Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

Tárgyalóterem, bel GYeriuofcszmház Csalókat ítélt el a bíróság Alkalom szüli a tolvajt, állí­tották a rómaiak. Etz az állítás gyakran napjainkban is helyt­álló. De vajon mi teremti az alkalmat? Muszka Kálmán, Rat- tai Tibor és Pipis Pál bűnszövet­ségben elkövetett bűnügye, me­lyet a napokban tárgyalt másod­fokon a Gyulai megyei Bíróság, egyértelmű magyarázatot ad: a belső ellenőrzés hiánya, a kusza, áttekinthetetlen könyvelés. Pipis Pál Békéssámaon, Bacsó Béla út 2. szám alatti lakos a MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységében dolgozott főrak­tárosként A raktárból havonta mintegy 10—15 millió fórint ér­tékű anyag került ki a terme­lőegységekhez. Az anyagkivéte- lezési jegyeket azonban szaksze­rűtlenül kezelték. Hanyagul vé­gezték az adatfeldolgozást. Nem követelték meg, hogy a kiadásra kerülő alkatrészeket a vételező dolgozók aláírásukkal igazolják. Természetesen a vállalat a rend­szeres belső ellenőrzésről is megfeledkezett Ennek az lett a következménye, hogy a raktár­ból kikerült anyagmennyiségek és a bizonylatokon feltüntetett számadatok között nagy volt az eltérés. Ebbén a „zűrzavarban” csak egyetlen ember tudott el­igazodni, a főraktáros. Ez volt hát az alkalom. És Pipis Pál nem tétovázott, élt vele. De megvolt a visszaélésre az alkal­ma Muszka Kálmán' Orosháza, Batthyány út 22. szám alatti la­kosnak, az orosházi ÁFÉSZ 3-as sz. vegyesbolt vezetőjének. A két vádlott 1969 májusában ke­rült kapcsolatba. Muszka meg­kérte Piplst, hogy az orosházi gyáregység különféle festékeket, hígítókat, tisztítószereket vásá­roljon a 3-as számú vegyesbolt­ból. A fóraktáros teljesítette a kérést. A furcsa vásárlást Rattai Tibor, Orosháza, Holt utca 36/A. szám alatti lakos, a vállalat rak­tárosa bonyolította le. Időközben a raktárban a lel­i- - * A KNER NYOMD \ felvesz férő segédmunkásokat Jelentkezés: / Békéscsaba Lenin út 9„ Terv- és Munkaügyi . Osztály. 97735 tárhiány megduplázódott. Ennek leplezésére 1969 októberében megállapodtak, hogy Muszka Kálmán a bolti számlákon na­gyobb értékű árut tüntet fel, mint amilyet ténylegesen a vál­lalatnak küld. A különbözeién pedig osztozkodni fognak. A számlák szerint 1969 októberétől 1971 decemberéig a 3-as számú bolt vezetője 121 500 forint ér­tékű árut adott el a MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységé­nek, mely rendeltetési helyére soha nem érkezett meg. A bíró­sági eljárás során bizonyítást nyert, hogy a három vádlott a bűncselekményt közösen követte el. Úgyszintén az is bebizonyo­sodott. hogy Muszka Kálmán jó kapcsolatát kihasználva, 5700 darab pipereszappant és 160 da­rab törülközőt is eladott a vál­lalatnak. Ezeknek a cikkeknek a beszerzéséről a vállalat veze­tői is tudtak és mégsem tettek semmiféle intézkedést a szabály­talanság megakadályozására. A Gyulai Járásbíróság, mely első fokon tárgyalta a bűnügyet, bűnszövetségben elkövetett je­lentős kárt okozó csalás bűn­tette miatt Muszka Kálmánt há­rom év, Rattai Tibort két év és hat hónap börtönbüntetésre ítél­te, és három évre eltiltotta ókét a közügyek gyakorlásától. Pipis Pált négy év és hat hónap sza­badságvesztéssel sújtotta, mel­lékbüntetésként négy évre eltil­totta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Ezen­kívül kötelezte mind a három vádlottat, hogy egyetemlegesen a MEZŐGÉP vállalat orosházi gyáregységének az okozott kárt, 156 300 forintot térítsék meg. A bíróság a büntétes kiszabásánál súlyosbító körülményként érté­kelte, hogy a vádlottak jelentős kárt okoztak a társadalmi tu­lajdonban, Pipis Pálnál pedig azt, hogy ő volt a kezdeménye­ző. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak büntet­len előéletét, családos állapotu­kat, Muszka Kálmánnál a bű­nösségre is kiterjedő beismerést, a megbánó magatartást. Az első fokú ítélet ellen a vád. lőttek fellebbezést nyújtottak be. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét a bizonyítékok mérlege­lése alapján megváltoztatta. Pi­pis Pál szabadságvesztését négy évre csökkentette, az egyetemle­ges kártérítés összegét pedig 126 ezer forintra. Az ítélet jog­erős, *. J A Felsőnyomási Állami Gazdaság, Telekgerendás, megvételre felkínálja az alábbi használaton kívüli állóeszközeit: 3 db SZUB 24/48-as vetőgép, 3 db ETB—18-as tárcsa, 1 db CV—69-es cukorrépa-vetőgép. 2 db CV—71-es cukorrépa-vetőgép. 2 db P—433-as cukorrépa-kultivátor 2 db E—062 rendfelszedő, 1 db Zetor 5611 traktor, 1 db GT—124 traktor, géplapáttal, 1 db 800-as szalagfűrész, ^ 1 db A—695 cukorrépa-,vetőgép Megvételre felajánljuk továbbá a fenti gépek, valamint SZK- kombájn, UE—28, Eh-06«, Eh-733-as egyéb munkagépek el­fekvő alkatrészeit. Kívánságra cikklistát is küldünk. A gépek és az alkatrészek megtekinthetők a gazdaság központi gépműhelyében, Telekgerendáson. Ügyintéző: S. Petrovszki Mátyás főmérnök. Telefon: Telekgerendás 1. • Telex: 0«3—357. ■’ ' 97725 A tudomány világa Ránki György: Pontúdé király új ruhája Ezzel a címmel indított febru­ár 9-én új műsort a televízió, azzal a céllal, hogy a magyar és a nemzetközi tudományos élet eseményeit dolgozza fel. A jövőben rendszeresen je­lentkező műsor alapvető célja, hogy anyagát közérthetően, az ismeretterjesztés fokán tolmá­csolja nézőinek. Az első adásból megtudtuk, hogy Ni.ko Tinbergen, Kari Frisch és Konrad Lorenc azért kapott megosztott Nobel-díjat, mert mindhárman az etológia te­rületén szereztek kimagasló ér­demeiket. Abban a tudományág­ban, mely az állatok viselkedé­sével foglalkozik, pontosabban az állatok közötti jelzésváltást tanulmányozza. így jutott el Konrad Lorenz a kutya viselke­dés-indexeinek részletes meg­ismeréséig, melyről „Ember és kutya” címmel nálunk is nagy sikert aratott könyvet írt. Lo­renz nyomdokain elindulva és kutatásait továbbfejlesztve, Kari Frisch azt derítette ki, hogy a méhek milyen mechanizmus alapján hozzák egymás tudcmá- ,sára azt, ha nektárban gazdag lelőhelyre akadnak. Niko Tin­bergen pedig a madarak párzá­si-nászában jutott tudományo­san igazolt eredményekre. Mindhármuk eredménye ko­rántsem öncélú, s nem szűkül le az állatvilág tanulmányozására, hanem a kutatásoknak az em­berre vonatkozó haszna is van: segítségükkel alaposabban meg- ismérhetők az öröklött tulajdon­ságok és a feltétlen reflexek! A megismeréshez pedig nagy­szerű lehetőség a szegedi Bioló­giai Központ léte, melynek léte­sítéséről 1962-ben született hatá­rozat, átadására pedig 1973-ban került sor. Hazai erőforrásból 315 milliót költöttünk erre az in­tézményre, a beruházáshoz azonban az ENSZ fejlesztési alapja is hozzájárult további 1 millió 200 ezer dollárral. Az intézetben elsősorban elméleti kutatás folyik, két kiemelt terü­lettel: az egyik a növényneme­sítés, a másik a gyógyszeripar, örvendetes, hogy a kutatások­hoz a személyi feltételek jók, a kutatógárda magas fokon képzett és fiatal, s nemzetközi­leg is elismert eredményeket produkál. Példa erre Kondorost Adám 28 éves kutató eredmé­nye, aki a növények nitrogénfel- vételét tanulmányozza olyan si­kerrel, hogy eredményeiről a The Times című lap is beszá­molt Érdefcfeszítő volt az a beszél­getés is, melyet dr. Marx György professzor folytatott Willibaud Jentschke professzorral arról a nemzetközi együttműködésről, mely a Dubnában működő atom- kutató Intézet és a társintézetek között folyik a részecske-fizika területén. A tudomány végső célja min­dig az, hogy eredményeit az ember szolgálatába állítsa. Ettől a céltól vezérelve jött létre 1972-ben az a szerződés a Szov­jetunió és az Egyesült Államok között, melynek célja a Nan és a csillagok, valamint a Föld felszínének hatékonyabb meg­figyelése azáltal, hogy a két űr- nagvhatalom fog össze ebben a munkában. Az előkészületek 1973 nyarától már folynak an­nak érdekéhen, hogy 1975-ben egyszerre lehessen indítani a kétszemélyes Szoluz típusú űr­hajót és a háromszemélyes Apollót, hogy összekapcsolásuk után létrejöhessen az űrrandevú a szovjet és amerikai asztro­nauták között. A vállalkozás si­kerét szovjet részről garantálni látszik a Szojuz—12 és • 13 si­keres útja, amerikai résztől pe­dig a Skylab-prograimot záró Skylab—3 sikeres visszaérkezése 84 napos űrrepüléséről, mellyel nilnden eddigi űrrekordot meg­döntött. Szilárd Adám Az a szép és nemes’ vállalko­zás, amelyet néhány évvel ez­előtt a gyermekszínház létreho­zói elindítottak Békéscsabán, újabb jelentős állomásához ér­kezett. A mesejátékok sorában új műfaj: az opera is helyet kapott, a szegedi együttes ven­dégjátéka keretében. Csak di­csérni lehet azt a művészi tö­rekvést,’mely a népes gyermek­sereget, a jövő színházi közön­ségét igényes módon, sokoldalú­an, ugyanakkor azonban az élet­kori sajátosságokat is figyelem­be véve játékosan neveli szín­házat szerető és értő felnőttek­ké. Ránki György népszerű műve, az ismert. Andersen-mese nyo­mán írt meseoperája a szegediek előadásában iskolapéldája volt annak, hogyan lehet gyermekek­kel játékos módon megismertet­ni és megkedveltein! a legne­hezebb, legösszetettebb zenés színpadi műfajt: az operát. Horváth Zoltán rendezése — igen helyesen — súlyt helyezett arra, hogy játékosság, vidámság Színházi próbán Márciusban mutatja be a Békés megyei Jókai Színház Ta­mási Áron: Boldog nyárfalevél című lírai játékát, Karinthy Márton rendezésében. Felvételünkön az előadás két szerep­lője, Szentirmay Éva és Áts Gyula. (Fotó: Demény Gyula) Közgazdasági érettségivel rendelkező munkaerői felvesz a Gyula es Vidéke ÁFÉSZ. Jelentkezés személyesen a szövetkezet Árpád u. 2. sz. alatti központjában, .134477 adminisztratív Az Autóközlekedési Tanintézet személygépkocsi-vezetői, hivatásos gépkocsivezetői és gépkocsivezetői szakmunkásképző tanfolya­mokat indít GYULÁN. Jelentkezés: Gyula, Szent István u. 38. 613. Ipari Tanuló Intézet. Hétköznap: 17—19 óráig. Vasárnap: 9—11 .óráig. __________________‘ 97734 m ezőgép vállalat Központi Gyáregysége Békéscsaba, Szarvasi út, felvételre keres elektroműszerész, villany­szerelő, marós szakmunkásokat, ezenkívül szakma nélküli munkavállalókat gépkezelői betanított munkára, valamint raktári segédmon- kásokat és anyagmozgatókat _____________________97727 G YULAI Állami tangazdaság eladásra kínál nagyobb mennyiségű kötözött rozsét. Érdeklődni lehet: a gazdaság központjában vagy Gyula, 227-es telefonon. 97732 uralja a színpadot, ennek érde­kében inkább a humoros, iro­nikus elemeket hangsúlyozta, kevésbé exponálva a cselekmény szerelmi motivációit. A szereplő művészek mindvé­gig lelkesem játszottak, szívből énekeltek — olyan komolyan vették a közönséget, mintha fel­nőttek népesítették volna be a nézőteret. A szereplőgárdából különösen Gregor József parádés Pomádé király alakítása, vala­mint Réti Csaba, Börcsök Ist­ván, Gyimesi Kálmán és Fekete Mária művészi teljesítménye emelkedett ki. Az előadás zenei Irányítását Csata Benedek mindvégig kezé­ben tartotta — a Szegedi Szim­fonikus Zenékar tagjaiból ala­kult kisegyüttes lelkesen muzsi­kált. Ránki György művét egy másik (kisoperával vagy balettel egy műsorban a felnőttek részére is bemutathatná a szegedi opera- együttes — a siker minden bU zonnyal akkor sem maradna el. Dr. Pupp János

Next

/
Thumbnails
Contents