Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Űjabb négi§ termet nyitottak meg — 160 000 látogató “ 1974 programjából Fértődi masaik A hazai turisták jől tudják, hogy Fertődön áll Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya. Az 1955 óta muzeális, kulturális és tudományos célokat szolgáló kastély 1764-től 1766-ig ÓDÜlt. Az Eszterházy Miklós Utal gazdagon, művészien berendezett palotának legértékesebb központi része a második világháború végén súlyosan megrongálódott Az újjáépítés ugyan 1951-ben (megkezdődött, de a hatalmas épület központi része csak négy év elteltével nyithatta meg ismét kapuit Az aprólékos restaurálási munkálatok napjainkban is tartanak. A kastély nyugati ás keleti szárnyait elkerülte a háború vihara. A nyugati szárnyban 1946- ban a Fertődi Növénytermesztési Kutató Intézet kapott helyet Később e részben 70 ágyas turistaszállót is berendezték. A keleti szárnyban ugyancsak 1946-tól a Kertészeti Technikum tantermei és kollégiuma helyezkedik el. A legértékesebb középső épület-komplexumban folyamatosan kialakult a Haydn-múzeum (Haydn, a neves zeneszerző évekig dolgozott Fertődön, az Eszterházy ak szolgálatában.) Helyreállították a különlegesen értékes termeket és azokat korabeli bútorokkal rendezték be. Az 1974-es esztendő kezdetén újabb négy termet nyitottak meg a nagyközönség előtt, amelyek a XVXXI. századbeli főúri szalonok belső építészetét és berendezését mutatják be. Rendkívül szép a „Kínai szoba”. E teremben eredeti helyükre kerültek a XVIII.. században Kínából származó, tájképekkel díszített lakk-táblák. Egy-egy tábla a korabeli levéltári adatok szerint ezer aranyba került. Elkészült a fertődi kastély- múzeum 1973-as látogatási mérlege is. A 16Ö ezer turistából 147 «aer hazánk városaiból, falvaibái kereste Sej. a szép kirándulóhelyet. A VS ezer külföldi 48 országot .képviselt”. Legtöbben a Szovjetunióból, NDK-ból és a szomszédos Ausztriából érkeztek. A látogatók közül majdnem 8 ezren részt vettek a kastély s' csodálatosan szép zenetermében | rendezett 36 hangversenyen. A » Magyar Rádió és Televízió S Gyermekkórusa két alkalom- £ mai hangversenyezett, az inter- ■ fórum 1973. programban 16 or- 5 szag fiatal művészei adtak hang- £ ^versenyeket. A televízió kép- ■ ernyőjéről is jól ismert Inter- ; fórum nagy nemzetközi sikert * ért el g Először 1973-ban, a KISZ meg- £ rendezte az országos ifjúsági ze- = mei tábort, amely ugyancsak £ öregbítette Fertőd hímevét A 1 legjelentősebb események közé ■ tartozik, hogy a múlt évben hat I filmet forgattak, köztük van az i is, amelyet a magyar ás NDK | televízió Haydn műveiről készí- í tett. Az űj esztendő első nagy ese- £ snénye a Csehszlovák Televízió ; filmforgatása. A tél végén itt • készülnek a „Vivát Benyovszky” £ című színes film fő jelenetei. £ Az 1974. évi zenei táborairól £ is készülnek a programok. A ■ fertődi kastély-múzeum kiállttá- £ si anyaga is gyarapszik. Rendid- £ vüi értékes korabeli porcelánok ■ érkeztek Fertődre. Megvásárol- • t&k egy rendkívül szép XIX. I századbeli sirázi perzsaszőnye- | get is. Több restaurált, barokk | díszóra került a kiállított tár- 5 gyak közé. Megtalálták a Pozsonyban ; 1784-ben kiadott „Beschreibung” ■ eredetijét, amely a kastélyépület ’ akkori helyzetéről szól, és ezzel £ értékes segítséget ad a további ■ kutatásokhoz. A turisták számára az is érdé- • kés, hogy 1974-ben újjáépül a • kastély főbejárata előtti 2. sz. ! Gránátos ház. Ebben az épület- £ ben éttermet rendeznek be. Lányai Sánáetr s Ä magyar ifjúmunkások képviseletében Balogh László és Lengyel László a csehszlovákiai nemzetközi építőtáborban A csehszlovák ifjúsági szövetség meghívására február utolsó napjaiban harminc magyar ifjúmunkás utazik hat hónapra a tusimicei nemzetközi ifjúsági építőtáborba. A magyar brigád ifjúmunkásai a kubai, német,, cseh, szlovák, lengyel fiatalokkal együtt Tusimicében, a IX. hőerőmű építkezésén dolgoznak majd. Az akció magyar szervezője a KISZ Központi Bizottsága, Békés megyét Balogh László, a békéscsabai Építőipari Szövetkezet ács, és Lengyel László a szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet építőrészlegének kőműves szakmunkásai képviselik. Balogh László 1966-ban lett ipari tanuló, azóta ugyanannak a brigádnak tagja. Az ifjúsági mozgalomba 1969-ben kapcsolódott be. Megbecsült, jó szakmunkás, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy munkahelye és a KlSZ-alapszerve- aet egyhangúlag őt javasolta az építőtáborba. — Az építésvezető ajánlotta először ezt a lehetőséget, és én szívesen vállaltam, hiszen sok újat tanulhatok. Szeretném megállni a helyemet abban a munkában is, Brigádja a csabai Brigád mozi felújítási munikálatain dolgozik. Balogh László szívesen beszél róluk és várakozóan az utazásról, Lengyel László a fiatalabb kettejük közúL A szarvasi Építőipari és Lakáskarbantartó Szövetkezetnél tanulta ki a kőműves mesterséget, majd amikor a szövetkezet a „vasasokkal” egyesült, az építőrésziíeghez került. Az elmúlt évben a KíSZ-esúcsveze- tőség agitációs propagandistájává választották. A brigád — amelyben dolgozik — fiatalokból áll. Nem kis büszkeséggel beszél arról a bizalomról, amelyben a szövetkezetben a fiatal munkásokat részesítik, —. A brigádunk a szövetkezet új szociális létesítményeit építi. Változatos munkánk van, hiszen ezelőtt az Árpád Étterem átalakítását végeztük, lakásépítésben vettünk részt Szeretem azt amit csinálok. Most először utazok külföldre, kíváncsi vagyok, milyen a cseh hőerőmű-építkezés. « • • Ök ketten képviselik a meLapunk február 21-i számában közöltük Balogh Gézának, a Jókai Színház rendezőjének penzai levelét amelyben beszámolt Bródy Sándor A tanítónő című drámájának ottani előkészületeiről. Közöltük az előadás díszletének tervét is. Ugyanazon a napon érkezett a gye sok ezer fiatalját a megye sok ezer ifjúmunkását Tusimicei helytállásuk biztosítéka lesz eddigi szorgalmas munkájuk, szakmaszeretetük, aktív közéleti szereplésük. Spk sikert, jó utat kívánunk nekik! szerkesztőségbe a Penzanszkaja Pravda egy héttel korábbi száma, amelynek hasábjain szerepel a magyar vendégrendezővel folytatott interjú és egy fénykép, amely Balogh Gézát és a díszlettervezőt Georgiij Dmit- rijevics Jep isint ábrázolja szcenikai megbeszélés közben. A Jókai Színház rendezője Penzában )ots9soeaoaQOOoooooQoaaaoaoa ccracaccBooocaaacoocra DER ENDRE FITYISZ (Kisregény) Ebben a pillanatban Gábör állt az aljtóban. Mindenki feléje fordult Üdvözölni is elfelejtették, oly váratlanul termett előttük. — Mi van, mi van? — kérdezte. — Hallom, rólam beszéltek. Éppen impresszáriót keresek legközelebbi külföldi turnémhoz. Bach d-moll hegedűversenyét fogom játszani. Kísérőm Mágori Marcella lesz... , — Csalódást kell okoznom, nem rólad volt szó! így van? — kérdezte Laci Cikától. Cika mosolyogva bólintott — Hozzád nem adom a lányom! Akkor inkább a bagdadi kalifa!-— Inkább a bagdadi kalifa! —• visszhangozta kuncogva Cika — Várhelyi Gábor úr — mutatkozott be mókás hajlongá- sok között Gábor Cikának. Hát te vagy az a híres Cika? — csípte meg az arcát — Semmi bizalmaskodás! — jelentette ki Laci. — Életbevágó megbeszélnivalónk van a hölggyel! Jöjjön, mia donna! — Leülíeíás Okát az egyik főiéibe, papírt, ceruzát vett elő a vázlatkészítéshez. — Fordítsa csak azt az angyali arcát egy kicsit jobban felém1—. Ügy... Most jó! Percek alatt mindenki jól érezte magát Elsőnek azt az üveg bort bontották fel, amit Gábor hozott Másodiknak azt az üveg bort. amit Lala hozott s a harmadik üveg borra is hamar sor került amit Laci hozott — Fityisz, főzök egy feketét — ugrott fel Cika, s szaladt a konyhába. Fityisz alig várta ezt a pillanatot: — Laci, ne csavard el Cika fejét! Égy kislány könnyen bedől az ilyen dumának... Egy másodéves tanárjelölt festőművész — imponáló... Könnyen megy!... Mutasd csaki Szerintem tökéletes! Szóval, akármilyen tehetségesnek tartalak, ne udvarolj Cikának. Ne szédítsd! Nem engedem, érted ?! — Megmondom én neked, Fityisz, melyik századból jöttél közénk! Goethe idejéből való vagy. Fennkölt hirdetője vagy a humanizmusnak, a fajok és vallások egyenjogúságának. Bátran bírálod a jobbágyrendszert és a sötét elmaradottságot.. Én magam szeretem Goethét mert hozzájárult a nemzeti öntudat élesztőséhez. De legjobban azt a versét szeretem, amit Charlotte von Stein- hez írt Lala, ismered?: „Miért adtad mély tekintetünket., hogy jövőnket sejtse szüntelen s ne ringasson üdvösségbe /minket! földi boldogság se szerelem? Miért adtad, végzet azt az érzést mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és tudja kettőnk igaz viszonyát? ó hiszen oly sokezernyi tompa ember alig ismeri szívét céltalan lebeg s a fájdalomba váratlanul taszítja a lét, Ujjong, ha az égre új sugárnak, gyors örömnek hajnalpírja tör csak nekünk, szerelmes, árva /párnak/ tiltott az a kölasönös gyönyör: szeretni, de egymást meg nem /értve/ látni egymást vágyaink szerint, menni mindig álmok közt /veszélybe,! hol az álmok üdvössége int Fájdalom a jelen és örökké valóság a szívünkben a múlt." ■— Szóval, Goethét szeretem! Eszményképem! Mert már ő is tudta, hogy a csitri lányokat érdemes megnyerni.. Különben, amennyire is Goethe-korabeli vagy, a húgod 20. századi és egyáltalán nem dől be az ón dumámnak! Gondolod? Mindenesetre, ne szédítsd! Mégse ijidok olyan hatással lenni rá, mint egy anya. Ne nehezítsd a dolgom, nagyon kéritek.!
