Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

Ülést tartotta Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A kormány megtárgyalta a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkárának a termé­szettudományi kutatások helyzetéről szóló jelentését. Hazánkban ma már 20 kutató- intézet, 197 egyetemi tanszék és 2 további kutatóhely foglalkozik természettudományi kutatásokkal. A kutatók mindinkább részt vállalnák a gyakorlati kérdések megoldásá­ban, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években megnövekedett a hasznosított szabadalmak, valamint a szerződésas mun­kák száma. A természettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kuta­tási tematika szétaprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája között nincs megfelelő összhang és együttműködés. A ter­mészettudományi kutatások eredményeit így elsősorban az egyes ágazatokon belül hasz­nálják fel, s csak kisebb mértékben az orvos-, az agrár- és a műszaki tudományokban. A kormány a jelentést elfogadta és úgy döntött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt ku­tatóintézetek dolgozóit s a tanszékeken mű­ködő tudományos kutatókat. Ai Minisztertanács Tanácsi Hivatalának el­nöke javaslatot tett a kormánynak a helyi címerek, zászlók alkotásának és használatá­nak, valamint a díszpolgári cím adományo­zásának szabályozására. A kormány a javas­latot elfogadta a helyi kezdeményezések alap­ján kibontakozó gyakorlatot szabályozva, a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mai arculatuk kife­jezésére a jövőben jelképként címert alkot­hatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az állami eljá­rások során még azzal együtt sem használ­ható. A kormány hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre' mél­tó tettekért és tevékenységért díszpolgári cí­met adományozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter elő­terjesztésere, miután a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az Orvostovábbképző In­tézetet az elmúlt év végén egyetemi-jellegű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgatóját a rek­tori teendők ellátásával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) 4 helyi címer és zászló használatának, a díszpolgári cím adományozásának szabályozása Az MTI hírmagyarázója írja A tanácsok népképviseleti- ónkormányzati szerepének növe­kedésével az elmúlt esztendők­ben előtérbe került a települé­sek helytörténetének, haladó hagyományainak kutatása, fel­elevenítése, s így fogalmazódott meg az igény a helyi címer és zászló használatára, a díszpolgá­ri cím adományozásának lehe­tőségére. (Az elmúlt esztendők­ben Budapest és az ország 35 más városa alkotta meg a tele­pülés címerét, használta rendez­vényeken, helyi ünnepségeken városhoz való tartozás kifejezé­sére, a társadalmi tevékenysé­gért nyújtott erkölcsi elismerés, érmek, oklevelek díszítésére. Né­hány esetben helyi, városi zász­lókat is használtak. — ez egyéb­ként külföldön már széles körű gyakorlat. Számos tanács adomá­nyozott továbbá az elmúlt évek­ben díszpolgári cimet, igaz, nem egységes tartalommal, jelentő­séggel). Az alkotmány rendelke­zik a Népköztársaság címeréről és zászlajáról, s minisztertaná­csi rendelet szól a Népköztársa­ság címerének használatáról. Ez a rendelet azonban a helyi cí­merhasználatról nem intézkedik, s egy 1970-ben kelt utasítás is — utalva a várható szabályozásra — csupán ajánlási jelleggel ha­tározta meg a helyi címeralko­tás alapelveit. A Minisztertanács mostani határozata egységesen szabályozza mind a helyi címer és zászló alkotását és használa­tát, mind a díszpolgári cim ado­mányozását. Kimondja, hogy a helyi cí­mert és zászlót a fővárosi, a me­gyei városi, a városi, továbbá különösen indokolt esetben — előzetes engedély alapján — a • nagyközségi és a községi tanács alkothat. A helyi címer a tele­pülés történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Népköztársaság címe­rét nem helyettesítheti. Ha az államigazgatási tevékenység so­rán a népköztársasági címer használata kötelező, azzal együtt a helyi címer nem tüntethető fel. A ke^yi címer használható — egyebek között — a tanácsülés meghívóin, felhívásokon, prog­ramokon, terveken, a település történetével, életével, fejlődé­sével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon, a tanács által alapított díszokleveleken, em­léklapokon, kitüntető vagy em­lékérmeken, ünnepségeken, ren­dezvényeken, a külföldi kapcso­latokban és az idegenforgalmi propagandában, A helyi zászló egyszínű anyagon a helység cí­merét és nevét tüntetheti fel, nem helyettesítheti a Magyar Népköztársaság zászlaját, vala­mint a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös lobo­góját. A helyi zász­ló kitűzhető például a tanács ülésein, a település életének je­lentős eseményein, megkülön­böztetésül több község részvéte­lével tartott rendezvényeken, s az állami és a vörös zászló-^el­sőbbsége mellett a tanácsi szer­vek, vállalatok, intézmények ün­nepségein, rendezvényein. A minisztertanácsa határozat kimondja, hogy a díszpolgári cím a település és a lakosság ér­dekében végzett kiemelkedő te­vékenységért adományozható. A cím adományozását jelentős év­fordulókhoz állaimj vagy helyi eseményekhez kell kötni, a ja­vaslatot a helyi politikai, társa­dalmi és tömegszervezetek vé­leményének kikérésével a végre­hajtó bizottság készíti elő és ter­jeszti a tanács elé. A helyi címer és zászló alko­tásáról és használatáról, vala­mint a díszpolgári cim adomá­nyozásáról szóló minisztertaná­csi határozat végrehajtására a Minisztertanács tanácsi hivatalá­nak elnöke utasítást adott ki. Rendelőintézet — utókezelésen A történelem tanulsága, hogy mindent meg kell fontolni. Két­ségbevonhatatlan bölcsesség, jó tulajdonságunk drága éke. Még Szeghalomban is! ■ Vajon ki merné elvitatni azoktól, akik a járási rendelőintézet körül bábáskodtak? Olyan alapos tö­kéllyel szívlelték meg a törté­nelmi' útmutatást, hogy szava­hihető emberek szerint még az egek is megnyíltak. Az ám, mert volt idejük. Amikor a járási rendelőintézet tervezését elhatározták, 1962-őt írtak. S mire átadták rendelte­tésének, 1972-őt, Jó munkához idő kell. Lépésről lépésre, szí­vós elszántsággal, s a gyümöl­csöző együttműködésből fakadó magabiztossággal az illetékes szervek egyre közelebb kerül­tek az elhatározás megvalósí­tásához. 1967-ben már a prog­ramtervezetet is egyeztették, miközben szegről végről min­dent tüzetesen megvizsgáltak, nehogy hiba csússzon a számí­tásba. Az alaposságnak meg is lett az eredménye. Mégpedig egy újabb tárgyalás, melyet en­gedélyezési tervbírálatnak ne­veztek el, hogy a tárgyalások dzsungelében illő módon el tudjanak igazodni. Ezt 1968-ban tartották meg. A hatóságok el­készítették szakvéleményeiket, s kí-ki elmondta kifogásait és javaslatait. A beruházó ekkor gondolkodóba esett, s hogy lé­legzethez jusson, az idő pedig ne teljen hiába, 1969-ben újabb egyeztető tárgyalást tűzött ki. A hatóságokat azonban ezen a tárgyaláson senki sem képvi­selte. Nem volt hát kifogás sem. Ekkor ütött a boldog óra. No­sza, hamar hozzáláttak a kivi­telezéshez. Ment minden, mint a karikacsapás. A munka ha­ladt, a rendelőintézet épült, és egy szép napon fel is épült! Ezután átadták rendeltetésének. Az átadás úgy történt, ahogy minden átadás történni szo­kott. A hibákat feljegyezték, az­tán kipihenték a fáradalmakat. Ezután jöttek a hétköznapok. Ahogy követte egyik nap a má­sikat. úgy szaporodtak a szó­beszédek, hogy bizony a ren­delőintézet körül baj van. 1973- ban erre már a szeghalmi já­rási Népi Ellenőrzési Bizottság is felfigyelt. A rendelőintézet­nek ugyanis a járás tíz községé, nek betegeit kell ellátnia. A Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt évben tartott vizsgálatot. Ennek során kiderült, hogy a rendelőintézet egy hónap alatt csak három községből jelent­kező betegek közül 194-et kül­dött Békéscsabára, illetve Gyu­lára szakrendelésre, mert a röntgengépük elromlott. Kide­rült az is, hogy az új intézet­nek nincs sem orvosi, sem asz- szisztensi szobája, a leletezó helyiség pedig kicsi, de hiá­nyoznak a szociális ellátást szolgáló helyiségek is. Nincs betöltve a belgyógyász és a fül-orr-gége státus sem. Meg­feledkeztek a létesítmény sza­bályszerű nyilvántartásba véte­léről is. Sem a nagyközségi ta­nács mint beruházó, sem pedig a gyulai kórház mint «első üze­meltető, nem végezte el. Ennek következtében az üzemeltető nem tudja biztosítani a felújí­tási fedezetet a rendelőintézet­nek. Hogy miért ez a feledé- kenység, arra még a népi ellen­őrük sem tudtak választ talál­ni. A vizsgálat óta azonban új röntgengépet kapott az intézet. Nyilván az illetékesek már a NEB-vizsgálatot megelőzően is tudtak a hiányosságokról. Sőt, az átadás-sorozatoknak mindé» bizonnyal nemcsak az volt a céljuk, hogy egy elfeledni vélt magyaros szokást felelevenítse nek, mely szerint ahhoz, hogy valamit jól csináljunk, azt leg­alább háromszor kell megcsi­nálni. Márpedig a szeghalmi járási rendelőintézetet három­szor adták át. Először a nagy­községi tanácsnak, a tanács át­adta a gyulai megyei kórház­nak. Nagy megfontoltságról tett tanúbizonyságot a gyulai me­gyei kórház, amikor a rendelő- intézetet a. szeghalmi utókezelő kórháznak adta át üzemeltetés­re. Csak elismeréssel lehet szólni a pontos diagnózisért. Ugyanis a járási rendelőintézet már 1972-ben utókezelésre szo­rult. Illő volna már befejezni „a gyógyítgatást”, hogy a ren­delőintézet maradéktalanul ele­get tehessen feladatának. Ha » fontolgatás nem is, de a meg­fontoltság mindenesetre ezt sugallja. Serédi János Ételbár-bemutató a fővárosban Ä KERIPAR megkezdi© a gyártást Á kereskedelmi berendezése­ket és gépeket gyártó vállalat Magyarországon most meghono­sodó üzlettípus, az ételbár teljes berendezését mutatta be csütör­tökön az újságíróknak Dolmány utcai gyáregységében. A korszerű vendéglátást és táplálkozást szolgáló ételbár akár önálló üzletként, akár meg­levő vendéglátó üzem, például szálloda, eszpresszó külön egy­ségeként üzemeltethető. A be­rendezés étkező, tároló, tálaló, kiszolgáló pultsorbpl, elektromos 3 ímmm ” 1974, FEBRUAR t.. sütő-főző készüléksorból és bár­székekből áll. a készülékeket, a pultokat a KGST-szabvány aján­lásainak és a vendéglátóipari méretrendszer követelményeinek megfelelően olyan építőkocka­elemekből alakították ki, ame­lyek lehetővé teszik különféle típusú és kapacitású üzletek be­rendezését. Az ételbárban köz­vetlenül á pultnál ülő vendégek előtt — konyhakész, sütésre-fő- zésre teljesen előkészített nyersanyagból — készítik az éte­leket korszerű szagelszívó-be­rendezés „védelme” alatt. A KERIPAR az idén a hazai vendéglátóipar megrendelésére 25 ételbárt állít elő, jövőre pedig már exportra is jut a korszerű üzletberendezésekből Filozőfiavizsga, Képünkön balról a tanár, dr. Kaposi Márton adjunktus, jobbról a vizsgázó Pásztor Béla. a megyei Statisz­tikai Hivatal munkatársa * Másfél ezren vizsgáznak az Oktatási Igazgatóságon Folynak a félévi vizsgák az MSZMP Béikés megyei Bizott­ságának Oktatási Igazgatóságán, Január 8 és február 5 között csaknem másfélezer hallgató ad bizonyságot felkészültségéről. A Marxizmus—Leninizmug Esti Egyetem általános tagozatán 950-en, szakosító tagozaton 220- an, a kiegészítő szakosítón kö­zel 200-an ismerkedtek a filozó­fia, a politika! gazdaságtan, a nemzetközi és a magyar mun­kásmozgalom történetének el­méleti kérdéseivel. Az eddigi tapasztalatok szerint az 51 osz­tályban eredményes volt az előadások, szemináriumok sora. A hallgatók a korábban meg­szokottnál jobban tudják az el­méleti-politikai alapfogalma­kat, mindjobban Ismerik az összefüggéseket, javult bizonyt, tásí készségük. És még néhány Az utolsó megbeszélés a vizs­ga előtt. MSkő. László men, lóg és Boros Gábor, a Híra­dótechnikai Vállalat műsza­ki ellenőre. számadat: betegség, külföldi utazás és más okok miatt a hallgatóknak mindössze öt szá­zaléka nem tud vizsgázni a ren­des vizsgái dőszafcban; az eddi­gi magasabb követelmények el­lenére csak minden ötvenedik hallgatónak kell utóvizsgát ten­nie; a várható vizsgaátlag — az eddig lezajlott vizsgák bizonysá­ga szerint — 3,5 és 4,0 között lesz. Ez a hallgatók jó munkájá­ra vall.

Next

/
Thumbnails
Contents