Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

29 éve szabadni! íel Budapest Tankcsata ntAn Budapest határában. Vörös zászlót kitűző szovjet katona a mai Marx tér egyik házának homlokzatán , (APN—fotó — KSI iWS. február TS-án, 29 eve szabadította fel a Szovjet Had­sereg fővárosunkat. Elkeseredett küzdelemben, minden utcáért, házért folyt a harc. Budapest lakói hosszú heteket töltöttek el éhezve, fázva a pincékben, ret­tegve, alig reménykedve. A retténet órái után, az első napsugarak. A romok között fel­támadó életről, a harcok utolsó pillanatairól a nemrég elhunyt kiváló író, Darvas József írásá­val emlékezünk: „Közel három hét óta most vagyok kint először az utcán. Előttem, az úttesten óriási kráter. Mellette egy másik, har­madik. A szemközti ötemeletes házat mintha megnyúzták volna: nem maradt rajta vakolat, az üzletek nehéz vasredőnyei ronggyá tépve-gyűrve hevernek az utcán, a magasba meredő fa­lakon tátongó lyukak, rajtuk bú­torcsonkok lógnak ki a járda fö­lé. Minden utcáért, házért harc folyik "Rajta túl, az a másik épület az első emeletig lerombolva, a harmadik földszintes, a negye­dik csúnyán felszakított gyo­morként mutogatja a beszakadt pincéjét, nyilván egy sereg holt­testtel a romok alatt... nincsen itt ház, amelyik nem romhal­maz. Gyufaszálként széttört ge­rendák, szilánkokká szaggatott nehéz kapuk, kiégett lakások, omló falak... Mintha hó esett volna, néhol bokáig gázolok a tollpihében. Rengeteg változatta! aratott itt a halál, s olyan közeli az iszo­nyat, hogy alig mer máig örül­ni, aki él_ Buda felől német ágyúk dör­dülnek meg, a lövedékek lila gömbként szállnak a romok fö­lött a sűrűsödő alkonyaiban. Ott még harc van, robban a bomba, omlik a ház, s a pincében ugyanúgy szoronganak az embe­rek, mint pár nappal előbb még mi is. Pár napja? Mintha vég­telenül messze lenne az az idő, s mintha a budai harctér is elér­hetetlen messzeségben lenne ide. Nézem a romokat, a ledőlt házakat, a íelszaggatott úttestet, a tönkrement üzleteket: a nagy változás jeleit ennek a sokat szenvedett városnak az arcán. S már nemcsak a pusztulást lá­tom bennük és nemcsak az el­kerülhetetlen ítélet beteljesedé­sét, hanem egy új és szabad em­beri közösség ígéretét is. Valami elmúlt és valami el­kezdődött.” (KS) Szovjet haditudósítók korabeli fotói: Jtfgréftseinfe’ Balogh Ferenc fotókiállítása Békéscsabán Rákos Imre könyve A párt vezető szerepéről Hétfőn este a békéscsabai Me­gyei Művelődési Központiban megnyílt Balogh Ferenc fotó­művész kiállítása. A Művészeink sorozatban a vendéget Filadelfi Mihály, a városi tanács közmű­velődési csoportvezetője mutat­ta be a nagyszámú érdeklődő­nek. A közei félszáz kiállított fotót — amely az ember, és az őt kö­rülvevő, változó világ ábrázolá­sával foglalkozik — február 22- ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Hogyan távolítsuk el a tintafoltokat? A modern szintetikus szöve­tek és a jersey nem szívja be szálai közé a golyóstoll tintáját. A folt ezért a következő módon távolítható el gyorsan: A tintafoltos helyet üveg- vagy porcelán edényben spiritusszal leöntjük és nyomogatjuk benne. A régi és makacs foltokat tiszta kendővel dörzsöljük. Ha a foltot nem sikerül telje, sen eltávolítani, akkor az utolsó maradványok egyszerű helyi szappanos és langyosvizes dör­zsöléssel tüntethetők el. Először meg kell nedvesíteni, be kell szappanozni, azután dörzsölni és nyomkodni, végül pedig alapo­san öblíteni. Élénk színű anyagok esetén ke­vésbé látható helyen vizsgáljuk meg előbb, hogy megváltozik-e az anyag színe. Ha nem, ‘akkor a golyóstoll okozta foltot az em­lített módon lehet eltüntetni: ha az anyag változtatja színét, ak­kor a foltot vegyi tisztítással kell eltávolíttatni. A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatósága felvételre keres adminisztrátort, . férfi nénzbeszeditt Jelentkezés: Békéscsaba, József A. u. 5/a. Magony Antal csop.- vez. T-: 1^—272. 97558 Az MSZMP X. kongresszusán hangzott el: „Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társada­lom haladásának irányát, kez­deményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy el­lenőrizze a végrehajtást, támo­gassa a helyes kezdeményezése­ket, tárja fel a fogyatékosságo­kat, az életben kitermelődő el­lentmondásokat és adjon helyes választ ezekre a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funk­cióját is magára kell vállalnia.” E gondolatokat elemzi részle­tesen Rákos Imrének a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kö­tete. A szerző megállapítja, hogy pártunk a munkásosztály pártja, hogy tudományos elmé­lettel rendelkezik, hogy forra­dalmi harci szervezet, hogy te­vékenységében a proletár inter­nacionalizmus eszméjéből indul ki, s hogy feladatának tekinti a munkásosztály nevelését, szer­vezését, vezetését Hazánkban ma a szocializmus magasabb szinten történő teljes felépítése van napirenden. Ez forradalmá­rokat igényel, olyan embereket, akiknek nincs nyugalma, amíg bármilyen helytelen jelenséget tapasztalnak. Éppen ezért az el­következendőkben • fokozottan ügyelni kell arra, hogy a pártépí­tés ne legyen kampánymunka, a felvételeknél ne legyen libe­ralizmus, a mennyiség növelésé­vel szemben a minőség javítá­sa, a munkásjelleg erősítésé le­gyen a cél. Pártunknak ma há­romnegyed millió tagja van, s e tagságnak elsősorban nemlét­számban, hanem politikailag kell erősödnie. Még ma ás találkozunk he­lyenként és időnként dogmatiz- mussal, revizionizmussal. Har­colni ellenük minden párttag kötelessége. Rámutat a szerző, hogy egyes alapszervezeteknél munkaimód­szerbeli hibák, gyengeségek mi­att nem biztosítják a demokra­tikus jogok gyakorlásának a feltételeit. Nem megfelelően igénylik a tagság részvételét a pártszervezet előtt álló felada­tok kialakításában és végrehaj­tásában. Sok párttagnak az á véleménye, hogy a bíráló meg­jegyzést nem kevesen rossz né­ven veszik, és közvetett módon meg is torolják. Pedig a bírála­tot a marxizmus klasszikusai a párt fejlődése objektív szükség- szerűségének tekintették. A X. kongresszus szervezeti szabály­zatban rögzítette a bírálat vé­delmét, a Politikai Bizottság levélben fordult a? alapszerve­zetekhez, hogy küzdjenek a bírálat elfojtói, ugyanakkor a bírálat jogával visszaélők ellen. Csak így képzelhető el hogy a párt politikai egysége tovább! szilárduljon, a szervezeti egység cselekvési egységgé formálód­jon, hogy a pártot senki se te­kinthesse csupán agitációs és prooagandista szervnek, hogv a párt marxista-leninista politi­kája. vezető szeret** a társadal­mi és gazdasági élet valameny- nyi szférájában érvénye«”B«iirt. Szilárd Adam Balogh Ferenc életéről, munkásságáról beszél. • (Fotó: Bodi.s Miklós)

Next

/
Thumbnails
Contents