Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Lenkefi Komád megnyitót mond, ezúttal felnőtteknek Bábrevü felnőtteknek Békéscsabán Megsúgom magának : ; .'hogy van egy olyan ér­zésem, mely szerint a közvéle­mény alakulásának szempont­jából ez az év nagyon jól kez­dődött. Mert mi is foglalkoz­tatta az elmúlt évben a köz­véleményt a leggyakrabban? A labdarúgás. Tette a törvényt boldog és boldogtalan, annyira lejáratva a lemezt, hogy Hofi „Ötszemközt” ígérte meg Vit- raynak, hogy ez már neki nem téma. Szilveszterkor azonban még egyszer elverte a port a labdarúgókon és közönségükön is, s azóta csend i'an. Kiderült, hogy nem is állunk olyan rosszul, világviszonylatban a huszonkettedik helyen. Nem előkelő, nem utolsó, olyan kö­zepes eredmény ez. Persze van ennél „jobb” helyezésünk is! Alkoholfogyasztásban az első tíz hely között táncolunk, s ha nem növeljük szédületes iram­ban az exportot, akkor statisz- tilcánk tovább „javul", mert az elmúlt évben annyi must csor­gat ki a fürtökből, hogy szük­ségmegoldásként ,,murci-tava- kát” kellett létesíteni, sőt még az olajszállító tartályokba is jutott az édes nedűből. Így, az­után majd nem szabad csodál­kozni azon, ha az új esztendő­ben még jobban csúszik majd a bor, sör helyett is. meri több, mint egyéves üzemelés után, az első nagyjavításra, leállt a Bocs község hadárában levő Borsodi ‘ Sörgyár. Fél évig zavaros, iha- í tat.lan sört készítettek, a kará­csonyi ünnepekre már külön­legességgel is jelentkeztek, most pedig leálltak. Érti eztA Végre belejöttek, * azután le­álltak. Hiába na, tanulékonyak az emberek! Persze nem minden­hol, nem akarok én „megsér­teni” senkit, hiszen van, ahol még bele sem jönnek, s máris leállnak. Hol? Például a gyer­mektápszerek gyártásában. Ösz­tönző kormányprogram, három- gyermekes családideál, tápszer meg sehol, mert a keyés kapa­citást is úgy osztották el, hogy recept nélkül is vihette bárki. Vitték is a sportolók, elvégre bizonyítani akartak, hogy a tö­megsport nálunk még gyermek­cipőben jár!' Apropó! Gyermekcipő! Az istenért, ki ne felejtsem, mert legalább olyan vitatott téma volt tavaly, mint a labdarúgás. Nemcsak azért, mert rúgni csak jó cipőben lehet, hanem azért is, mert sok volt a cipőkben az ilyen felirat: rendeltetés szerin­ti használat mellett... Érti? Nem szabad benne lekvárt főz­ni, a Holdon poroszkálni stb... De legalább a Földön lehessen járni benne tartósan, reklamá­ciók nélkül! Szilárd Adóm «kBSBIBB5IS9S9BBaHHUU>a»B«Ulllll!»eMatB 4 tíÉíMMSM 1974. FEBRUÁR L, „A lehetélenségiek művészete”. — mondta Obrazcov, a bábját­szás nagymestere. Mindnyájan megfbizomyosod. tünk igazáról, akik hétfőn este az ifjúsági ház nézőterén ül­tünk. Ritkán láthatunk ennyi felnőttet igaz szívből, őszintén kacagni a művészek varázsla­tán, akik az élettelen anyag­gal nagyon is élő hangulatot te. rém tettek. Tegnap január 31-én Lökös- házán, a községi kultúrotthon­ban rendezte meg zárszámadó közgyűlését a helyi Haladás Termelőszövetkezet. Hlobocsányi János, a terme­lőszövetkezet elnöke számolt be a tagoknak az elmúlt gazdasá­gi év eredményeiről. Ebben el­ismeréssel beszélt arról hogy a tagság egy emberként támo­gatta a szövetkezet vezetőségét a kitűzött célok elérésében. En­nek köszönhető, hogy egyaránt túlteljesítették bevételi tervü­ket, növénytermesztésben és a kavicsbányájuk termelésé­ben. így sikerült az 1973-as ? évre tervezett 34 millió 418 ezer forint árbevételüket 35 millió 110 ezer forintra teljesíteni. Eleget tettek az állammal szem­beni kötelezettségeknek, jelen­tős beruházásokat valósítottak meg és az eredményes munka, azt is jelentette, hogy tovább nőtt a termelőszövetkezetben a tagok jövedelme. Míg 1970-ben az egy dolgozóra jutó átlag­bér nem érte el a 18 ezer fo­rintot. ez az elmúlt évben már meghaladta a 25 ezer 500 fo­rintot. Jelentős anyagi támoga­tást tudtak nyújtani nyugdíja­saiknak, járadékosaiknak. De nemcsak a tagság életszín vo­nalának emelésében, hanem a közösség fejlesztésében is jelen­tős a szerepük. Egy épületet ad­tak át a községi tanácsnak, amelyben azóta 60—70 ■ nőnek tudnak munkát biztosítani. A községi kultúrház munkáját az elmúlt évben tízezer forinttal segítették és társadalmi mun­kák mellett szintién tízezer fo­rintot juttattak az óvoda és is­kola munkájának támogatásá­ra. Az elnöki beszámoló után Szilágyi János, a tsz ellenőrző bizottságának elnöke adott szá­mot tevékenységükről, majd Vá­ri Sándorné, a nőbízotiság elnö­ke beszélt a bizottság munká­járól. Kotroczó András mondta el a döntőbizottság beszámoló­ját Jövőre lesz negyedszázsados a Szocialista Kultúráért jelvény - nyel és a Kiváló Együttes cím­mel . négyszeresen kitüntetett KPVDSZ Napsugár Bábegyüt. tes. Ez év decemberében kísé­relték meg először a kizárólag felnőtteknek szóló, egész estét betöltő műsor bemutatását. . / A 18 tagú együttes műsorának nagyobb részét a könnyű műfaj jegyében játszotta. Viszontlát­A zárszámadó közgyűlés vé­gén Hlobocsányi János elnök Viczíán Pálnak, Seres Péternek, Magony . Józsefnénak, B. Fodor Istvánnak, Túrái Jánosnak, id. Varga Mátyásnak, Molnár Ist­vánnak és Halász Péternek át­adta — jó munkájuk elismeré­seként -j- a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Dolgozó kitüntetést, valamint az ezzel járó 2 000 fo­rint jutalmat. Rajtuk kívül ki­lencen részesültek pénzjutalom­ban. 10. ■ Mikor odamentem hozzá. • még akkor is úgy kellett eléje | kerülnöm. Mintha én gördtil­■ tem volna a vonat helyébe. ■ Ahogy az arcába néztem, egy ■ nagy könnycseppet láttam ki- : buggyanni a szeméből. ■ — Ez borzasztó! — rebegte. ■ Én semmit sem szóltam, el- ; vettem tőle a bőröndöt, kézen- 1 fogtam és megindultunk a ki- ! járat felé. ■ Napsütéses vasárnap délelőtt ■ volt. tisztán csengő. A faluban 5 első misére kondítottak, s a : ha rangszó átszállt a dombok, * erdők fölött. Sokáig hallgata­■ gon mentünk egymás mellett. ; Lassan oldódott Zsuzsában a • görcs, hagytam, hadd engedjen ! meg. nem akartam a kérdé- 5 seimmel feleslegesen zaklatni. ■ Magátóf kezdte el minden be­■ vezetés nélkül. ! — Jobb is, ha most nem ha­* gyom itt — mondta. tűk az t972-es Ki mit tudón be­mutatott szatirikus, parodiszti- kus darabokat. amelyek most is friss humorral hatotttak. Éantáziadús és színgazdag, szellemes összeállításukban 106 bábu szerepelt az egyszerűektől a legbonyolultabb technikájúa- kig. Legpompásabb látvány a magyar népdalok szereplőinek öltöztetése, mozgatása volt. Az archív zenej felvétel (Bartók Béla és Diang Andersson zon­gorajátéka) művészi komolysá­gát a bábok nyelvére úgy for­dították át, hogy a mozgások kompozíciói aval. a népviselet gyönyörű, valósághű kivitelezé_ sével egységet alkotott a zene és a bábok kifejezőkészsége. Az első derűs mosolyt a sut­togó legénykék hetyke mesteri­en ügyetlenkedő tánca csalta a nézők arcéra, s ez az egyiíttne- vetés mindvégig jellemezte az előadást A szatírák, villámtré­fáik legemberibb gyengeségeinek kiaknázására épültek meghök­kentő. csattanó humorraL Összetett művészet ez, s a ze­ne, a jelmezek, a mozgások, a színek egymást átkarolva segí_ tették a mondanivaló megérté­sét. A bábok, műfajok és tehet. — De elküldött — mondtam Zsuzsának. — Mert csökönyös, mint egy csacsi! — folytatta Zsuzsa. Flórián ugyanis a táviratból azt vette ki, hogv az ő akaratá­nak enged az asszony, s aáért jön, hogy ezentúl együtt ma­radjanak. De hát hogyan folytat­hatná egy nő ezt a vándoréle­tet? Azt is megtudtam Zsuzsi­tól hogy Flóri mindenáron ott akarja hagyatni vele a kórhá­zat, nem akarja, hogv Zsuzsa dolgozzon Inkább éltartaná a feleségét semhogy az önálló le­hessen. Csakhogy Zsuzsa is csö­könyös. Szerintem teljesen iga­za űan. Megküzdött azért,.hogy a saját -lábán megállhasson, a hivatását most már nem adhat­ja fel. Lehetséges, hogy a nagy demokrata Flórián odahaza ennyire maradi gondolkodású? Lehetséges, hogy zsarnoki haj­lamai vannak? — Inkább nagyon is meleg­ségek parádéjában MemefflDedűeni hatásos a „Meddig még...” című kézpantomim. Drámai pillanato­kat éltünk ált A virágért vívott harcban kezek vicsorognak^ kínlódnak, fojtogatnak. Ujjmoz­dulatok érzékeltetik az erőfe­szítést a harcot, majd az elért) célt megunva, megvetően elvo­nul a győztes. Szakmai felkészültségük mű_ vészetük ebben a résziben ötvö­ződik a legjobban. Erotikus képzeteket keltenék táncparo. diájukban, apró mozdulatokkal ironizálnak. Ezek a művészék személyte­lenek tudnak maradni kifejező­eszközeik mögött még akkor is, ha testükkel láthatóan jelen vannak a színpadon. Egyénib­bek az általuk parodizált tánc­zenei együtteseknél, szabadon bánnak fantáziájukkal, fokozna az előadás humorát, a művésa élményt. örülnénk, ha gyakrabban lát, hatnánk a kitűnő együttes elő­adásait. az őket irányító, rende­ző, tervező, szerkesztő és kivi­telező Lenkefi Komád vezeté­sével Bede Zsóka szívű — mondta Zsuzsa. — Nem tud meglenni anélkül hogy valakiről ne gondoskodjék. Egyre jobban elcsodálkoztam mindazon, amit Zsuzsa mondott. Flórián annav idején öngyilkos, sági kísérlettel került hozzájuk a kórházba, az első felesége ha­lála után. Zsuzsát akkoriban helyezték vidékre, s még nem találta helyét a városban. Fló­ri már a betegágyból intézke­dett, hogy a fiatal ápolónő Fló­rt anyjánál találjon albérletet. És Zsuzsa szinte észrevétlenül lett albérlőből feleség. Persze neki mindig is hiányzott a csa­lád. De ezzel vajon megtalálta-e? — Szükségem van rá! — mondta Zsuzsa. Akkor még nem tudtam- miért van neki szüksége Fíó- rira. 1 Csuda biztosan vágtam hát a szemébe: — Csak nem azt akarod mon­dani, hogy miatta jössz vissza? Zsuzsa hallgatott. — Ha nem futok utánad, hol járna már veled a vonat? — folytattam még nagyobb bizton­sággal. — Üljünk le valahol egy ki­csit! — mondta fáradtan. Fur­csán hangzik, de féltékenyked- ni kezdtem Flórira. Vagyishogy: nem tudtam, tulajdonképpen hányadán állok vele Mert köz­ben nőtt is a szememben. Las­san megértettem, ez az igaz­ság. Alighanem engem is ak­kor már halálra kerestetett, hi­Eredményes esztendő Lököshózón A magyar népdalok szereplői a paraván mögött (Fotó: Bódis Miklós) Szűts László: Pokoltűz KISREGÉNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents