Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

®aWs*akmák nyomában Három nemzedék a köszörűkő mellett Békéscsabán, a JÖfeal utca egyik házának ablakában érde­kes — házilag készített — fényreklám működik esténként Ha az érdeklődő jobban szem- ügyre veszi, felfedezi berme a köszörűkövet és az elmaradha­tatlan azákracsóvát A ház ut­cai homlokzatán a mester cég­tábláját lenged a hideg saséi. Az ősi szakma egyik képviselő­jével beszélgetünk, aki nem más, mint Bztaniszláv Dániel késes és köszörű# mester. A S3 eves, erősen dere­sedé hajú mester fürkésző pil­lantásokat vet az érdeklődőre szemüvege fölött, miközben, egy húsdaráló kését vizsgálhatja. Szakmájáról, e kihaló foglalko­zás felől kérdeztem. Mielőtt el­kezdenénk a beszélgetést, szer­számait szertartásosan megtisz­togatja és a helyükre rakja. Majd a szobába invitál, ahol magnók, lemezjátszók, vetítőgé­pek, könyvek, feljegyzések és M tudná felsorolni, hogy még ml minden található. • — Ess az óm birodalmam «— mutat körbe a helyiségben. — Szeretem a technikát, az érde­kességeket, a miniatűr dolgo­kat. Magam is szívesein barká­csolok használati eszközöket.... — Hogyan került a szakmá­ba T — A legősibb foglalkozások egyike a kése» szakma — kezdi a beszélgetést — Eredetét már az őskortól számítják. E szak­ma művelői fejlődtek talán a legintenzívebben ezen időszak­ban. A szakmát édesapáimtól örököltem. Gyermekkoromban még a lakóhelyiség töltötte be a műhely szerepét is. Kisiskobis koromban tanulás helyett in­kább a szakma iránt érdeklőd­tem, sokszor köz bekotyogtam, miközben apám és nagyapáim az üzletfeleivel vagy más kö­szörűsökkel tárgyalt. A család akaratának engedelmeskedve — Rólam van sző? — libbent be Cika. —. Csakugyan huszadik századi vagyok, még akkor is, ha nem két varkocsban hordom a hajam... — Szerinted miért vagy husza­dik századi? —- kérdezte Gá­bor. — Mert, gondolom... - nekem szükségem van mindenféle gép­re, Nekem Mercédesz gyártmá­nyú autóm lesz, és gondolom, nem lesz gyerekem... — És férjed? — kérdezte Laci, — Férjem? Szerelmem lesz! — Akkor te se vagy kimondot­tan mai!: Szerintem a mai nők elsősorban férjhez akarnak menni. Szükségük van a férj­re, sokkal jobban, mint bármi­kor azelőtt,. Minden egyéb — blabla! Ezzel Gábor vette át a szót, s hiába vágtak a többiek közbe, ő nem zavartatta magát: — A nőt még ma is férje po­zíciója szerint ítélik meg. No, meg sokat számít, hogy valaki szép-e, fiatal-e, mert a szépség és a fiatalság hatalom. De mi­vel éppen a szépség és a fiatal­ság múlandó, ezért a fiatal és szép nők igyekeznek minél ma­gasabb beosztású férjet kapa* rintani'maguknak, mielőbb, mert igazi társadalmi megbecsülés csak a férjes asszonyoknak jár. —| Én ezt nem írom alá. még­is a ma embere vagyok! — mondta Fityisz. — Úgyis mint nő, és úgyis mint ember, — Te a kettőt különválasz­tod? Na, halljuk, miben látod te azt, hogy a ma embere vagy? . — Például abban, hogy én nem engedhetem magamnak, j&ögy felelőtlen legyek. — Te nem! De meddig, tubi­cám meddig?! —> Végig az életen! Amit cé­lul tűztem ki magam elé, azt meg is keli valósítanom. Nem azért, mert számon kéri tőlem valaki, hanem, mert ezzel saját magamnak és a társadalomnak is tartozom. Énrám az állam havonta több ezer forin­tot költ. Ne röhög- j jetek, röhögni könnyű! Nekem j ez nagy tehertétel. Az én anyu- I kám nagyon okos nő volt, szép j volt, és szeretett tanulni, mégse j képezhette magát tovább, mert j egészen más társadalmi keretek közé született Tehát, mint em­bernek, helyetlp is teljesítenem kell a kötelességemet. Mint nő... mint nő is korlátok közé helye­zem magam. Hiába van meg a lehetőségem, hogy élvezzem kor­látlan szabadságomat. Én csak addig megyek, ameddig enge­délyt adok magarhnak. Épp ezért vagyok mai nő, Fel tudom mér­ni a helyzetemet és aszerint cse­lekszem. Hajszálnyit se más­képp. — Te nagyon számító vagy, Fityisz. Te kapitalista csöke- vény vagy! XIX. ^század! Ne is szabódj, a te századod a XIX. század — nyomta meg a szót Gábor. — Erre iszunk, erre iszunk! — kiabálta. — Mivel én a romantika embere vagyok, Shejley-vel együri mondom: „Keljetek, minit oroszlán a hosszú alvás után, rázzátok le láncotok könnyen mint a harma- ítot — ők: a csekély! ti: a sok!" (Folytatjuk.) 1925 júniusában elszegődtem inasnak. A sikeres „remek” után édesapámnál dolgoztam, majd mint gyakorló segéd vándorol­tam az országban. Más meste­rektől sokat tanultam, ugyan­akkor elkezdtem gyűjteni a szakma irodalmi nyelvét. Ma már ott tartok, hogy ez az iro­dalmi nyelv csaknem teljes — újságolja büszkeséggel, s máris mutatja foglalkozásának írásos eredményét. Ebben a gyűjte­ményben nagyapja, apja és más késes mesterektől tanult szak­mai fogások, kifejezések meg­találhatók. — 1929-ben szülői nagykorú- sítással mestervizsgát tettem, majd önálló iparosként dolgoz­tam tovább. Ettől kezdve »'k időt szenteltem a szakmai kí­sérletezésre. A 30-as évek dere. kán már sok munkameneteit matematikailag kidolgoztam — természetesen az anyagvizsgá­lattal együtt —, így pl. a hús­daráló késének helyes köszörü­lését. Kidolgoztam az injekciós­tű újraköszörülésének módsze­rét. — Közben hoz két doboz­kát, melyekben a köszörült és a köszörülésre váró tűk heved­nek százszámra, — Sok munkát adott a kórház és a nyomda. Manapság a vér­adóállomásnak is dolgosom. A beszélgetésből azt szűrtem le, hogy szívesen foglalkozik az aprólékos munkával, Műheflyéndk a műszereit több­ségében maga> készíti. A szá­zadmilliméter pontosságú el­lenőrző berendezéstől a durva köszörűkőig szinte minden meg­található itt; a munkapadon levegőszennyeződést mérő ké­szülék pihen, a falon elektro­mos mérőműszerek, hőmérők és páratartalom-mérők lógnak. Mindez munkáját segíti, ugyan­akkor az ügyesen barkácsoló kezeiket is dicsérik, — Mi a véleménye arról, hogy ma nincsenek késes és műköszörűs tanulóik? — Szomorú vagyok ezért. Ma már ez a szakma nem vonzó, nem jövedelmező. A fiatalok pe­dig gyorsan, kevés munkával szeretnének sok pénzt keres­ni. A szakmai elhivatottság az háttérbe szorul náluk. A kéz­műves szakmákat a nagyipar csaknem halálra ítélte — vá­laszol elgondolkodva. Egy ki­csit azért bizakodik is, hátba megmentik még valakik e szép szakmát. Szekeres András Szemléltetőeszközök a politikai tömegmnnkában TVemcsak ház élő szó és az írott betű, de a kép, a lát­vány is nagy szerepet játszik a gondolatok és információk to­vábbadásában, terjesztésében. Nagyon meggyőzően bizonyít­ja ezt a televízió óriási hatása. Érvényes ez a pártszervezetek agitóciós és propagandamunká­jára is, amelyben ugyancsak fontos helyet kell kapnia a vi­zuális szemléltetésnek.' ' Az oktatási igazgatóságokon szervezett tanfolyamok munká­ját, a marxizmus—leninizmus eszméinek és a párt politikájá­nak megértését mindjobban segítik a központilag és helyi­leg készített figyelmet ébresz­tő, a lényeg megértését könnyítő szemléltetőanyagok. Mind sű­rűbben élnek ezekkel az esz­közökkel a tömegoktatás tanfo­lyamain is. Az élet bizonyítja, hogy a pártoktatásban a szem­léltetés jól segítheti az elvont- nak tűnő összefüggések gyors és maradandó megértését, esz­méink gyakorlati alkalmazását A pártagitációban alkalma­zott szemléltetés a napi aktuá­lis politikai kérdésekre segít helyes választ adni. Felhaszná­lása azt szolgálja, hogy a társa­dalmi és a politikai célok meg­valósulása érdekében az embe­reket lelkesítsük, mozgósítsuk. Ennek egyik hatékony eszköze a ma már szinte klasszikussá vált művészeti ág, a plakátmű­vészet. Évről évre több jó poli­tikai plakát készül, amely él­vezetes formában tájékoztat, s egyben az időszerű politikai és gazdasági feladatok teljesítésére irányítja az emberek figyelmét, közérthetően és lelkesítőén pro­pagálja a szocialista társada­lom építésének ügyét. A különböző témákban készí­tett utcai és az úgynevezett bel­ső terjesztésű plakátok tehát a politikai agitáció hatékony segí­tőivé válhatnak. Ehhez azonban szakítani kell azzal az idejét múlt gyakorlattal, hogy a poli­tikai plakátokat és a jelszava­kat csak dekorációként, na­gyobb évfordulók alkalmával függesztik ki az üzemek, műhe­lyek, intézmények falára. A po­litikai plakátban ennél sokkal több lehetőség rejlik. A központilag készített tema­tikus plakátok, a politikai vita­körök szemléltetőanyagai és a faliújságokon felhasználható ké­pek, s rajzok, amelyek az ak­tuális belpolitikai és nemzet­Szövetkezetünk lakatosrészlege vállal épületszerkezeti lakatosmunkákat, vaskapuk, kerítéselemek elkészítését tetszés szerinti méretben és kivitelben. Ezenkívül lakatosipari munkát vállalunk, rövid határidővel. Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet ► Szabadság u. 84—««. közi kérdésekről szólnak, jelen­tős segítőtársat a pártalapszer- vezetekben folyó tömegpolitikai munkának. A százezres pél­dányszámban megjelenő lepo­rellókban és füzetekben látható grafikonok, térképek és más rajzos ábrák ismeretet gyarapí- tanak és hozzájárulnak a mé­lyebb összefüggések jobb meg­értéséhez. Okosan teszik apárt- alapszervezetek, ha ellátják ilyen szemléltetőanyagokkal a propagandistákat és az agitáció munkásait. A pártalapszervezetekben folyó politikai agitóciót hatékonyan segítik a központi és a helyi kiállítások anyagai is. Az „Éle­tünk — utunk" című kiállítás, melyet pártunk X. kongresszu­sát követően készítettünk, meg­győző erővel mutatta be szocia­lista hazánk fejlődését, építő- munkánk eredményeit és az egész társadalom előtt álló fel­adatokat. Ez a kiállítás a fővá­rosban és öt vidéki nagyváros­ban került bemutatásra. Ezt követően társadalmunk vezető osztályát mutattuk be a „Mi hoztuk az időt” című kiállítás tablóin. A kiállítás a munkás- osztály helyzetét mutatja be, miközben tükrözi helyét, szere­pét és feladatát a társadalom egészén belül. E kiállítás szin­te valamennyi jelentős ipari te. lepülésen bemutatásra került, i Vándordíja közben állandóan kiegészült, gazdagodott a hozzá szorosan kapcsolódó helyi kiál­lítási anyagokkal, a helyi mun­kásság életét, munkasikereit, eredményeit bemutató képes agitációs kiadványokkal, dia- és mozgófilmekkel. így a kiállítás látogatóinak lehetőségük nyílt arra, hogy az országos eredmé­nyeket és feladatokat összeves­sék a megye, a város, az üzem eredményeivel és feladataival.-A falu a szocializmus útján’' című vándorkiállítás napjaink, ban hirdeti falun és városon egyaránt a munkásosztállyal szövetséges parasztság munka­sikereit, társadalmi felemelke­désének történelmi útját. E ki­állítás is alkalmas arra, hogy az alapszervezetek és a pártcso­portok a falun bekövetkezett fejlődést, tartalmas politikai vi­tákon, beszélgetéseken felmér­jék, összegezzék. A szemléltető agitáció fan- tos politikai nevelő funk­ciója mellett jelentős szerepet tölt be az emberek esztétikai nevelésében is. Fejleszti szép­érzéküket, képzőművészeti íz­lésüket Ezért fokozott figyel­met kell fordítani a szemléltető­anyagok tartalmi és formai ki­vitelezésére, de felhasználásukra és elhelyezésükre is. A pártbi­zottságok és a pártszervezetek a szemléltető agitációs anyago­kat a vállalati és üzemi műve­lődési otthonokban, klubokban, folyosókon és pihenőhelyeken, az üzemek és intézmények nagy forgalmú helyein, kulturált kö­rülmények között helyezzék el. S gondoljanak arra is, hogy e szemléltetőanyagok mindig & legaktuálisabb, a dolgozókat leginkább érdeklő kérdésekre adjanak választ. Tamás Mária, az MSZMP KB munkatárs» 5 mJBBBg® S9H. HOUM04* 38.

Next

/
Thumbnails
Contents