Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
Telekvásárlás Äilatorvos írje* Sertéstenyésztés — szaporodásbiológia Békés megye az ország sertéstenyésztésében első helyen álll. Tavaly kereken 520 ezer hízót adott a népgazdaságnak és már túlhaladta az ötéves terv végére előirányzott szintet A háztáji kocaállomány egy év alatt 20 ezerrel gyarapodott, amihez hozzájárult az 1973. évi vemheskoca-akciő, melynek keretén belül megyénkben is több száz, nagyüzemből származó sertést helyezitek ki a háztáji gazdaságokba. Az akciónak több jelentősége volt: 1. Biztosította a száj- és körömfájás okozta tenyészállatkiesések pótlását. 2. Vágósertés-termelésünk rövid idő alatt elérte, sőt meghaladta a járvány előtti szintet. 3. Segített annak a rég óhajtott törekvésnek az elkezdésében, hogy háztáji állományainkba is viszonylag egységes, a hazai és exportkövetelményeknek. megfelelően kimondottan hústípusú, nagy teljesítőképességű fajták kerüljenek. 4. A mennyiségi mutatók mellett lényeges a minőségi javulás. (A kihelyezett kocák nagyrészt brucella-, leptospira- és güműkórmanteselk.) A tenyészkoca-kihelyezés pozitívumai országosan érvényesültek, ugyanakkor azonban a kihelyezés után több probléma vetődött fel, főként a következők miatt: étvágytalanság, emésztőszervi panaszok; nehéz- ellések; ivarzás elmaradása, meddőség: malacok anya nélküli felnevelése (a szoptatókocák tej elválasztási zavarai miatt); saját szaporulatból történő tenyészállat-kiválasztás. Az első két témával e rovat keretében már fogäaikoztudk. Minthogy az akció révén sok új tenyésztő csatlakozott a régiekhez, szükségesnek mutatkozik a többi problémával való foglalkozás annál is inkább, mert a végtermék nagy százalékát ma is a háztáji gazdaságok adják, és ezeket az üzemágakat nem a termelőszövetkezeti tagság magánügyének, hanem egész mezőgazdaságunk fontos termelési tényezőjének kell tekintenünk, Az eüőbi problémák a termelés folyamatosságából adódóan állandó aktualitással bírnak. A jelzések szerint jelenleg gond a tenyészkocák ivarzási rendellenességei van. Ezért először ezekkel foglalkozik. Ezt indokolja az is, hogy az ivarzás és a vemhesítés a sertés termelési ciklusát alapjaiban meghatározza. Az ismertetésnél természetesen eltekintünk a speciális szaktudást igénylő dolgoktól, ezért főként olyan szempontokat érintünk, melyeket minden tenyésztő átvihet saját gyakorlatába. Ma már az állattenyésztésben is a gazdaságosság a fő cél. Ennék egyik legfontosabb tényezője a szaporodásnak, mint körfolyamatnak zavartalan volta: az ivarzásnak, termékenyülésnek, vemhességnek, Halasnak szabályos, élettarii lefolyása, majd a fialás után az újbóli fogamzóképesseg realizálódik, ha az utódokat sikerül felnevelni. Világstatisztika* adagok szerint a született malacok közül minden harmadik elpusztul, még a fejlett állattenyésztésié! rendelkező országokban is. Hazánkban sikerült ezt a számot lényegesen csökkenteni. Az iparszerű szakosított telepeken, ahol a tenyészállatoknak intenzív körülmények között kell folyamatosan szigorú követelményeknek eleget tenniük — legalább évi 2,2-es kocaforgó, 20-22 született malac —, sikerült ezt a számot 10 százalék alá szorítani, de természetesen csak akkor, ha a biológiai feltételeket maradéktalanul biztosítjuk. Az ivarzással kapcsolatosan a következő gyakorlati kérdések a leggyakoribbak: 1. Mikor ivarérett a süldőkoca és miikor lehet először termékenyíteni? 2. Mik az ivarzás külső jelei? 3. Az ivarzás mely pontján történjen a fedeztetés? 4. Meg lehet-e állapítani, és miből azt, hogy a termékenyítés után vemhes lett az állat? 5. Milyen követelményei vauinak annak, hogy az ivarzó koca termékenyítés után megfelelő számú, életképes utódot hoz a világra? Vizsgáljuk meg ezeket részletesen: A koca az első peüesejtlevá- lással egybekötött ivarzás után válik ivaréretté. Nagyon fontos, hogy1' a nemi érést, az első valódi ivarzást megelőzheti 2-3. álivarzás. Az ivarzás külső jelei ilyenkor is mutatkoznak, azonban a tűrési reflex hiányzik (az ágy óktájékra történő nyomásnál a koca nem áll meg.) Az ivarérettség bekövetkezésének időpontja függ a faj, fajta jellemzőitől, de jelentősen befolyásolja a tartás és a takarmányozás is. Súlyos hiba, ha az ivarérettséget összetévesztik a tenyészérettséggel. A sertés lehet ivarérett már 7 hónapos korban, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy az ekkori fedeztetés után jó alomra számíthatunk, ugyanis a nemi szervek fejlődése elmarad az intenzív takarmányozás következtében kialakult külső fejlettségtől és életképtelen, torz, gyenge vitalitású malacok születnek. Ezenkívül gyakori a szűk sziilőutak miatti nehéz eilés. (A császármetszések zömét előhasi kocáknál végezzük.) Süldőlkocát tehát akkor fedeztessünk először, amikor a már ivarérett állat tenyészérett is. azaz a pá- ' rosítást követő vemhesságet károsodás nélkül képes elviselni, és a fajtának megfelelő malac- számot és alomsúlyt tud produkálni. Ezt az állapotot 8 hónapos korra és 90—110 kilós súly között éri el általában. Nem szabad csak a kort és csak a súlyát tekinteni, hanem mindig a kettőt együtt! Általában azt mondhatjuk, hogy az ivarérett állatot csak akkor állítsuk tenyésztésbe, ha a fajtára jellemző testi teljes fejlettségének 2/3—3/4 részét elérte. A nőstény állatok a porosodásra csak bizonyos időszakokban mutatnak készséget. Ezt gz időszakot jelenségeivel együtt ivarzásnak nevezzük, amely kifejlődött és egészséges kocákon szabályos időközökben három- hetenként jelentkezik. Az ivarzás bonyolult idegi és hormonális irányítás alatt áll, melyet nem részletezünk. Tünetei: nyugtalanság, a koca társait ugrálja, étvágytalan, a külső nemi szervek duzzadtak, kipi- * rosodtak, a hüvelyből nyálkás váladék ürül Pozitív tűrési reflex, Időtartama; 12—24 óra. A kant a kocával a búgási idő második felében kell pároztat- ni, mert ilyenkor a legvalószínűbb a termékeny ülés. A fiatal koca (süldőkoca) fedeztetését az ivarzási tünetek jelentkezése utáni második napon a reggeli órákban, öreg kocákat a második napon estefelé kell búgaitni. Az időpont ekképpeni megválasztásának élettani okai vannak. Mindig a kocát kell a kanhoz vezetni, és nem fordítva. A megtennék eny ülés biztonsága érdekében ha lehetőség van rá, célszerű kétszeres pá- roztatást alkalmazni. Ä vemhességmegállapítás történhet: külső vizsgálat, belső vizsgálat, vér-, vizeletvizsgálat, hormonhatásra való reagálás révén. Most csak a külső vizsgálatokkal foglalkozunk, a többi szakember feladata. Ivarzás kimaradása: nem bizonyít feltétlenül a vemhesség mellett, mert kocáknál a vemhesség első harmadában, előfordulhat ivarzás, ez azonban legtöbbször álivarzás. Ezenkívül a helytelen tartás és takarmányozás, valamint a nemi szervek különböző megbetegedései miatt az ivarzás kimaradhat anélkül, hogy az állat nem lett vemhes. Hüvelyből kifolyó váladék mennyisége és minősége: ha a búgatás utáni 1—3. napon véres kifolyást tapasztalunk, az állat nem lett vemhes. Ha a 21. nap körül a kifolyás sárgás- barnás színű, sűrűbb, az állat vemhes lett Vemhesség esetén megváltozik az állat magatartása: nyu- godtabb, kevesebbet mozog. Megváltozik a táplálkozás. A vemhes állat étkesebb, a vemhesség első harmadában hízik, aminek célja a tartalékfelhalmozás arra az időre, amikor a tápanyagot a vehemre kell fordítania. Később erőnléte csökken, hogy a magzat igényeit kielégítse, saját testén takarékoskodik. / A has alakjának megváltozása, a magzatmozgások, a tőgy alakjának megváltozása csak a vemhesség fele idejétől észlelhető. A búgatás utáni 30. nap körül, ha a csecsbimbók kiegyenesednék, a bőrráncok a has alatt kisimulnak, ez az állat vemhesség mellett szól. A vemhességnek vannak egyéb külső tünetei 'is, ezek észlelése azonban inkább szakember feladata, (megváltozott légzés, érverés). Érdekességként említem, hogy modem nagyüzemi telepeken gyakran szükségessé válik a vemhesség egészen korai, pár napos stádiumának megállapítása. Ennek alapja, hogy az állat miként reagál az injekcióban beadott szexagéaekre. Az ENbZ 1968-ban kiadott demográfiai évkönyve szerint a világ lakossága évente 70 millióval nő. Az ember napi minimális állatifehérje-íogyasz- tása 30 gramm lenne, ehelyett azonban csak 19 gramm, sőt a fejlődő országokban, ahol pedig legnagyobb a szaporulat, csak i 2 gramm. Az állattenyésztés 1 tehát óriási perspektíva. előtt I áü. 'Or. Böő 'István áiiaijorvae Ä telek tulajdonjogának átruházásához elsősorban írásba foglalt adásvételi szerződés szükséges. Ennek tartalmaznia kell az ttadó és a vevő nevét, lakáscímét, a telek pontos megjelölését (a község nevét, a helyrajzi számot), az ingatlan átruházási jogcímét (az adásvételt), a vételárat és egyéb kikötéseket. A vételár átvételét ajánlatos a szerződésben elismerni (nyugtázni), mert ebben az esetben nem kell külön 1 százalék nyugta illetéket is fizetni. Fel kell tüntetni végül a keltezés helyét és idejét. Az eladó és a vevő sajátkezű aláírásának hitelességét két tanú aláírásával kell igazolni. A tanúk lakóhelyét és címét is fel kell tüntetni. A tulajdonszerzés további feltétele, hogy az adásvételi szerződés alapján a tulajdonváltozást az ingatlannyilvántartásba (korábban: telekkönyvbe) bejegyezzék. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: mi történik, ha valaki megveszi a telket, de elmulasztja az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzést? Ebben az esetben gyakran előfordul, hogy az eladó másnak is eladja ugyanazt a telket. Ki lesz végül is tulajdonos? Törvényeink szerint, többszöri eladás esetén az a vevő van előnyös helyzetben, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, még abban az esetben is, ha másnak a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba már bevezették. A jóhiszeműen birtokba lépett vevő ugyanis perrel támadhatja meg ezt a bejegyzést és követelheti a tulajdonjognak a saját részére történő bejegyzését. Erre tekintettel ajánlatos, hogy a vevő ne csak az ingatlannyilvántartásban nézze meg, hogy kinek a nevén áll az ingatlan, hanem. tekintse meg a telket természetben is, hogy nincs-e a megvásárolni szándékolt telek másnak — az ingatlannyilvántartásba történt bejegyzés nélkül — a tulajdonában és birtokában. Ha pedig többszöri eladás esetén egyik vevő sem lépett birtokba, a korábbi vevő lesz a tulajdonos (ezért is lényeges az adásvételi szerződés keltezése). Ha viszont a későbbi vevő előbb kéri az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzést, ő lesz a jogszerű tulajdonos, (ezért célszerű a bejegyzés iránti kérelmet minél előbb eljuttatni a járási földhivatalhoz). Illetékek Az adásvételi szerződésre 30 forintos okmánybélyeget kell ragasztani. A vagyonátruházási illeték a szerződésben feltüntetett vételár vagy a telek forgalmi értéke közül a magasabb érték 17 százaléka. Az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés eljárási illetéke 0,5 százalék. de legalább 100, és legfeljebb 500 forint. Ezt az illetéket a bejegyzés iránti beadványon bélyeggel kell leróni. Ha a vevő az illeték kiszabására történő bemutatástól számított 30 nap után, de kilencven napon belül nyújtja be a járási földhivatalhoz a bejegyzés iránti kérelmét, kétszeres, kilencven nap után benyújtott kérelem esetén háromszoros eljárási illetéket kell fizetnie. Illetékkiszabási eljárás Pa adásvételi szerződést 30 napon belül kell a telek fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi illetékkiszabási hivatalhoz benyújtani. Mellékelni kell a szerződés hitelesített másolatát; igazolást az akadálytalan tulajdonszerzésről és a forgalmi értékbecslést (a fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben fekvő telek esetében a tanácsi ingatlan- közvetítő szerv értékbecslését, egyéb községekben a községi szakigazgatási szerv által kiállított adó- és értékbizonyítványt). Az illetékkiszabási hivatal az illeték kifizetését az adásvételi szerződés eredeti példányára rávezeti. Ha a vevő az adásvételi szerződést illetékkiszabásra késedelmesen nyújtja be vagy a benyújtást elmulasztja, az illetéket 5000 forintig terjedhető összeggel felemelt mértékben szabják ki Bejegyzés az ingatlan. nyilvántartásba A bejegyzési kérelmet a vevő a szerződésnek vagyonátruházási illeték kiszabására történő bemutatásától számított 30 napon belül köteles a járási földhivatalhoz benyújtani. Csatolni kell az eredeti adásvételi szerződést ennek egyszerű másolatát, az akadálytalan tulajdonszerzésről szóló igazolást és vázrajzot abban az esetben, ha a földrészlet területében történő változás átvezetése is szükséges. Ha a beadványnak, illetőleg mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, a járási földhivatal a vevőt a hiány pótlására hívja fel. A bejegyzésről a járási földhivatal határozatot hoz. Ezt csak elutasítás esetén kell indokolni, A határozat éllen a kézbesítéstől számított 30 napon belül fellebbezni lehet a megyei földhivatalhoz. A fellebbezést a járási földhivatalhoz kell benyújtani. A járási földhivatal a bejegyzést a határozatnak megfelelően végrehajtja. Ennek megtörténtét és időpontját az eredeti adásvételi szerződésre és a határozat eredeti példányára rávezeti. A vevő megkapja a határozatot, és az eredeti adásvételi szerződést. Ezenfelül a határozatot kézbesítik az eladónak és más érdekettnék, köztük azoknak a hatóságoknak is, amelyek feladatkörét a változás érinti. A vevőnek, illetőleg az eladónak tehát nem kell külön bejelentést tennie a pénzügyi szakigazgatási szervhez a telektulajdon változása tekintetében. Ör. Tiraa Ferenc, A Gyulai Fa- és Fémbútor!pari Szövetkezet FELVÉTELKE KERES asztalos szakmunkásokat, férfi és ofii segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. Minden héten szabad szombatot biztosítunk. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi telepén: Gyula, Zrínyi tér 1—8. sz. alatt. Reísz József személyzeti vezetőnél. x
