiség alakulásában a megelőző évihez viszonyítva. Az okokat keresve legvalószínűbbnek az látszik, hogy az 1970-es ár_ és belvizet köve;ően a kiadások között a megelőző évek három é® fél millió'forintjához képest 1972-ben több mint 40 százalékkal nőttek a takarmányra fordított pénzösszegeik. A takarmánygabona meg az évelő pillangósok átlagtermése viszont ebben a szakaszban elmaradt a várttól. A számok, az adatok — mint előrebocsátottuk — a hangnemek sokféleségében szólaltathatók meg. Tanúskodnak, elismernek, bizonyítanak és dicsekszenek, ha telik, de kesereghetnek, lehangolhatnak is. Az okányi Petőfi Tsz-ben a tsz gazdálkodásában is — mint mindenütt az életben — a jő elmaradhatatlan kísérője a kevésbé jó. Mert jó az. hogy míg 1968- ban fejlesztésre a tsz jövedelméből még másfél millió sem maradt, 1973-ban már több mint hatmilliót tudtak „félretenni”. Kevésbé jó viszont az, hogy ezzel sem sikerült még az alaphiányt a szanálási hitel visszafizetésével együtt rendezni. Persze ami késik — a fejlődést igazoló számok is bizonyítják — az nem múlik. v. T izenegy oldalon 850 adat, egy 3100 holdas 540 gaz- dás tsz-ről. Semmj más. Am, ha értőn ütjük fel ezeket az oldalakat, nem csap át fejünk felett a hirtelen, első pillantásra zavaros-szürkén, összhangtalanui felmorajló számtenger. Éppen ellenkezőleg: megszólal a számok szimfóniája é® ha nem is úgy, mint Bartók, de ez is csak a mi életünket gazdagítja. Kőváry E. Péter 2 BMLÍMIM 1974. MÁRCIUS U. Fejtrágyázás repülőgéppel A méhkeréki Nicolae Balcescu Termelőszövetkezetben nemrégiben kezdték meg a tavaszi munkát a cukorrépa táblákon. Elsőként a növényvédő állomás repülőgépével a fejtrágyázást végzik el A munkát jől szervezték meg. és két erre a célra átalakított munkagéppel töltik fel a gépmadár tartályát. így lehetővé vált, hogy hatpercenként kerüljön sor egy-égy felszállásra. Megvételre ajánlunk egy AV/8-as típusú, gépjárműre szerelhető komplett darufelszerelést egy 18 tonna kapacitású csürlöberendezésse! együtt Az érdeklődőknek felvilágosítást ad a Budapesti Kőolajipari Gépgyár szállítási osztálya. Budapest, XVIII., Gyomról út 79—83. Telefon: 486-980.
