Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

Partmunkájuk színtere: a szakszervezet AZ SZB.EK TAGJAI, a bizal- iniak és más társadalmi tiszt­ségviselők a • dolgozók érdekeit képviselve, úgyszólván naponta oldanak meg a munkahelyeken jelentős feladatokat. Munkájuk nem mindig látványos, de enélkül szürkébb lenne a válla­lati élet, nehezebben gördülne a gazdasági vagy hivatali tevé­kenység szekere, akadozna a ve­zetők és beosztottak közötti párbeszéd, romlana a munkahe­lyi légkör. Éppen ezért érthető, hogy a szákszervezeteik' öntevé­keny. áldozatkész aktivistái kö­zül mind többen vívják ki mun­katársaik elismerését, bizalmát. Nem csupán arról van sző. hogy megnövekedett a társada­lom igénye a szakszervezeti munka iránt —, habár ez önma­gában is rendkívüli módon no-1 véli a felelősségüket. Ehhez | hofczá kell tennünk, hogy a szakszervezetek tisztségviselői mind sikeresebben oldják meg kettős — nevelő és érdekvédel­mi — funkciójukból adódó szer­teágazó feladataikat. Éppen ez­által nőtt tekintélyük a dolgo­zók előtt, s befolyásuk a mun­kahelyek egész életere. A szakszervezeti aktivisták soraiban végzi pártmunkáját sok tízezer párttag. Tudásukkal, lelkesedésükkel, harcos kiállá­sukkal sok helyen jótékonyan hozzájárulnak, hogy a szakszer­vezetek betölthessék nehéz, fe­lelősségteljes hivatásukat. A szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták, a pártban megszokott fegyelemmel, a dol­gozók érdekeit védelmezve, a párt politikáját képviselik. S a legkevésbé sem mindegy, ho­gyan tesznek eleget ennek a kö­telezettségnek. miképpen érik el. hogy mind többen kövessék őket, hogy mind több barátot, csele­kedni akaró embert nyerjenek meg ügyünknek. E munkájukban a meggyőző szóra, 9 mindenek­előtt példamutatásukra támasz­kodhatnak. Miivel a párt szóvi­vői a munkások legnagyobb tö- megszervezetóben, cselekedete­ikre, magatartásukra társaik jobban odafigyelnek kritikusab­ban minősítik őkét. ***9*ia — Hűha! Teljesen bezsongott Szent Filoménától! — Cika! Hagyd már ezt a me­sét. Nagyon szép történet, de nem hozzánk méltó! Édesapánk forradalmár volt, én is annak tartom magam! A nénitől még elfogadom, hogy belekapaszko­dik egy szép „mesébe”, de ne­künk inkább tenni kell azért, hogy felvegyenek az iskolába. — Jól van, Fityisz. De tudod, jó dolog — babonásnak lenni. És Szent Filoménát se akarom cserben hagyni. Hiszen egyedül őt kérhettem, hogy segítsen haza, hozzád 1 — Meg nekem is írtál, nem? Biztosi tlak, velem nem beszélt Szent Filoména. — Kár — nevetett Cika. — De azért biztos vagyok benne, hogy felvesznek. — Ez Szent Filoména nélkül is biztos. Fityisz felvette Cika három­negyedes kuli bundáiét. Fityisz­nek pont jó volt. Mintha rá­szabták volna. Cika fehér prém­galléros téli kosztümében olyan fess volt. nvnt egv m!>T'ötr«»n. Szökésiéi; *r haja váll'g ér, fe­kete táska libeg az oldalán... — Olyanok vagyunk, mint a milliomosok! — lelkendezett Cika. — Pontosa«'. A esömnás ci­pőmet viszont elvied délután a suszterhoz, különben nem tudok holnap bemenni az egye­temre. — Kér. hofZV a cinemet rém tudod hordani. Hngv lehet har­mincnégyes lábbal élni a világ­ban?' — Szerinted hova m“r lünk először, melyik gimnáziumba? Tevékenységükkel elő kell se.; gítsék, hogy a politikai jelentő-J ségű, a vállalat gazdálkodását jelentős mértékben befolyásoló a dolgozók elet- és munkakörül­ményeit érintő döntések előké­szítésében minden munkahe­lyen vonják be a szakszerveze­tek képviselőit. A szakszerveze­teknek pedig, az általuk képváJ seit kollektíva véleményét is­merve, legyen e kérdésekben véleményük, észrevételük, ja­vaslatuk, s a közreműködésük­kel született döntések végrehaj­tásában szívvel, lélekkel vegye­nek részt. AZ ÜZEMEK nagy többségé­ben ez a gyakorlat alakult ki. Sok igazgató, gazdasági vezető tudja, hogy saját munkáját is megkönnyíti, színvonalasabbá teszi, ha ilyen munkakapcsola­tokat alakít ki a szakszervezet­tel, amelyre őt tulajdonképpen törvény is kötelezi. De előí'or- úul az is. hogy megsérülik a szakszervezetek helyi képviselő, it, s olyan döntések születnek, amelyeket pedig állami előírá­sok szerint sem lenne szabad meghozni a szakszer mezetek nélkül. Ilyen jelenséget látva a kommunista szakszervezeti ak­tivistáknak ne remegjen a szí­vük ne szemlélődjenek tétlenül, hanem cselekedjenek, szükség ese.én igényeljék a pártszerve­zetek segítségét ís. A párt tagjainak hozzá kell segíteniük a szakszervezeteket ahhoz is, hogy mindazokat a gondokat, átmeneti feszültsége­ket, ellentmondásokat, amelye­ket társadalmi fejlődésünk mai szakasza felszínre hoz, a moz­galom időben és kendőzetlenül jelezze, és 6aját eszközeivel azok megoldását is aktívan se­gítse. Sok nehéz feladatot kel] ma az üzemekben megoldani. Eb­ből a szakszervezetek is kive­szik a részüket, a gazdasági ve­zetők segítő partnereiként. De az igazsághoz tartozik az is, hogy a szakszervezetek nemegy­szer olyan kérdésekben, intézke­désekben is partnerekké válnak, amelyekben pedig már nem len­ne szabad. Amikor elnéző Legnehezebb a Radnóti. Utána a Ságvári, ez „gyakorló”-gimi. Majd a Tisza-parti. — Menjünk a Radnótiba. A gyakorlót nem szeretem, a sok jelölttel, a leggyengébb iskollá- ba meg miért járjak?! Érzem, hogy radnótista leszek... I — Szent Filoména mondta?! ! — Ühüm! I A Radnóti ' gimnáziumban ■ minden jól kezdődött. Nem ■ utasították el rögtön, mint a ! szakközépiskoláikban. Sőt! Meg- £ kérdezték: „Milyen tagozatra £ szeretne menni ?” Nekik mindegy volt. Lehet, • nem jó jel, ha nincs konkrét j * kívánságuk, de nekik csak- £ ugyan mindegy volt... Az igaz- ■ gató azt mondta: egy rendőr- 5 árvát támogatni kell; a kémia- S tagozaton szorít helyet. Hálálkodtak. Fityisz érdéklő- ■ dött a követelmények felől, s az i iránt is, hogyan, miképp tudná : Cika bepótolni az elmaradt há- 5 rom hónapot, „Természetesen év ; végéig nagyon meg kell nyomni ■ a gombot. Többször érdeklőd- * jék Cika tanulmányi eredménye £ iránt” — válaszoltál-:. Cika ragyogott. Az utcán meg- ? fordultak utána, a kamasz- £ fiúk szellemesnek szánt meg- ; jegyzéseket pöktak felé. Járása * olyan, mint a macskáé. A mo- ! sólyába belebotlottak a suttyó- i le?énykék. s a pillantását für- • készték. Ám Cika senkire nem ! nézett. Fityiszt biztatta a ké- • nyelmesebb járásra, az „elmé- £ lyültebb” levegőzésre. — Ne rohanj. Estére nem jön i senki hozzánk. (Folytatjuk) $ asszisztálás helyett fel kellene emelniük szavukat, mégpedig annak tudatában, hogy az adott ügyben a munkások igénye tel­jesen egybeesik a párt törekvé­seivel. t Gyakran kerül szóba az üze­mekben az aktivisták, a munká­sok között a szakszervezetek jogköre. Elégséges-e vagy még többre lenne szükség? — vitat­ják. \ A GYAKORLAT azt igazolja, hogy a meglevő szakszervezeti jogok lehetőséget adnak a tény­leges érdekvédelemre Csak hát a mainál jobban kellene élni velük! A szakszervezetben dol­gozó párttagoknak elő kell se­gíteniük olyan szemlélet és gya­korlat kialakítását, amely ter­mészetesnek tekinti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők altkor segítik jól a párt politi­kájának végrehajtását, ha kö­vetkezetesen élnek az őket megillető jogokkal és hatáskö­rökkel. Ez egyben feltételezi, hogy szükség esetén, minden erejükkel, tekintélyükkel fel­lépnek a jogok gyakorlását kor­látozni szándékozók ellen. Felvetődhet, vajon meg lehet-e azon keresztül ítélni, egy üzemi szakszervezeti testület munká­ját, hogy például hányszor élt vétójogával. Úgy vélem ez ön­magában nem kritériuma az eredményes munkának. Ellen­ben annak alapján már minő- síteni lehet tevékenységét, hogy hivatásának megfelelve elejét veszi-e olyan körülmények ki­alakulásának, amelyek miatt vé­tót kellene emelni. Természete­sen, ha a helyzet úgy alakul, akkor a dolgpzók érdekében feltétlenül élnie kell e jogával. A szakszervezet jogait úgy kell érvényesíteni, mint a munkás- osztály jogait.. Olyan felelősség­gel és következetességgel. A szakszervezetekben most zajlanak azok a taggyűlések, ahol a vezetőknek számot kell adniuk a múlt évben végzett munkáról. Be kell számolniuk, hogy felelősséggel képviselték-e az üzem dolgozóinak érdekeit; megtettek_e mindent a rendel­kezésükre álló eszközökkel a ter­melési célok megvalósítása érdé. kében. Sok eredményes fárado­zásról tudnak szólni. Nem kevés történt az elmúlt évben a kol­lektív szerződések előírásainak teljesítése érdekében is. A dol­gozók megelégedéssel veszik mindezt tudomásul, viszont ész- revételezik, hogy a kollektív szerződés készítésekor jobban kikérték véleményüket, mint most, amikor a megvalósításról adnak számot részükre. A szak­szervezetékben dolgozó kommu. nisták ebben az észrevételben megfogalmazott igényt is ve­gyék észre és kezdeményezzék a demokratizmus érvényességét a beszámolók elkészítésében is. A PARTTAGOKNAK megha­tározó szerepük kell/ hogy le­gyen az üzemi-munkahelyi de­mokrácia fejlesztésében is. he­vesebb ünnepélyes foglalkozás, kinyilatkoztatás, több mindenna­pi egyszerű tett — ez lehet a cselekvési programjuk mottója. A már jól bevált és eredménye­ket hozó módszereket érdemes tovább , fejleszteni, jobban ki­használni a meglevő demokrati­kus fórumainkat, az eredménye­sebb munka érdekében. Szkokán Ferenc, az MSZMP KB munkatársa 5 issämm 1914. FEBRUAR 28. Jubileumi termelési tanácskozás a PlERT-nél 1974-ben: 80 milliós forgalom Nőnapi ajándék: egy nap pótszabadság A Papír és Irodaszer Értéke-! sí tő Vállalat békéscsabai lerakaj fánál tartott termelési értekez-j latnak az adott ünnepi jelleget, hogy közeleg a vállalat fennál­lásának 25. évfordulója. Az ün­nepélyesség nemcsak külsősé­gekben mutatkozott meg; a ta­nácskozás jó alkalom volt az el­múlt negyedszázad eredményei­nek röv.d összegezésére is. A dolgozókat és a meghívott vendégeket Surin Andrásné üd­vözölte, majd a napirend ismer­tetése után Rovó István, a sze­gedi kirendeltség vezetője mond­ta el hozzászólását. Először a vállalat nyugdíjasait köszöntöt­te s Závonszky Pál nyugdíjasnak ajándékot adott át. Majd beszélt a népgazdaság 73-as eredményei­ről s a PIÉRT által ezen belül betöltött helyről. A vállalat tel­jesítette tavalyi feladatait: a la­kosság igényeinek kialakítását, valam nt a vállalat belső egysé­geinek korszerűsítését. Elkészült végre a Békéscsabán dolgozók által több ízben sürgetett fürdő is. Az idei célok között a továb­bi forgalomnövekedést, az ipar szállításait kiegyenlítő raktár- készlet összeállítását jelölte meg Rovó István. Szarvas László, a békéscsabai lerakat vezetője hozzászólásában elmondta, hogy 25 évvel ezelőtt mindössze hét emberrel kezdtek dolgozni 125 négyzetméter rak­tárterületen. S bár azóta mind­két szám többszörösére emelke­dett, állandó raktározási go -.dók. Icai küzdenek. Békéscsabán ti­zennyolc külső kisegítő raklámk működik szerte a városban és még az udvaron is kénytelenek árut tárolni. Éppen ezért van! nagy szükség korszerűbb raktár.! helyiségre, hogy fel tudják szá­molni az egészségtelen helyisé­geket. Meg kívánják oldani a raktárak fűtését is. Szarvas László ezután az év közepén be­vezetendő mun’aidő-csökkentés kapcsán felmerülő problémákról szólt. Hangsúlyozta, hogy — mi_ vei nagykereskedelmi vállalatról van szó — a rövidített munka­hétre való áttérést nem érezhe­tik a velük kapcsolatban álló üzletek. S tekintve, hogy a mun­kaidő-csökkentés a kiskereske­delemben dolgozókra is k'terjed, fokozott gondot kell fordítani a szállítás szervezésére, ütemezé­sére, az időpontok egyezte.ésére. Ezután a dolgozók hozzászó­lásai következtek. Több javaslat hangzott el a szállítás, az áruk eloszlásának ésszerűsí térére. Rákóczi Ferenc, aki a KPVDSZ képviselőjeként vett részt a ta­nácskozáson. felhívta a figyel­őmet az áruszállítás és a munka­idő-csökkentés szoros összefüg­géseire. Utána a munkaszerve­zés fontosságát említette; ezeket a feladatokat csak jó együttmű­ködéssel, összefogással lehet ki­elégítően megoldani. Örömmel beszélt arról, hogy javulás ta­pasztalható a szocialista brigá­dok munkájában. Kívánatos len­ne minél több fiatalt bevonni e brigádok tevékenységébe. A napirend utolsó előtti pont­jaként a dolgozók a Kiváló Dol­gozó cím odaítélésiről fogadtak el javaslatot, majd Rovó István kellemes meglepetést keltő beje­lentést tett. Az idei esztendőtől kezdődően minden évben — s ez a kollektív szerződésbe is beke­rül — nőnapi ajándékként a nő­dolgozók egy nap pótszabadsá­got kapnak. A jubileumi termelési tanács­kozás ünnepi vacsorával ért vé_ ßct» Erőss Gy. Húszéves a vérsdómczgalom Békés megyében 20. évfordu­lójához érkezett a véradómozga­lom. Ebből az alkalomból a me­gyében több helyen nagyobb ak­tivitással vesznek részt a vér­adás szervezésében a Vöröske­reszt-alapszervezetek. A Körös­vidéki Cipész Szövetkezet békési telepén filmvetítéssel egybekö­tött előadást tartottak, majd ön­kéntes véradást szerveztek az évforduló tiszteletére. A telep dolgozóinak mintegy 30 százalé­ka jelentkezett véradásra, s ez­zel példát mutattak más munka­helyek dolgozóinak is. Fiatalok a feSnöUoktatásbaí Pénteken délelőtt 9 órakor Bé­késcsabán, az ifjúsági és úttörő- házban a Békés megyei Tanács Ifjúsági Bizottsága megvitatja Róta Pál felnőttoktatási szakfel­ügyelő „A felnőttoktatásban résztvevő fiatalok helyzete” cí­mű előterjesztését. A bizottság ülésén Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Területi Tsz Szövetség titkára és Horváth Pál, a Dél- Békés megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének tit­kára ad szóbeli tájékoztatást. A vita után Barna Pál, a bi­zottság elnöke a májusi ülés elő­készületeiről tájékoztatja a ta­nácskozást. Baromfitenyésztő szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, de 16. élet­évüket be nem töltött fiúkat és lányokat felvesz Bábáinál Mezőgazdasági Kombinát Központi Gazdasága A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben, az oktatási osztályon. x y

Next

/
Thumbnails
Contents