Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
HATNI AZ EMBEREKRE P ártmunkásokkal, gazda' sági vezetőkkel folytatott beszélgetések visz- 6za-vissza térő témáj a eléggé hatékony-e a politikai munkánk, tudunk-e eléggé befolyással bírni az emberekre? Miért van az, hogy bizonyos dolgok néha nehezen, találnak 'meghallgatásra, nehezen sarkallnak érdemi cselekvésre» S ilyenkor keressük, kiben vagy miben rejlik a hiba? A napokban e kérdésekről váJ/ottunk szót most végzett pártiskolai hallgatókkal. A vélemények kisebb árnyalattal egy irányba tendáltak. Miszerint: a pártpropaganda és agitáció vagy bármilyen politikai munka sikerének nagyon is meghatározott feltételei vannak, amelyek hiánya esetén bizony nincs hatékonysága a mondanivalónak. Ma is gyakori még — mondták —, hogy a propagandista vagy más előadó is mondanivalójában a „dolgozó tömegekhez szól” s nem az adott hallgatósághoz. Általános fogalmakat hangoztat. Beszél a „dolgozókhoz”, és nem a munkásokhoz. Szól a nőkhöz és nem a varrónőkhöz. Említi az „ifjúságot” s nem az ifjúmunkást vagy a tanuló fiatalt. Vagyis általában szól. Nos, nyilvánvaló. h«gy az ilyen beszédre, mivel nélkülözi a konkrétságot, végül is alig, vagy nem figyelnek oda. Mindebből következik tehát, hogy a hatékonyabb politikai munkában mindenképpen különbséget kell tenni céloktól, törekvésektől függően társadalmirétegekként, de azon belül is sokféle meggondolás szerint. S a mondanivalónak szoros kapcsolata is legyen azokkal az emberekkel, gondjaikkal és problémáikkal, akikhez szól. Az így végzett propaganda és agitáció persze nehezebb, s alaposabb felkészültséget igényel, mint például változtatások és a helyi körülményekhez való alkalmazkodás nélkül felolvasni mondjuk a statisztikai hivatal jelentését vagy egy segédanyagnak szánt brosúrát Miről is van szó? Nevezetesen: közismertek azok a statisztikai adatok, amelyek az ország, a megye múlt évi tervteljesítéséről adnak számot. Ezen belül a termelés, az életkörülmények, a reálbér, a reáljövedelem alakulásáról. Ezek az adatok, mind az országos, mind a megyei, helytállóak s mint ilyenek viszonylag kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődésről tesznek tanúságot. Mégis éppen ezek az adatok adnak legtöbb okot vitákra. véleményekre. Az emberek ugyanis nem átla■ gokban élnek, hanem meghatározott mennyiségben étkeznek, öltözködnek, költekeznek. Mi következik ebből? Mindenekfelett az őszinte szó, az, hogy ahol még feszegető gondok vannak s emiatt — a növekedés ellenére is — ténylegesen alacsonyabb például a jövedelem, ott ne bizonygassuk az ellenkezőjét, mert ez meddő kísérlet, politikailag is kifejezetten káros, mert rontja a kommunisták szavának hitelét. Am nagyon fontos a jogtalan és túlzó követelések megválaszolása is. A hathatósabb politikai munka tehát testre szabott, vagyis egyetlen párt- szervezet sem elégedhet meg a politikai munkájában az országos vagy megyei átlagtapasztalatokkal és számokkal, hanem ki kell egészíteni, le leéli bontani azokat a helyi körülményekre és viszonyokra. Például: sikeres évet hagyott maga mögött a megye mezőgazdasága? Így igaz. Felemelő érzés és büszkeséggel szólunk is róla. De abban a gazdaságban, ahol még a vártnál, az elérhetőnél alacsonyabbak a termésátlagok, döcög a termelékenység, nem elég szervezett a munka, s ezek miatt az ott élők jövedelme nem kielégítő, ott a konzekvenciák levonása, a sajátos gondok mérlegelése, s azok megoldására tett elképzelések kívánkoznak az előadói beszédekbe, beszámolókba. A hogyanok, a mikéntek pedig az agitátorok fegyvertárához tartoznak, választ adva a gondok okaira, hirdetve a megoldás, az előbbre jutás lehetőségeit. A tennivalók tudatában úgy mozgósítani, hogy a közösség, benne az egyes ember mihamarabb jobban boldoguljon, és hathatósabb segítője legyen még jobb megyei és országos eredmények elérésének. Ez évben a párt és a kormány határozata nyomán az élet bizonyos területein újabb bérintézkedések lesznek. Sokszor hangsúlyt kapott és most is hangsúlyos, hogy a béremelés átlagszázalékai irányszámok, s a juttatott bértömeget differenciáltan kell elosztani a képesség, a szorgalom, a hűséges munka figyelembe vételével. Elhibázott dolog lenne tehát, ha majd az adott helyen csak az átlagnövekedésről szólnának, ,s arról nem, hogy ki miért és mennyit kapott, ki miért kevesebbet vagy éppen semeny- nyit sem. A politikai munka tehát csak akkor lehet hatékony, ha tartalma igaz, ha fedi az emberek gyakorlati tapasztalatait. Ez a módja annak is, hogy hatásos érvekkel vitatkozhassunk azokkal, akiknek bár javultak életkörülményeik, mégis panaszkodnak, vagy néha rossz hangulatot is keltenek. A vitához az agitátornak az érvanyag is kéméi van, hiszen minden munkahelyen — legyen az gyár, mezőgazdasági üzem vagy éppen intézmény — ki lehet mutatni, hogyan alakul azott dolgozó ember jövedelme. Ki lehet mutatni, kinek mennyi az alapbére, ki kapott jutalmat, prémiumot. Kéméi van tehát, csak elő kell venni, s a konkrét kérdések alapján a vitapartnernek választ lehet adni, ha úgy adódik a jogos igényeket, panaszokat figyelembe venni és orvosolni. Mert a jogos igények elismerése és orvoslása nagyon fontos politikai kérdés. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy akadnak üzemek és más munkahelyek, ahol jobbára csak a jogokat hangoztatják. A kötelességet, mint olyat, csak szőrmentén emlegetik, vagy éppen hallgatnak róla. Nos, a jogokat illetően kell a vita, az eszmecsere, de kell annak megértetése: ahhoz, hogy holnap jobban, holnapután még jobban éljünk, csakis a jól végzett munka, a- kötelességek pontos betartása az alap. Az egyes emberé csakúgy, mint a kollektíváé. A pártszervezetek feladata: nyilvánvalóvá tenni az emberek előtt, hogyan függ össze a kettő: az egyéni és a csoportérdek, s ezek hogyan egyeznek az egész társadalom érdekével, jövőjével. Nem könnyű a dolgunk. De az élet sarkall. Fejlődő társadalmi rendünk, gazdagodó világunk tarkább színekben tárja elénk a tennivalókat. A népgazdaságban utat tör magának a gazdaságirányítás kor .követelte rendszere. De még él mellette a régi, s ezek jelenségei keverednek a társadalom tudati szféráiban is. A jelentkező problémák pedig újabb és újabb vitákat szülnek. A helytállás e vitákban s a jelentkező feladatok megoldása mind na- gyob felkészültséget, sokoldalúbb szemléletet követel elsősorban a kommunistáktól. '■m ppen ezért kell hangsú- L lyozni, mekkora szere- B pe van mindenben az őszinte szónak, a szavakat hitelessé avató, szerteágazó, a körülményeket helyére tevő differenciált politikai munkának. Hangsúlyozni, mert hatni az emberekre, hasznos tettekre, nemes cselekvésre serkenteni őket csak ezzel lehet. Deák Gyula Testvériség vezeték Főhadiszállás Már létrehozták Nyíregyházán azt a főhadiszállást, ahonnan a Testvériség földgázvezeték építését irányítják. Ezen évente egymilliárd köbméter gáz érkezik a Szovjetunióból. Beregdarócnál lépi át a szovjet határt, majd a 800 milliméteres 1S7Í. FEBRUÁR 12. Nyíregyházán csövet Vásárosnaménynál átvezetik a Tisza alatt és így építik tovább Lenin városig. A szokatlan, nagyméretű, hazánkban eddig még sohasem alkalmazott vezetéképítésénél szovjet szakemberek is segítenek. Két .hegesztőtámaszpontot létesítettek, egyet Nyirmadán, egyet Tisza- vasváriban. A hatalmas munka, amely a magyar energiahordozó ipar fontos láncszeme, első szakaszában még ebben az évben befejeződik. Magyar film Havannában Szombaton éjjel mutatták be Havannában Kenyeres Gábor és Szabó Árpád egyórás színes televíziós filmjét, amelyet a múlt esztendőben készítettek Kubáról. A Nemzetközi Újságíró Szervezet megbízásából készült alkotás nagy szakmai sikert aratott. Emesto Vera, a kubai Újságíró Szövetség elnöke az eddig Kubáról forgatott több mint 40 külföldi film közül a három legjobb közé sorolta. A „Kuba—1973.” című alkotás külföldi forgalmazását is rövidesen megkezdik. Mezőgazdasági könyvhónap Az idei könyvhónapra Jelent meg dr. Kiss István Baromfikeltetés című könyvének második, átdolgozott kiadása. A szerző , kifejti, hogy a gépi keltetés iparszerűvé válása lehetőséget teremtett a baromfitenyésztés, a baromfihús- és -tojáselőállftás gyors fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan a keltetéstechnológiai eljárások és a keltetesbioló- giai eljárások ma már sok tekintetben módosításra szorulnak. Jó gazdasági eredmény, magas kelési százalék, életerős naposbaromfi előfeltétele a korszerű keltetósi technológia. E célt szem előtt tartva dolgozta át a szerző könyvét, melyben az első kiadáshoz hasonlóén, ismerteti a tojás szerkezeti felépítését, kémiai összetételét, az egyes alkotórészek keltetésbiológiai szerepét, a tojásban a keltetés során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, a kel- tétőüzemek elhelyézését, a hazánkban üzemelő bel- és külföldi keltetőgépeket, a keltetés: technológiákat, valamint az embrió fejlődési rendellenességeket és a keltetés biológiai ellenőrzésének módszerét. Az első kiadáshoz képest részletesebben foglalkozik az utóbbi években jelentőségében megnőtt gyöngytyúk-, pulyka-, kacsa- és lúdtojásak keltetésével. Dr. Czakó József könyve a Gazdasági állatok viselkedése. Az író az állattenyésztés szempontjából legjelentősebb fajok viselkedés-repertoárját ismerte-1 ti, az egyes viselkedési módok intenzitásának alakulását a környezeti feltételek változása esetén. Lehetőséget nyújt arra, hogy az állatok viselkedésének megfigyelése alapján következtessünk az egyed pillanatnyi szükségleteire, az adott környezet kielégítő voltára, valamint arra, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani a hozamok növelése érdekében. Csepregi Pál—Zilál János a szerzője a Szőlőfajtáink című kötetnek. Bevezetőben közlik, hogy az egyes szőlőfajtákat valóságos értékei, a követelményeket kielégítő tulajdonságai miatt terjesztik. Az értékes fajta szinte önmagától szaporodik, a korszerűtlenné váló, a szőlő esetében is, rövid idő alatt eltűnik. E meggondolásból kiindulva szőlőfajtáink sorában új „leltárt” készítettek. Számos, az előző kiadásokban leírt fajtának már nevét sem említik, ugyanakkor egy egész sor olyan fajtát írnak le, melyek nevével két évtizeddel ezelőtt nem is találkoztunk. Franz Schwanitz írta A kultúrnövények keletkezése, az egész növényvilág evolúciós modellje című művet, mely tudományos alapon, de mindenki számára érthetően, olvasmányos stílusban ismertet meg korunk talán leggyorsabban fejlődő tudományának, az örökléstannak sokak előtt még ismeretlen eredményeivel. Herden Hegesztési kézikönyv című műve egységes felfogásban ismerteti a hegesztési témakör egész területét. Bemutatja a ' hegesztés alapanyagát, valamint a hegesztési és melegvágási eljárásokat, majd rátér a hegesztés folyamatának elemzésére.
