Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
Wem különös történet. Qt áwei ezelőtt, 1969 januárjában ismerkedtem meg Katival. A békéscsabai egész- ségugyj szakközépiskola első osztályos diáklánya writ akkor. Lelke®, okos kislány, nagy, barna (szemeiről azt írtam akkor, hc»gy olyanok ■azok, mint Ady Endréé... Kati pontosan tudta, mit akar, és erre állította 'be az ékeiét Hogy äs mondta? „Jelessel kell érettségiznem. Sebészorvoe akarok lenni Ha nem sikerül, esetleg műtősnő...” Most, öt év adási, itt M lem szemben, a húszéves Mázán Kati. Kerek, mindig derűs arca megnyúlt kissé, adys szemei azonban ugyanolyan mélyen barnák, mint akkor. Az elsős diáklánynak rövid haja volt, a mostani Katinak hosszú, sima, divatos. Világoskék blúzban, halványbarna, pepita nadrágban ül a szerkesztőségi fotelben, és egyelőre többet hallgat, mint beszél. „Tudja, az esetleg, az sikerült”. Akkor idéztem vissza először az öt év előtti riportot, aad a mondatát, hogy sebészorvos akar lenni, ha nem sikerül, esetleg műtősnő. Szóval, Kati, az esetleg sikerült A kérdés: baj-e? Érte-e csalódás? Megissza a hangulatot oldó feketekávét, ás hamarosan egy-egy mosoly is kerül. És aztán mérlegre teszi húszéves életét az elmúlt öt évet „Ha azt. mondtam, hogy esetleg műtősnő, máris javítanom kell. Orvosnak lenni is más, műtősnőnek is. Nem szeretem a rangsorolásokat, szerintem mindenféle munka, amit az emberekért tesz valaki, rangos munka. Tudja, mennyit kell tanulnom azért, hogy műtősnő lehessek? Hogy milyen roppant nagy felelősség? Az a gyerek. Kati, az elsős, ezt még nem tudhatta” Visszatérünk mégis és újra 1969-hez. A riport címe az volt: „Mázán Kati a mi gyerekünk.” ígértük, hogy idő után újra megkeressük, hogyan alakult az élete, megvalósultak-e az álmai? „Embereket gyógyítani...” mondta, hogy az a legszebb álom, ennek kell teljesülnie. Ezért tanul, küzd az anyaggal, sokat. Nem volt a háta mögött orvos apuka, tanárnő anyuka, hogy megmagyarázza a biológiát, a matekot, ha nem értette. A jaminai 11-es iskolából úgy engedték ál, hogy a középiskolai jelentkezési lapjára ezt írták: „Tudatosan készül ez egészségügyi pályára, orvos szeretne 'tenni. Biológiából, földrajzbéi kitűnő. Szaktárgyi versenyeket nyert”. Kati hallgatja a régi apportot, és közbeszól. „Hégi szép idők! Aztán kiderült, hogy a biológiával kellett a legtöbbet küszködnöm. Mert csak az elsőben tanultunk bioszt. Bogy miért? Várjon, elmondom. Túl vagyok rajta, mindegy.” Mély lélegzet, Most vajon mi következik?! „Az egészségügyi szakközép- iskola középkádereket képez. Lehet az ember rendelőinte- zeti asszisztens, csecsemőgondozónő bölcsődében, egészség- ügyi ellenőr, meg hasonló. De már ahhoz is tanfolyam kell, hogy ápolónő, hogy műtősnő tehessen. Orvosegyetemhez még több keüL Több biológia (szakkörben próbáltam pótolni, négy éven át!), több fizika. Pécsre jelentkeztem. Nem sikerült Az sem segített, hogy a fizika • prof megkérdezte: „Miért akar orvos lenni? Miért nem marad ápolónő?” Képzelheti, ezek után felvételizzen az ember, kiválóan. A békési, a sarkad! előkészítő ugyan sokat adott, de az alap volt kevés. Nyolcán jelentkeztünk az osztályból, négyen általános orvosira, ketten fogorvosira, ketten gyógyszerésznek; egy gyógyszerészt vettek feL Hetünknek nem sikerült Nem vitás: felsőfokú tanulmányokhoz jobb alapot az általános gimnázium ad. Pedig kitűnő volt az egészségügyi szakközépiskola! Tanultunk kórtant, anatómiát, mikrobiológiát perez® olyan szinten és meny- nyiségben, ami ahhoz elég, hogy jó csecsemőgondozó, asszisztens, szóval egészség- ügyi középkáder legyen belőlünk. Kaptam volna a tanácstól 1200 forint ösztöndíjat is. Aztán hozzáfogtam munkát keresni.” Ez már külön történet. Az iskolát sokfelöl felkeresték munkaajánlatokkal. Kati még Mátraházára is elment, ,mi gyerekünk Mázán Kati, húszévesem« a szerkesztődé nem tetszett neki a hely, meg itthon maradni, azt akarta. Édesapját leszázalékolták, nem dolgozott, édesanyja sem, a nővére férjhez ment, ha már nem sikerült az egyetem, munka kéül, és keresett. Felkereste a csabai kórházat. Hetekig semmi. Majd a jövő héten... Aztán megint: majd a jövő héten. Pedig volt két hely. Ezt is tudja már. A fordulat mégis bekövetkezett. „Találkoztam kedves szakoktatónkkal,- Halász Ilonával Elmondtam neki a bánatom meg azt, hogy munkát keresek, de hétről hétre elküldenek. Bejött velem a kórházba, elintézte. Szeptember 13- án már dolgoztam. Akkor még nem töprengtem azon. mi lett volna, ha nem találkozom vele, és nem segít? Mondja, ezt nem lehet másképp?” Biztos, hogy lehet. Vagy lehetne... Mázán Kati esetében jó helyre érkezett a segítség. ,Jy baleseti sebészeten kezdtem, 1400 forint lett a fizetésem. Jelentkeztem az egyéves, kiegészítő ápolónőképző tanfolyamra. Szegeden vizsgáztam, tiszta kitűnővel Vörös diplomával, ahogy mi mondtuk. Utána 400 forint fizetésemelést kaptam.” Ügy tűnt tehát, hogy Kati élete egyenesbe jött, ha nem is sikerült az orvosegyetem... „Nem adtam fél! Lehet, hogy jövőre, 1975-ben újra megpróbálom. Most már sokkal könnyebb lenne, tudom. A gyakorlat, a tanfolyamok... Mert nem álltam meg, újabb tízhónaposna jelentkeztem, műtősnő leszek. Emlékszik? Itt következik az. hogy esetleg' műtősnő... Haragszom egy kicsit arra a régi Katira, amikor azt mondta: esetleg. Tudja, milyen dolog ez? Mit kell öeszetanulni ahhoz, hogy az ember klassz műtősnő legyen? Hogy tudjon, és mindenkor számíthassanak rá? Hetenként járok át Gyulára, az ápolónőképző iskolában hallgatunk külön előadásokat,, iaaesa, Nyolc gyulai^ egy orosházi kollegina és én. Június 29-én vizsgázunk. Ennyi munka után, mondom, beszélgessünk már arról is, mit csinál, ha szabad ideje van? Nevet először. „Szabad idő? Hát persze, van, de nem sok. Mert nem tudom én másképpen csinálni a tanulást, csak úgy, hogy mindent tudni akarok. De ha mégis van egy kis idő, kirándulunk a társaságommal, átmegyünk Szegedre vagy máshová... És rengeteget olvasok. Történelmi regényeket. Egyszer arra is gondoltam, meg kellene próbálni ' a főiskolát, biológia-könyvtáros szakon. Mondják, hogy van ilyen is. De ez csak rövid ideig tartott. Mert a gyógyítás, az emberek... erről több lelkesedéssel beszélhettem öt éve, ma meg több tudatossággal Érti, ugye, mire gondolok?” Az öt évvel ezelőtti riportban leírtam ezt a mondatot: „Abban is megegyeztünk Mázán Katival, hogy többször találkozunk. Egy kicsit a mi gyerekünk lesz, a lapé, az olvasóké. Azt mondja, nem bánja...” A „mi gyerekünkből” csinos, fiatal nő lett. Húszéves és most is azt mondja: orvos szeretne lenni. Csak nehogy azzal kezdje egy prof a felvételin: „Miért nem maradt műtősnő? Kell magának az orvosi diploma?” „Szörnyű lenne! Mit lehet erre válaszolni, mondja?!” Talán azt, hogy a rátermettség, a tehetség mégiscsak számít. A kiválasztás el sem képzelhető nélküle. Ebben bízni kell, Kati! Annyi mindenről beszélgethettünk volna még, de gyorsan rohant az idő. Nem volt szó az újabb találkozásról. De nyár után, feltétlenül meg lesz az is. Sass Ervist 9 mmsm! WM. FEBKUÄE 2A £|to©myosok kitüntetés© Balázs Árpád, az MHSZ Békés megyei repülő és ejtőernyős klubjának a vezetője, február 21- én adta át a teljesítményjelvényeket Ejtőernyős aranykoszorús jelvényt kapott két gyémánttal Bánszki György, Mity- kó András, Dunai János és Tímár Vince. Közülük Dunai János ezernél több ugrást hajtott végre. Aranykoszorús jelvénye® lett Fáskeríi István és Kiss István. A vitorlázó repülő aranykoszorús jelvényt Halasi Gábor kapta meg. aki 700 órát repült Hétfőtől; O FŐI ÉRTfflá&ái* Az OFOTÉRT Vállalat február 25—március 16-a között rendezi a szezon előtti hagyományos kedvezményes tavaszi vásárát A háromhetes vásár idején több mint 30 millió forint értékű fotócikket — egyebek között ötféle fényképezőgépet, kétfajta filmvetítőt, fotó- és filmállvá nyokat, szűrőket, nagyítópapírokat — kínálnak 15—30 százalékos kedvezménnyel. A vásár kezdetétől sokféle hazai és import napszemüveget, csehszlovák hőmérőket is leszállított áron hoznak forgalomba. Az országos tavaszi vásárban az OFOTÉRT szaküzleteken kívül a Centrum-áruházak, a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek kijelölt boltjai is részt vesznek. Hétül—kedden gépkmisorsolás Az Országos Takarékpénztár február 25-én és 26-án Budapesten, az Arany János utcai Kellí László Űttörőházban rendezi a gépkocsi-nyereménybetétköny- vek idei első sorsolását. Hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel a Budapesten váltott betétkönyveket húzzák, közöttük 268 személyautót sorsolnak ki Kedden a 9 órakor kezdődő húzáson a vidéken váltott betétkönyvekre 347 személygépkocsi jut. Áz összevont nyereménylistát február 27-én teszik közzé. Őentpum hém Bébi, gyermek kötöttáru, fehérnemű A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gépgyártó üzeme, Békéscsaba, Orosházi u. 32. Felvételre keres: esztergályos szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet: az üzemvezetőnél. x Hazán Katival. ■ ■j, r * w ot ev után I Amikor még első osztályos volt, és a> mikroszkóppal isäserAedet& ÍHL»® a Ikéjp bail sséléai-
