Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

A Gyulai SE azért tevékenykedik, hogy a sportélet mielőbb felzárkózzon a város gazdasági és kulturális színvonalához Szögi Antal az elnökség beszámolóját tartja Ezekben a napokban egyre­másra tartják beszámoló taggyű­léseiket megyénk sportegyesüle­tei. Vasárnap délelőtt, az Erkel Művelődési Központban a Gyu­lai SE is számot vetett tavalyi tevékenységéről. Az elnökségben helyet foglalt dr. Lőrinczy Géza, az Országos Testnevelési és Sporthivatal osztályvezető-he­lyettese, Krivik András, a me­gyei TSH elnöke, Kovács Lajos, a városi pártbizottság titkára, Dér Lajos tanácselnök-helyettes, Szilágyi Béla városi testnevelé­si és sportfelűgyelő, id. Szabó Ferenc, az egyesület örökös dísz- elnöke, Balogh László, a Szabók Szövetkezetének elnöke, Béla Emese, úttörőolimpiai bajnok, Jenéi Kálmán, az egyesület ügy­vezető titkára. A végzett munkáról és a jövő feladatairól készült beszámolót Szögi Antal sportköri elnök ter­jesztette a közgyűlés elé. Beve­zetőjében a nyáron megalakult, összevont városi sportkör szer­vezéséről szólt, amely egybeesett a sport állami irányításra tör­ténő átszervezésével. Ezek a vál­tozások nem okoztak törést a sporttevékenységben. A megye második számú egye­sületének tíz szakosztálya (atlé­tika, kézilabda, kosárlabda, lab­darúgás, salakmotor, ökölvívó, sakk, úszó, teke, természetjáró) és két szakági sportiskolája 511 versenyzőt foglalkoztatott, akik­kel 17 minősített és 17 társadal­mi edző foglalkozott. A GYSE az egy évvel koráb­bi, negyvennel szemben 65 pontot ért el 1973-ban, mellyel a 47. helyre került az országos egyesületi rangsorban. Különö­sen hozzájárultak ehhez a szá­mokban is jól érzékelhető elő­relépéshez az atléták és az úszók. E két sportág ifjú képviselői, beleértve a sportiskolásokat is, országosan is figyelemre méltó eredményeket produkáltak. Az atléták közül egy II. o., öt III. o., hat arany. 21 ezüst, míg 63 fiatal bronzjelvényes minősítéssel rendelkezik. Az úszók tizenhato­dikok az ország szakosztályainak sorában, megelőzve nagymúltú egyesületeket is. Vass Gyula kor­osztályában országos bajnoksá­got nyert. Nagy Júlia egy negye­dik és egy. ötödik helyezést ért el az országos felnőttbajnoksá­gon. Egy II. o., egy arany- és hét ezüstjelvényes sportoló dol­gozik a szakosztályban. Az at­létákat és úszókat foglalkoztató sportiskolában hét arany-, 16 ezüst- és 24 bronzjelvényes mi­nősítésű sportolót neveltek. Kiemelkedő helyet érdemel a legjobb eredmények felsoro­lásakor Gyepes Barnabás, aki országos bainokságot nyert sa­lakmotorozásban és ezzel ti­zedszer bizonyult a legjobb hazai „vaspapucsosnak”. A szakosztályok munkájának főbb jellemzői. Atlétika: inkább a férfiversenyzők szerepeltek eredményesebben, azok közül is az utánpótlás képviselői. A ne­velő egyesületi jelleg érvénye­sül, a középfokú iskolák elvég­zése után sokan eltávoznak. Ké­zilabda: a megyei I. o. bajnok­ság tavaszi fordulója után má­sodik helyen álltak, ősszel azon­ban nem sikerült kiharcolni az NB III-ba való jutást, az átszer­vezés és a közbejött változások náluk hátrányosan éreztették hatásukat. Kosárlabda: jelentős szerepet játszottak az NB Ill- ban. az ifi csanat kiharcolta az OTK-döntőbe iutást, ami a meg­felelő utánpótlásra mutat. Lab­darúgás: az 1972—73-as bajnok- sávban a csanat kiesett az NB II-bői. A második félévben lel­kes és odaadó munka eredmé- nveként taloraállt a kollektíva, ekkor már inkább nozitívumok jellemezték a munkát. Gond az ifjúsági, serdülő és tartalék gárda irányítása, betöltetlen az intézői hely. A felnőttek a hato­dik, az ifjúságiak és a tartalé­kok második, míg a serdülők az első helyen várják a tavaszi bajnoki nyitányt. Salakmotor: kiemelkedő Gyepes Barnabás helytállása. Edzési lehetőség és géphibák miatt a junior bajnok­ságban Erdélyi János nem tudott az élgárdához felzárkózni, ököl­vívás: korlátozott lehetőségek között dolgoztak versenyzői, egy második és egy harmadik helye­zést értek el az országos egyéni serdülő bajnokságban. Egy-egy II—III. és IV. o. minősítésű, va­lamint egy arany-, egy ezüst- és egy bronzjelvényes sportoló je­lenti a minőséget. Igen jó a kollektív szellem. Sakk: jelen­tősen megnövekedett a létszá­muk, de a munkához megfelelő helyiség csak az utóbbi időben áll rendelkezésre. Két csapattal szerepelnek a megyei bajnok­ságban. Úszás: az előzőekből már kitűnt, hogy az egyik leg­intenzívebben fejlődő szakosz­tály, amely objektív feltételek mellett dolgozik. A gyulai, nem­zetközi korosztályos versenyen közülük négyen képviselték ha­zánk színeit. A sportolók jó sze­repléséhez jelentősen hozzájá­rult a szülők áldozatkészsége. Teke: a megyei bajnokság élme- zőnvében szerepeltek, 1974-ben pedig az NB Ill-ban játszanak. Munkájukra a nagyfokú fegyel­mezettség jellemző — noha sze­rény körülmények között dolgoz­nak, „albérleti” pályán. Egy II., két III. osztályú, valamint egy- egy ifjúsági arány- és ezüstjel­vényes sportolójuk van. Termé­szetjárás: a tavalyi évben szer­vezés alatt álltak... Sportiskola: korlátozott adottságaik ellenére szép eredményeket ért el. Az egyesület elnöksége kap­csolatot teremtett az illetéke­sekkel. tárgyalásokat folytatott és szerződést kötött a város gazdasági egységeivel, hivata­laival és intézményeivel, ör­vendetes, hogy kivétel nélkül támogató szándék nyilvánult meg. Ennek eredményeként az év végén 300 ezer forintos bá­zis vállalati támogatással ren­delkezett a GYSE. összességében megálltvHhat- juk. hogy nehézségeink ellené­re is vannak eredményeink, célkitűzéseinket — ha szeré­nyen is — teljesítettük — fejezte be értékelését az el­nök. A továbbiakban az idei’fel­adatokról beszélt. Ezek közül kiemelte a labdarúgó-szakosz­tályt. melynek el kell érni. hogy az 1974—75. évi bajnokságban is az NB ITI-ban szereoeljen. Ja­vítani kell az iskolákkal, szü­lőkkel való kapcsolatot vala­mennyi szakosztálynak. A kézi­labda-szakosztálynál meg kell szervezni a női csapatot, több­szörösére kell emelni a pártoló tagság számát, be kell vonni az egyesület életébe az aktív spor­tolástól visszavonult verseny­zőket. Összekötő hálózatot kell szervezni az egyesület és a bá­zisvállalatok között. Kívánatos emelni a propaganda-munkát. Ezt követően Jenei Kálmán is­mertette az egyesületi alapsza­bályt és annak kiegészítését, a fegyelmi szabályzatot, majd Kárpáti Elemér, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő az egyesületnél végzett ellenőr­zések tapasztalatait. A vitában többen elmondották véleményüket. A felszólalásokat a GYSE iránti és ezen keresztül a város sportjáért érzett fele­lősség hatotta át. Ifj. Szabó Fe­renc a labdarúgó-szakosztály előtt álló feladatokat taglalta, Balogh Mihály a fegyelemről szólt, amely — mint mondotta — minden munka alapja. Nagy Lajos labdarúgó sportiskola meg­szervezését javasolta és kérte, hogy a GYSE kezdeményezzen 1 általános iskolai labdarúgó-baj­nokságot. Becsy Károly azt ve­tette fel, hogy a szakosztályok önálló gazdálkodása helyesebb lenne, mint az eddigi gyakorlat. Id. Szabó Ferenc hozzászólásá­ban arról a nagyfokú felelősség­ről beszélt, amely a tavaszi for­dulóban az NB iíl-as labdarúgó­csapat vezetőire, játékosaira há­rul. Dr. Lőrinczy Géza elisme­réssel beszélt a Gyulai Sport­egyesületről, amely az ország több ezer egyesülete között ví­vott ki rangot magának. Felhív­ta a figyelmet, a tömegsport-igé­nyek kielégítésére ezentúl na­gyobb gondot fordítson az el­nökség. Dér Lajos hangoztatta, hogy a GYSE a megszilárdulás útjára lépett, melyhez megfe­lelő anyagi bázis áll rendelke­zésre, de ezt még tovább kell szélesíteni. Nagy taps közepette nyújtotta át Hargitai József nyugdíjas sportvezetőnek a leg­magasabb helyi elismerést, a „Gyuláért” kitüntetést A válaszadások után a köz­gyűlés személyi változásról dön­tött, további két évre megerősí­tette tisztségviselőit, majd a be­számolóval együtt a következő határozati javaslatokat fogadta el: 1. Az elnökség mindent .te­gyen meg az 1974. évi célkitű­zések megvalósítása érdekében. 2. A pártoló tagság számát év végére 800-ra emelje. 3. A tö­megsport-bizottság nyújtson hat­hatós segítséget az egyesület bázisát képező vállalatok, intéz­mények, üzemek és ipari szeji vetkezetek dolgozóinak tömeg­sport-igényeik kielégítéséhez, ezen munkájához igényelve a szakmai szakszervezetek támo­gatását is. 4. Fokozott támoga­tást nyújtsanak az atlétikai, úszó és ökölvívó-szakosztály ré­szére, mert ezek a kollektívák kiemelkedő eredményeket értek el 1973-ban az utánpótlás neve­lésében. Törekedni kell arra. hogy a jelenlegi eredményeik fokozása az egyesület elnöksé­gének, szakvezetőinek és spor­tolóinak elsődleges feladata le­gyen. Végezetül Szögi Antal elisme­résben részesítette a legjobban ! dolgozó edzőket, társadalmi ak­1 tívákat. F, L A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakmunkástanulókat iskoláz be olaj­ás földgázbányász szakmára az 1974-75-ös tanévre A képzés emelt szintű: olajbányász szakközépiskolában 3, osztályban folytathatják tanulmányaikat levelező utón. Képzési idő: 3 év.1 Képzés helye: Várpalota, 305. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet A tanulók jól leiszereit kollégiumban nyernek elhelyezést Oklevél megszerzése után szegedi, szankl, orosházi, egri, hajdúszoboszlói üzemünkben lesznek foglalkoz­tatva olajbányász szakmunkásként. Havonta 500,— Ft társadalmi ösztöndíj, 200,Ft ösz­töndíj-kiegészítést kapnak, a tanulmányi eredmény után járó ösztöndíjon kívül. A jelentkezési lapra kérjük feltüntetni: „A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat tanulója.” Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti és oktatási osztálya ad Szolnok, Beloiannisz út 14/a. Telefon: 11-379. Fizessen elő lapunkra! 0 Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszere!!, esztergályos, kovács, lemezlakatos, iv-,lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő és marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás Vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél.

Next

/
Thumbnails
Contents