Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

Lerövidítik a II—es öblösüveghuta gépeinek felújítási idejét A* Orosházi Üveggyárban több mint 57 hónapi üzemelés után január 19-én kezdték meg n II-es öblös huta kemencéjének és a* automata gyártógépeknek a felújítását. Eddig az ilyen feladat végrehajtásához 90 nap­ra volt szükség, most a huta és « vele együttműködő más üzemrészek dolgozói elhatároz­ták hogy 72 napra rövidítik a felújítás idejét A kemeneeépítési osztály an­nak megfelelő tervet dolgozott kit. Ha ezt sikeresen végrehajt­ják, akkor a hutát már április 1-én üzembe helyezhetik. A ko­rábbi kezdés eredményeként több millió forint értékű üveg­gel növelhető a termelés. Erre pedig annál is inkább szükség van, mert az 1973. évi kiemel­kedően jó szőlőtermés követ, keztébem a bőriparnak igen nagy a palackigénye. A Bemutató MHntaa>a*da»ág eimhev méltóan Eredményes zárszámadás az orosházi Új Élet Termelőszövetkezetben ^Szükebb pátriám népe új, furcsa honfoglalás korszakát éli... A gürcölést valóban fel­váltotta az életszükségletként jelentkező munka, a sokszor ki­látástalan erőlködést a felszaba- dultabb, emberhez méltó élet." Tóth Lajos: Küzdelmes évek című könyvének fenti sorai ju­tottak eszembe, amikor megér­keztem az orosházi Üj Élet Tsz zárszámadó közgyűlésére. Tóth Lajos, a bogárzói tanyavilág jó ismerője ugyanis történelmi hű- séggel írta le a küzdelmes éve­ket, az itt élő emberek nehéz életét, vajúdását. Most, ahogyan végignézem az orosházi Petőfi Művelődési Ház koncerttermét, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy évekkel ezelőtt az itt ülő emberek a mindennapi kenyér­gondokkal küzdöttek. A Küzdelmes évek történelmi dokumentumnak beillő kiad­ványban ugyanis olyan közgyű­lések is szerepelnek, amikor ar­ról kellett dönteni: megvehet­ne-e két lóvakarót, egy itató­vödröt vagy egyéb apróságot. Előleget kértek a nagycsaládo­sok, akiknek gondot okozott a gyerekek beiskolázása, eltartá­sa. Most hivalkodásmentesen, de rendkívül elegáns öltözék­ben ülnek itt a nők és a férfiak. Az arcokról sugárzik az elége­dettség, az egészséges életmód. A diszelnökségben helyet fog­lalt többek között dr. Szűcs Kál­mán, a MÉM főosztályvezetője, Alle Pál, a TASZI igazgatója, Gonda József, az MSZMP oros­házi városi bizottságának első titkára, Mihály András, a városi tanács elnöke, Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára. Orosháza valamennyi szövetkezetének el­nöke, a megyei tanács, a kör­nyékbeli testvérszövetkezetek több képviselője. Az elmúlt év gazdasági ered­ményeiről Varga Mihály elnök adott számott. Az írásos anyag­ból a legfontosabb számokat mindenki ismerte, mégis léleg­zetvisszafojtva hallgatták az el­nök minden szavát. Jólesett élő­szóval is hallani: hova jutottak az Űj Élet Tsz tagjai. Megszok­ták már, hogy Varga Mihály a legkiválóbb eredményekről is szerényein, halk szavakkal be­szél, de soha nem mulasztja el bevallani: emberek, itt és itt té­vedtünk, melléfogtunk, össze­sen ennyit ráfizettünk— Levon­tuk a tanulságot már év közben, s más területen behoztuk a ki­esést. Az őszinte baráti hang, a felelősségvállalás még közelebb hozza egymáshoz a vezetőket és a tagokat. A zárszámadásról ol­dalakat Jehetne írni, de csak a legérdekesebb számadatokra hi­vatkozunk : Az 5167 hektáron gazdálkodó Üj Élet Tsz — nyugdíjasokkal együtt t~ 951 tagot számlál. Az elmúlt évben — elhalálozás, nyugdíjazás, áthelyezés címen — a tagok és alkalmazottak lét­száma több százzal *esokként. Ennek ellenére csupán a nö­vénytermesztés 81 millió 863 ezer forint bruttó termelést pro­dukált, csaknem 41 millióval többet, mint 1971-ben. Ennek az egyetlen ágazatnak a nyeresége megközelítette a 20 millió fo­rintot Kukoricatarmesztésben például országosan kimagasló az eredmény: hektáronként 73 mázsa az átlagtermés, de vol­tak 100 mázsa felett adó táblák is. Igaz, hogy műtrágyára és nö­vényvédőszerekre kétszer annyit költöttek, mint 1971-ben. 8 kö­zös vállalkozásnak tagja az Üj Élet, több mint ötmillió forint befektetett tókével. Bölcs előrelátással szárító­üzemeket építettek, így a bő termés biztonságos tárolása megoldott. Lucernallszt-üze- mükben nemcsak saját célra, de exportra Is készül granulátum. Fellendülőben van a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés, ma Is jelentős a lúd tenyésztés és or­szágosan híresek a versenyló- tenyésztésről. Az Üj Élet Tsz a tagság szo­ciális és kulturális életének ja­vítására nagy gondot fordít. Szociális és kulturális célokra pgy év alatt csaknem ötmillió fo­rintot költöttek. A tagság mun­kába szállítása IKARUS autó­buszokkal 1,8 milliót igényelt. Munkaruhára több száz ezret szántak, az üzemi konyha térí­tése, a szakmai kirándulás, az üdültetés szintén jelentős össze­get igényelt. Csupán hazai tá­jakon 680-an fordultak meg egy év alatt. Mivel bemutató mintagazda­ság, 56 esetben fogadtak csooor- tos vendégeket Iskolákból, üze­mekből. Ezenkívül sok külföldi vendég kereste fel az Üj Élet Tsz-t, amelynek szorgalmas tagsága nem vallott szégyent. A zárszámadó közgyűlésen megjutalmazták a kiválóan dol­gozó szocialista brigádokat. A felszólalók hasznos javaslatok­kal segítettek abban: hogyan to­vább, hosv a közeljövőben még jobb eredményekről adhassanak számot. Ary Róza Á kék színű bicikli Szorongó izgalommal indul­tam el január utolsó napján, mint mindig, amikor a párt testületét kell képviselnem va­lahol. Most talán még inkább, mert a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomás kommunistái­val még nem találkoztam. Ha csak valamelyikkel nem láttuk egymást De hát ezzel nem tudtunk meg semmit egymás­ról. Most pedig a taggyűlésük­re mentem, amelyen a Közpon­ti Bizottság tavaly november 28.-Í határozatából adódó fel­adatok megbeszélésére készül­tek. A kutatóállomás .sorompóján túl, egy épület végében vala­mit hegesztettek. De hát ekkor nem volt időm érdeklődni, hogy mit csinálnak ott, hanem a párttitkár. Túri András, a fiata­labbak Bandi bácsija után ér­deklődtem, merre találnám meg. Az egyik munkás mond­ta, hogy a városban van, nem soká jönnie kell, mert párt- taggyűlés lesz. Ha visszafordu­lok, akkor egy kék színű bi­ciklit figyeljek, mert azon jár. Miközben a kutatóállomás sorompóján ismét kívül voltam, eszembe jutott, hogy ifjú kó­romban ennek a birtoknak láttán Ady szavait mormoltuk: „grófi föld ez és magyar”, mert­hogy akkoriban Szarvason él' tem. Tehát itt volt a közép­kor egy darabja, mint ahogy egész Magyarországot beszőt.te még akkor a hűbériség is. Most meg mint ahogyan azt a párt- taggyűlés meghatározta, a ku­tatóállomás igazgatója, dr. Szá­lai Mihály ez év március 5-én, párttaggyűlésen számol be arról, miként fejlesztik intézetté az állomást, miként vesznek részt az ENSZ Élelmezési és Mező­gazdasági Szervezet (FAO) prog­ramjában. Ez pedig az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága 1972. május 12. határozatának megfelelően történik, miszerint a pártszervezetek termelést el­lenőrző munkájuk során kapjon a párttagság tájékoztatást a ter­vekről, vegyen részt azok ki­dolgozásában. Az Is eszembe jutott, az egyik grófunknak idősebb korá­ban az volt a hobbyja, hogy egy botra acélpengét szereltetett, és a legelőn a szamártövist vagdos- gatta azzal. Ez a város másik oldalán „zajlott”, az észak­keleti részén. Most meg a ku­tatóállomás részt kíván venni az ENSZ-szervezetnak abban a törekvésében, hogy segítséget nyújtson a világ országainak (elsősorban a fejlődőknek) az életszínvonal emelésében, a táp­lálkozás javításában, a mező­gazdasági munka termelékeny­ségének növelésében, a korszerű agrotechnika terjesztése révén. És csakugyan találkoztam visszafelé menve a kék színű biciklivel, amelyet Tűri András elvtárs „tekert”. Aztán vissza­fordultam, s miután újra belül voltam a kutatóállomás sorom­póján, nem messzire onnan egy mutatós épület meieig ta­nácskozótermébe invitált. Neki még volt intézni valója a tag­gyűlés kezdéséig, én meg kinyi­tottam egy ablakrészt — eny­he tavaszias idő lévén — és egy ideig az épület végében húzódó Hármas-Körös holt­ágán legeltettem a szemem. Az­tán jött egy elv társnő, be is mu­tatkoztunk egymásnak, de hát az ritka eset, hogy ilyenkor meg is értsük egymás nevét Talán azt jól értettem, hogy belső revizor. Majd egy gép­kocsivezető érkezett, aki gim­náziumi érettségi előtt áll. Most éppen szabadságon van, mert, mint mondja, a tanulást sem jó utolsó pillanatra hagyni. Aj>- tán érkeztek a többiek, munká­sok, értelmiségiek. Köztük dr. Müller Ferenc igazgatóhelyet­tes. ( A kutatóállomás 249 dol­gozója közül 32 tagja van a pártszervezetnek.) Elhangzott közben néhány tréfás megjegy­zés, minthogy a nem dohány­zók távolabb ülnek a „füstölők­től”. Végül a foteleket éppen úgy elfoglalták, mint a tárgyaló- asztal körüli székeket. Miután Túri András elvtárs szétnyitotta a nagy kockás fü­zetet és néhány gondolatot el­mondott, oldódott a szorongá­som. Otthon éreztem magam. De miért is ne, hiszen a kom­munisták mindenütt egyet tesz­nek: szolgálják a munkáshatal­mat. Miként azt Túri András elvtárs ki is fejezte: minden a dolgozó emberért történik. S ehhez állhatatosságra van szükség, mint ahogyan az 197.4- es esztendő egyenes folytatása az eddigi éveknek, tehát őriz­zük eddigi vívmányainkat és újabbakért dolgozunk. Tanul­ságul szolgál az a megállapítás is, hogy a haltenyésztési kutató- állomáson akadnak, akik a po­litika elsődlegességét figyelmen kívül hagyják. Pedig hát a po­litikai fogalom körébe tartó, zik a társadalmi, a gazdasági, az ideológiai, a kulturájis élet minden vonatkozásában. (Jelen esetben a külpolitikát nem érintjük.) Ez pedig nem jelent mást nálunk, Magyarországon, mint a szocializmus építését. Mindjárt hozzá is teszem: po­litikánk szerves egész, nem le­het kivenni belőle az egyik alapelemet sem anélkül, hogy az egész ne szenvedne válto­zást. Amikor a Központi Bi­zottság 1972 novemberi határo­zatából egyértelműen kitűnik, hogy erősíteni szükséges a párt, a munkásosztály vezető szere­pét, a munkás-paraszt szövet­séget, akkor az egész politika társadalmi alapeleméről van szó. És, amint a Központi Bi­zottság 1973 novemberi határo­zata meg is állapította: azóta erősödött a párt vezető szere­pe, meghatározó a párt szövet­ségi politikája, erősödött a mun­kásosztály vezető szerepe és an­nak elismerése. És soha nem mulaszthatjuk el annak han­goztatását, hogy mindez együtt a szocializmus építésének az eszköze, enélkül nem lehetséges felépíteni a teljes szocialista társadalmat. Mint ahogyan nem leihet kiemelni az ideoló­giai, kulturális alapelemet sem, mert akkor az egész politika szenvedne csorbát. A tudo­mánypolitikai elveket a párt dolgozta ki, s ez az alapja, hogy a kutatások hazánkban még tágabb teret kaptak. Ez teremtette meg annak a lehe­tőségét. hogy a haltenyésztési kutató állomást intézetté fej­leszthetik és bekapcsolódhas­son az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete (FAO) programjába. Ez pedig meg­követeli a kutatómunka még jobb szervezését. Van tennivaló abban is, hogy fokozottabban kapjanak megfelelő megbíza­tásokat a kutatóosztály ifjabb tagjai. Az nagyon jó dolog, hogy az ifjúsági törvényből adódó feladatok intézkedési tér- vét a kutatóállomás elkészítet­te 1974-re. Az is megértésre ta­lál lassan, hogy a fizikai dolgo­zóknak a vezetésbe való bevo­nása a szocializmus teljes1 fel- építéséntk mai ’ időszakában is hatalmi kérdés. Újra és újra felvillan ben­nem a kék színű bicikli és rajta Túri András hegesztő, aki sallangok nélkül „viszi- hordja” az egész politikát. Szakmáját szerető-értő ember, de a politikában nem „csak” hegeszt Amikor előterjesztette a taggyűlésnek á pártalapszer- vezet féléves tervét, melyben az is szerepel, hogy támogas­sak a szakszervezeti nőbizott­ság megalakulását, akkor ebben benne van: a 83 nődolgozó mun­kakörülményeit állandóan fi­gyelemmel kell kísérnie a nő­bizottságoknak és meg kell Idő­közben jelölnie a tennivalókat a gazdaságvezetők pedig gon­doskodjanak ezek anyagi, tár­gyi feltételeiről. Bizony politi­ka ez a javéból. És a munkás- osztály politikája, melynek kö­zéppontjában az ember van. Ezért kell a nőbizottség, ezért vannak a kutatások. Ezért dol­gozunk, ezért alkotunk. Ezért jár a megbecsülés. S aki töb­bet tesz, alkot, annak nagyolíb megbecsülés jár. De csak ezért, másért nem. Akár hegesztő, akár kutató. Vagy bármi más. Cherei Pál Javítják a munkás- és taoulószállitás teltételeit 3 immm im február & 1973-ham egymilliárd 45 millió 'utast, több mint 124 millió ton­na árut szállítottak a Volán-bu­szok, teherautók — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Ta- polcsai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója. A 25 éves nagyüzemi autó­közlekedés az idén széles körű munkaversennyel, a személy- és áruszállítási feladatok magas szintű, pontos teljesítésével ün­nepel, a személyszállításban a kenyelem, a kulturált utazás megteremtése, a zsúfoltság csök­kentése a cél. Javítják a mun­kás- és tanuló&zállítáa feltéte­leit, a helyt és a helyközi for­galmat, tíz új községet kap­csolnak be a buszhálózatba. Mindezekhez egyebek között 700 új autóbuszt szereznek be. Autóbuszállomást helyeznek üzembe Mezőtúron, Túrkevén, Békésen, Balatonalmádiban és Tatáin, a nemzetközi forgalom­ban szomszédos országokkal öt új autóbuszvonalat nyitnak. Bu­dapesten és öt nagyvárosban 400 új ta*it állítanak munkába. A teherfuvarozásban 129 mil­lió tonna áruval számolnak. (MTI). Grafikusművész kiállítása Békéscsabán Vasárnap délelőtt Caburek Károly festőművész nyitotta meg a csabai származású Engel Tevan István grafikusművész kiállítását a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeumban.’ A neves nyomdászcsalád mű­vészetszerető és értő hagyomá­nyai nagy hatással voltak rá: az ötvösségtől a műves meg­munkálás iránti szeretetet kapta, a sokszorosításé« technikát pe­dig a könyvnyomtatás ismereté­ben használja. Ezt látja előszörre a néző a közel félszáz irúniatúra nagy­ságú — szinte csak az illusztrá­lás igényét szolgálni látszó, mégis annál többet is nyújtani akaró — rézkarcokból. Nagy­szerű munkák az embert kö­rülvevő valóságmesékkel át- szövögetett kompoziciól. A rajz, mint minden képzőművészet ábécé-alapja, fogalmazódik át a fém szívósságába, kitörölhetet­len vonalaiba. A vasárnap megnyílt kiállí­tást — amelyet a budapesti Műcsarnok rendezett. — egy hó­napig láthatja a csabai közön-

Next

/
Thumbnails
Contents