Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Világ proletariat egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1974. FEBRUÄR 19„ KEDD Áras 1,— Ft XXIX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM MA £ A LAKÁS, VÍZ, ISKOLA, ÓVODA, CSATORNAÉPÍTÉS HELYZETE BÉKÉSCSABÁN (3, oldal) A KÉPERNYŐ ELŐTT ÜLŐ KÉTELYEI (5. oldal) A cselekvés programja II inaiyar—szovjet barátság népi hatalmunk lényegéből (akad Nagygyűlés a barátsági, ©gyűltműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 26= évfordulója alkalmából A pártaiapszervezetek munká­ja és szemlélete összhangban áll a X. kongresszus határozataival, elveivel és szellemével. Ezt bi­zonyítják az 1973-as év végi összegező taggyűlések tapaszta­latai is, ahol a kommunisták megállapították: hatékonyabbá, felelősségteljesebbé és életsze­rűbbé vált a pár talapszervezetek sokirányú tevékenysége. Ennek a munkának az eredménye ha­tással volt az egész országra, •ami elsősorban abban mérhető le, hogy eredményesen teljesítet­tük a múlt évi népgazdasági tervet és időarányosan megvaló­sítottuk hosszabb távú felada­tainkat is. A színvonalasabb párfcmunkához =~ és ezen ke­resztül eredményeinkhez — hoz­zájárultak & kongresszus óta hozott párthatározatok, amelyek egy-egy társadalmilag és politi­kailag fontos kérdésben foglaltak állást, és a mindennapi munká­hoz konkrét, elemző segítséget adtak. Most, amikor as a feladat áll. e pártszervezetek előtt, hogy' céltudatos munkájukat továbfe fejlesszék, és erősítsék, szükség- szerű, hogy továbbra is a X. kongresszus határozatai, vala­mint az azóta megjelent pártha­tározatok szellemében dolgozza­nak. Ez a munka pedig állan­dó elemzést követel, minden ha­tározat végrehajtásának folya­matos vizsgálatát. Hiszen, ha a határozatok külön-külön, más­más időpontban jelentek is meg, a pártmunka gyakorlatában egy­séget alkotnak. Együttesen biz­tosítják a hosszabb és rövidebb távra kitűzött célok folyamatos megvalósítását. A kongresszusi határozatok szellemében és a mindennapi gyakorlati munká­ban is nagyon aktuális például az ifjúság és a nők helyzetéről hozott határozat elveinek gya­korlattá változtatása, ami nem­csak általános társadalmi ügy, hanem minden munkahely sajá­tos problémája is. Ezért a ha­tározatok végrehajtása lehetősé­get ad az alapszervezeteknek a pártmunka helyi jellegének erő­sítésére, sajátos feladataik meg­tervezésére és megvalósítására. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásának szintén szám­ba vehetők a helyi feladatai. Míg országos méretekben olyan át­fogó intézkedéseket valósítunk meg, mint például a családi pót­lék és az anyasági segély eme­lése, a többgyermekes családok intézményes segítése, addig he­lyileg a dolgozó anyák, csalá­dok konkrét problémáival kell foglalkozni, dönteni lakásgond­jaik megoldásában, az óvodai helyek bővítésében, a helyi le­hetőségek e célra történő sok­oldalú kihasználásában. Ä korszerű üzem- és munka- szervezésről szóló határozat kö­vetelményei is a pártaiapszerve- zetek napirenden tartandó fel­adatai közé tartoznak, ugyanúgy, mint a munkaversenyről vagy más gazdasági témákról hozott határozatok. Ezek végrehajtása nemcsak a termelés mennyiségi és minőségi növekedését segíti, hanem lehetőséget teremt a gaz­dasági szervező munka színvona­lának emeléséhez, a gazdasági agitáció és propaganda fejlesz­téséhez. Természetesen még több, más határozattal is példázhatnánk, bizonyíthatnánk, hogy ezek ösz- szességükben a X. kongresszu­son kitűzött céljaink végrehaj­tását szolgálják. A gyakorlati pártmunkában azonban e hatá­rozatokról nem lehet csak ál­talános képet adni, hanem vég­rehajtásuk konkrét elemzését egyenként is el kell végezni. Ez mutatja meg ugyanis, mit ho­gyan hajtottunk végre, s melyek azok a területek, ahol munkán­kat erősíteni kell. Ugyanakkor feladatunk az is, hogy az egyes határozatok értékelései alapján időközönként készítsünk össze­gező tételes számadást vala­mennyi határozat végrehajtá­sáról, s vonjunk le a további munkára megfelelő következ­tetéseket, Mivei a határozatok egységes célt szolgálnák, megvalósításuk is egységes és folyamatos végre­hajtást követel. Elveink alapján a feladatok teljesítésére a helyi sajátosságoknak megfelelően le­het és kell is koncentrálni, ez azonban nem jelentheti, hogy egyik határozatot a másiknak aláren­deltjeként kezeljük. A határoza­tok végrehajtása az alapszerve­zeti munka gyakorlatában is összehangolt tevékenységet, s nagyfokú szervezettséget kíván. Amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, azért tesszük, hogy a pártalapszervezetek figyelmét is­mételten felhívjuk arra: hivatá­suknak úgy felelhetnek meg, ha valamennyi párthatározatot hiány­talanul végrehajtják. Ezek a gazdasági és társadalmi életünk egy-egy szektorát érintő határo­zatok összhangban állnak a kongresszusi útmutatásokkal, azok elveire épülnek. Tulajdon­képpen minden egyes határozat a X. kongresszus határozata vég­rehajtásának építőeleme, s a mindennapi pártmunkának cse­lekvési programja. Nagy hatás­sal van a gazdasági, politikai és a tudatformáló munkára, bizto­sítja a kongresszuson kitűzött céljaink megvalósítását, eddig elért eredményeink továbbfej­lesztését, munkánk folyamatos­ságát 4 3«- J­Huszonhat évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá a Szov­jetunió és a Magyar Népköz- társaság barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződését. A történelmi évfordulóról hétfőn barátsági nagygyűlésen emlékeztek meg az alumíniumgyár kultúrtermé­ben. Az ünnepi nagygyűlés elnök­ségében foglalt helyet Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára Nagy Mária, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, továbbá a zuglói párt-, tanácsi és tömegszervezetek vezetői, a kerületi vállalatok képviselői, szocialista brigádve­zetők, munkások. Ugyancsak az elnökség tagja volt B. D. Sevi- kin, a budapesti szovjet nagy- követség követtanácsosa, vala­mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadse- xegcsoport képviselői. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Regős Gá­bor, az MSZMP titkára mon­dott ünnepi beszédet. — Több mint negyedszázad távlatából mondhatjuk —hang­súlyozta —, hogy a magyar— szovjet barátság és együttmű­ködés —• amely kezdettől a marxizmus—leninizmusra, a szo_ cialista internacionalizmusra, a teljes egyetértésre és a kölcsö­nös megértésre épül — megfe­lel a magyar és a szovjet nép alapvető érdekeinek, s támasza a Magyar Népköztársaságnak. Az élet minden területén hoz­zájárul szocialista építőmun­kánk programjának eredmé­nyes végrehajtásához. A ma­gyar—szovjet barátság népi ha­talmunk lényegéből fakad, egyik biztosítéka volt és ma­rad hazánk fejlődésének. Szö­vetségünk gazdasági, politi­kai és elvi jelentőségét növeli, lehetőségeinket fokozza, hogy együttműködésünk a mind erő­sebbé váló szocialista közösség életének szerves része. A továbbiakban méltatta a Szovjetunió, a szovjet nép sze­repét a napjainkban végbeme­nő nemzetközi enyhülési folya­matban. Ezt követően B. D. Sevikin, a Szovjetunió budaipesti nagy- követségének követtanácsosa lé­pett a mikrofonhoz. B. D. Sevikin hangoztatta: az egyezmény, amely megfelelt a szovjet és a magyar nép alap­vető érdekeinek, fontos szere­pet játszott a szovjet—magyar kapcsolatok fejlesztésében, or­szágaink és az egész szocialis­ta közösség erősítéséiben. Az elmúlt negyedszázad alatt gyö­keres változások mentek végbe a szocializmus építésének útjait választó népek életében. Meg­feszített, hősies munkájuk biz­tosította a szocialista rendszer győzelmét. Az 1967 szeptemberében meg­újított szovjet—magyar barát­sági, eß: ‘ftttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási egyezmény új, minőségileg magasabb szin­tet határozott meg az országa­ink közötti testvéri kapcsolatok fejlesztésében. Ebben az egyez­ményben tükröződnek népeink sikerei a szocialista és kommu­nista építőmunkában, kifeje­ződnek a szovjet és a magyar nép testvéri barátságának, sok­oldalú együttműködésének fej­lődése során összegyűlt tapasz­talatok. B. D. Sevikin végül az év­forduló alkalmából sok sikert kívánt a Magyar Népköztársa­ság felvirágoztatásáért, a szov­jet és a magyar nép közötti örök, megbonthatatlan barát­ság továbbfejlesztéséért folyta­tott további munkához. Az ünnepi nagygyűlés az In- temacionálé hangjaival ért vé­get (MTI) (EaseissBBsiisaaeifitBBMBseaaEaaxsiatBSsaiaaaaaniiBsoaaaaaaaaaaaaaaacBBaasaasaaBaeflaacsBeaeBaaaeBaflasasassflseascasseaaGGBSis» cufiaQSSBaaBacuasBaBaaaaass­Automatikait magasraktár Február közepén adják át az Autóalkatrész- kereskedelmi Vállalat új, 16 méter magas, 2 000 négyzetméter alapterületű magasraktárát. Az új tárolóhelyiség 1 000 vagon áru raktározására al­kalmas. Az alkatrészeket mintkonténerekben tá­rolják és a szállítóberendezéshez kapcsolt ICL komputer a megfelelő kőd alapján nyilvántart­ja, kikeresi, sőt egy rakodógép segítségével te­herautóra rakja a megfelelő alkatrészeket. Az óriási raktárban — amelyben 15 000-féle alkat­részt tárolnak — mindössze heten dolgoznak. (MTI Fotó »-* Bisztray Károly íelvB — KS?

Next

/
Thumbnails
Contents