Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
Bizottsági ülések, szakmai és réteg- találkozók Folytatja munkáját a BVT ülésszaka 'A Bóke-világtamács szófiai ülésszaka bizonyos módosításokat eszközölt a tanács felépítésében. Határozat született arról, hogv a BVT eddigi vezető szervei — az elnökség és a titkárság — mellett megalakítják az elnökség irodáját is. Az iroda, amely évente három-négy alkalommal tartja üléseit, de sürgős esetben rendkívüli ülésre is összehívható, az elnökségi határozatok végrehajtásáért lesz felelős; választott tagjai között helyet foglal a BVT főtitkára is. A küldöttek határozatot hoztak arról is, hogy a BVT elnöksége és az egyes nemzeti békemozgalmak vezetői között rendszeresebben. évente két-három alkalommal tartanak találkozót. Az ülés négyes számú, a Közel-Kelet és Indokína kérdéseivel foglalkozó bizottságában Romesh Chandra főtitkár bejelentette, hogy a BVT aktívan részt vesz a Stockholmban március végén megrendezésre kerülő nemzetközi Vietnam-konfe- rencia és az ugyancsak márciusban tartandó kambodzsai szolidaritási hét lebonyolításában. A BVT és a nemzetközi szervezetek kapcsolatait elemző bizottság döntése értelmében az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az UNESCO-val való együttműködés koordinálása céljából a világtanács irodát nyit New Yorkban, Párizsban és Genfben. A nemzetközi biztonság a békés egymás mellett élés és a leszerelés összefüggéseit vizsgáló hármas számú bizottság, amelynek munkájában részt vevő magyar küldöttséget Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese vezeti, rendkívül konstruktívnak minősítette a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költségvetésüket csökkentsék tíz százalékkal, s az ily módon megtakarított összeg egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítsák. Hétfőn megkezdték munkájukat az ülésszak regionális bizottságai is, amelyek az egyes kontinensek békéjével és biztonságával összefüggő kérdéseket vitatják meg. A bizottsági ülésekkel párhuzamosan folytatódnak a szakmai és rétegtalálkozók. (MTI) Megnyílt az indiai parlament tavaszi ülésszaka Hétfőn Delhiben megnyílt az indiai parlament tavaszi ülésszaka. Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke megnyitó beszédében bel- és külpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozott. Mint hangsúlyozta, Indiának az el nem kötelezettség elvein alapuló aktív külpolitikája jelentős sikereket hozott a béke, a barátság és a kölcsönösen előnyös együttműködés politikájának megszilárdításában. Giri rendkívül elégedetten nyilatkozott Leonyid Brezs- nyev indiai látogatásáról és annak eredményeiről. Megelégedésünkre szolgál, hogy szüntelenül erősödik és fejlődik az indiai—szovjet barátság — hangsúlyozta Giri, majd méltatta India és más szocialista országok kapcsolatainak fejlődését is. India és a dél-ázsiai államok viszonyát illetően az elnök rámutatott, hogy az indiai kormány kész tárgyalásokba bocsátkozni Pakisztánnal a szim- lai egyezmény maradéktalgp teljesítéséről. Véleményünk szerint ellentmondana a béke érdekeinek, ha az Egyesült Államok katonai támaszpontot létesítene a Diego Garcia szigeten és mi őszintén reméljük, hogy a térség népeinek óhaja lesz a döntő e kérdés végleges megoldásánál — hangsúlyozta Giri. Gromiko Rómába utazott Sajtóértekezlet Párizsban Gramiko szovjet külügyminiszter hétfőn délelőtt — párizsi látogatása befejeztével — tovább utazott Rómáiba. Elindulása előtt sajtóértekezletet tartott a párizsi szovjet nagykövetségen, s hangsúlyozta, nagyon elégedett Párizsban folytatott tárgyalásaival, amelyek során kitűnt, hogy a Szovjetunió és Franciaország „közös nyelvet” használ több fontos nemzetközi problémával kapcsolatban. így a Szovjetunió és Franciaország elő akarja mozdítani az enyhülés ügyét az európai kontinensen, s ebben fontos szerepet hivatott játszani az európai biztonsági és együttműködé- >■ si értekezlet. jj A szovjet külügyminiszter ki- ■ jelentette, a közelJkeleti kérdés- s ben is közel áll egymáshoz a ; két ország álláspontja s megái- | lapodtak, hogy a két ország szó-,! ros kapcsolatot tart fenn és kon_ • zultál egymással e problémával • kapcsolatban. A megbeszéléseken szó esett j aiz energia-problémákról is s a : szovjet kormánynak az állás- • pontjai — akárcsak a francia: kormánynak — hogy valameny. : nyj érdekelt országgal együtt ■ olyan megoldásokat kell keres. ! ni, amelyek megfelelnek annak : a célnak, hogy egészségesebbé j tegyék a nemzetközi légkört, s ■ világszerte méltányos és kölcsö- ! nősen előnyös együttműködést l teremtsenek. A megbeszélések során előkészítették Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou legközelebbi találkozójátAz újságírók számos kérdést intéztek a szovjet külügyminiszterhez. Egy kérdésre vála- : szólva Andrej Gromiko kijelen- ; tette, a szovjet—amerikai kap- j csőlátók magjavulása a nemzet- : közi helyzet pozitív eleme s le. ; hetővé teszi a nemzetközi j együttműködés továbbfej ieszté. S sét. Rámutatott arra. hogy a ta_ j valy nyáron kötött szovjet—ame- j rikai magállapodások nem csór- ; bítják a francia—szovjet kapcso- ! latokat s kijelentette: „nincs! szó arról, hogy nekünk kétfaj- ■ ta politikánk lenne. az egyik ! zsebünkben egy politika Fran- j ciaorszag iránt, a másik zse- ; bünkben agy politika az Egye- * sült Államok iránt, a mi politi- ■ kánk egységes egészet alkot, ■ mint azt az SZKP 24. kong- ! resszusa meghatározta.” A közel-keleti problémával j kapcsolatban a szovjet külügy- 5 miniszter hangsúlyozta: minden megoldásnak az alapja az, hogy az izraeli haderőket vonják ki a megszállt arab területekről, így természetesen a szíri ai területekről is. Egy kérdésre válaszolva hozzátette, helyeselné Szíria részvételével a genfi békekonferencián. Vietnammal összefüggésben a szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy teljes mértékben és lelkiismeretesen be kell tartani a tavaly kötött párizsi megállapodásokat. A Dél-Vietnamiban kialakult jelenlegi helyzetért a saigoni kormányt terheli a felelősség. iiinuiiiiiiiiiiMiiiiiiiiMiHiiniiiuiHn Brezsnyev—Pompidou találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter franciaországi látogatása során megállapodás született, amelynek értelmében — a korábbi meghívásnak megfelelően — Georges Pompidou francia köztársasági elnök márciusban, lehetőleg még a hónap elején látogatást tesz a Szovjetunióban, hogy találkozzék Leonyid Brezsnyewel, az SZKP főtitkárával. (TASZSZ) ■■■■■■■■■■RiiaiiaasiaB liftes as&s34ESBi*9iaiaBSl I kínai gazdaság helyzete A KlNAI Kommunista Párt tavaly augusztusiban megtartott X. kongresszusa nem adott konkrét programot az óriási ország gazdasági fejlődése számára. Ehelyett néhány jelszóra és utasításra szorítkoztak, amelynek egy részét még a „nagy ugrás” idejéből vették át. A kongresszuson közzétett két főbeszámoló nagyon kevés ténybeli tájékoztatást tartalmazott Kína elért eredményeiről, a megoldatlan problémákról és *1 feladatokról. Csou En.-laj beszámolója az ország gazdasági helyzetének jellemzése, tények és konkrét feladatok helyett, lényegében ennyiből állt: „Orazágunk iparának, mezőgazdaságának, szállításának, pénzügyének és kereskedelmének ügye jól áll”. A gazdasági fejlődés feladatainak meghatározása kimerült az olyan semmitmondó jelszavaikban, mint „a mezőgazdaság a népgazdaság alapja, az ipar pedig ennek vezető ereje”. „Két lábon kell járni”, „saját erőnkre kell támaszkodni” stb. Igaz, a beszámoló tartalmaz felhívásokat arról, hogy „meg kell valósítani az ésszerű szabályokat és rendet”, „figyelmet kell szentelni a gazdaságpolitikának”, „törődni kell a tömegek életével”, ám egy szót sem szól a népgazdasági tervek konkrét tartalmáról, a magasabb élet- színvonal érdekében soron következő tennivalókról. JÓLLEHET a maoista kormány egyik legnagybb titokként kezelj a gazdasági statisztikai számításokat, néhány — erősen szépített — adat bekerült a kínai sajtó hasábjaiba, ami lehetővé teszi, hogy némi képet kapjunk az ország gazdaságának valódi helyzetéről. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ország gazdaságii helyzete bonyolult és nehéz, az alapvető népgazdasági problémákat pedig továbbra sem sikerült megoldani. A kínai kormány gazdasági politikája nem mutat fel semmilyen elvi változást, az továbbra is elsősorban a háborús gépezet fejlesztésére irányul. A gazdaságipolitikát továbbra is Mao elnök „hatalmas stratégiai irányvonala” határozza meg, s e szerint „elő kell készülni a háborúra és az elemi csapásokra”, „népfelkelő hadosztályokat kel felállítani”, „mélyre kell ásni a lövészárkokat, széles körűen tartalékolni kell a gabonát”. VAGYIS folytatódik az a káros gazdaságpolitika, amely az utóbbi, immár másfél évtizedben a „nagy ugrás” és a romboló „kulturális forradalom” okozta visszaesésekben keletkezett károk helyrehozására lijabb kulturális forradalom? MOSZKVA Külföldi lapok és hírügynökségek közlése szerint Kínában továbbra is feszült a légkör. Az AFP francia hírügynökség jelentette, hogy Peking kivételével az ország minden nagyvárosát elzárták a külföldiek előL A kínai hatóságok már egy hete nem engedélyezik, hogy Pekingben akkreditált külföldi diplomaták és újságírók utazásokat tegyenek az országban. Az AFP szerint az intézkedések a mind inkább szélesedő úgynevezett „Lin Piao és Konfuciusz elleni bíráló kampánnyal” függnek össze. Más értesülések szerint Kína számos nagyvárosában tömeges felvonulások vannak. A Hufvudstadsbladet című finn lap közölte, hogy Sanghajban a tüntetések következtében megbénult a közlekedés, szünetel az oktatás. Az angol Daily Telegraph szerint Vuhanban lövöldözéssel kísért összecsapások történtek különböző csoportok között, s a városban „erős feszültség” érezhető. A cikkíró véleménye szerint Vuhanban és más városokban folyó zavargások a kínai vezetőségen belük az úgynevezett mérsékeltek és a „sanghaji radikálisok” közötti harcot tükrözik. A francia Figaro írja, hogy a Konfuciusz elleni bíráló kampány tovább növekszik és „hatalmas hullámmá” vált, amely már tömeges megmozdulásokat okozott, Az indiai Hindustan című lap rámutat: feltételezhető, hogy „Mao Cetung személyes kezdeményezése alapján megindított Konfuciusz-ellenes kampány mögött éles hatalmi harc folyik”. A legutóbbi két hónap eseményei azt mutatják, hogy ez a harc „már kritikus stádiumba jutott és bármikor átváltozhat egy második kulturális forradalommá”. (MTI) Uj kormány Saigon Saigonban hétfőn megalakult a rezsim új kormánya. Tran Thien Khiem miniszterelnök kormánylistáját Thieu elnök változtatás nélkül hagyta jóvá. A korábbi 21 minisztérium helyett most csak 15 van. A régi kormány 5 tagja távozott hivatalaiból, az igazságügyi, az egészségügyi, az oktatásügyi és a tervezésügyi minisztérium élén személyi változás történt és két új főhivatalt hoztak létre: az egyik nemzetigazdasági, a másik mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik, egy-egy miniszterelnök-helyettes vezetésével. Nguyen Luu Vien, aki a saigoni küldöttséget vezeti a párizsi politikai konzultációkon, megtartotta miniszterelnöto-heSaigonbcm lyettesi tisztségét, de még két miniszterelnök-helyettest neveztek ki mellé. Miniszterré lépett elő az elnök unokaöcs- cse, Hoang Duc Nha, eddigi tájékoztatásügyi főbiztos most tájékoztatásügyi miniszter tett. A miniszterelnök változatlanul megtartotta a hadügyi tárcát és nincs változás a külügyminisztérium élén sein. Saigoni megfigyelők rámutatnak, hogy a nagy garral bejelentett kormányátalakítás semmilyen lényeges változást nem hozott. Hacsak annyit nem, hogy Thieu megszabadult néhány, korrupciós botrányba keveredett volt emberétől és még szorosabb személyes ellenőrzés alá helyezte a saigoni rezsim politikai gépezetét. (AP, AFP, UPI). elvesztegetett éveikben, az Ipari és a mezőgazdasági termelés zavaraiban jutott kifejezésre. A Kínai Népköztársaság gazdaságának nemzetközi kapcsolataiban azonban lényeges változás következett be. Amíg a tőkés országokkal lebonyolított árucsereforgalom 1959 és 1972 közt 3,4-szeresére emelkedett, a szocialista államokkal folytatott külkereskedelem volumene ugyanezen! idő alatt két és félszer lett kisebb. Amíg 1951 és 1961 között Kína aktívan együttműködött a szocialista országokkal, addig a KNK külkereskedelmének évi átlagos növekedési üteme 12,6 százalék volt. Az 1961—72-ig terjedő 12 esztendő alatt, amikor Kína erőteljesen csökkentette külkereskedelmi forgalmát a szocialista országokkal, a külkereskedelmi forgalom átlagos évi növekedési üteme alig érte el a 3 százalékot. Bár jelenleg a KNK az ipari termelés volumenét tekintve a világ első tíz országa között foglal helyett, részesedése a .világ ipari termeléséből nem haladja meg a 3 százalékot, mivel az ország lakossága a Föld lakosságának kb egynegyedét teszi ki (az ENSZ számítása szerint 1972-ben meghaladta a 800 millió főt). A nyugati sajtóban közzétett számítások szerint az egy főre eső nemzeti jövedelem értéke a hetvenes évek elején mindössze évi 100 dollár, ami azt jelenti, hogy Kína a világon az utolsó helyek egyikét foglalja él. A kínai ipar fejlesztéséhez sokoldalú és céltudatos erőfeszítések lennének szükségesek. Hiszen a KNK-ban széles körben elterjedtek a termelés technikailag elavult formái (a kézi munkán alapuló manufaktúrák, kéz-, műipar, kisipar). 1970-ben például az ilyen kézi munkán alapuló helyi ipar tette ki az ország teljes ipari termelésének 40 százalékát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes iparágak között és az iparágakon belül is jelentősek az aránytalanságok. Különösen nagy az aránytalanság a hányásait és a feldolgozóipar, illetve az energiatermelés és a gépipar között A CHINA NEWS ANALYSIS jól értesült • hongkongi hetilap szerint „ha egy városban elkezdenek új üzemeket építeni, akkor annak a városnak a lakosai elektromosság nélkül maradnak”. A KNK gazdaságának az. egyik leggyengébb láncszeme a szállítás. A vasúthálózat fejletlenségét csak súlyosbítja, hogy a meglevő vonalakon még a gőzvontatás van túlsúlyban (90 százalék). Rendkívüli hiány mutatkozik teherautókban, az aviatika csak kis légi parkkal rendelkezik, azok is többnyire kiöregedett személyszállító gépiek. Egyre nagyobb problémává válik az ipar ellátása mérnökökkel, műszaki káderekkel, kvalifikált szakmunkásokkal. A feltételeket e téren tovább rontotta a .kulturális forradalom”, hiszen a KN^C felsőoktatási intézményeinek több mint négyéves szüneteltetése azzal járt, hogy csaknem háromnegyedmillióval kevesebb szakembert bocsátottak a népgazdaság rendelkezésére. Arm a mezőgazdaságot illeti.
