Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
Élelmisze rgazdaságuuk teljesítménye Egy megye — egy kiállítási „sátor” A Balaton legszebb részén, a zánkaí űttörö- városban egymást érik a különböző kiállítások és a szakmai be mutatók- Legutóbb például a raj, az őrsi, a csapatmunkáról, az úttörőházak módszertani tevékenységéről készítettek megyénként igen tartalmas kiállítást. Minden megye ■— így Békés is —• egy fából alkotott „sátrat” kapott, és annak az oldalára, mellé helyezhette el a saját kiállítási anyagát. A látogatók —• a különböző téli táborok lakói, pajtások és pedagógusok — gyakori vendégei az érdekes, tartalmas kiállításnak. Képünkön: részlet Békés megye bemutatkozásából a zánkaí út- törővárosban, (Fotó: Borbás János) Háramszázhamiacmillíó forint felhasználásáról döntött a Békéscsabai városi Tanács Tegnapi, szerdai ülésén a Békéscsabai városi Tanács megvitatta és elfogadta a város 1974. évi költségvetését. A megyeközpont pénzbevételei ebben az évben, a kiegyenlítő bevételekkel együtt meghaladják a 151 millió forintot. Ebből 149 millió 505 ezer forintot fordítanak a város ez évi kiadásainak egyenlítésére. A választott testület, figyelembe véve, hogy a tavalyi évhez képest több mint 12 és fél millió- forintos bevételi növekedés van, megállapította: a költségvetés magasabb szinten biztosítja a tanács által fenntartott intézmények gazdálkodását. Lehetőség van arra, hogy a közegészségügy fejlesztésére több mint 2 millió 2Ó0 ezer forintot fordítsanak. A kulturális terület gondjainak enyhítésére is több mint 2,5 millió forintot irányoztak elő. A tanácsülés ezt követően megvitatta és jóváhagyta a vá- ros 1974. évi fejlesztési alapjának. és költségvetésének tervezetét, arriélyben a társadalmi munka várható értéke is szerepel. Ebben az évben célcsoportos beruházásból 184 lakás épül, csaknem 54 millió forintból. Befejezik a Tanácsköztársaság útja 87. szám alatt a tavalyi évben megkezdett 191 lakást és folytalják a Tanácsköztársaság útja 81—85. alatt) lakóépület építését, amelynek földszintjén ÁFÉSZ-üzleteket, éttermet nyitnak. Ebben az épületben nyer elhelyezést a MÁV oktatási és kultúrterem. A Március 8. tér és a Sza-‘ öadság tér sarkán hozzálátnak egy ötszintes épület építéséhez. Ennek földszintjén és első emeletén kap helyet az új posta, a felsőbb szinteken pedig 39 lakás. Folytatják a Bartók Béla út—Gábor Áron utca—Szigligeti utca és Tulipán utca által határolt területen a lakásépítéshez szükséges területelőkészítést és megkezdik az 1-es számú általános iskola bővítését A József Attila lakótelepen körzet? orvosi rendelő, gyermekorvosi és fogászati rendelő, a Kulich Gyula lakótelepen gyógyszertár és postai felvételi helyiség építéséhez kezdenek hozzá. A Gyulai út mellett folytatják az iskolacentrum fejlesztését. Ezeknek a céloknak a megvalósítására a fejlesztési alapból több mint 94 millió forintot • irányoztak élő. A közlekedés, kereskedelem, szolgáltatás, víz- gazdálkodás, egészségügyi és szociális, valamint a kulturális ellátás javítására csaknem 86 millió forintot fordítanak, A társadalmi munka tervezésénél a választott testület figyelembe vette az 1973-as év tapasztalatait és a jelenlegi lehetőségeket. Ezek alapján állapította meg: lehetséges szélesíteni azt a mozgalmat, amelyet a város szépítésében, a játszóNem hiába van az, hogy manapság „divat” lett a népművészeti A ma embere otthonát, környezetét a kortárs alkotók művei mellett a pincékből, padlásokról megmentett régi népi használati eszközeikéi, alkotásokkal díszíti, igyekszik szebbé tenni. A puritán egyszerűség jól esik a szemnek, szépek,' esztétikusak a régi szűrök, rokkák, i hangszerek, butéliák. A hagyomány tiszta kincseit azonban nemcsak megőrizni, hanem ápolni vagy éppen gyarapítani is lehet. Ezért is szervezett a Megyei Művelődési Központ a békéscsabai ifjúsági és úttörőház támogatásával díszítő- művész szakkört. Ahogy azt a szakkör vezetője, Kuti Mátyásné elmondta, olyan lányokat és asz- szonyokat várnak a minden hétfőn este az ifjúsági házban foglalkozást tartó szakkörbe, akik kedvvel és lelkesedéssel művelik -a kézimunkát, s ezen belül terek kialakításában és karbantartásában, az óvodák, bölcsődék udvarainak karbantartásá- és termelőszövetkezetek dolgo- bam a lakosság, az ipari üzemek zói kezdeményeztek. A sportlétesítmények és egyéb városi feladatok megoldásában továbbra is számít a tanács az üzemek szocialista brigádjainak és a KISZ-szervezet fiataljainak a támogatására. A társadalmi munka értéke, amelyet Békéscsaba felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kívánnak megvalósítani, csaknem 8 millió forintot tesz ki. A tanácsülés ezután rendeletet hozott a lakó- és utcabizottságok szervezéséről, választásáról és működéséről. Botyánszki János a hímzés sok szorgalmat megkívánó művészetét. A hímzés valamikor funkcionális művészet volt: színes, de erős fonállal a ruhadaraboknak azt a részeit varrták díszítő öltésekkel, ahol a legnagyobb igénybevételnek voltak kitéve. Ma rftár ebből csak a díszítő jelleg maradt meg. A szakkör kettős feladatot tűzött maga elé: egyrészt a tájegységek jellemző motívumait ismerik meg a tagok, (másrészt általános ismereteket is szervezhetnek a népművészet egészéről, s külön megyénk gazdag népi hagyományá- iról. , Az első foglalkozás március 4- én, hétfőn este lesz. 3 mumm FEBREÁR T íz-tizenöt évvel ezelőtt nem beszéltünk élelmiszergazdaságról; akkoriban még külön-külön vettük szemügyre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, feladatait. Nem is olyan régen, csak hét évvel ezelőtt olvadt össze a Földművelésügyi Minisztérium az élelmiszeripari tárcával. Az egységes minisztérium létrehozása tulajdonképpen elismerése volt a bekövetkezett gazdasági változásoknak, A termelőerők gyors ütemű fejlődése tette szükségessé, hogy a mező- gazdasági termelést, a termékek tárolását, feldolgozását és forgalmazását egységes és összefüggő folyamatnak tekintsük, és eszerint kezeljük az élelmiszergazdaság szervezetében. Nagyon szorossá vált az utóbbi időszakban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata. Évente mintegy 23 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék kerül az iparba —, ebből 22 milliárd forint értékű jut az élelmiszeriparba. Forgalmi adó nélkül számítva is a 22 milli- á/rd forintnyi nyers vagy SéPg feldolgozott mezőgazdasági termékből 43 milliárd forint értékű készterméket állít elő az élelmiszeripar. Közismert, hogy hazánk a fel- szabadulás utáni fejlődés eredményeként agrárországbóA mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Iparunk örvendetes előrehaladása mellett jelentőségének megfelelően kell értékelnünk az élelmiszergazdaság szerepét és jelentőségét. Még mindig sok a tévhit ezzel kapcsolatban, és megengedheted lenül nagy a tájékozatlanság. A gyakori viták során sokféle helytelen nézettel találkozhatunk. Vannak, akik az ipar szerepét, vannak akik a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság szerepét becsülik túl vagy értékelik alá.. Tévesen értelmezett arányszámok is „forgalomban” vannak. Magától értetődő, hogy az élelmiszergazdaság jelentőségét, teljesítményét, eredményeit és gondjait csak ‘a népgazdaság egészén belül, ahhoz viszonyítva vehetjük szemügyre. Fontos tudnunk, hogy változatlan — az 1968. évi — árakon számolva a bruttó nemzeti termelésből az élelmiszergazdaság produktumának részaránya az elmúlt hat év folyamán 26 — és 28 százalék között alakult A mezőgazdaság folyó árakon számítva 17—18 százalékban részesedik a nemzeti jövedelemből. Köztudott azonban, hogy a jelenlegi árak nem tükrözik hűségesen a mezőgazdaság teljesítményét. Ha a társadalmi ráfordításokkal arányos árakat tekintjük a számítás alapjának, akkor a mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalék fölé emelkedik. Ha hozzászámítjuk az élelmiszeripart is, akkor együttes részarányuk — tehát az élelmiszer- gazdaság részaránya — a nemzeti jövedelem előállításában megközelíti a 40 százalékot. Ezek a számok, arányok természetesen évről évre kisebb-na- gyobb mértékben módosulnak, mégis fontos eligazítást adnak. J elentős a szerepe az élelmiszergazdaságnak a keresőképes lakosság foglalkoztatásában, Bár a mezőgazdaságban fokozatosan csökken a dolgozók száma, mégis hazánk minden harmadik keresője az élelmiszergazdaság valamelyik ágazatában talál munkaalkalmat. Viszonylag szerényen részesedik a mezőgazdaság ás az élelmiszeripar a beruházásokból, a népgazdasági erőforrásokból. Tavaly például a 115 milliárd forintos összes beruházási értékből 16-7 milliárd jutott az élelmiszergazdaságra. Ez az arány az utóbbi években 14—18 százalék között ingadozott. Mindez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer- ipari vállalatok sok belső tartalék mozgósításával produkáltak több terméket, növelték a munka termelékenységét. Az élelmiszergazdaság éves terveit jelentősen túlteljesíti. Az utóbbi évtizedben az , egykori 15—17 mázsás hektáronkénti búzatermés, megkétszereződött. Állandósultak a világviszonylatban is jelentős 40 mázsán felüli hektáronkénti kukoricahozamok: Már 1972-ben több húst termeltünk, mint amennyit a IV ötéves terv végére, 1975-re előirányoztunk. Jelenleg az egy főre jutó hústermelésben a világon a harmadik helyen vagyunk. Gondjaink viszont vannak — az ismert okok miatt — zöldség-, horgonya- és gyümölcs- termelésben, a cukorrépa-termesztésben. A nehézségek megoldására a kormány megfelelő' programokat fogadott el, melyek kedvező hatása most kezd kibontakozni A z elért színvonal lehetővé tette, hogy hazai termelésből elégítsük ki a lakosság élelmiszerigényeinek több mint 90 százalékát A nemzetközi ösz- szehasonlításban a személyenkénti és naponkénti 2 750 kalóriát meghaladó fogyasztást már a jó táplálkozás szintjének tekintik. Nálunk viszont az egy főre jutó fogyasztás elérte már a 3 200 kalóriát. Ez világviszonylatban is magas szint A fel- szabadulás előtti időszakhoz képest hazánkban egy-egy személy 75 százalékkal több élelmiszeri, fogyaszt! Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a mi lakosságunk minden kiadott forintból csaknem 50 fillért élelmiszer, ital és más élvezeti, cikk, — tehát élelmiszergazdasági termék — vásárlására fordít! . Nem teljes a kép az export és az import adatok nélkül. Az élelmiszergazdaság termékeinek 22—25 százaléka exportra kerül. Tavaly összes kivitelünk 24,6 százalékát az élelmiszergazdaság adta. A tőkés országokba irányuló kivitelből még nagyobb — általában 36—39 százalékban — vette ki részét az ágazat. A légy fontosabb tőkés országokat tekintve ez az arány eléri, sót meghaladja a 60—70 százalékot ÍR; Mindennek ellenében külföldről olyan termékeket hozhatunk be, amelyek az élelmiszergazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban is nélkülözhetetlenek. Az összes behozatalnak 9—10 százaléka, a tőkés importunk 19—20 százaléka élelmiszergazdasági jellegű. így az élelmiszer- gazdaság külkereskedelmi egyenlege 1967 óta egyre kedvezőbben alakul. Az akkori 2,2 milliárd deviza-forintból tavaly már 6 milliárd deviza-forintra emelkedett kiviteli többletének értéke. Ezek valóban szép eredmények. Nem érhettük volna el őket a párt következetes agrár- politikája, népi államunk segítsége, a szövetkezeti parasztok, állami gazdasági dolgozók és a mezőgazdasági szakemberek szorgalma, hozzáértése nélkül. H azánk ipari ország, melynek a mezőgazdasága ,is egyre inkább iparosodik, korszerűsödik. Érthető, hogy gazdasági fejlődésünk ütemét elsősorban az ipar fejlődése határozza meg. Emellett viszont sajátos helyzeténél — kedvező külkereskedelmi lehetőségeinél — fogva az élelmiszergazdaság is jelentős mértékben hozzájárulhat a népgazdasági céljaink gyorsabb eléréséhez f B DÍHxitőmüvésx szűkkor Békéscsabán
