Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
UDOMANY ECINIKA ■BBimaBtnsManw Utazás az olaj körül "• Energiaellátásunk -energiagond iáink .Aa elmúlt évtizedben vßäB- viszonylatban végbement tüzelőanyag-szerkezeti változások hazánkban is éreztették hatásukat 1960-ban a Magyarország gon felhasznált tüzelőanyagok 73 százaléka még szilárd fűtőanyag volt, 10 évvel később az arány már csak 50 százalék. A változást a szénhidrogének erőteljes előretörése jellemezte, olaj- és gázfelhasználásunk 21 százalékról 43 százalékra növekedett Magyarország, sok más «arő-i pai sálamhoz hasonlóan viszonylag csak kis mennyiségű szénhidrogén-tartalékokkal rendelkezik és szükségleteit nem fedezik a honi források. Így a végbement szerkezeti változások a behozatal jéLentős megnövelését igényelték. A Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú meg állapodások biztosították, hogy rendkívül kedvező feltételek mellett kielégítsük növekvő energia-, azaz kőolaj- és földgázszükségletünket. A Barátság L és Barátság II. kőolajvezeték, a Béke Villamosenergia Távvezeték, valamint az épülő Testvériség Gázvezeték e folyamat mérföldkövei. Hosszú távon azonban ezek sem jelentenek végleges megoldást. Az elkövetkező öt-tíz esztendőben jelentősen növekszik például üzemanyag-szükségletünk. 1960 és 1975 között személygépkocsi-állományunk ötszörösére nő (99 ezerről 520 ezerre), a tehergépkocsik száma ugyanakkor megháromszorozódik. A tervék szerint 1985- ben már egymillió személygépkocsit tartunk nyilván, a tehergépjármű-park pedig az 1975 ks állományhoz képest megduplázódik. A vasútnál 1980-ban a vontatás felét Diesel-mozdonyokkal bonyolítják le. A mezőgazdaság gépesítése is fokozódik; «E öntözés és szárítás, a korszerű agrotechnikai eljárások fokozzák az üzemanyagigényt. 1965 és 1975 között mintegy-2,5 millió olajkályha talál gazdára, emellett jelentősen gyarapodik a lakosság más olaj- és gázfogyasztó berendezéseinek száma is. Az olefinprogram keretében, az etiléntermelésnél ugyancsak nagy mennyiségű benzin felhasználására lesz szükség. Belföldi energiahordozóink kitermelési lehetőségeinek ugyanakkor határt szabnak geológiai adottságaink, Szűkös tüzelőanyag-tartalékunk jelentős részét szén, zömmel alacsony fűtőértékű lignit képezi. Ezt kizárólag, a legutóbb átadott Gagarin Hőerőműhöz hasonló erőművekben, lehet gazdaságosa® felhasználni. Villamos- energia-fogyasztásunk nagymértékű emelkedésével is számolva, fokozni kell erőfeszítéseinket a villamos erőművek számának, teljesítményének emelésére. A Gagarin Hőerőművön kívül Inotán, Százhalombattán, ezt követően pedig Lenin városban lép üzembe, új erőmű. A sort a Paksi Atomerőmű első gépegységének 1980- ra tervezett üzembe lépése zárja. Meghatározott terv szerint halad hazánkban a szénhidrogének geológiai kutatása Tartalékaink mintegy felét már felkutattuk, s ezt figyelembe véve, kőolajtermelésünket előreláthatóan évi 2 millió tonnás szinten tartjuk. 1975-ben 5,3 milliárd köbméter földgáz felszínre hozatalával számolunk és ezt a továbbiakban még növelni kívánjuk. Ezek az intézkedések azonban a behozatal további növelését is feltételezik. Szénhidrogén-szükségleteink biztosításánál terveinkben — a hazai le-. AZ ENERGIAHORDOZÓK KÖLTSÉG- RANGSORA (Hazai szén önköltség -100) 160 170 65 2» 2? íp i s r @ & E »W» • «V« S I r u * 3 II •s e A különbözőinjta «tergüalioräozök költségarányai as IMS. «vB ara'* attepjlte «©tőségek maximális feltárása mellett — elsősorban a Szovjetunióval történő együttműködés bővítése szerepel. Emellett a fejlődő országokból származó kőolajszállítások is számottevő helyet kaptak energiagondjaink enyhítésében. Ezzel összefüggésben kerül sor 1976-ig az Adria- kőolajvezeték megépítésére, amelyen a közel-keleti, olaj gyorsan juthat el hazánkba. Energiagazdálkodásunk fejlesztését célzó 1980 utáni terveink központjában az atomerőművek állnak. A berendezéseket teljes egészében a Szovjetunióból kívánjuk behozni, illetne a KGST-országdk együttműködésével létrehozandó atomerőművek üzembe állítását tervezzük. Energiahordozó-behozatalunk — 1980Jra — 79 százaléka a Szovjetunióból, 7 százaléíka a KGST-országokból, 14 százaléka pedig a fejlődő országokból származik. Terveink ugyanakkor számolnak azzal is, hogy elsősorban a fejlődő országokból behozott kőolajtermékek kéltségei a jövőben emelkednek. Energiahelyzetünk várható alakulása tehát arra figyelmeztet, hogy nagyobb gondot kell fordítsunk a takarékosságra. Az elmúlt tíz év tapasztalatait felhasználva számtalan új lehetőség feltárására és hasznosítására van lehetőség. Mindenekelőtt az ipari termelés szerkezetének olyan változására kell törekednünk, amelyben asz energiaigényes ágazatok növekedése alacsonyabb az átlagnál. Az elmúlt időszakban jó eredményeket értünk el a fajlagos tüzelő- anyagenergia-felhasználás csökkentésében. 1960-tól a kohászat 19 százalékkal, a vülamoe- emergia-termelés 23 százalékkal, a cementtermelés 25 százalékkal, a timföldtermelés 38 százalékkal csökkentette az egységnyi termékre jutó oiergia- felhasználást. Ezt a tendenciái a felhasználó ágazatok műszaki fejlesztésével és a tüzelőanyagszerkezet korszerűsítésével tovább is fenn lehet tartani. Jelentős megtakarításra adott lehetőséget a vasútnál a Diesél- és villamos vontatás bevezetése, A háztartások tüzelőanyag- szerkezetének korszerűsítése is jelentős állomás volt az energiatakarékosság útján. 1965. és 1975. között az összes fűtő-, főző és vízmelegítő berendező sek mintegy felét cserélik le lényegesen jobb hatásfokú Se- gyasztókészülékekkel. Mintegy 5 millió darab olajjal, vezetékes vagy palackos gázzal, központi hőszolgáltatással üzemeié berendezés került a lakásokba Távlati energiaigényeink kielégítése előreláthatóan biztosított, bár a népgazdaság energiaforrásai szűkösek és a behozatal állandó növekedésével kell számolnunk. A külföldi forráscA igénybevétele terme szelesen a jövőben anyagi tér beink növekedését eredményezheti, bár a Szovjetunióval és ® KGST-országokkal történő együttműködés ezeket a terhe két jelentősen csökkentheti. Tolnán László A IBasáteág St kőolajvezeték fogadóállomása Százhalombattán. (MTI fotó: Fényes Tamás felvétele — SS: Cukornád mint energiaforrás Egy kaliforniai kutatóintézet az amerikai kormány megbízásából kísérleteket folytatott és megállapította, hogy cukornádból, napraforgóból vagy más közönséges növényekből a benzinnél és a szénnél nem drágábba® lehetne energiát előállítani. Mindenképpen sokkal több energiát tudnának adni, mint amennyi szükséges ültetésükre, megmunkálásukra, learatásukra, tehát addig, amíg energiatermelésre fel lehet használni őket. Ügyesebb módszernek találták azonban e növények megszárítását a napon, mert ebben az állapotban mesterséges gáz termelésére közvetlenül is alkalmasak, vagy elképzelhető, hogy ssaén helyet szárított állapotban kerülne!, felhasználásra az erőművekben Mindenképpen van egy nagy előnyük: égési termékeik nem ártalmasak az egészségre. A kutatóintézet igazgatója kijelentette: egy közepes nagyságú amerikai állam beültetése ilyen növényekkel fedezné Amerika, egész olajszükségletét. Ehhez azonban évekre lenne szükség, ilyen hatalmas területen megfelelő termést csak nagyfokú öntözőrendszerrel lehetne elérni, mert csak az Egyesült Államok délnyugati, száraz éghajlatú részein lenne erre alkalmas a terület Munkára fogott gejzírek A Föld hőenergiáját hasznos!, tó kamcsatkai erőművet a tervek szerint csaknem ötszörös kapacitásúra fejlesztik. Ezen a területen ezernyi gejzír (felszökő hőforrás) található, amelyek felhasználásával ilyen erőművek egész együttesét kívánják létre, hozni. A mélyből feltörő hévíz és gőz hőfoka 100—120 C fok. A gejzíreket felhasználják a közeli települések és melegház! gazdaságok fűtésére is, így Kamcsatka lakóit a legkeményebb télben is friss zöldséggé! lehet ellátó Közös óceáni utalás Több mint egy évtized»; folytatnak közös kutatásé, kai _ India és Ukrajna óceánológusaí, az indiai szulx kontinenst körülvevő tengere ken. Az eddigi közös kutatások során több új tengeri áramlatoi fedeztek fel India partjai mentén. vizsgálták az óceán biológiai hozamát és a Bengáli-öböl. ben fellelhető ásványt kincse« tartalékait. A kutatási eredményeket ingyen bocsátják Indis rendelkezésére. Bítísmmzzn 0 isti. febbuab a
