Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
*4 nemzetiségi lakosság közművelődési vékenységében lényeges feladat az anyanyelv ápolása és művelése Gyulán ülésezett a megyei tanács oktatási és közművelődési bizottsága Irodalmi kirándulások A nemzetiségi oktatás és köz- művelődés Békés megyei hely-, víelérőd, a megye penzai és aradi kulturális kapcsolatairól tanácskozott tegnap délelőtt Gyulán a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének székházában a Békés megyei Tanács oktatási és köz- művelődési bizottsága. A tanácskozást Nagy János, a megyei tanács' elnökhelyettese, a bizottság elnöke nyitotta meg. Elsőnek Szilágyi Péter tájékoztató jelentését vitatták meg a bizottság tagjai. A jelentés három részre osztva elemzi a nemzetiségi oktatás és közművelődés Békés megyei helyzetét. Első neszében megállapítja, hogy a megyében elő nemzetiségi lakosság — szlovákok, románok, délszlávok es németek — egyaránt részesei és élvezői az alkotmányban biztosított állampolgári egyenjogúságnak, amellyel igényeik szerint élnek is. A vegyes lakosságú helységekben megszűnt a nemzetiségek bezánkózottsága, ami régen az önvédelem megnyilvánulása volt. Az egyenjogúság gyakorlati megvalósítása feloldotta az elzárkózottságot és megteremtette a lehetőségét a nemzetiségi hagyományok, a kultúra újabb virágzáséhoz. A továbbiakban a nemzetiségi oktatási intézmények munkáját elemzi a tájékoztató. Mint ismeretes, a nemzetiségi lakosság számarányának megfelelően alakultak a nemzetiségi nyelven és nemzetiségi nyelvet oktató iskolák. A nemzetiségi nyelvet oktató intézmények tárgyi feltételei általában nem jobbak és nem rosszabbak a magyar intézményeknél, kivéve a nemzetiségi nyelvoktatást segítő szemléltetőeszközöket, amelyeknek a minősége elavult, mennyisége pedig rendkívül szegényes. Elsősorban olyan szemléltetőeszközökre lenne szükség, amelyek hatékonyabban segíthetnék a nyelvoktatást, például hanglemezekre, diafilmekre, szemléltető nyelvtani táblázatokra, valamint nemzetiségi nyelvű feliratokkal ellátott földrajzi és történelmi térképekre, írók és költők potrésorozataira. Többen [ beszéltek a szemléltetőeszközök gyarapításának sürgős szükségéről. Dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a szemléltetőeszközök korszerűsítésére, pótlására már megtették az intézkedéseket és a Művelődésügyi Minisztérium is megígérte támogatásét. A tájékoztató ezután a nemzetiségi nyelven és a nemzetiségi nyeivet oktató iskolákhoz kapcsolódó kollégiumokról szólt, örvendetesnek tartotta, hogy a nemzetiségi kollégiumok nevelőtestületei általában stabilak, a fluktuáció minimális. Fontos eredmény, hogy a nemzetiségi pedagógusok továbbképzése érdekében a megyei művelődés- ügyi szervek ígéretes munkát végeztek. A tájékoztató harmadik részében a nemzetiségi lakosság közművelődésügyj helyzetét elemezte Szilágyi Péter. Általános, hogy a nemzetiségi dolgozók tömegei kapcsolódtak be a művelődés áramkörébe, amely hozzájárult szocialista tudatunk továbbfejlesztéséhez. A hozzászólók a nemzetiségi lakosság közművelődési gáncsairól és feladatairól beszéltek, megállapítva, hogy a nemzetiségek kulturális életének gerincét ma az öntevékeny művészeti együttesek és csoportok alkotják. Többen hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi közművelődési munkában kiemelt figyelmet keli fordítani az anyanyelv áipolására és művelésére, Szóltak arról is, hogy a magasabb színvonalú közművelődés lehetőségé^ a nemzetiségi klubok létesítése és működtetése jelenti, ezek tölthetik be elsődlegesen az anyanyelv műhelyének szerepét Ilyen klubok működnek már Békéscsabán, Eleken, Battomyán és Méhkeréken is. Második napirendként Csen» de Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési csoportvezetője ismertette Békés megye, a szovjetunióbeli Penza megye és a romániai Arad megye kulturális kapcsolatainak jelentős eseményeit és 1974. évi terveit Ebben az évben a tervek szerint a Balassi táncegyüttes és az Orosházi Művelődési Központ madrigálkórusa vendégszerepei Penzában. Jelenleg Balogh Géza, a Jókai Színház rendezője' a penzai Lonacsarsz- kij Színházban rendezi Bródy: kescsabán az év októberében a penzai színház főrendezője állít színpadra egy szovjet darabot. Békés megyében 1975-ben fogadunk penzai művészegyüttest, ezenkívül Peraza megyében minden éy április 4-hez kapcsolódva magyar, Békés megyéiben pedig ‘ minden év november 7-hez kapcsolódva szovjet filmhetek lesznek. A romániai Arad megyével is gazdag kulturális kapcsolat alakult ki. Különösen az Arad megyei folklóregyüttesek énekés zenekarok kedveltek megyénkben. 1974-ben az „Emil Montia” kamarakórust és 35-Jü tagú szimfonikus zenekart fogadunk megyénkben,. Arad megyébe a békéscsabai szimfonikus zenekart és az orosházi madrigálkórust küldjük. Sor kerül még az aradi és a békéscsabai fotóklub kiállításának cseréjére, valamint tagjaik néhány napos tapasztalatcseréjére is. A jelentés ezután hangsúlyozza, hogy a testvérmegyei kap- . csőlátók szélesítése érdekében ind t .olt lenne három-ötéves együttműködési tervek készítése. Ez lehetőséget nyújtana a kulturális kapcsolatok tervszerűbbé, tudatosabbá és sokoldalúbbá tételéhez. A bizottság tagjainak hozzászólása után Nagy János a májusi ülés előkészületeit ismertette. Ezen a tanácskozáson a tanácstörvényből fakadó művelődéspolitikai feladatokat és tapasztalatokat vitatja msjd meg/a megyei oktatási és közművelődési bizottság. S. E. Rádiófelvétel a Napsugárnál A hét elején Nagy Piroska, a Magyar Rádió szerkesztője egyórás felvételt készített a negyedszázados jubileumát ünneplő békéscsabai Napsugár Bábegyüttessel. Beszélgetett az együttes vezetőjével, Lenkefi Konráddal, valamint a régi és új tagokkal és hangszalagra rögzítettek több részletet az együttes sikeres darabjaiból. A műsort március 20-án su10. — Egy szent. Egy tizenhárom éves kislány. Vértanú volt. Azért kellett meghalnia, mert keresztény lett. Mikor a munkások rátaláltak a katakombákban, akkor egy féliratra még jelképre lettek figyelmesek. — Miféle jelkép, meg miféle felirat? — Ez a felirat volt olvasható: „Itt nyugszik Szent FUoména”, és a jelkép mellette volt a fal" ra festve. Egy nagy horgony, amelyet az őskeresztények jelképeként használtak, de tulajdonképpen vértanúságöt jelentett. Mert némely hitvalló nyakára súlyos horgonyt erősítettek, mielőtt a tengerbe vetették. Hát íay halt meg Szent Filoména is. öt valószínűleg a Ti berkibe vetették, szegényt... — Ez biztos? — Hát nem biztos, csak valószínű. Mert két, nyílvessző volt a sírra festve. Egyik felfele, a másik lefele irányítva. Ezek is jelezhetik a vértanú által elszenvedett halált. Mert voltak, akiket kínoztak. Még "pálma is szerepelt a jelképek között. Ezt biztosan .az őskeresztények iesA könyvhétre jelenik meg Lengyel Dénes: Irodalmi kirándulások című műve. A könyv kézirata adta az ötletet dr. Hár- sing Lajos — ezután — havonként megjelenő új sorozatának, melynek első adásában a kiskőrösi Petőfi-háZba látogathattunk el az éter hullámainak szárnyain, február 21-én. Abba a házba, és a mellette levő múzeumba, amelynek küszöbét átlépve tisztelet és áhitat tölti él a látogatót. Annak ellenére, hogy a látvány kívülről nem lenyűgöző: alacsony, nádfedeles ház, két kis ablakkal. Mindössze ennyi az a hajlék, melyben örökké halhatatlan költőnk született — a házon levő emléktábla s2serint — 1822. december 31-én. Ma már tudjuk, hogy az emléktáblán levő születési dátum késik egy napot, mert Petőfi 1823. január 1-én született. Mint, ahogy azt is tudjuk Istenes Józseftől — a Petőfi-ház igazgatójától —, hogy körülbelül kétszáz éves az épület, melyet Jókai Mór személyesen vett nemzeti tulajdonba, s mely 1951 óta múzeum. . „ Lépjünk be gondolatban a Petőfi-házba, a „kunyhó”-ba, ahogy a költő nevezte. De vigyázzunk, mert „Szent a küszöb, ...Óh szent a szalmakunyhók küszöbe! /Mert itt születnek a nagyok, az ég/ A megváltókat ide küldi be.’’ Mit láthatunk? A konyhában a dajka használati tárgyait, a szobában az ágyat, melyben a költő született, a falon azt az ónkancsót, mellyel megkeresztelték. És a sarokban a ládát, mellyel inasévei alatt apja barangolt, s melyre az „anyám tyúkja” is felszállhatott bán- tódáiS. nélkül. A szülőház mellett álló háromszobás múzeum (egykor óvoda) — valóságos kincsesbánya, melyben — többek között tették már oda. A pálma a vértanú győzelmének a jele. A pálma mellett liliom borult a horgonyra. A liliom a szűzi tisztaság jelképe. — 0, te kis Liliom! Beszéltem Anti bátyátokkal is. azt mondja, vigyetek el hozzánk. Tudod, mennyire szeret téged! — Cika, gyere reggelizni. Kakaót készítettem. — Á! Szliácson annyi kakaót ittam, hogy megfogadtam: ha egyszer hazajövök, meg se fogom kóstolni! — Kávé is van, gyeire, mert időben kell odaérnünk. Cika kézenjárva ment a konyháiba. Mutatványai láttán kétségbeesett a nagynéni... — Én már mosakodtam, Cika, Az a kis kék kötött ruha, amit kint vettek neked, nagyon jól áll. Az jó lesz kardigán nélkül is, a kis bundád alatt. — A bundát neked adtaim. Neked kell szépnek lenned. Van nekem kabátom is. Fityisz kézenjártában belekapaszkodott Cika lábába. — Eredj, mosakodj, mert indulnunk kell! Nénikém, megkínálhatom egy kakaóval? — Júlia használati tárgyai, és az ország első Petőfi-szobra is megtalálható, 1861-ből. Nem csoda tehát, ha eddig már félmillió látogatója volt a Petőfi-háznak! Ä „csoda” inkább abban keresendő, hogy miért olyan magas ma még azoknak az ará >nya, akik szabad idejüket inkább külföldön töltik el, s „száguldozásukban” szinte ész..'evét'°- nül, közömbösen mennék el szép hazánk történelmi, irodalmi kincsei mellett. Bízunk benne, hogy a Rádió új sorozata, újabb híveket nyer majd meg azok táborába, akik szabad idejüket úgy kívánják eltölteni, hogy,a kellemes és hasznos ötvöződjék benne. Szilárd Adám Szlovák bál Békéscsabán Hagyomány, hogy farsang idején a nemzetiségiek is bált rendeznek. Megyénk sok ezer szlovák nemzetiségű lakója március 2-án, szombaton este szlovák bálon találkozhat. * A bált megelőzően 18 órakor a Megyei Művelődési Központ a vendégként Békéscsabára látogató nemzetiségi klubok vezetői részére megbeszélést tart, ezen Dénes Mihály, a battomyai művelődési ház igazgatója tart előadást „A nemzetiségi klubok programja, lehetőségeink, a bázismunka” címmel. A szlovák bál a Csaba Szálló összes termeiben este nyolc órakor kezdődik. A műsorban fellépnek a tótkomlósi Röpülj Páva-kör énekesei, citerásai, tamburásai, valamint a Balassi Táncegyüttes. A hajnalig tartó bálon közreműködik a tatabányai fúvószenekar és a Sygma együttes. — Nem kell, Fityisz —hajolt a lányhoz közelebb, amikor Cika mosakodni ment. — Add nekünk Cikát! Az édes nővérem kisebbik lánya ő, és te csak elneveled. Téged már nem tudlak megváltoztatni, de Cika félig még gyerek. -Kell neki a szülői otthon!— Látja, hogy Szliácson se maradt, pedig tudja jól, mindene megvolt. Bundája van, csip- kekombinéja, magnója, filmfelvevőgépe, ruhája... A kosztját én előteremtem! — Nemcsak a kosztját teremted elő, ahogy látom. Előteremted a fiúkat is, az italt is,. „ Megtanítod zülleni! Mit szólna az anyád, ha látná, mit lett belőled? — Mi lett belőlem? — Ne akard, hogy kimondjam. Nem sül ki a szemed?! — Tanulok és dolgozok. A lottóirodába is felvettek. Ameddig tudom, dédnagymamának is fizetem az életjáradekot. Nénikém, csak azt kérem, hagyjon nekünk békét. — Hát hiszen én békén hagylak benneteket. Tudóm, nem könnyű látni azt, aki anyátok helyett anyátok akar lenni.. Tudom én jól, miért akarod kiadni az utamat. — Ne tessék sírni, semmi értelme. Mindig örüíünik, hogy eljön, de Cikához ragaszkodj. Cika nem akart kijönni addig az előszoba sarkában kialakított kis fürdőszobából, amíg nagynénje ott volt. Csurgatta a vizet a kezére, és kifelé figyelt. Amikor becsukódott az ajtó, rohamléptekkel a konyhában termett. AJÁN- LATA Szerelje fel kerékpárját világítást garnitúrával! Biztonságosan közlekedni csak elöl, hátul jól kivilágított járművel lehet! Kerékpárvilágításí felszerelés vásárolható minden állami és szövetkezeti áruháziban» szakiizlethen VIGYÁZZON EMBERTÁRSAI ÉS SAJAT ÉLETÉRE. MEGFELELŐEN VILÁGÍTSA KI JÁRMŰVÉT! A tanítónő című drámáját. Bégározza a Kossuth rádió. DER ENDRE: FITYISZ (Kisregény)
