Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

Verses, zenés komédia a színházban 1Pénteken este mutatta be színházunk Eugene Seribe: Egy pohár víz című vígjátékát Mészöly Dezső átköltésében, Fényes Szabolcs muzsikájával. Az előadást a színház igazgatója, Lovas Edit rendezte. Képeink a bemutató három jelenetét idézik léi Demény Gyula felvételein* Akik valóban szeretik egymást: Abigail — Mihók Éva és Más­kam — Kárpáti Tibor* Bolingbroke-kal — Bángyörgyi Károly alakítja» logycsxi értelmezésűi# a mnnksid© csökkentés tz belkereskedelemben? lepköldés Befejeződött az a négynapos bemutatósorozat, melyen a ma­gyar szakemberek megtekintet­ték az amerikai Graphic- Sciences telefonon képet, gra­fikont, műszaki rajzokat, kézzel és géppel írott szövegeket to­vábbító berendezéseket. A be­mutatót három hét múlva Mis­kolcon megismétlik. Most még három perc szükséges, hogy hang útján a normál telefon- vonalon bármilyen távolságra eljuttassák a képet, rajzot, szö­veget. De már folynak a kísérle­tek, amelyek eredményeként lé. zersugárral 25 másodpercre «sökkenthetik ezt az időt. Harkánys Megnyílt a téli fürdő A reumások Mekkája néven emlegetett Harkányban vasár­nap délelőtt megnyitotta ka­puit a gyógyfürdő pompás új téli pavilonja. A másfél év­századdal ezelőtt felfedezett és ma már évente egy és negyed millió vendéget fogadó gyógy­hely ezzel rangjához, híréhez méltó létesítménnyeíl gyarapo­dott. A 25 millió forint költ­séggel készült, kétszintes mo­dem épület szemet gyönyör­ködtető látvány. Már most igénybe vehető szolgáltatás a masszázs, lábápolás, a későb­biek során lesz az épületben orvosi rendelő, női és férfifod­rász, meleg ételt kiszolgáló büfé. A hét munkanapjain egy, szombaton és vasárnap két medencével üzemel a téli fürdő, Mint ismeretes, a belkereske­delmi miniszter, a munkaügyi miniszter 1/1974. (I. 17.) Bk. M. MüM. számú együttes rende­letében, a belkereskedelmi ága­zathoz tartozó állami vállala­tokra, egyéb állami gazdálkodó szervekre, szövetkezetekre, egyéb szövetkezeti gazdálkodó szervekre, a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra kiter­jedően heti 44, havi 191 órában határozta meg a munkaidőt. — Budapesten 1974. április hó 1. napjától — az ország egyéb te­rületén 1974. év július 1. nap­jától kezdődő hatállyal. A nem belkereskedelmi ága­zatba sorolt vállalatok kereske­delmi egységeiben foglalkozta­tott munkaviszonyban álló dol­gozóira is kiterjed a rendelet hatálya. Nem vonatkozik azom- han a munkaidő-csökkentés a mezőgazdasági szövetkezetek, és az 1967. évi III. törvény alapján működő szövetkezeti társulások alkalmazottaira, a gyógyszerke­reskedelem dolgozóira, a 44 órá­val vagy annál rövidsbb mun­kaidővel foglalkoztatottakra, a vendéglátóiparban foglalkozta­tott zenészekre és előadó -művé­szekre. A mezőgazdasági szö­vetkezetek és társulásaik keres­kedelmi egységeiben foglalkoz­tatott tagjai és alkalmazottai munkaidő-csökkentésére vonat­kozóan irányelveket adnak ki. A rendelet szabályozza, hogy május 1-től szeptember 30-ig az üdülőhelyeken a forgalomtól függő állománycsoportba tarto­zók, karbantartók, hálózati ad­minisztrátorok, beosztott köny­velők, az egyszemélyes zöldség­es gyümölcsboltok dolgozói, az Utasellátó Vállalat egyszemélyes pavilonkezelői, a benzin- és ás- ványolajkút-kezelók heti 56 óráig terjedő munkaidővel fog­lalkoztathatók. A portások, ka­pusok, őrak pedig heti 68 órá­ban. Az utóbb említett munka­körökben dolgozók esetében a hosszabb munkaidő tartamát, a munkaköröket, a kollektív szer­ződésben (munkaügyi szabály­zatban) kell meghatározni. A rendelet kimondja azt is, hogy a hosszabb munkaidővel fog­lalkoztatott dolgozók bérét a munkaidővel arányosan kell megállapítani. A munkaidő-csökkentést, az említett magasabb heti óraszám­ban való foglalkoztatást a terü­letileg illetékes tanács szak- igazgatási szerve, az érintett szakmai szakszervezet területi szervével, ipari szövetkezetek esetében a területi érdekképvi­seleti szervvel egyetértésben hagyja jóvá. A munkaidő-csökkentés azzal a feltétellel vezethető be a fen­ti időben, ha az a vásárlók el­látását és a vásárlás körülmé­nyeit nem rontja, ha a rövidebb munkaidőre való áttérés a dol­gozók munkaidejét ténylegesen csökkenti — akkor is, ha egy- egy területen ennek érvényesí­tése csak fokozatosan lehetsé­ges —, ha a kieső munkaidő-ala­pot a vállalat alapvetően ön­erőből pótolja, és a leglényege­sebb feltétel, hogy a munkaidő rövidítése miatt a dolgozó kere­sete ne csökkenjen. Dr. Molnár József Százmillió forint állami támogatás gépesítésre — 150 önkiszolgáló iparcikkiizlet A Belkereskedelmi Minisz­térium a rövidített munkaidőt engedélyező kormányhatáro­zat végrehajtására előírta, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének korszerű tech­nikai eszközök fokozottabb alkalmazásával kell párosul­nia. Felhívta vállalatait arra, hogy a műszaki fejlesztés céljait szolgáló, anyagi ala­pokat, erőforrásokat átmene­tileg elsősorban az élőmun­kát helyettesítő technikai eszközök beszerzésére, kor­szerű technológiák alkalma­zására fordítsák. Ezenkívül a minisztérium — az utóbbi években gyakorlattá vált műszaki fejeszbési pályázati rendszerben — a korábbinál magasabb összeggel, mintegy 100 millió forint állami tá­mogatással segíti vállalatait a technikai fejlesztésben. Az 50 százalékos központi tá­mogatást ezúttal kiterjesztet­ték egyebek között a korsze­rű eladási, elsősorban az ön- kiszolgáló rendszerek beve­zetésére az iparcikkszakmá­ban is, támogatást ad a mi­nisztérium a kiskonténeres áruszállítás bevezetéséhez, el­terjesztéséhez, előrecsomagoló, tisztító, szeletelő gépek üzembe állításához, s ven­déglátó vállalatok igénybe vehetnek állami támogatást úgynevezett előkészítő üze­mek létesítésére is. A kereskedelem technikai fejlesztését szolgáló eszközök bázisa a műszaki árut érté­kesítő vállalat. Csáki László vezérigazgató az MTI mun­katársának elmondotta, hogy a MÜÁRT felkészült a meg­növekedett igények teljes ki­elégítésére. Az iparcikkszakmában pél­dául még nagy tartalékai, le­hetőségei vannak a korszerű árusítási formának, amely egyik alapvető követelménye a munkaidő-csökkentésnek. Ezért tervezik, hogy mintegy 100—150 iparcikk szaküzletet alakítanak át önkiszolgáló rendszerűvé, s ehhez a MÜ­ÄRT 80—100 millió fonni értékű különféle modul üz­letberendezésről, s hozzá megfelelő pénztárpultról, nagy teljesítményű pénztár­gépekről, önkiszolgáló kosa­rakról, bevásárló kocsikról gondoskodott. A kereskede­lem legnehezebb fizikai mun­káját, az áruutánpótlássa.1 járó szállítást és a belső anyagmozgatást az árusításra is alkalmas kiskonténerek se­gítik. A MÜÄRT az idén 15 000—20 000 ilyen kis szál­lítótartályt hoz forgalomba (MTI) Megszüntették a féglagyártást a csaknem 100 éves gyárban A gyár csaknem száz évig működött, és sokáig Marcali egyetlen ipari üzeme volt. Tanúja volt 1919-ben a fe­hérterror kegyetlenkedései­nek is: a mellette levő kuko­ricásban találták meg a mar­cali. mártírokat. Kemencéje körül apák fia­iknak. adták a mesterségbeli tudást: egész téglagyártó di­nasztiák alakultak ki. Most is több mint 20 olyan mun­kása volt, aki évtizedekkel ezelőtt itt kezdett dolgozni. A csaknem százéves gyárban most megszüntették a tégla­gyártást. Több évtizeddel ezelőtt még nagy gondot okozott volna a munkások elhelyezé­se, ma azonban az erősen iparosodó Marcaliban min­denkinek jut munkaalka­lom. Az építőanyag-ellátás­ban sem lesz fennakadás: a Marcaliban gyártott évi há­rom és fél millió téglát a jö­vőben a böbönyei és a két- helyi téglagyár készíti. MMMMMSm. 4 137-1 IgKBKGAE 13.­Marlborough hercegné ss Barcsa Éva és az ifjú tiszt, Mashaii = Kárpáti Tibor. __ ________ \ nn». angol királynő és a hercegné — teikaí Eszter, Barcza Cw». át ^»Jkkmvrtí mAv w» dől* ft*L>

Next

/
Thumbnails
Contents