Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
Jogi eset bürokráciával és anélkül Birtokvédelem birtokviták Négy emelet az ifjúságért Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára építették Békéscsabán, az Élővíz-csatorna partján a már 1969 őszén megnyílt szép, négyemeletes épülettömböt, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőházat. Az idén lesz tehát ötéves a Ház, amelynek gazdagon felszerelt műhelyeiben, ízlésesen berendezett klubjaiban íélszáz szakkör és klub, kisdobos, úttörő és KISZ-es fiatal tagjai találkoznak hétről hétre. Az elmúlt évben a Házban 123 479-en fordultak meg, vagyis r mintha minden csabai lakos több mint kétszer járt volna az épületben. Békéscsaba közművelődési intézményei közül kétségtelenül a legnépszerűbb és talán a leglátogatottabb az ifjúsági ház. i( A megnyitás éveiben kicsit szolgálta tó-ház” jellegű volt az épület; üzemek és vállalatok, iskolák és szervezetek itt tartaták értekezleteiket, üléseiket. Az elmúlt évben 245 értekezlet több tízezer résztvevőjének adtak helyet. De nézzük csak a számok tükrében az „ifjúsági nagyüzem” elmúlt évét. Az úttörő szakkörök és klubok 1973-ban 1008 foglalkozást tartottak, amelyen közel 20 ezer iskolás volt jelen, a KISZ-es korúak klubjaiban, szakköreiben pedig 1042 foglalkozás volt 14 500 résztvevővel. A nagyterem 192 rendezvényére több mint 77 ezren jöttek el. És még egy érdekes adat: az elmúlt év nyarán 35 alkalommal nyitotta meg kapuit az Ifjúsági Park, egy-egy este átlagosan 233 fiatal szórakozott. A látogatók legnagyobb része csabai. De a megyeszékhely fiataljain kívül Csabaszabadibói, Mezőmegyerről is több pajtás jár szakkörökbe, klubokba, rendezvényekre. Az elmúlt évben is az egyik legfőbb feladat volt, hogy olyan szakköröket alakítsanak ki, amelyek úgymond: egymásra épülnek. Ez azt jelenti, hogy például a 8 ifjúsági szakkör megfelelő és kellő számú utánpótlással rendelkezzék a kisdobos- és úttörő szakkörökből. Egy ilyen sort sikerült megvalósítani a kisdobos népi játék, az úttörő bábszakkörök létrehozásával, a legjobb pajtások , a Napsugár Bábegyüttes tagjai lehettek. A Ház vezetősége nagy gondot fordít a különböző életkorú fiatalokat foglalkoztató és összefogó klubok tartalmi munkájának segítésére. A kisdobos klub az úttörőéletre, készíti fel a negyedikes tagokat, a nyolcadik osztályosok klubja pedig a KISZ-élet titkaiba vezeti be az odajáró pajtásokat Az ifjúsági és úttörőház több csabai üzemmel tart fenn kapcsolatot, amelyet az elmúlt évben — s ezekben a hónapokban is — szocialista , szerződésekkel erősítettek meg. Többek között az - ERŐKAR Vasöntöde, a textilfeldolgozó ktsz, a Kner Nyomda, a fehérneműgyár egy- egy brigádja és a forgácsolószerszámgyár három brigádja segíti a szakkörök munkáját Az elmúlt év eredményekben gazdag volt. Az Országos Béketanács a hazafias és internacionalista nevelésben kifejtett munkássága elismeréséül a „Békéért” kitüntetésben részesítette a Házat. A művészeti szakkörök hazai és nemzetközi pályázatokon, kiállításokon vettek részt; osztatlan siker, elismerő dokumentumok és jutalomtáborozás volt jutalmuk. Az eredmény mellett azonban a gondokról, a problémákról is szólni kell. Ahhoz, hogy a heti 96 órás nyitvatartás alatt mindig tiszta, jól fűtött termek, szobák fogadiják a fiatalokat, még több dolgozóra lenne szükségük. A mostani létszámmal a munkát elvégezni sokszor csak erőfeszítéssel, áldozatokkal lehet A programok látogatottsága sem megfelelő, a Ház hibáján kívül minduntalan felüti fejét az érdektelenség. Természetesen az lenne a legideálisabb, ha az ifjúsági és úttörőházban csak a saját szakkörök, klubok működnének, csak a Ház szervezte rendezvények foglalnák le a nagytermet, a klubhelyiségeket A városban még sok kultúrház, értekezletre, vállalati megbeszélésekre alkalmas helyiség van — java résiük kihasználatlanul. Ha megoldódnának ezek a problémák, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk: a négy emelet az ifjúságért, az ifjúságnak van. — nemesi — Tárlatsorozat kezdődik a gyomai gimnáziumban Kulturális életünk történeté, f ben soha nem volt még annyi] művészettel kapcsolatos ese_j ménv, mint az utolsó 15—20 esz. tendőben. A tehetségek kában- j takozásának szabad tere, az al-j kotások bemutatásának tág lehetősége azokat is hozzájuttatta a műélvezethez, akik valaha csak hírből hallottak művészetekről. és csodálva csodáltak egy-egy igénytelen, giccses alkotást. Ez tény, hogy így van. Kérdés azonban, hogy az átváltozás milyen mértékben történt meg, mennyire demokratizálódtak a művészetek, és a demokratikus körülmények között vajon minden a maga ki jelölt, hivatásszerű útján haladt és halad-e ... Ezek a kérdések foglalkoztat, ták a gyomai gimnázium igazgatóságát és tantestületét is, amikor — nevelési tapasztalataik elemzése során, rádöbbenve az esztétikai nevelés hiányosságaira és a tanulók igényességére. iskolájukban jelentős kezdeményezéssel igyekeznek segíteni a művészeti nevelést Ügy gondolkoztak, hogy Gyoménak múzeuma nincs, kiállítóterme, ahol rendszeresen fogadhatnának időszaki kiállításokat —* nincs, van viszont a gimnáziumnak egy szép tágas folyosója, rendezzenek ott időről időre képzőművészeti kiállításokat. Fekete Antal igazgatónak buzgó támasza volt az elképzelés megvalósításában Honti Antal, Gyoma régi ilyen értelmű ./kovásza”, aki családjának kapcsolatait is felhasználva segített a program kialakításában. Elsőnek ő és családja mutatkozott be az iskola kiállítás-sorozatában. A családból fia, Honti László és leánya, Honti Ka~( talln tanárok, Honti Judit, pedig I 1L éves főiskolai hallgató A családhoz tartozik Tandi Lajos és Csemniczky Zoltán. Valamennyien a szegedi főiskolán végeztek, ill. tanulnak. Tanáraik szerint — és ezt kiállításokon való szereplésük igazolja — nemcsak szorgalmasak, tehetségesek is. Hogy a család melyik tagjából milyen kvalitású művész lesz, azt most még nem lehet megjósolni. Fiatalok, pálya, kezdők, akiket ráadásul csak művészkedö tanároknak ismer, ■nek el a hivatásos pályatársak. A kiállító v családiból azonban mindenképpen figyelmet érdemelnek a Tandi Lajos expresz- szív látomásaiból született alkotások, Ösemniczky Zoltán bravúros rajzkészsége és Honti László kubisztikus.kwnstruktív festményed. Az apa örömmel, jogos büszkeséggel dédelgeti valamennyi gyermekét. Az ő képei nosztalgikus, Urai vallomások a változó Gyoméról. Hontiék kiállítása után a tervek szerint a szegedi Tömörkény gimnázium tanárad és növendéked mutatják be alkotásaikat. A sort a szegedi Pedagógiai Főiskola tanárainak és legtehetségesebb tanítványainak tárlata; a Dél m agy a rors zátgj Mű. vészcsoport bemutatkozása, a Gyoma környéki naiv festők, majd Szűcs Árpád szegedi festőművész kiállítása folytatja. A kiállítás érdekessége, hogy nemcsak' az iskola növendékei, hanem kívülállók is látogathatják reggel 8-tól délután 6 óráig. Az első kiállítás több ezer látogatót vonzott — vidékről is —. és a vendégkönyvbe írt vélemények egyértelműen igazolják a kezdeményezés dicséretre és követésre málló helyessééét Beck Zoltán Barátság — Druzsba címmel ízléses, sok képpel illusztrált kiadványt jelentetett meg a Bolgár Kulturális Központ és a Kossuth Könyvkiadó. A kdadvánv közli Tod or Zsiv_ kovnak a Népszabadság és Kádár Jánosnak a Rabotnicsaszko Delo számára adott nyilatkozatát, a két testvérpárt vezetőinek az Egyesült Izzóban tartott rrta- gyar—bolgár barátsági nagygyűlésen elmondott- beszédét, végül tartalmazza a bolgár párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról kiadott hivatalos közleményt is. A Jelenkor legújabb száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat februári számának lírai rovatálban többek között, Ágh István, Csorba Győző, Lovász Pál és Pál József költeményeit olvashatjuk. Bertha. Bulcsú sorozatában ezúttal a Várkonyi Nándorral készített interjú kapott helyet. Ehhez kapcsolódik Várkonyi Nándor Pergő évek című önéletrajzi művének részlete. Ugyancsak részletet közöl a folyóirat Csák Gyula: Terézia című drámájából, melyet február 7-én' mutatott be a Pécsi Nemzeti Színház. Érdeklődésre tarthat számot a Tüskés Tibor: „Nagyváros születik” című, a „Magyarország felfedezése” sorozatban kiadásra kerülő Pécs szociográfiájából közölt fejezet. A prózai rovatban találjuk végül Kolozsvári Qrandpierre Emil: „A Black Panthers gitáregyüttes” című elbeszélésének befejező részét. Miklós Pál Képzőművészeti krónikája az Európai Iskola székesfehérvári kiállításáról és jelentős fővárosi tárlatokról számol be. Martyn Ferenc írása pe. dig Kolbe Mihály grafikáit méltatja, a közelmúltban rendezett pécsi kiállításról A szám illusztrációs anyaga is e két íráshoz kapcsolódik. Az Európai Iskola kiemelkedő képviselői műveinek rekonstrukcióit és Kolbe M'hály grafikáit is közli a folyóirat. A TANÁCSOK a korábbi évekhez képest hatékonyabban szolgálják a lakosság érdekeit, gyorsabban, eredményesebben intézik az állampolgárok ügyeit. Kétségtelen, hogy a tanácstörvény is nagy lendületet adott a munka megjavításához, de nem hallgathatjuk el az állam- igazgatási ügyintézők jobb munkáját és hogy az állampolgári fegyelem is erősebb lett. Az eredményt tények támasztják alá. Anélkül azonban, hogy ebbe belebocsátkoznánk, -rá szeretnénk mutatni néhány olyan emberi magatartásra, amely nehezíti a tanácsok munkáját, és néhány olyan ügyintézői munkastílusra, hibára, amely a bürokráciát támogatja és törvénysértést valósít meg. A jogviták társadalmi háttere sokszor tudatbeli, szemléletbeli motívum vagy a szűkös lakás- viszonyok. Nem ismeretlen a tanácsok előtt az olyan feljelentés, ami csupán a szomszéd bosz- szantására irányul. Az olyan panasz sem ritka, amikor az derül ki a feljelentésből, hogy egyesek képtelenek elviselni szomszédjukat. Szeretnék az ilyenek környezetüket a saját igényeikhez igazítani. Ha az állampolgár azért jelenti fel a szomszédját birtokháborítás miatt, mert tőle az esővíz átfolyik, nyilván bosszús lehet a tanács ügyintézője a feljelentőre, ha előtte meg sem kísérelte békességgel az ügyet elintézni. Vagy milyen emberi magatartásra vall az, ha a szomszédját azért viszi valaki hatóság elé, mert az néhány szál napraforgót vagy kisebb bokrot ültet a kerítése mellé, és az be- * árnyékolja a növényzetét. Ugyanakkor nem zavarja őt, hogy saját fái a bokornál vagy a napraforgónál nagyobb árnyékot vetnek a szomszéd növényzetére. A LAKOSSÁG talán nem is tudja elképzelni, mennyi felesleges munkát jelent a tanácsnak a sok alaptalan jelentgetés, panasz. Természetes azután, hogy a felgyülemlett panaszok kivizsgálásához sok idő kell. Amíg ezután az ügyintéző kibogarász- sza az ügy lényegét, bizony bőven eltelik a jogszabályban előírt 15 napos ügyintézési határidő. Pedig az államigazgatási eljárás célja a gyors és eredményes birtokvédelem nyújtása. A jogszabály előírja, ha a kérelem tárgyában a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve 15 napon belül nem határoz, köteles az iratokat a bírósághoz, áttenni. Ha tehát az állampolgárok a tanácsot szükségtelenül és felesleges mértékben veszik igénybe, nem tudnak időben és hathatósan a jogos panaszban sem birtokvédelmet nyúitani Sokan az állampolgárok közül azt sem tudják, hogy a békés birtoklásuk ellen irányuló magatartást saját maguk úgynevezett önhatalommal is elháríthatják, természetesen a védelemhez szükséges mértékben. A. jogos önsegély adott esetben a birtokvédelem megengedett egyik legegyszerűbb módja. S mi a jogos önsegély? Saját maga visszahelyezi magát a birtokba (A bokrot visszaülteti, a szekrényt helyére visszateszi a lakatot kinyittatta, ha ezek megsértésénél követték él például birtok- sértést.) Ha már itt tartunk, rá kód, hogy irányítsuk a figyé'met arra is, hogy a jogban Járatlan íiervfelek rendszerint elmulasztják kérni a birtoksértéssel őket ért károk, illetve költségek meg- téríttetését., Pedig az államigazgatási eljárásról szóló törvény az ügyintéző kötelességévé teszi, hogy az ügyfeleket kioktassa jogaikra és kötelességeikre. Gondoskodni köteles a tanács eljáró tisztviselője arról is, hogy az ügyfelet hátrány ne érje azért, mert a jogszabályt nem ismeri. Ha a figyelmeztetés elmarad, az állampolgárt kár érheti. Ha a birtokháborítás magánlaksértés formájában valósul meg, vagy a birtokháborítással együtt tettleges bántalmazást is elkövetnek, szintén nagyon fontos a kioktatás, mert a birtokában megsértett személy egyben bűn- cselekmény sértettje is, és jogosult emiatt külön feljelentést tenni. az Állampolg árok bármely hatóságban az ügyüket elintézni képes hatóságot látják és nem csoda, ha a hatásköri kérdésekben járatlanok. Nem oda fordulnak panasszal, ahová kell, nem ott teszik meg a feljelentést, ahol ügyüket elintézhetik. A tanács ekkor ahhoz a szervhez küldi meg a panaszt, amelyiknek kötelessége az intézkedés. A határozatot ilyenkor is meg kell indokolni, hogy abból félreérthetetlenül megállapítható legyen az áttétel oka. Ha az igazgatási osztály hatáskörének hiányát állapítja meg olyan esetben, amikor a birtoklás ténye alapján dönthetne — tehát nem a birtokláshoz való jog a vitatott (az illető például haszonélvező, haszonbérlő, tulajdonos stb.) —, és átteszi az ügyet a bírósághoz, nem jár el helyesen, mert ezzel akádályozzá a gyors birtokvédelmet. Az ilyen ügyet neki kell elbírálni. Nem lehet indokolt a bírósághoz való áttétel azért sem, mert az ügy bonyolult, és ennélfogva 15 napom belül nem tud az ügyintéző megbirkózni a panasszal. Nyilván nem is lehet a határidőt betartani, ha a panasz tárgyalására a beérkezéskor nem jelöli ki az ügyintéző azonnal a tárgyalási napot, vagy a tanúkat, és az ügyfeleket is csak későbbi időpontra idézi és így bizonyítás-kiegészítés szükséges. A LEGJELENTŐSEBB szerepe a birtokvédelemben a végrehajtási eljárásnak van. Ez teszi fel a koronát az egész eljárásra, és az egész eljárás akkor éri e! célját, ha a tanácshoz fordult állampolgár megkapja a birtokvédelmet. A birtokvédelmi ügyekben a végrehajtás hivatalból történik. Az államigazgatási szervnek úgy kell intézkedni, hogy a birtoksértőt egy napon belüli önkéntes teljesítésre, az ellenérdekű felet pedig annak bejelentésére kell felhívni, közölje, hogy a megadott teljesítési hátáridőn belül önként eleget tett-e a birtoksértő a határozatnak vagy sem. Az a tanácsi ügyintéző, aki nem intézkedik a végrehajtásról, nem hívja fel a birtoksértőt az egy napon belüli teljesítésre, a birtokában megtámadott felet annak közlésére, hogy helyreállt-e a rend a tanácsi: intézkedés szerint, nem tesz jó szolgálatot az ügynek. . Dr. Molnár József mmms 5 1974. FEBRUÁR 13. W
